Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-09 / 237. szám

HÉTFŐ, 2000. OKT. 9. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Szom­baton éjjel tizenegy óra körül indul be az élet a JATE-klub­ban, aho­vá a hét végén sok kö­zépiskolás jár szórakozni. A folyosó elején a sarok­ban csocsóbajnokság zaj­lik, míg beljebb minden asztal foglalt. Vannak, akik szerint a hangulat határozza meg, hol érzik jól magukat, a program vagy a zene csak másod­lagos. Mások azonban éppen a jó zene miatt szeretnek ide járni. Erősödik a „világi" kontroll? Tizenöt jogszabály húzza meg azt a játékteret, melyen belül ma Magyarországon egy egyház legálisan létez­het. Ezek közül az egyiket, a lelkiismereti és vallássza­badságról, az egyházakról 1990-ben elfogadott IV. tör­vényt nagyító alá teszi a kormány, majd a parla­ment. De hírlik, hogy hama­rosan módosulnak az egy­ház-finanszírozás szabályai Az úgynevezett vallásszabad­ságról szóló törvény korrekció­jánnak háttérben - kimondva-ki­mondatlanul - az munkál, hogy a jelenlegi jogszabályok kiskapui lehetővé teszik, hogy csoportok vagy személyek visszaéljenek az egyházi státussal. így például a törvény betűje nem. legfeljebb „szellemisége" tiltja, hogy vala­ki(k) politikai okok, vagy éppen anyagi haszonszerzés érdekében alapítson egyházat. Egy korábbi javaslat szerint csak azok a kö­zösségek pályázhattak volna az egyházi státus megszerzésére, amelyek tízezer (vagy több) hí­vőt, illetve legalább százéves ma­100 r százalék Görög katolikusok Refor­mátusok Római katolikusok Evangé­likusok Nem egyháztagok Forrás: Aufbruch, nemzetközi kutatás, 1998 Minden második magyar hajlandó lenne „kepét" vagyis egyházi adót fizetni gyarországi múltat tudnak igazol­ni. Ezzel szemben az új kormány­zati koncepció alapján módosított törvény azt szabná feltételül, hogy vizsgáltatná: az felekezet vallási tevékenységet folytat-e vagy sem. A válaszadáshoz pedig az ügyészségek eszköztárát is bő­vítené: az egyházaktól - működé­sük átvilágítását célozva - irato­kat, adatokat, felvilágosítást kér­hetne az ügyész. A törvénytelen­ségek kiszűrése, az egyházak au­tonómiáját védő jogszabály elle­nére, a már most meglévő jogi eszközökkel is elvégezhető, de ilyen, egyházi közösség elleni rendőri vagy ügyészségi vizsgá­latról, illetve bírósági peres ügy­ről Szegeden vagy Csongrád me­gyében nincs tudomásunk. Pedig az egyházak száma az utóbbi években érzékelhetően szaporodik. Magyarországon 92 bejegyzett egyházról tud a statisz­tika. Közülük Szegeden közel húsz működik. Az egyházi jogi státus vonz­erejét a szinte automatikusan hoz­zá kapcsolódó kedvezmények ad­ják. Ilyen például a stóladíj, azaz az egyházi szertartásokért a pa­poknak, lelkészeknek fizetett pénz vagy természetbeni juttatás, ami adómentes bevételnek szá­mít. De a vallási közösségek igényt tarthatnak személyi'jöve­delemadónk I százalékára is. Sőt: az egyházi közszolgálati intézmé­nyeket olyan mértékű támogatás illeti meg, mintha államiak lenné­nek. E finanszírozási rendszeren úgy szeretne változtatni a kor­mány, hogy a „társadalmi hasz­nosságot" jelöli meg mércének a kedvezmények és jogosultságok odaítélésekor. E változás azért is fontos, mert a személyi jövede­lemadó 1 százalékából befolyt tá­mogatást az állami költségvetés már csak a következő két évben egészíti ki. A kormány elképzeléseinek kritikusai elsőként a tervezett jogszabályban a szubjektív ele­mek túlburjánzását