Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-27 / 227. szám

Kétmilliárdos alaptőke-emelés a Kontavillnél Idehaza erősít a szentesi csapat Egy gömb fagyi Egyszerű, de energiaigényes munka a földből téglát csinálni. A kibányászott anyagot össze kell keverni, egy évig pihentetni, majd az előkészítés után jöhet a megmunkálás. Egy hatalmas „kolbásztöltőbe" kerül a nyersanyag, ahonnan hosszú csíkban jön ki a tégla. Az eldarabolt félkész terméket azután két napig szárítják, majd kemencében 960 fokon kiégetik. Ezután jöhet a szállítás. Ehhez képest egy közepes méretű tégla ára alig több mint egy gömb fagyié. A két termék közötti haszonkulcsot már ne is emlegessük - keseregnek a szegedi téglagyárban. R. G. A hónap végéig kétmilliárd forintnyi „friss pénz" áramlik a megye egyik legnagyobb termelő vállalkozásába, a szentesi Kontavill Legrand Rt.-be. Ekkora összegű tőkeemelést hagyott ugyanis jóvá a tavaszi közgyűlésen a cég francia tulajdonosa. A Kontavill belföldi piaci pozícióit igyekszik megerősíteni, valamint nemzetközi fejlesztési programokban is részt vállal majd. A társaság ebben az évben 1,5 milliárd forintot fordít beruházásra: elsősorban gépeket és gyártóeszközöket vásárol, de felújítja harminc éve épült központi irodaházát is, valamint korszerűsíti logisztikai rendszerét és számítógépparkját. Lapunk kérdésére Horváth István vezérigazgató elmondta, a nyolc évvel ezelőtti privatizációt követően 1994-re 600 millióra emelkedett a Kontavill alaptőkéje, miközben nyolc év alatt több mint 4 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. A cég forgalma nyolc évvel ezelőtt 1 milliárd forint volt, míg az idei esztendőre 5,3 milliárdot terveztek. Az elektromos szerelvények gyártásával foglalkozó szentesi társaság az elmúlt étiekben folyamatosan nyereséges volt, ám növekvő tőketartaléka sem fedezte a tervezett fejlesztések finanszírozását. Ez indokolta a tulajdonosok tőkeemelésről szóló tavaszi döntését. Horváth István elmondta, a szerelvények piacán kialakult vezető szerepüket igyekeznek megtartani, éppen ezért kiemelt hangsúlyt fordítanak a hazai piacra. Ugyanakkor a cég erőteljesen növeli exportját is, a francia tulajdonos egyes termékcsaládjait már jó ideje a szentesi cégnél gyártatja. Ehhez azonban komoly fejlesztésekre van szükség, amit a mostani alaptőke-emeléssel, hitel nélkül valósíthatnak majd meg. A Kontavill árbevétele tavaly 4,2 milliárd forint volt, az idén több mint 1 milliárddal magasabb árbevételre számítanak, s ennek negyedét az export teszi ki. Az alaptőke-emelésből megvalósított fejlesztések hatására jövőre az inflációt jóval meghaladó mértékű bevételnövekedésre számítanak a szentesiek. A cég vezetői azért is bizakodóak, mert a hazai gazdaság lassan növekedési pályára áll, s fellendülőben van az építési piac is. Egy évvel korábban 410-en, ma már 460-an dolgoznak a Kontavill Legrandnál. A vezérigazgató szerint a szükséges és elégséges létszámmal fognak dolgozni a jövőben is. R. G. A Tisza Téglaipari Kft.-nél ismerősen cseng a mondás: senki sem lehet próféta a saját hazájában. Miközben Szegeden téglahiányról panaszkodnak a kereskedők, addig a helyi téglagyár nem tudja a városban eladni portékáját. Most Békés megye belvíz sújtotta terülteire szállítanak. Ezért azután nem sok késztermék foglal helyet a gyárudvaron. Am tavaly akadt olyan időszak, amikor két és félmillió téglát tároltak itt. A több mint százesztendős múltra visszatekintő szegedi téglagyártás fortélyairól Kiss Zoltán műszaki igazgató elmondta, a reptér irányába két-három kilométerre lévő bányákból hozzák ide az alapanyagokat. Sárga és kék agyagból, valamint a löszös rétegű földből „gyúrják össze" a szegedi téglát. - Domaszék határáig fúrattuk meg a