Délmagyarország, 2000. szeptember (90. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-11 / 213. szám

6 HELYI TÜKÖR HÉTFŐ, 2000. SZEPT. 11. Az „égő arany" és a szkíta temető Kik éltek itt háromezer éve? Szkíták sírjaira bukkantak Algyön. (Fotó: Schmidt Andrea) A régészet reneszánszát hozza az Alföldön is a modernizálódás által kikövetelt beruházások sora. A két évvel ezelőtt elfogadott múzeumi törvény is támogatja, hogy a jövőépítéssel együtt a felszínre bukkanó múlt leleteit a szakértők, a régészek föltárhassák. E célra a beruházónak az összköltség kilenc ezrelékét el kell különítenie. Szkfta sírokra bukkantak Algyőn azon a helyen, ahol egykor az „égő aranyat" felszínre hozó olajbányászok munkásszállásai voltak. A barakkok fölhúzása idején, 1968-ban, a vízakna ásásakor került felszínre az első sír. Az akkori leletmentést Trogmayer Ottó végezte. Most, hogy az önkormányzat megvásárolta az egykori barakk-tábor területét, s ott házhelyeket alakít ki, folytatódhatott a körülbelül háromezer évvel ezelőtt itt élő szkíták temetőjének föltárása. A munkát Bende Lívia irányítja. A régésznőt - többek között az algyői szkíta temető tudományos jelentőségéről, a föltárás érdekességeiről kérdeztük. - Mivel tudjuk, Algyőn egy nagyobb temető, régészeti lelőhely található, mindenképpen meg kell menteni. Annál is inkább, mert ezen a vidéken kevesebb szkíta lelőhellyel rendelkezünk, mint időben előre felé haladva, más népek, például az általam is kutatott avarok esetében. A volt barakktábor területén 1968-ban kettő, most hat sírt tártak föl. A mostani munka első szakasza arra Szittyák vagyunk? Munkatárunktól Az időszámításunk előtti első évezred közepe táján a Kárpát-medencétől Észak-Kínáig egyetlen hatalmas műveltség fogta össze a füves puszták területét: a szkítáké - jelenti ki László Gyula a Vértesszőlőstől Pusztaszerig című tanulmánykötetében. A hagyományban él, de mai történetíróink szinte kivétel nélkül elvetik a magyarság „szittya", azaz szkíta származásának gondolatát. A szkíták uralta terület nyugati széle: a Tisza-vidéke, településeiket Erdélyben és az Alföldön találták meg. Algyő határából összesen négy szkítakori lelőhelyről tud az Algyő és népe tanulmánykötet Kürti Béla által írt fejezete. Kiderül: a szkíták nemcsak csontvázas rítus szerint temetkeztek, hanem hamvasztásos sírjaik is föllelhetők. A barakktábor területén talált temetőben eddig csak csontvázas sírok kerültek elő. Az itteni szkíták nem a hátukon fekszenek, hanem zsugorítva, azaz oldalukon és fölhúzott lábakkal, mintegy alvó pozícióban. Bende Lívia szerint ez is etnikai összetételükkel és társadalmi helyzetükkel függhet össze. Az Alföldön a Krisztus előtti VI-IV. századra jellemző a szkíta időszak. A pontos behatároláshoz, életmódjuk meghatározásához információval szolgál a Galántha Márta által föltárt sándorfalvieperjesi, illetve a Csanytelek-újhalastói szkíta temető is. Kürti Béla szerint a keletről jött jövevények minden bizonnyal nagyállattartó életmódot folytattak, de a helyi lakosság földművelő volt. A temetőkből kirajzolódó kép tagolt társadalmi fölépítést mutat: a kisszámú gazdag halott, azaz az arisztokrácia uralmát erős fegyveres réteg biztosította. A nagy lélekszámú szkítakori temetők területén megjelenő új tárgytípusok a IV. század második felében új népcsoport érkezését jelzik. A szkíta kultúra Tiszavidéki uralmát a kelták szakították meg. irányult, hogy kiderítsék, mekkora a szkíta temető. Az algyői önkormányzat mint beruházó feladata a föltárás finanszírozása. A költségek azonban nagyobbak, mint gondolták. Ezért valószínű, a múzeum és az önkormányzat