Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-11 / 213. szám

HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 11. SZEGED 5 Szépvilág fesztivál - hetven fodrásszal Fazondiktátorok a Deákban Őszi üvegmizéria A szabadár is lehet üzlet A kereskedőknek nem kell a naptárra nézniük ahhoz, hogy tudják, itt a hó vége. Az utolsó napok­ban ugyanis megkétszere­ződik a forgalom az üveg­visszaváltóknál. Az igazi csúcsforgalom azonban a nyár végén van. A kániku­lai napokban literszám fo­gyasztott sörök és üdítők göngyölegeit ilyenkor egy­szerre ömlesztik az embe­rek az üzletekre. Sok he­lyen nem kis zavart okoz­va ezzel a kereskedőknek, a szállítóknak. Akad hely, ahol az elmúlt napokban kiírták, maximum harminc üveget váltanak egyszerre vissza. Ha többet hoz a vásárló, blokkal köteles igazolni, hogy innen vitte a nedűt is. Bár egy jogszabály kimond­ja, az üzletek kötelesek a náluk forgalmazott üvegbetéteket korlátozás nélkül visszavenni, az élet mégis sűrűn rácáfol a törvényekre. A vevők felhábo­rodása sem változtat a tényen: a szegedi Tesco áruházban he­tek óta egyszerre csak harminc üveget vesznek vissza blokk nélkül. - Tudjuk, hogy nem jogsze­rű, amit csinálunk, de a kény­szer vitt rá bennünket arra, hogy egy darabszám fölött ne­met mondjunk - állítja Jancsó János hipermarket-igazgató. Az utóbbi időben ugyanis kétszer-háromszor annyi üve­get vittek vissza, mint amennyit itt vásároltak. Ez nem kis bonyodalmat okozott. A szállítók ugyanis nagyjából annyi üres üvegre számítanak, mint amennyit tele idcszállítot­tak. Ha jön egy kamion sör, gyakorlatilag ugyanannyi gön­gyöleget tud visszavinni a pla­tón, mint amennyit idehozott tele. Törvény ide vagy oda, az üzleti gondok éppen itt kezdőd­nek: külön kocsit kell kérni, amelyik ki tudja hány kilomé­tert autózik teher nélkül azért, hogy visszaszállítsa a gyárba az üres üvegeket. Az áruházigazgató a hiper­market ilyetén népszerűségét annak tudja be, hogy magasabb betétdíjakat állapítottak meg központilag az átlagnál. így so­kan vannak, akik a szabadáras göngyölegekben „üzletet" lát­nak. Megveszik valahol 25 fo­rintért a pezsgősüvegeket majd itt eladják 45-ért. Ennek igye­keztek útját állni a mostani a korlátozással. Pálkúti Istvánné, a Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség me­gyei vezetője egyértelműen szabálytalannak minősíti az ilyen eljárást. Szerinte nem érv, hogy sokkal több üveget visz­nek vissza, mint ahányat teli el­adtak egy-egy üzletben. Szerin­te a jogszabály világos: minden forgalomban lévő üveget min­denki köteles visszaváltani, ha azt a fajtát teli is kiteszi a polc­ra. Igaz, mindenki annyiért ad­ja és veszi vissza az üvegeket, amennyiért akarja. Ám a két ár nem térhet el egymástól. A fel­ügyelőség is azt tapasztalta, so­kan képesek összegyűjteni az üvegeket, s elhurcolni a város másik végébe, hogy ezzel né­hány forintos „üzletet" csinál­janak maguknak. Sokkal egyszerűbb a helyzet Szeged másik hipermarketjé­ben a Corában. Itt ugyanis au­tomata veszi vissza a göngyö­leget. Amit beletesznek, azt szinte válogatás nélkül meg is „eszi". A gép nem beszél vissza, nem grimaszol, nem so­kallja a visszahozott sörösüve­geket. Egyszerűen teszi a dol­gát. Ám egy ilyen visszaváltó­automata költsége meglehető­sen magas: több millió forint, így csak lassan terjed cl. A kiskereskedők is érzik a nyár és persze a hónap végét. Deák Ferenc üzletvezető sze­rint mostanában kétszer-há­romszor annyi üres üveget visznek vissza hozzájuk is, mint amennyit tele eladtak. De mit csináljanak? Hiába okoz nekik is problémát a