Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-04 / 181. szám

PÉNTEK, 2000. AUG. 4. SZEGED 5 Makláry László tapasztalatai és reményei Az „elkulturútlanodús" szomorúsága A West Side Story négy szabadtéri előadását ve­zényli, majd hétfőn Düssel­dorfba utazik és operett­színházi csapata élén egy Csárdáskirálynö-szériát prezentál az ottani opera­házban. Makláry László zenei irányításával 16 éve töretlen nemzetközi siker­sorozatot produkál az Operettszínház: a műfaj klasszikusai az ó előadá­sukban világmárkának számítanak. - Gyakorló szlnházve­Zetóként, olyan színházi em­berként, aki kénytelen a do­log üzleti részével is foglal­kozni mit tart a fontosnak egy több tagozatú színházi konglomerátum működteté­sében? - Egy színház vezetéséhez elengedhetetlen a realitásérzék, valamint annak a pontos, hang­súlyozom, pontos meghatározá­sa, hogy mit akarunk Nem vé­letlenül használom a többes számot. Nagyon nagy a bukás veszélye, az úgynevezett rossz irányba haladás veszélye, ha valaki önmagát csalhatatlannak hiszi és egyedül, egy szál ma­gában, jó és rossz ötleteitől ve­zéreltetve akar színházat működtetni. Ha nincs körülötte egy csapat. Nem akármilyen, hanem vitaképes csapat. Akik­kel ütközni lehet és kell ahhoz, hogy a jó irányba lehessen ha­ladni. Hiába akar valaki jót, ha egyedül akaija, ötletszerűvé vá­lik a dolog. Ezzel a kézihajtá­sos „vezérléssel" egyenes út ve­zet a bukáshoz. - Külföldön „szedte föl' az előre tervezés tiszteletét? - Persze. 2001 májusában ­amikor szinte új színházat ka­punk, hiszen több mint felújí­tás, amit az Operettszínházon végez a szegcdi KÉSZ Kft. ­készen lesz egy két évre szóló működési programtervünk. Két lépcsőben tervezünk, az emlí­tett, hosszabb távra szóló prog­ramterv mellett minden év má­jusának végén le tudjuk tenni a szeptemberben induló évad pre­cíz, napra lebontott tervét. Ter­mészetesen ez borulhat, előre nem látható körülmények miatt, de mozaikterv lévén minden azonnal behelyettesíthető. - Meg tudja saccolni, mennyi pénz folyik el, ha egy színház működését a tervszerűség helyett az ötlet­szerűség uralja? - A színház költségvetésé­nek 45-50-60 százaléka is rá­mehet. Van úgy, hogy 1400 százalékos gyártási költséggel készül el valami... Mert azonnal kell, nincs belső kapacitás, ki­adják a munkát és senki sc nézi, mit kérnek érte. Az átgondolat­lanságnak a lervezetlenségnek nagy ára van. - A szabadiéri visszatérő vendégművészeként milyen változásokat észlel? - Szomorúakat. Másfél évti­zede szinte minden nyáron itt vagyok, van összehasonlítási alapom. Lehangoló ez a mosta­ni széthullottság. Meg kell mondanom, nem szegedi jelen­ségről van szó. Az egész or­szágban, a művészetek és a kul­túra minden területén azt ta­pasztalom, hogy senki nem vál­lal felelősséget semmiért, senki semmit nem kér számon. Ké­szül egy produkció, hetek tel­nek el és nincsenek meg a szín­padi, a műszaki, a produkció­lebonyolítási és -szervezési fel­tételek, sehol nem tartunk és jo­gilag nem lehet megtalálni, ki­csodák ezért a felelősök. A sza­badtéri? Ha kiragadok egy terü­letet: hangtechnikai szempont­ból legalább 20 évet léptünk ­visszafelé. Számomra elké­pesztő ez a helyzet, amelyben sem Erkel, sem Strauss, sem Berstein egyszerűen nem köz­vetíthető azon a minőségi szin­ten, amely joggal elvárható len­ne a nagyhírű-nagymúltú sze­gedi szabadtéri játékokon. Ne­hogy azt tessék hinni, hogy va­lami ördöngösség szükségeltet­ne ide az elfogadható hang­minőség létrehozásához! Ez nem ördöngösség, ez egy szak­ma. -Azt kell mondanom, hogy ez a dolog, mármint a kultúra, azon belül a színház minősége ebben az országban pillanatnyi­lag az égadta világon senkit nem érdekel. Adják rá a pénzt, sokat vagy keveset és - mind­egy. A következmény: az elkul­turátlanodás számomra félel­metes folyamata. Azért félel­metes, mert több generáció el­taplósodását jelenti. - Kíváncsi lennék, hogy ak­kor miért dolgozik ilyen ke­ményen? - Mert azt