említik. Vé­gül azt hangsúlyozzák, hogy az egyes vallási cselekedetek minő­sítése ellentétes a világnézetileg semleges állam eszméjével. Ú. I. Munkatársunktól Magyarországon a lakosság­nak körülbelül 60 százaléka tar­tozik valamilyen felekezethez. A népesség 42 százaléka a katoli­kus, 15 pedig valamely protes­táns egyház tagjának mondja magát, 3 százalék egy kisebb fe­lekezethez tartozik. De csak minden tizedik magyar tartja magát egyháza tanításaihoz, jár Egyházak rendszeresen templomba. Szege­den is a történelmi egyházak a legnépesebbek: híveik becsült száma körülbelül 110 ezer. E 9 nagyobb felekezet óvodák, álta­lános iskolák, középiskolák, egyetemi kollégiumok, főiskolák, lelkészségek és plébániák, mű­velődési házak, szociális ottho­nok, temetők, templomok és ima­házak fönntartásával szolgálja a híveket és a tágabb közössé­get. Az úgynevezett kisegyházak tevékenysége nagyon különböző. Közöttük van, amelyik alapítvá­nyiformában működik, egy má­sik valójában kulturális egyesü­let, a harmadik meg állítólag szex klubot tartott fenn, a negye­dik bibliai programokat szervez, az ötödik üzelti tevékenységet folytat. A jogszabályok változásával várhatóan különbséget kell tenni a vallási megnyilvánulások kö­zött. Hogyan mulatnak a város fiataljai? Ha beindul az élet... HOLNAP Három falu papja Seidl Ambrus személyé­ben augusztus 15-étöl ne­vezett ki új plébánost Gyu­lay Endre megyés püspök Kübekházára. Seidl Amb­rus, aki a paphiány miatt egyúttal a tiszaszigeti és az újszentiván! plébániai szolgálatot is ellátja, 44 éves, teológiai oklevele mellett matematika-fizika szakos tanári diplomával is rendelkezik. Seidl Ambrus egyházi műkö­dését a piarista szerzetesrendben kezdte. Tíz éve szolgál papként a Szeged-csanádi egyházmegyé­ben: elsó állomáshelyén, a sze­ged-felsővárosi plébánián káplán­ként működött, majd Csorvás­Gerendáson lett plébános. Ezután Kistelek és vonzáskörzete követ­kezett, majd tavalytól Tiszaszi­getre és Újszentivánra kapott ki­nevezést. A plébános vallja, hogy hozzá nemcsak egyházi ügyek­ben fordulhatnak az emberek: „A magamfajta ember a lélek „szak­embere" is, mindabban az embe­rek rendelkezésére állok, amiben úgy gondolják, hogy tapasztala­tommal és az egyház lelkiségével segíteni tudok rajtuk." Seidl Ambrus vallásos és vallásukat nem gyakorló emberek iránt egy­formán szeretne nyitott lenni: „Örülök, ha az emberek el tudják fogadni a segítséget, amit nyúj­tok, úgy érzem, egy pap sokféle­képpen állhat a köz szolgálatá­ban." Seidl Ambrus Kübekházán csütörtökönként tart hittanórákat. A szülőknek és tanároknak azt ta­nácsolja, ne féljenek a vallás té­májától. „Az emberi élet lénye­ges része a megfoghatatlannal va­ló kapcsolatteremtés. Ha valaki az életben otthon akar lenni, ak­kor nemcsak az irodalmat, a ma­tematikát és a technikát kell meg­ismernie, hanem a vallást is, mert ez is hozzátartozik egy ember kultúrszintjéhez. Ebből azután ki­nőhet a vallásosság, de az már Is­ten kegyelmén, a gyermek törek­vésén is fog múlni. Seidl Ambrus Budapesten született, egykor nem gondolta volna, hogy valamikor falvakban lát majd el papi szolgálatot. „Ma azonban kitűnően érzem magam ebben a feladatban. Szeretek itt lenni, kimondottan kedvelem az itteni emberek mentalitását. Ha jobban figyel az ember, arra is rá­jön, hogy a három falu népe nem egyforma. Tanári és papi gyakor­lata nyomán a magam korabeli ember már eljut oda, hogy a