tárolás és a szállítás, ha nem váltanák vissza a betétet, mindig lenne egy .jóakaró", aki azonnal fel­jelentené a kisboltot. A bünte­tést pedig csak a nagyok koc­káztathatják meg. Különben is, hamarosan itt az ősz, a hide­gebb napokban csitul majd az üveg-visszaváltási láz is. Rafoi Gábor Veszélyes bicikliút. A József Attila sugárút elején, a volt Komócsin tér és a Nagykörút között, legalább négy-öt mély lyuk tátong a kerékpár- és gyalogútra osz­tott járdán. Még nappal is veszélyes arra biciklizni, es­te pedig akár nyakát is szeg­heti az a kerekező, aki bele­hajt a valamelyik „verem­be". „A kicsi, de mély göd­röket föltehetőleg a járda kátyúzását előkészítők vág­ták az aszfaltba; de ha már késik a lyukak betömése, legalább jelöljék a kelepcé­ket"!" - tette szóvá lapunk rendszeres olvasója, aki na­ponta karikázik a József At­tila sugárúton. Támogatás. Klárafalvi olvasónk kevesli a lakásépí­téshez nyújtott állami támo­gatást, mert - mint mondja ­a kedvezményes kamatozá­sú hitellel, és „szocpollal" együtt sincs annyi pénzük, hogy nekifoghassanak az otthonteremtésnek. Dóm tér. „Végre nyu­godtan sétálhatunk a Dóm téren, nem zavarnak ben­nünket az átmenő forgalom autói" - üdvözölte a Dóm tér gyalogos és kerékpáros övezetté nyilvánítását lokál­patrióta olvasónk. Hívónk szerint a változásnak kö­szönhetően most már a bi­ciklisták is biztonságosan karikázhatnak az Aradi vér­tanúk tere és az Oskola utca között. U33322rtm «... fta tlvaad. kellett megírnia. Mivel szép írásom volt, és mániákusan szeretek dolgozni, engem kért meg, hogy segítsek neki. Nyugdíjba vonulása után ne­kem adta át a stafétabotot. A színház kottatárát is én keze­lem és a konzervatóriummal is jó a kapcsolatunk, a város ze­nei intézményei rendszeresen kisegítik egymást kottákkal. Nálunk a klasszikus és a ro­mantikus alaprepertoár szinte minden darabja megtalálható, de ha például egy Sztravinsz­kij- vagy Mahler-művet ját­szunk, tetemes kottakölcsön­zési díjat kell fizetnünk a jog­védőnek. - Köztudott, hogy a zene­kari tagok fizetése « mi­ként más közalkalmazotta­ké is - gyalázatosan ala­csony... - Ezt a pályát csak elhiva­tottsággal lehet csinálni, mert a fizetésünk bizony nem éri el a kormány által gyakran emle­getett magyarországi átlagot. A többség ezért igyekszik mellékállásban oktatni, né­hány kollégámmal én például a kiskunmajsai zeneiskolába járok át tanítani. Örülünk, ha adódik valamilyen külföldi vendégszereplés is, ami némi kereset-kiegészítést jelent. Most például az októberi bil­baói fellépésre készülünk, ahol A walkürt játsszuk. Nagy kihí­vás ez a feladat, mert A boly­gó hollandin és a Tannháuse­rcn kívül nem játszottunk még más Wagner-operát. Komo­lyan készülünk, gyakorlunk, így biztos vagyok benne, ezút­tal is meg fogunk felelni a nemzetközi mércének. Hallási Zsolt Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen az el­múlt héten Nyilas Péterrel oszthatták meg. E héten Tóth-Szenesi Attila újságíró várja jelent­kezésüket: újságíró munkatársunk munkana­pokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-szá­mon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között az 06­80-820-220-as, díjtalanul hívható, „zöld" szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Kard ki, illetve olló ki, olló! A világbajnokságra induló fordrászválogatott szegedi fellépése. (Fotó: Schmidt Andrea) A hétvégén a Deák Gimnázium adott otthont az első Szépvilág feszti­válnak, melyet a szerve­zők hagyományteremtő szándékkal indítottak út­jára. Nem túlzás azt állí­tani, hogy az elmúlt két nap szinte összes esemé­nye