Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-23 / 224. szám

6 HANGSÚLY SZOMBAT, 2000. SZEPT. 23. Dobogós helyezettek vagyunk Infarktusveszély a férfikor delén A szegedi ll-es számú belgyógyászati klinika kardiológiai centrumában mindennap a „szívről szól", arról a motorról, aminek meghibásodása napjainkban oly gyakori. A dél-magyarországi régió több mint másfél millió lakosának szívgyógyászati ellátásáért felelős központban évente több ezer szívproblémával jelentkező páciens vár orvoslásra. Régiónk szívgyógyászati centrumának vezetője, Csanády Miklós professzor, aki egyben a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, a megelőzést és az orvosi kezelést egyaránt fontosnak tartja, hiszen utóbbi a szívbetegek nagy táborának a részleges vagy teljes gyógyulást jelenti. A professzort a szív napja alkalmából szívügyeinkről kérdeztük. - A statisztikák szerint a világon a legtöbb halált a szív és az érrendszer betegségei okozzák, nálunk, a fejlett országokhoz képest rosszabb a helyzet. - A koszorúér-betegségek és az agyi katasztrófák az iparilag fejlett országokban is a halálozási lista első helyén szerepelnek, az összes halálozás nagy részéért felelősek. A közép-, és kelet-európai régióban azonban az arány kedvezőtlenebb. Magyarországon az összes haláleset több mint 50 százalékát a szív és az érrendszer betegségei okozzák. A fiatal magyar férfiak között az infarktushalái ijesztően nagyszámú, e halálnemben a világranglistán az elsők között vagyunk évek óta. - Az életmódunk vagy a gyógyítás behatárolt lehetőségei miatt állunk rosszabbul a nyugatiaknál.? - Európa fejlett országaiban jobb a megelőzés és a kezelés. E kettő alapfeltétele. Csanády professzor a megelőzést és a betegek kezelését egyaránt fontosnak tartja.fFofó: Schmidt Andrea) hogy kitolható legyen a szívérrendszeri betegségek tragikus végének időpontja, tehát, hogy egy infarktus ne 50, hanem „csak" 75-80 éves korban következzék be. - A szívbetegségek között is van „rangsor". - A szfvhalálozások jóval több mint feléért - az infarktushoz vezető - korszorúér-betegség a felelős. Kialakulhat családi hajlam okán, de sokkal inkább, az úgynevezett rizikófaktorok megléte vezet e betegséghez: a mozgáshiány, a helytelen táplálkozásból fakadó elhízás, a dohányzás, a zsíranyagcsere-zavara, a magas vérnyomás. Ha a rizikótényezőket megszüntetjük, akkor az infarktusveszélyt nagyban csökkentjük. A szívbetegségek másik nagy csoportjába a szívritmuszavarok tartoznak, számos fajtájuk koszorúér eredetű, de létezik ritmuszavar koszorúér-betegség nélkül is. Ezeket ma már gyógyítani tudjuk gyógyszerekkel, de főleg a különböző elektromos készülékekkel - mint a pacemaker, a defibrillátor -, amik megszüntetik a ritmuszavart. Egy másik betegségcsoport a szívbillentyűproblémák, amiket kiválthat a koszorúér okozta infarktus, vagy a szívizom rossz működése, s okozhatja reumás láz, vagy fertőzőbetegségek. Az esetek többsége műbillentyű beültetéssel orvosolható. A szívizom betegségének kezelése ma még nem tökéletesen megoldott, bár a betegek állapota a korszerű gyógyszerekkel jelentősen javítható. Ezt a betegséget leggyakrabban az alkohol okozza, de örökletes tényezők is kiválthatják. - Említette, hogy a kezelések jobbak a fejlett országokban, mint nálunk. - A műbillentyűk beültetése terén nincs lemaradásunk, pótolni valónk a koszoúér-betegségek kezelésében van. Elsősorban anyagi okok miatt állunk rosszabbul a nyugat-európai országoknál. A koszorúér-műtétek drágák, de nem tagadható az sem, hogy a szakemberek kiképzése, a műtéti technikák elsajátítása, alkalmazása itthon késett. - A „szívműszer" sok helyütt meghibásodhat, a daganat elkerüli a szívet? - Nem. Létezik jóindulatú szívdaganat, az úgynevezett myxóma, ami nem ritka betegség, s operációval gyógyítható. Előfordul az is, hogy a tüdő, vagy nyelőcső daganatai áttevődnek a szívre, ráborulnak a szívburokra. A szív elsődleges daganata, a szívizomdaganat viszont nagyon ritka, én kettőt láttam pályafutásom során. - A szívátültetésről azt mondják nem komplikált műtét, mégis kevés a szívtranszplantáció hazánkban. - Magyarországon évente körülbelül 10 szívátültetést végeznek a sebészek. Nem azért ilyen keveset, mert ez bonyolult műtét, technikailag nem nehezebb operáció, mint egy szívbillentyű-beültetés. A beteg utókezelése, évekig tartó nyomon követése, a vele való folyamatos kooperáció, a kilökődés megakadályozása az, ami a szívátültetést bonyolulttá, nehézkessé teszi. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy drágák a szívtranszplantáció után adandó gyógyszerek. A világ legjobb szívcentrumaiban végzett szívátültetések esetében egyébként 75 százaléknál 5 éves túléléssel lehet számolni, ami nem rossz arány. - Az orvosok tudásán, a pénzen és a kezelési lehetőségeken múlik a betegek sorsa, a megelőzésen pedig a betegség elkerülése. - A megelőzés kis részben orvosi probléma, ám nagyobb részt a társadalmon, az egyénen múlik. A kiegyensúlyozott, stresszmentes élet nálunk, az utóbbi évek össznemzeti bizonyítási kényszerében kevesek kiváltsága. A többségnél hiányoznak az anyagiak az egészséges táplálkozáshoz, mint ahogyan szerények a feltételek a tömegek rendszeres sportolásához. Mégis azt mondom, hogy az embereknek a saját lehetőségeiken beiül meg kell találniuk az egészség megőrzésének módjait. A dohányzás elhagyása és a mozgás mindenki számára elérhető életesélyjavító „program". Kövérnek lenni A kövérség, finomabban fogalmazva a túlsúlyosság az egyik rizikófaktor a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában. Első ránézésre könnyű eldönteni, ki hízott el, de a dolog nem ilyen egyszerű. Ha valaki korábban kórosan sovány volt, majd néhány kilót felszedett, igaz, hogy hízott, de nem elhízott. Ha viszont a normális súly felső határán csak 2 kilóval jutott túl, már elhízottnak számít. Testtömegindex: iesttőmeg. 24,22 kg/m' testmagassag 1,7 m 2,89 A nemzetközi irodalom újabban a túlsúlyos kategóriát a 25 és 30 közötti kg/mJ testtömegindex közé teszi. A 30 feletti értéknél egyértelműen elhfzásról beszélünk, 40 feletti értékek beteges kövérséget jeleznek. A szakemberek szerint már a 27 feletti testtömegindexű embereknek indokolt elkezdeni a fogyókúrát akkor is, ha még nem alakult ki az elhízást kísérő betegség náluk. Gyaloglás a tónál „A láb mindig kéznél van" szólás jegyében a Csongrád megyei ÁNTSZ munkatársai - a finnországi Kekkonen Intézet Testnevelési Egyeteme által kidolgozott - gyaloglási próba alapján megmondják, hogy a részt vevő milyen a kondícióban van. A Búvár-tó körüli 2 kilométeres gyalogláson 20-65 éves egészséges emberek vehetnek részt, akiknek edzettségét a gyalogtúra után mérik. Kényelmes tempójú gyaloglásról, s nem futásról van szó. A gyalogtúrára vállalkozóknál a szegedi II.-es számú belgyógyászati klinika kardiológiai centrumának munkatársai ingyenes vérnyomásmérést, koleszterinszint meghatározást és testsúlymérést végeznek, valamint táplálkozási és az egészséges életvitelt segítő tanácsokkal hívják fel a figyelmet a szívérrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeire. Nikotinpótlás segédeszközzel Cigielvonó kúra Tüdőrák, állandó hörgögyulladás, krónikus hörghurut. A dohányosokat nem csak ezek a betegségek veszélyeztetik. A cigaretta kikezdi az érrendszert: támadja a koszorúereket - aminek következménye érgörcs, infarktus lehet - , s nem kíméli a lábak ereit sem, s előbb-utóbb érszűkülethez vezet. A dohányzás szenvedélye azonban - aki cigizik az tudja igazán - nagy úr. A nikotinfüggőségtől megszabadulni nem kíván kisebb akaratot, mint az alkoholtól elszakadni. Akiknek sikerült eldobni örökre a cigarettát vallják, nem kell más, „csak" erős elhatározás és még erősebb akarat. Van, aki ezt a nagy harcot elég erős önmaga megvívni, s vannak, akik segítséggel képesek csak megválni a füstölés élvezetétől. A szegedi tüdőgondozó intézetben 1994 óta működik - Selypes Ágnes főorvos irányításával - a dohányzásról leszoktató program. A szakemberek kétféle módszerrel próbálják a cigarettázást abbahagyni szándékozók elvonási tüneteit enyhíteni: a testre felragasztható nikotintartalmú tapasszal, illetve a szintén nikotinos rágógumival. A rágót inkább a jó fogakkal rendelkező fiatalabb korosztálynak ajánlják, míg a tapasz minden évjárat számára használható. A cigielvonó kúrára jelentkező páciens „belépője" a programba a mellkasröntgen és a légzésfunkciós vizsgálat, ami a pillanatnyi állapotot rögzíti. A kúra közben vizsgálatokkal ellenőrzik, az illető dohányzik vagy sem. A három hónapos leszoktatási idő kezdetén a legtöményebb nikotintartalmú tapaszt ragasztja fel reggelente a páciens a testére, majd az idő múlásával mind kevesebb nikotint tartalmazó tapasz kerül fel. Ugyanez a helyzet a rágógumival, amiből a napok, hetek teltével egyre kevesebbet kell rágni ahhoz, hogy ne legyen nikotinéhség. A cigielvonó kúra - a tévhitekkel