te­kintetekből, a figyelemből ak­tívan visszaérzi a hívek reagálá­sát. Ezért tartok különböző prédi­kációkat Tiszaszigeten. Kübekhá­zán és Újszentivánon." S. P. S. Seidl Ambrus Tiszasziget és Újszentiván után Kübekházán is plébánosi szolgálatot lát el. (Fotó: Schmidt Andrea) A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Sze­ged, Teleki u. 3. alatti irodájában 16 és 17 óra között dr. Kopasz Rudolf ügyvéd tart ingyenes jogi tanácsadást. A MUNKÁSPÁRT belvárosi alapszervezete 16 órakor taggyű­lést tart a Hüvelyk u. I. alatti volt barakkóvodában. GILA FERENC, a 24-es vá­lasztókerület (Baktó, Petőfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Balaton utcai iskolában. Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a hé­ten Kalocsai Katalin újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663­as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szán­dékozó olvasóink ing>enes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Ülésrend. H. Tiborné, a Dózsa György utcából arról panaszkodott, hogy eltűntek a padok a múzeum melletti tro­limegálióból. Nyáron még két ülőalkalmatosság is várta is időseket, ám most kényte­lenek állva megvárni a troli­járatot. A fiatalabb utasok a közeli virágládák szélére ül­nek, ettől viszont kipusztul­nak a növények - észrevéte­lezte telefonálónk. Diszkont helyett uszoda? Az Ág utcából telefonált ol­vasónk több ott lakó nevében. Az Esso-kút mögött egy újabb élelmiszer diszkontáru­házat építenek. Olvasónk sze­rint feleslegesen, hiszen a Budapesti körúton már egy­mást érik a szuper- és hiper­marketek. Telefonálónk úgy látja, az önkormányzat veze­tőinek arra kellene törekedni a jövőben, hogy erre a terü­letre már ne adjanak ki áruhá­zakra építési engedélyt. Az itt lakók szerint ugyanis uszodá­ra lenne szükségük, nem pe­dig újabb diszkontokra. Ki, mi? Cs. Ferencné az ötös trolin utazott a napok­ban. Az első ülésen lévő kis­lánya fejét egy utas táskája folyamatosan ütögette, mire olvasónk szépen megkérte a bajuszos fiatalembert, húzód­jon egy kicsit arrébb. Segít­ség helyett azonban egysze­rűen „lebunkózta" ót a mo­biltelefonáló utas. Olvasónk megdöbbenésében és elkese­redésében a csörögön keresz­tül üzeni: szerinte fordítva áll dolog. Galambgondok. Hajdú Lászlóné a Centrum áruház­zal szembeni villamosmeg­álló áldatlan állapota miatt emelt szót. Az itt lévő nagy fákra ugyanis százával tele­pedtek rá a galambok, s a villamosra várókat naponta részesítik - nem éppen gusz­tusos - égi áldásban. A pisz­koló galambokat telefoná­lónk szerint úgy lehetne „le­szoktatni" erről, hogy az ott lakóknak nem kellene ele­séggel odacsalni a madara­kat. laiiiLaigrai ...<• A, . ••••• Az autók motorjainak zú­gásától, hirtelen fékcsikorgá­soktól, a lehúzott ablakon keresztül ütemesen dübörgő zenétől hangos szombat este Szeged belvárosa - a mai kor „lovagjai" szórakozni in­dulnak. De nemcsak az uta­kon nagy a forgalom: több­ségében fiatalok beszélgeté­se, időnkénti nevetése vagy kiabálása tölti be a Kárász utcát és környékét. A moz­galmas hétvégi éjszakai élet egyik központja a JATE­klub. Tizenegy óra múlt né­hány perccel. A bejárat előtt mintegy tízen várakoznak, de az utca mindkét vége fe­lől további csoportok köze­lednek. A klubban ez idő tájt indul be az élet. Az ajtón belépők a jegy mellé lila pe­csétet is kapnak a kezükre. Ez arra szolgál, hogy ha va­laki időközben kijön a friss levegőre, igazolni