Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-09 / 237. szám

4 KRÓNIKA HÉTFŐ, 2000. OKT. 9. 'ií ajánló MA A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 9.30 órakor nyílik az osztrák kulturális intézet és a Szegedi Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék „Osztrák kulturális élet" című kiállítása. A kiállítást Rohcrt Stcinlc osztrák lektor nyitja meg. 14 órától népi diszftő szakkör. 18 órától jóga mindenkinek és a nyugdíjasklubban 14 órától kártyaasztal. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 14-tól 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 14 órától a Fürkész-klub előadása: Magyarország békáinak életfeltételei, élőhelyei, védelme. 18 órakor a Biokultúra Egyesület szervezésében dr. Ács Pétcrné tart előadást az élelmiszer-adalékokról. A SZITI EGYESÜLET Mandala-klubjában (Berzsenyi u. 3.) 15-től 17-ig jogi tanácsadás. 17-től 19 óráig pályaválasztási-grafológiai tanácsadás. ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30-tól 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás munkanapokon 8-tól 18 óráig. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órától agykontroll-klub, 17 órától Etka jóga. 20 órától: őszi kulturális fesztivál: „Költészet és közélet" címmel előadás. Közreműködik: Jancsák Csaba. Döbör András, Kléger Viktor és Márton Imre. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órakor: Őrizem a szíved - könyvbemutató. Vendég: P. Bodzsár Erzsébet újságíró. Beszélgetőtárs: Polncr Zoltán költő-újságíró. A NEMZETISÉGEK HÁZÁBAN (Osztróvszky u. 6.) 18 órakor német filmklub: Und Ewig singen dic Wáldcr-Teil 2. Deutschcr Hcimatfilm mit Gerl Fröbe und Hansjörg Felmy. BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 19 órakor Fellegi Ádám hangversenye. Mozart és Beethoven művek hangzanak el. A „B" galérián Zayzon Ágnes hódmezővásárhelyi festőművész kiállítása. Megtekinthető október 13-áig munkanapokon 10től 18 óráig. A RÉGI ZSINAGÓGÁBAN (Hajnóczy u. 12.) 20.30 órakor: Balog József kabaré. HOLNAP A SZÁZSZORSZÉP GYER MEKHÁZBAN 9 órától mini ovi - óvoda-előkészító foglalkozás 2-3 éves gyermekeknek. 9.30, 10.45 és 14.30 órakor Százszorszép Színház: Rigócsór Király, zenés mesejáték a Grimm-Busz Színház előadásában. (Kököjszi-bérlet), 10-től 11 óráig Kismama-haha klub; 16 órától fogvédclmi tanácsadás gyermekek részére. 17 órától praktika-klub: különböző kézműves Icchnikák elsajátítása vállalkozó kedvű felnőtteknek. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 19 órakor: Első szegedi földtudományi hét: az SZTE-karok. a TTK Földtani és Őslénytani Tanszék szervezésében. Diavetítés: olaszországi Eoli-szigetek vulkánizmusa. Izland védett természeti értékei. A SZŐREGI TÖMÖRKÉNY ISTVÁN Művelődési Házban 19 órától bibliaóra. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10től 17 óráig tekinthető meg a népművészeti- és kézműves-kiállítás és bemutató. Ma: 16 órától fafaragó és gyékényszövő szakkör. Holnap: 16.30 órától fazekas szakkör gyermekeknek. A balástyai falunapon időre morzsolták a kukoricát Káposztafoci, szőlötaposás Az elmúlt hét végén kettős ünnepre várták a balástyaiakat és vendégeiket. Pénteken a zöldség* és virágfesztiválon szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, majd megcsodálhatták a szebbnélszebb paprikákat, tököket és virágkosarakat. Szombaton már a mulatozásé volt a főszerep. Az első falunapon a gazdák tréfás vetélkedőn