hatalmas sikert ara­tott: a szegedi szakmai­és nagyközönség hálás volt a színvonalas prog­ramért. A híres dalban szereplő női fodrász, Gedeon bácsi, min­den bizonnyal jól érezte volna magát az elmúlt hét végén rendezett szépség-fiesztán bár az öregúr rácsodálkozott vol­na, hová fejlődött a mesterség. Nem egyszerű emberek, ha­nem szakmájukat magas mű­vészi színvonalon űző meg­szállottak - hajszobrászok, kozmetikusok, testfestő-mű­vészek káprázatos parádéja szórakoztatta a résztvevőket. Lengyel Zoltán, a szervező ApplePic ügynökség ügyveze­tő igazgatója lapunknak el­mondta: „A szakma legjavát sikerült két napra Szegedre hoznunk. így a program a hi­vatásosoknak szakmai cseme­gét, a nagyközönségnek pedig látványos, nem mindennapi élményt jelenthet." A megyé­ből több mint ezerháromszáz szakembert vártak vendég­ként, s hogy laikusok is szép számmal érdeklődtek azt mi sem bizonyítja jobban: a par­kolóban szombaton már nehe­zen, vasánap pedig egyáltalán lehetett helyet találni. A két nap során a gyártók és forgalmazók a szépségipar legújabb kellékeivel, terméke­ivel rukkoltak elő, felléptek az ország top-sminkesei, a koz­metikus és fodrász szakma te­kintélyes képviselői. A nagy­közönségnek is szóló progra­mok között volt testfestészeti bemutató, „Bőrdíszmű" né­ven, s többek között sikert aratott az őszi sminktrendek szín és formavilágát bemutató műsor, valamint a masszázs­bemutató is. A Szépvilág fesztivál kere­tein belül kiváló fodrászok mérték össze tudásukat a szakmai zsűri és a vendégek előtt: a komoly hagyomá­nyokkal bíró Hajas-Kupát az idén először sikerül vidékre hozni. A nagyszabású, orszá­gos vetélkedő látványnak sem volt utolsó: hetven fodrász versengését, hetven modell frizuráján lehetett Figyelem­mel kísérni, miközben egy ha­talmas monitorra vetítve a legapróbb fogásokat is elles­hették az érdeklődők. A Ti­sza-parti szakemberek sem maradtak alul: mind a világ­bajnokságon induló magyar fodrászválogatottban, mind a világ első számú fodrászszö­vetségének, az Intercoiffure­nak a sorában szegedi fiatalok is csillogtatták tudásukat. A fesztivál fénypontjaként vasárnap este hat óra után tűnt föl a színpadon a híres olasz fodrász, Vasco Cecconi, aki tizenöt modellje segítségével, látványos, táncos show-mű­sorban mutatta be az évezred első esztendejének hajvágó és kontyépítő technikáit. O. K. K. A 700. veseátültetés DM-információ A Szegedi Tudományegye­tem sebészeti klinikáján vasár­nap délelőtt elvégezték a 700. veseműtétet. Az operációt dr. Szenohradszky Pál vezette. Az a 24 éves fiatalember, aki elő­zőleg Kecskeméten részesült művesekezelésben, jól van. A donor debreceni. Jó estét, Szeged! Munkatársunktól Ma, hétfőn este, negyed nyolc­kor ismét jelentkezik a szegedi városi televízióban a Jó estét, Szeged! műsora. Az adásban a Zrínyi Miklós Általános Iskola igazgatója beszél az intézmény­ben nemrégiben történt fejleszté­sekről, Korognai Károly, a Sze­gedi Nemzeti Színház igazgatója a teátrum következő évadjáról ad áttekintést, illetőleg a Tantusz fel­újításáról. Juhász Miklós és Kal­már Ferenc városházi képviselők a műsorban elmondják, hogy az iskolák roma származású tanulói milyen speciális gondokkal küz­denek, és ezeket hogyan lehetne megoldani. A dorozsmai Búza ut­cában történtekről Jeszenszky Zol­tán ad újabb helyzetjelentést. Be ne Zsuzsa pedig a parlagfű okozta gondokról, és e nyomnövény irtá­sának módjairól számol be. A sportbarátok az Aréna című mű­sort 19.40-től láthatják. Termé­szetesen lesz játék is, az érdeklő­dők hívják a 493-693 és a 424­647-es számot. Tanévnyitó