tudja: ó már megvette a belépőt. A „megpecsételt" fiatalok ezek után belevethetik magukat a klub forgatagába. Egy-egy népszerűbb slágerre hirtelen megtelik a táncterem a JATE-klubban. (Fotó: Kantok Csaba) A folyosó elején a sarok­ban már elindult a csocsó­bajnokság. Két asztalnál is tekergetik a rúdra húzott bá­bukat a srácok. Egy-egy ér­tékes találat mindig jó alka­lom arra, hogy az izgalmat egy-két korty sörrel lehűtsék a félrerakott pohárból. A fo­lyosó egyik fala mentén so­rakozó asztaloknál már csak egy-két üres hely van, így aztán sokan beszélgetnek a másik oldali falhoz támasz­kodva. Innen balra, a kávé­zóban is minden asztalnál ülnek, és a pultnál sem fogy egy pillanatig sem a tömeg. A folyosó és a kávézó az a hely, amely alkalmas a be­szélgetésre, a táncteremben ugyanis csak egymás fülét rágva lehet szót érteni. Három lány beszélget a folyosón álldogálva. Közép­iskolába járnak, de hogy me­lyikbe, azt nem engedték le­írni, akárcsak a nevüket. Mint mondják, esetleg bajuk lenne belőle. Mindhárman negyedévesek, és az érettsé­gire készülés miatt ritkán járnak szórakozni. - Ha szombaton hajnalig itt va­gyunk. akkor vasárnap nehe­zen megy a tanulás, ráadá­sul mivel az iskola nem ké­szít fel teljesen az érettségi­re, különórákat is kell venni - mondja egyikük, aki az utóbbi egy évben szinte ki­zárólag a JATE-klubba jár mulatni, mert „itt normális a hangulat, nem olyan disz­kós". Úgy vélik, a hangulat határozza meg, hol érzik jól magukat, a program vagy a zene csak másodlagos. Bár egyiküknek rosszul esett, hogy a „dídzsé" többszöri kérésre sem játszotta le azt a számot, amit pedig ő nagyon szeretett volna hallani. Ami­kor arról esik szó, mennyit költenek szórakozásra, az egyik lány azt mondja, két­ezer forint is „elmegy" egy­egy alkalommal. Rögtön hozzáteszi azonban, hogy szerinte a klubban sokba ke­rül a belépő és az ital. Mások viszont úgy tart­ják, a szegedi éjszakai szóra­kozóhelyek közül a JATE­klubban vannak a „legkor­rektebb" árak. K. P. huszon­három éves fiatalember a jó zene mellett ezért is szeret ide járni. Munkája miatt ke­veset jár szórakozni, de olyankor mindig több főből álló baráti társasággal jön, és három-négy órát töltenek el együtt. A klubban ritkábban megforduló vendégek mel­lett olyanokkal is lehet talál­kozni, akik egyetlen hétvé­gét sem hagynának ki szóra­kozás nélkül. Eletükhöz hoz­zátartozik a zene, a táncte­rem kéken-sárgán villódzó fényei, a sok kalandot rejtő éjszaka. Hegedűs Szabolcs Mikrofonnál a polgármester Munkatársunktól Bartha László polgármester ma este 7 és 8 óra között várja a kérdéseket a Rádió 88 szerkesz­tőségének élő adásában. A rádió a híradás mellett célként tűzte ki azt is, hogy helyet biztosítson a hallgatók véleményének, kér­déseinek, problémáinak. A szer­kesztőség ebben talált partnerre Bartha László polgármesterben, aki minden hónap második hét­főjén este 7 órától 8 óráig várja a hallgatók kérdéseit. Akinek tehát a városra vonatkozó, az önkormányzat hatáskörébe tar­tózó kérdése van, hívja fel a polgármestert az adás alatt a 444-088-as telefonszámon. MA A SZOCIALISTA PÁRT iro­dáján (Tisza L. krt. 2-4., 1/122.) ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Bálint János ügyvéd 15 és 16 óra között. KATONA GYULA, a 13-as választókerület (Móraváros) kép­viselője fogadóórát tart 17 és 18 óra között a Móra Ferenc Általá­nos Iskolában (Kolozsvári tér 1.).

Next

/
Thumbnails
Contents