vehettek részt, este pedig a férfinapi bálon rophatták a táncot. A rendezvényház melletti gyöpön egész nap számos programot kínáltak a szervezők. A szombati balástyai falunap egyik legnagyobb attrakciójának a helyi gazdák játékos vetélkedője bizonyult. A csapatot igen csak megizzasztották a furcsábbnál-furesább feladatok. Drótkerítésre aggatott szőlőt kellett leszüretelni, majd egy lap segítségével a friss mustot üvegbe tölteni. Ahány csapat, annyi megoldás. Egyiküknél lavórba dobálták a fürtöket, s az egyik tag katonai bakancsával taposta. Másikuknál azt a taktikát választották, hogy a lapból tölcsért tekertek, s ebben nyomiák szét a szőlőt, hogy a lé mindjárt az üvegbe folyhasson. Hát a taposás eredményesebbnek bizonyult! Galgonyai rettenetes, öszeszéki maflásító, fehér-tói mézesmadzag, Sanyi bácsi lőréje - az ismert borászok ezeken a nevek hallalán bizonyosan elcsodálkoznának. A csapatoknak ugyanis a fentieket írták az üvegekre, melyekből a bort megkóstolva meg kellett mondani a fajtáját. Ez könnyebben ment, mint a mustgyártás. Káposztából sok jóféle étel készíthető, de arra nem is nagyon gondolunk, hogy sportolni is lehet vele. Balástyán legalábbis szombaton célba lőttek, illetve dobtak a „fejesekkel". Nagyszüleink egykori kedveli foglalatossága volt a kukoricamorzsolás. Munka közben tréfáigattak, énekelgettek. Ezt a hagyományt is felelevenítették a balástyaiak, csak egy kicsit átalakítva. Míg a csapat kosarakba morzsolta a kukoricát, addig egyikük egy ismert nótát mutogatott el. Az a csapat nyert, amelyik a legtöbb dalt tudta elénekelni. A végső győzelmet Dékány Istvánék szerezték meg, Jutalmuk pedig nem is lehetett más, mint egy hatalmas fatál, tele finomságokkal. A vetélkedő után a játékosok és a nézők közül is többen lovaskocsikra szálltak. A Böröcz Pál vezette fogatok énekés zeneszóval körbevitték a jónépet a falu utcáin. Aki nem fért fel a hintókra, kocsikra, annak sem kellett búslakodnia. A szabadtéri színpadon az üllési Fonó Néptáncegyüttes, a .sándorfalvi citerazenekar és a helyi Őszi Alkony Nyugdíjasklub énekkara szórakoztatta a közönséget. Este pedig a rendezvényházban, a kiállított virágkosarak, zöldségek között kezdetét vette a férfinapi bál. A sztárvendég, a Bestiák után Frank Pista bácsi és zenekara húzta a talpalávalót, egészen vasárnap hajnalig. K. T. miről írt a DM? 75 éve Film készül Szegedről Már beszámoltunk arról, hogy az Országos Közművelődési Tanács filmeket akar készíteni a magyar városokról. Ez a munka szoros kapcsolatban van a külföldi filmek behozatalának ügyével, mert a magyar gyárak csak úgy hozhatnak be új külföldi filmet, ha a külföldi gyárak átveszik a magyar városokról készült propaganda filmet. Az első ilyen filmet Szegeden kívánják elkészíteni. Nincs semmi akadálya a film elkészítésének, mert a város húszmillió koronával járult hozzá, míg a nagyobb cégek a fennmaradó harmincmillió koronát felosztották maguk közölt. Igy mosl már megkezdik a szegedi film felvételeit, amelybe a nagyobb közin(ézményekekn kívül természetesen belekerülnek a támogató cégek ismertetései is. (1925) 50 éve Az amerikai vámhivatalnokok Nagy meglepetésben volt részük a New York-i kikötőbe érkezett „Báthory" nevű lengyel hajó utasainak és a hajósoknak. Az amerikaiak ugyanis olyan arányú kutatási tartottak a tengerjárón, mint amilyenre még nem volt példa a hajózás történetében. A húsz amerikai vámhivatalnok vad motozásba