közös pályázatot nyújt be a kulturális örökség igazgatóságához, hogy az fedezze a szkíta temető föltárásának és a leletmentésnek a költségeit. Körülbelül nyolc, most kialakítandó építési telket érintene a temető teljes föltárása. Az önkormányzat minden lehetséges segítséget megad a múzeum munkatársainak. Az algyői szkíta temető egykor a Tisza árterületéhez tartozott. A lelőhely különlegessége, hogy a megszokottakkal ellentétben itt egy nagyon mély fekvésű temetkezési helyre bukkantak, ami arra is utal, hogy akkoriban száraz időszak lehetett ezen a vidéken. A most föltárt hat sír - a melléklet alapján - férfiak és nők, illetve két gyermek nyughelye. A mellékletet jelentő tárgyak köznépi jellegűek: kerámia edények cserepeit, tálakat és bögréket találtak, de néhány vastárgy is előkerült, így például az egyik sírból egy vaslándzsa. - A munka leggyorsabb szakasza az ásatás, a föltárás - vélekedik Bende Lívia. - A földolgozás jóval idő és munkaigényesebb feladat. Algyőről a szkíta csontvázakat a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékére szállítjuk. Ez az intézet rendelkezik a délAlföldön a legnagyobb ilyen gyűjteménnyel. A tárgyi leletanyag a Móra Ferenc Múzeumba kerül, ahol a restaurátorok veszik kezükbe, majd a megtisztított tárgyakat nyilvántartásba vesszük. Az a megnyugtató minden régész számára, ha a feltárt leletanyagot földolgozzák, ugyanis akkor válik értékké, ha átmegy a tudományos köztudatba. Az algyőiek, különösen az iskolások kísérték nagy érdeklődéssel a régészek munkáját. A múzeumnak rendkívül gazdag a gyűjteménye, ezért nehéz megmondani. hogy ezen új lelőhely anyaga mikor kerül az algyői közönség elé. Újszászi Ilona Budapest (MTI) Egyré nő a törpefalvak száma Magyarországon, az elmúlt 40 év alatt 601-ről 1026ra emelkedett a folyamatos elvándorlás és a természetes fogyás állandósulása miatt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. A KSH Törpefalvak a településrendszerben című kiadványa szerint a kilencvenes években az 500 főnél is kevesebb lakosú törpefalvak száma 8 százalékkal, az ott élő népesség száma pedig 6,5 százalékkal nőtt. A kilencvenes évek elején a községek 32,7 százaléka, a Törpefalvak országa leszünk? végén már 35,2 százaléka tartozott ebbe a településcsoportba. Ezen belül az aprózódás folytatódott: csökkent a 200nál több lakosú és nőtt a 100nál kevesebb lakosú települések aránya. Az elemzés szerint a törpefalvak nem arányosan oszlanak el az ország területén: nyolctizedük hat megyében található, és mindössze kéttizedük.szóródik a másik 13ban. A kiadvány rámutat arra is, hogy a kis településekről való folyamatos elvándorlás miatt a törpefalvak természetes népmozgalmi mutatói az átlagosnál rosszabbak, alacsonyabb a munkaképes korúak aránya és magas az idős népesség eltartottsági rátája. Az ország községeiben a ráta 33, a törpefalOklevelek Munkatársunktól Kilencvennyolcan kaptak tegnap arany, gyémánt, vas és rubin díszoklevelet a SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán. Az intézményben 55, 60, 65 és 70 évvel ezelőtt végzetteknek Galambos Gábor főigazgató adta át a díszdiplomát egy bensőséges ünnepség keretében. Az arany díszoklevelet harminchármán, a gyémántot harmincnyolcan, a vas díszdiplomát pedig huszonketten vehették át. Rubin díszoklevelet öten kaptak: dr. Domonkos Sándorné, Hídvégi Nándorné, dr. Lőczi Sándorné, Szíjártó Károlyné és Szilágyi József né. Vastagh Pál mint célszemély? Budapest (MTI) Leníner Csaba hétfőn felkéri a szocialista párt által az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságába delegált Vastagh Pált, hogy mondjon le testületi