szentmise DM-információ A Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség ma, hétfőn 18 órakor egyetemi tanévnyitó szentmisét szervez a dómban, melyet Gyulay Endre megyéspüspök celebrál. Az alkalomra várják az egyetemi és főiskolás hallgatókat és oktatókat. Harminc esztendeje oszlopos tagja a Szegedi Szimfoni­kus Zene­karnak Truczka Ágnes, a szekund szólam hegedűse. Igazi közösségi emberként a muzsikálás mellett tanít, intézi a szakszervezet gazdasági ügyeit, tagja az együttes közalkalma­zotti tanácsának, és nagy másolási és transzponálá­si gyakorlata miatt a ze­nekar és a Szegedi Nem­zeti Színház nélkülözhe­tetlen kotta tarosa. - Hogyan lett a Szegedi Szimfonikus Zenekar tag­ja? - Szarvason születtem, ott végeztem az iskoláimat, a he­gedűtanulmányajmat is a helyi zeneiskolában kezdtem. Édes­anyám semmiképp sem szeret­te volna, hogy muzsikus pályá­ra menjek, ezért a kedvéért óvónői diplomát szereztem, majd amikor Hódmezővásár­helyen óvónői állást hirdettek, megpályáztam. 1970-ben Vár­nagy Lajos tanár úr, a zenekar akkori koncertmestere, aki tud­ta, hogy muzsikus szerettem volna lenni, szólt, hogy az elő­ző évben megalakult Szegedi Szimfonikus Zenekarba keres­nek hegedűsöket. Jelentkeztem próbajátékra, Vaszy Viktor igazgató úr meghallgatott, és felvett a szekund szólamba, ahol azóta is játszom. Közben folyamatosan képeztem ma­gam, előbb a konzervatórium * Truczka Ágnes 30 éve Jubilál a kottatáros hegedű szakát végeztem cl, majd 1987-ben hegedűtanári diplomát is szereztem a szege­di főiskolán. - Mi volt az első emlékeze­tes zenekari élménye? - Kezdőként, amikor elő­ször próbáltam a Tannháuscr­nyitányt, az idősebb kollégák figyelmeztettek, az elejét jól nézzem át, mert meglehetősen gyorsan szokták játszani. Ott­hon komolyan gyakoroltam, de amikor a próbán Vaszy igazga­tó úrral játszani kezdtük, hihe­tetlenül gyors tempóban diri­gálta, alig tudtam követni. A nagyszerű koncertek mellett legszívesebben a csodálatos operaelőadásokra, a Carmenrc, a Toscára, az Álarcosbálra em­lékszem. Kis túlzással azt mondhatom, ma is azokból a fantasztikus pillanatokból élek. Legnagyobb vállalkozásunk Richárd Strauss Rózsalovagjá­nak bemutatása volt. Akkori­ban nagyszerű operatársulata volt a színháznak, Harmath Éva, Littay Gyula. Bcrdál Va­lika, Karikó Teréz, Sinkó György, Gregor József, Gyi­mesi Kálmán voltak a legked­vesebb énekeseim. Később is voltak szép időszakok, például Obcrfrank Géza igazgató úr idején Bartók-Pásztory-díjat kaptunk az operajátszásért. - Harminc év alatt mennyit változott a zenekari művé­szek munkája? - Sokat! Vaszy Viktor ide­jén előfordult, hogy 45 szolgá­Truczka Ágnes: A zenekari muzsikus! pályát csak elhivatottsággal lehet csinálni. (Fotó: Nagy lásxló) latunk volt egyetlen hónapban, ami óriási megterhelést jelen­tett. Mindent mi játszottunk, zsúfolásig tele volt a naptá­runk, kedd és péntek volt a rendszeres operajátszási na­punk. Ma már a szakszervezet­nek és a közalkalmazotti ta­nácsnak is köszönhető, hogy nagyobb a beleszólásunk a dolgokba, és a működési sza­bályzatunk is pozitívan rendez­te a próbák és a szabadnapok rendszerét. - Azt mondják, szinte pó­tolhatatlan kottatáros... - Ez a tevékenység roppant precíz, pontos munkát igényel, márpedig szerénytelenség nél­kül állíthatom, ez az egyik erősségem. Még nem fordult elő, hogy valamit megígértem, és nem készítettem cl a meg­beszélt időre. Előttem a zene­kar trombitása, Gvizd Lajos bácsi volt a kottatáros, akkori­ban még nem volt fénymásoló, ezért rengeteg kottát kézzel

Next

/
Thumbnails
Contents