kezdett, megnézték a hajó fenekén lévő szállítmányokat, kutatást rendeztek a kabinokban, a legénység kajütjeiben, az élelmiszerkamrákban. végigturkálták az utasok poggyászait, a legénység ruhásszekrényeit, bemásztak az ágyak és a heverők alá, sőt még a szennyeszsákokba is benéztek. Vajon mit kereshettek a szorgos amerikai vámhivatalnokok a heverők alatt? Atombombát! Az amerikai atomlovagok az atombombáról szóló hisztérikus üvöltözésükkel saját magukat ijesztették halálra. (1950) 25 éve A szegedi tejüzem Naponta 140 ezer liter tej feldolgozására alkalmas a Csongrád megyei Tejipari Vállalalt szegedi üzeme. Ellátja Szegedet és környékét, valamint Makót és Hódmezővásárhelyt is. Az üzem a lakosság napi fogyasztási igényeit elégíti ki tejtermékekből azon kívül, hogy tasakos és kannás tejel szállít az üzletekbe. A jelenlegi gép nem győzte a tej tasakolását. Egyre élesebb harcot folytattak a tejüzemi munkások az idővel. Segített a műszaki fejlesztés, két új gépet vásároltak az NDK-tól. Az, új gépek segítségével másfél műszak alatt zacskóba tölthetik a napi tejszükségletet. (1975) Jó úton halad a Magyar Televízió Híradója - így ítéli meg a főszerkesztő, Horváth Szilárd, aki alapvetően közép-európai hírműsort szeretne és ezen azt érti, hogy a Híradót elsősorban Magyarország érdekli, aztán a Kárpát-medence, a szomszédos országok, azután Európa, végül a világ. A 15 hónapja kinevezett főszerkesztőt arról is megkérdeztük, milyen változások várhatók a vidéki stúdiókban. - Mit profitált a szombathelyi stúdió abból, hogy a helyettes vezetőjéből a „nagytévében " főszerkesztő lett? - Ki kell ábrándítanom: azóta, hogy engem kineveztek, Szombathelyen megszűnt a stúdió, a régió televíziója Sopronban működik... - A többiek azért megmaradnak? - Természetesen. Alighanem egyszerű gazdasági megfontolások játszottak szerepet a SzombathelySopron helycserében. A vidéki stúdiókra szükség van. Ami a Híradó vidéki tudósítóit illeti, abban tervezek némi változtatást: a regionális tévék munkatársai közül szeretném kiválasztani azt az egy, legfeljebb két újságírót, akik elsősorban tudósítják a Híradót. Szegeden most tárgyaltunk erről és megegyeztünk a stúdióvezetővel, hogy elsősorban Fábián Barnára és Szincsok Györgyre számítok. Egy közép-európai hírműsor - Milyen Híradót szeretne? - Amikor 15 hónappal ezelőtt kineveztek, egy viszonylag nagy szervezetet találtam - nagyon leépült állapotban. Hogy mást ne mondjak: a Magyar Televíziónak egyetlen olyan külföldi tudósítója sem volt, aki képes híranyaggal tudott volna jelentkezni. Washingtonban dolgozott Radics Péter, telefonon tudott bejelentkezni... A legelső teendőm az volt tehát, hogy kidolgozzam, hogyan lehet kialakítani a tudósítói rendszert. - Milyen most a tudósítói hálózat? - Az idén február közepe óta dolgozik munkatársunk Pozsonyban, szeptember elseje óta Marosvásárhelyen és novembertől lesz tudósítónk Brüsszelben. Felvettem a kapcsolatot a határon túli magyar televíziósokkal, azóta Szabadkáról, Újvidékről, a Kárpátaljáról naponta kapunk tudósításokat. A mostani változások fényében szeretnék állandó belgrádi tudósítót is. - Miért nem arra törekszik, hogy az európai nagyvárosokból legyenek tudósítói a Magyar Televíziónak? - Ha a magyar közszolgálati televíziót nemzeti televíziónak tekintjük - márpedig mi másnak tekinthetnénk akkor kutya kötelessége, hogy elsőként az ország történéseiről számoljon be, aztán a