talajt. Ha évi 20 millió téglát készítenénk, akkor is legalább 15 évig elegendő lenne még a helyi nyersanyag. Persze csak akkor, ha a medersoros kotrógépek normál tempóban bányásznák ki a talajt. Ráadásul minél korszerűbb a gyártás, annál kevesebb alapanyag kell a téglához. Kis túlzással szólva, a téglagyártók a lyukakat akarják eladni, ám ezzel jobban jár a vevő, mint a sajttal, mert itt a légrétegek szigetelőanyagként működnek. A Tisza Téglaipari Kft. gyártósorai 12-13 fajta árut képesek gyártani, ám jelenleg csak ötfélét készítenek, mert a piac ezeket igényli. A cég elmúlt tíz esztendős története egyáltalán nem volt gondoktól mentes. Az egykori tröszti szervezetben Békéscsabához tartozó gyár elsőként lett önálló állami vállalat, még 1992ben. Három évvel később az itt dolgozók közül 27-en úgy döntöttek, megveszik az üzemet: MRP-szervezetet alapítottak és E-hitelért kilincseltek. Úgy tűnt, minden sikerül, ám a vásárlás után nem sokkal jelentkeztek a tipikus gondok: a kispénzű tulajdonosok csak nehezen tudták törleszteni a vételárat, a cég helyzete megingott. - Nagyon szorító föltételekkel kaptunk hitelt mondja Fejes Ernő vezérigazgató. - A bank nem adott türelmi időt a törlesztésre és kikötötték, csak az adózott eredményből fizethetünk. így azután hiába volt az alacsony, hét százalékos kamat, nem működött a konstrukció. Egyedül 1995-ben tudták kisöpörni az árut a gyárudvarról. Akkor a szocpol-kedvezmény ismét lendületet adott az építkezéseknek. Am két évvel később már igazi mélypont jelentkezett az építőiparban: a gyár éveken át kétszer három hónapra rákényszerült arra, hogy leállítsák a termelést. Az adósságok pedig közben csak szaporodtak. Az eredetileg 27 és félmilliós tartozás néhány év alatt megtöbbszöröződött. Ekkor először egy amerikai befektetővel járt jegyben a téglagyár, majd a hitelezők szorítása miatt, és hogy megmaradjon a gyár, a szomszédos Budalakk-Titán tulajdonosának adták el a céget. Tavaly július óta sem szűntek meg azonban a gondok. A pénzügyi nehézségeken csak keveset enyhít az, hogy ismét lendületet kapott az építőipar. A gyárat hiába juttatta lélegzetvételhez az élénkülő kereslet, hitelei jó részét máig sem sikerült ledolgozni. - Úgy tűnik, senki sem lehet próféta a saját hazájában - mondja az igazgató. - Sokszor csodálkozunk, hogy az ország túlsó végéről is szállítanak ide téglát, miközben mi a szegedi falazóanyagot elvisszük máshová. Ha az élénkülő piacról nem egymást szorítanák ki a termelők, hanem megegyeznének, mindenki jobban járna. Am ma az aki bírja, marja alapon működik ez az iparág. Márpedig a tégla árában a szállítási költség komoly tényező. Ma a szegedi telephelyről 6-7 forintért viszik haza darabját a téglának, ami nem is kis pénz. A Tisza 60-80 alkalmazottjának most éppen a belvíz hozott üzleti lehetőséget. Az itt gyártott téglákat ugyanis Békés megyébe szállítják, ahol a Vöröskereszt veszi át és osztja szét. - Mindenképpen azt szeretnénk, hogy megmaradjon a szegedi téglagyár, mert különben elszabadulnak az árak. Ha csak egykét nagy cég gyárt és forgalmaz, akkor a monopolhelyzet miatt az építkezők fognak majd többet fizetni. Az önállóság után kél hónappal, még 1992-ben Romániába is terjeszkedni kezdett a Tisza. A különféle elszámolási bonyodalmak miatt azonban egyszerűbbnek látták, ha nem innen szállítnak, hanem saját gyárat hoznak létre odakinn. Kiderült ugyanis, a román piac a magas szállítási költségeket nem viseli el. Az Aradon meglévő két téglagyárnak ma már a szegedi dolgozók a többségi tulajdonosai. A Szegedről vitt technológiával évi 1012 millió téglát gyártanak a szomszédos országban. Ma még úgy tűnik, a szegediek jobban boldogulnak külfölden, mint idehaza. Ám bíznak benne, lesz még jövője