tagságáról - közölte a MIEP-es országgyűlési képviselő. Hozzátette: ha felhívása nem jár eredménnyel, kezdeményezni fogja, hogy a bizottság határozatban szólítsa fel az MSZP-frakciót Vastagh Pál visszahívására. Lentner Csaba szerint 1994 és 1998 között a szocialista politikus igazságügy-minisztersége idején kimondottan lassan jártak el olajügyekben, a tárca vezetője pedig nem tett lépéseket a szükséges gyorsítás lehetőségeinek megteremtése érdekében. Felrótta azt is, hogy „Vastagh Pál a legutóbbi testületi ülésen nyíltan a védelmébe vett egy meghallgatottat, Boross Pétert". Lentner Csaba szerint mindezek azt mutatják, hogy Vastagh Pál nem tudott, és a jövőben sem tud majd objektív munkát végezni a bizottságban. - Vastagh Pálnak nem tagként, hanem meghallgatott célszemélyként kellene megjelenni az olajbizottság ülésein foglalta össze véleményét Lentner Csaba. Az öröklés lényege F. J. szegedi olvasóink kérdésére válaszolva ezúttal Az öröklés lényegét és célját tisztázzuk rovatunkban. (Címünk: 6740 Szeged, Stefánia 10. A borítékra írják rá: „A jog asztala".) Az öröklés a tulajdon átszállásának egyik sajátos formája, amely az ember halálával következik be és biztosítja, hogy vagyona ne váljon uratlanná, abban új tulajdonos: az örökös váltsa fel. Az öröklési jog feladata a vagyon gazdátlanná válásának megakadályozása, a jogfolytonosság biztosítása. Legalább ilyen jelentősége van azonban a családi szükségletek kielégítésének biztosításában. Lényegében a család intézményének vagyonjogi biztosítékait tem a jog asztala remti meg az öröklési jog. A család intézményének védelmét, ennek vagyonbiztosítékait fogja át. Ezt a célt szolgálják azok a rendelkezések, amelyek a törvényes öröklést a családhoz tartozó személyek meghatározott körében biztosítják, továbbá amelyek még végintézkedések esetére is védik a hozzátartozók vagyoni érdekeit. Az öröklési jog jelentőségét mutatja, hogy „alkotmányos emberi alapjog", amelyet az Alkotmány biztosít minden ember számára. Bármilyen korlátozása tehát az Alkotmányba ütközik. Az öröklési jog korlátozása ugyanakkor sérti a tulajdonjog „teljességét" és csökkenti a tulajdonjog „hatékonyságát" is. A tulajdonjog ugyanis akkor hatékony, ha a tulajdon örökölhető, e jog elvonása vagy korlátozása drasztikusan csökkenti a jog hatékonyságát, s különösen az emberi élet második szakaszában eredményez pazarló fogyasztást, gátolja az értékek felhalmozását. Senki sem kívánja vagyonának gyarapítását, ha tudja, hogy halálakor azt már nem hozzátartozója élvezi. A korszerű jogrendszerek ez okból sem kísérleteznek az öröklési jog eltörlésével, ez a magántulajdont elismerő jogállamban fel sem merülhet. Ifj. dr. Könczöl László vak átlagában 44, ezen belül a 100-199 lélekszámú falvakban 50, az ennél kisebb településeken pedig 71. Az öregedési index, a 100 gyermekkorúra jutó időskorú népesség száma a községek átlagában 109, a törpefalvaknál 141, a 100 főnél kisebb településeken pedig 260 - áll a kiadványban. A statisztikusok szerint a 15-74 éves népesség mindössze 2,6 százaléka él 500 lakosúnál kisebb községekben. A munkavállalási korú népesség arány ennél még alacsonyabb, 2,3 százalék. 'iliflSSfl •EB • Kész szerencse, hogy nálunk vásárol! Hiszen ezzel mindenképpen nyer: a széles választék és az akciós árak miatt megéri benéznie hozzánk, ám most még a szerencséjét is kipróbálhatja! Minden 500 Ft feletti vásáriáskor egy kaparós sorsjegyet kap, mellyel 100, 200 vagy 500 Ft-os üzletünkben felhasználható vásárlási kedvezményt nyerhet! A sorsjegy csak a Szeged Plazaban lévó Match szupermarketben érvényes 2000. december 31 -ig GDEJSÍ^II]