szomszédos országok, a Kárpát-medence híreiről, azután Európa és csak azHorváth Szilárd: „A jó hir is hír!" (Fotó: Miskolezi Róbert) után a világ történéseiről. Mindannyian tapasztaljuk, hogy hamarabb tudomást szerzünk egy Fülöp-szigeteken történt gerilla akcióról, mint arról, hogy Székelyföldön újabb román katonai alakulatok telepítését tervezik. A közszolgálati tévé, ha magyarnak nevezi magát, igenis hamarabb tudósítson arról, hogy Moldvában a csángó magyarok anyanyelvi oktatását még mindig nem engedik meg, mint mondjuk arról, hogy mi történt Grönlandon. Kétségtelen, hogy Tokióból nem tudunk bejelentkezni! De legalább a Kárpát-medencében ott legyünk! Ez volt a törekvésem. - Mi vagy ki határozza meg a hír értékét a Híradóban? - Bizonyára tájékozott arról, hogy nincs nemzetközi standard. Az érdekesség, az új információ és az érintettség mellett az adott ország, az adott média, az adott műsor felelős szerkesztőjének értékrendje is meghatározó. Nos, én alapvetően nemzeti elkötelezettségű, konzervatív szellemű vagyok, fontosnak tartom a nemzeti kultúra és hagyomány ápolását, de nyitott vagyok a világra. A társadalom szerveződése tekintetében liberális elveket vallok, azaz a demokratikus és nyitott társadalom az eszményem. - Milyen politikai nyomás nehezedik az Ml Híradójának főszerkesztőjére? - Mindenoldalú. A politikusok ugyan a legritkább esetben telefonálnak, annál gyakrabban a pártok sajtosai. Megértem, az a dolguk, hogy eladják a pártjaikat. Nekem meg az, hogy betartsam és a szerkesztőkkel betartassam a nemzetközi standardnak is megfelelő arányokat. Nagyjából egyharmad arányban szerepeljen a Híradóban az ellenzék, egyharmad arányban a kormánypártok és ugyanekkora arányban a kormány. Tavaly októberben volt egy komoly vitám az ORTT-vel: azt mutatták ki, hogy keveset szerepelnek az ellenzéki pártok. Kiderült, hogy az ő adataik voltak rosszak. Mi is mérünk, s mostanában már egybecsengenek az adataink az ORTT méréseivel. A magyarországi televíziók közül egyébként nálunk szerepelnek legtöbbet az ellenzéki pártok. Az arányok betartása mellett van egy másik meghatározó megfontolás: azt gondolom, túl kellene már lépnünk azon, hogy a jó hír az nem hír. Nálunk a jó hír is hír. - Az Ml Híradójának ma 8 százalékos a nézettsége. Mitől fog nőni? - Néhány napja megnőtt a fnűsoridőnk, 20 helyett 35 percünk van, azaz nagyobbak a lehetőségeink arra, hogy elég részletes tájékoztast adjunk a korábbinál több témáról. Azt remélem, ettől nő a nézettségünk. Formai változtatást is bevezettünk. Egy közvélemény-kutatás szerint a nézők 75 százaléka jobban szereti, ha ketten vezetik a műsort. Ám legyen, bár nem ez a nemzetközi tendencia. így viszont lehetőségünk nyílt különböző karakterű műsorvezetőkkel dolgozni és dinamikusabbá tenni az adást, bár ezen a téren van még mit tennünk. Azt viszont nem szeretném, ha a hírközlés távolságtartó stílusa megváltozna. Nem szabad, hogy a műsorvezető mimikája, a gesztusai értékelő elemet, véleményt tartalmazzanak. - Kinevezése előtt szombathelyi tudósítóként és műsorvezetőként dolgozott a Híradónak, a Hét, az Ablak, a Tízórai adásaiban. Nem hiányzik a műsorkészítés? - Dehogynem. De legfőképpen az az idő hiányzik, amit a napi 14 órás szolgálat miatt nem tudok a családommal tölteni. A nagyobbik lányom három, a kisebbik másfél éves... Sulyok Erzsébet Nem egyszerű feladat a szemeket a csórói lemorzsolni, (Fotó: Gyenes Kálmán)