nálunk is a szegedi téglának... Rafai Gábor Nemzetközi konferencia Szegeden Európa közútjain Munkatársunktól A „Közúti közlekedési szolgáltatások piacra jutásának és piacon maradásának szabályozása az Európai Unióban" címmel második alkalommal rendeznek nemzetközi konferenciát október 5-én, csütörtökön Szegeden, a Pick-klubban. A programban többek között neves hazai és külföldi szakemberek elemzik a közúti szállítással, szolgáltatással kapcsolatos várható trendeket. Joachim Linder német jogász a személyszállítással foglalkozó vállalkozások piacra jutási nehézségeit elemzi, a finn Franc Lindström az uniós csatlakozás során felmerülő gyakorlati problémákat villantja fel előadásában, a fuvarozók szemszögéből. De a fuvarozás logisztikájáról. a EU-csatlakozási tárgyalások közlekedési vonatkozásairól is hallhatnak az érdeklődők. Kazatsay Zoltán nemzetközi és EU-integrációs helyettes államtitkár a hazai közlekedés infrastukturális hátteréről és régiónk szerepéről is beszél majd a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiemelt rendezvényén. FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 6720 SZEGED. KISS MENYHÉRT U. I. TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 Érvényes: 2000. szeptember 4-161 BETtnKÁWAIOK „HMM* h. •MIH.MMIV 1 hét 5,750 (5.83) 2-3 hét 7250 (7.35) 1-2 hú 6250 (636) 3hú 8.000 (611) 6 hú 7.750 (7,86) 12 hó 7250 1725) OB bankszámla 2.000 (2.05) Nintw „am. ioanwM UkM. US MMNM NtMNM MUM»EIKII 1 tló 6,500 (662) 6625 (6.74) 8750 (8,87) 3 hű 8250 (8.36) 8.375 (8.49) 8.500 (8.62) 6 hú 6250 (636) 8.375 (8.49) 8.500 (662) 12hó 7.750 (766) 7,875 (7.96) 6000 (8.11) Lrhn etóB viwivieN iMNn a kéne s i™w*» Ce.Clasac kégemeTH etú ken»*k4we rrwgagyuú CIB Classk Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL'Classie kMMN lkot 0-100 EFHg 2500 2562.56 100 E FM M Ft 3.000 3.0613.06 ÍM FI leien 6.000 6,26622 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) .11.1 llli—l k.MW mm 0-50 E FHg 2500 2.56 S0EFMMFI 6.500 6.79 1M Ft taton 8600 8.97 KINCSEM (Mái kamata magánszemelyek részére (mm 50 E Fl) , , , , | ont 3tónap 6500 8.62 6 húnap 8.500 8.62 12 hónap 6000 8.11 le*e eae ve«w*aaa eeeén a ew* kenem nem te* KINCSEM 2000 kérvény (mm. 10 E Ft) knmkm Bkr 1 hú 6500 650 3 hú 3.500 8.50 6 hú 8,500 6,50 12 hú 6,000 8.00 ' te EHM kenee ai tnkkeneul mngenwM, NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. tzaolaiiElúl 4-túl t-H Folyúszámlahltel 20,00 Betétúrzú hitel 15.00 Lonóaiúhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyitott - lakáscélú Itnel kamata 16.00 -egyéb célú haet kamata 1600 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatpehédus 12.80 5 éves kamatperiódus 10.50 CIB Ú| Otthon hitéi 6,75 CIB Személyt kOlcsún 25.00 THM 30.93-36.84%. 3%-os kezelési kéltség melleit HUF primerate 1325 CIB^0640»2242 k BkNCA CCáMEhúULE fTAUANA CSOPORT TkGJA Szentesi szerelvények: ötmilliárdos forgalom. (DM/DV-illusztráció) Árverés A Tax-AUDIT Kft., mint a HELL TRADE INVESTKft. („fa") felszámolója, nyílt árverésen értékesíti az adós társaság SZATYMAZ KÜLTERÜLET 189. sz. alatti TANYÁS INGATLAN tulajdonát. Az árverés időpontja: 2000. október 12-én, 10 óra. Az árverés helyszíne: TAX-AUDIT Kft. hivatalos helyisége (Bp. XIV., Várna u. 12-14. II. emelet) ÖTJ Az ingatlan megtekinthető: 2000. október 4-én, 10-13 óra között. Kikiáltási ár: 17 200 000 Ft (bruttó) Árverési előleg: 860 000 Ft. Információ: Somorjai Béla felszámolóbiztos, TAX-AUDIT Kft. Tel.: 220-2312, 220-5075. BenÁá: Közlekedési ünnep Számviteli törvény Heti gazdaság Aradra is átmentek a szegediek Téglagyári töprengések: senki sem préféta idehaza? Tisza tégla: tizenötmillió darab évente. A szegedi termék idegenben talál gazdára? (Fotó: Schmidt Andrea)