ellentétben - a szívbetegeknek is ajánlható, hiszen a tapasszal, rágóval a szervezetbe juttatott tiszta nikotin kevesebb veszélyt jelent, mint a cigarettával beszívott egyéb mérgező anyagok, mint amilyen a kátrány és a többi. A szegedi tüdőgondozó hat éve tartó leszoktató programjában évente 200250-en vesznek részt, 25 százalékuk 1 év után sem dohányzik, 35-40 százalék legalább fél évig nem gyújt rá, ami szintén eredmény, mert legalább ennyi ideig nem kap füstbombát a szervezet. A leszoktató programba bárki - beutaló nélkül - jelentkezhet. Árkedvezmény csak nikotintapaszra tudnak adni, a rágóra nem. A kűra nem kevés pénzbe kerül, de még mindig olcsóbb, mint a mindennapi „betevő" cigaretta, aminek egészségromboló hatása pénzben nem is kifejezhető. Szívünk napja 2000 A Kardiológiai Világszövetség szeptember 24-ét a szív világnapjává nyilvánította. Jó okkal tette ezt, hiszen ebben az évezredben a legtöbb halált világszerte a szív és az érrendszer betegségei okozzák. A koszorúérbetegség és az agyvérzések a világban átlag 15 millió ember életét követelik. Világbetegségről lévén szó, szívünk napján a földgolyó minden országában igyekeznek felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára, a még kihasználatlan lehetőségekre, s arra a fizikai, lelki és gazdasági teherre, amit a betegség az egyes emberre és a társadalomra ró. Az idei szív világnapján a megelőzésben fontos szerepet játszó mozgás, fizikai aktivitás kap hangsúlyt az országos programokon, amelyeket a Magyar Kardiológusok Társasága, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Gábor György Alapítvány szervez. Csongrád megye székhelyén, Szegeden a megyei kardiológus szakfőorvos, Hőgye Márta egyetemi tanár irányításával zajlanak a szívvédő programok holnap, vasárnap. A Szeged Plazában délelőtt 10 órától délután 4 óráig koleszterinszint-, vérnyomás- és testtömegmérés lesz. A Búvár-tónál fittségi tesztet végeznek, s életmód tanácsadók várják az érdeklődőket. Minden órában tornaprogramot tartanak a gyógytornászok, amihez bárki csatlakozhat, s megtanulhatja a gyakorlatokat. A szervezők a szegedi általános iskolákba felhívást küldtek játékos sportrendezvények, rendkívüli iskolai sportnapok rendezésére buzdítva a tanárokat, gyerekeket. 12 pont a helyes táplálkozásról A változatosság gyönyörködtet A megfelelő életmóddal megelőzhetők a civilizációs betegségek. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a helyes táplálkozás is. Lörinczné Losoncz Tímea, a szegedi orvosegyetem dietetilcusa 12 pontban foglalta össze étkezési tanácsait. 1. Táplálkozzunk változatosan! Minél változatosabban, minél többféle élelmiszerből, különböző módokon elkészített ételekből állítsuk össze étrendünket. 2. Kerüljük a túlzott zsírfogyasztást! A főzéshez, sütéshez inkább olajat, a süteményekhez margarint használjunk! A zsiradékban sütés helyett, részesítsük előnyben a gőzölést, a párolást, a teflonedényben vagy mikrohullámú sütőben történő ételkészítést! 3. Kerüljük a túlzott sózást! 4. Kerüljük a cukrok és az édességek túlzott élvezetét! 5. Igyunk naponta fél liter tejet! A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk! 6. Naponta többször, rendszeresen együnk gyümölcsöt, zöldséget és főzelékféléket! 7. Együnk gyakran barna kenyeret! 8. Naponta ötször, de legalább négyszer étkezzünk! Az étkezések mennyiségét egyenletesen osszuk meg: egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés. Lehetőleg azonos időben, nyugodt körülmények között együnk! 9. Szomjúság ellen legjobb ital a víz! Az alkohol fogyasztása káros a szervezetre. 10. A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszemek a tilalmát sem, célszerű azonban egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. Bőséges fogyasztásra javasolt: gyümölcsök, zöldség-,és főzelékfélék, hal, barna kenyér. burgonya. Mérsékelt fogyasztásra javasolt: nem zsíros húsok és húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, tojás, tészta, száraz hüvelyesek. Kerülni érdemes az édességeket, a fagylaltot, a zsíros húsokat, a tejszínt, a cukros üdítőket, a sót, a tömény italokat. 11. A helyes táplálkozás kedvező hatásait hatékonyan egészíti ki a rendszeres testmozgás, valamint a dohányzás teljes mellőzése! 12. Előzzük meg az elhízást, törekedjünk az ideális testtömeg elérésére, illetve megtartására! Gyümölcsöt - naponta többször! (Fotó: Miskolczi Róbert) Az oldalt írta és szerkesztette: KALOCSAI KATALIN