gondolom, hogy aki a színházért dolgozik, an­nak kötelessége föllépni az ilyen anomáliákkal szemben. És persze reménykedem ab­ban, hogy a színházi kultúránk mind a fenntartók, mind a lét­rehozók részéről átgondoltabb, felelősségteljesebb és pro­fesszionálisabb lesz. Sulyok Erzsébet Makiári László: Lehangoló ez a mostani széthullottság (Fotó: Karnok Csaba) Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-moil: info@fetToglobus.hu Web-lap: www.ferroglobos.hu Ferroglobus FetToglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobos.hu A 40 jfH^. ezer forin­tos mini­málbér bevezeté­sének pár hónappal ezelőtti felemlegetése pánikot keltett a textiliparban. Nem véletlen, hogy elsőként ezek a munkál­tatók hördültek föl: ter­mékeik ugyanis munka­erő-igényesek, rcradásul a világpiacon alacsony nyereségtartalommal értékesíthetők. Ami azt jelenti, a sok ember munkájával elkészített öltöny, pulóver, ruha alig hozza be a ráfordí­tott idő, energia és szakértelem árát. A zömmel megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Szegedi Fonalfeldolgozó Rt. mégsem érzi, nehéz helyzetbe került volna, sőt az igazgatóság stra­tégiai tervvel készül a változásokra. Április első hetében je­lentette be Járai Zsigmond pénzügyminiszter, hogy tart­hatatlan a 25 ezer 500 forin­tos minimálbér, ezért a kor­mány a 40 ezer forintos alsó határ bevezetését fontolgat­ja A mondat első felével szinte mindenki egyetértett, hiszen egy leendő EU-tagál­lamban a minimálbér való­ban nem maradhat a 100 dolláros szinten. Nem ne­vezhetők elegánsnak azok a módszerek sem, amelyekkel a kisebb cégek, magánvál­lalkozások fizetik meg al­kalmazottaik munkáját: hó­nap végén a minimálbéren bejelentett emberek benzin­pénzben, avagy egyenesen a „Sorsunk a saját kezünkben van" Fonalfeldolgozóban, minimálbéren Kötöde a Tavasz utcában: nem félnek a kilátásoktól. (Fotó: Gyenes Kálmán) zsebbe pakolva kapják meg járandóságukat. Igen ám, de hogy nyelik le a felemelt minimálbér és a vele járó költségek kifizeté­sét a nagy nehézségekkel termelő textilipari cégek? Azok, amelyeknek minden egyes dolgozója bejelentett, „tébézett" munkaerő? (A számítások szerint a 40 ezer forintos keresetek 17 ezer 100 forintos közterheket vonnak maguk után.) Az ember joggal gondol­ná, még az átlagosnál is ne­hezebb helyzetbe kerülhet­nek majd azok a cégek, ame­lyek megváltozott munkaké­pességű embereket foglal­koztatnak. Ilyen a Szegedi Fonalfeldolgozó (Szefo) Rt., amelynek 737 dolgozója kö­zül 610 megváltozott mun­kaképességű. Kiss Sándor vezérigazgatót mégsem ta­láltam pesszimista hangulat­ban. - A minimálbér tervezett bevezetésével állampolgár­ként és közgazdászként, sőt vezetőként is egyetértek — kezdte a vezérigazgató. ­Hatására emelkedik a mun­kavállaló keresete, javul csa­ládjának jövedelmi helyzete. Ugyanakkor valóban nő a részvénytársaság úgyneve­zett élőmunka ráfordítása. - A fonalfeldolgozó tava­lyi eredménye a „pozitív" nullát érte eL Mégis, ho­gyan képes kivédeni egy ilyen béremelés hatását? - Készülünk 200l-re, mo­delleztük a rendelkezés vár­ható hatását. Csak azzal a le­hetőséggel számolhatunk, hogy kimagaslóan jó mi­nőségű termékcinkkel maga­sabb árakat érünk el a vevőknél. Emellett termé­szetesen számítunk a társa­dalombiztosítási járulék 33 százalékos mértékének 3 százalékpontos csökkentésé­re is. Bérekre 66 millió fo­rinttal kellene többet költe­nünk, s mivel 10 milliót ta­karíthatnánk meg a tb-terhek leszállításával, 56 milliót kellene „kigazdálkodnunk". Mi egyébként sorsunkat a magunk kezébe vettük, ezért gondolkodásunkban a hang­súlyt a belső tényezőkre he­lyezzük. Bár fontosak a tb­terhekkel kapcsolatos ígére­tek is. - A megváltozott munka­képességűek foglalkozta­tására állami támogatást kapnak. Milyen elvek alapján? - Az úgynevezett foglal­koztatási támogatásnak az a célja, hogy a többletköltsé­geket, amelyeket a piac nem ismerne el, kompenzálják. Létszámarányosan, a min­denkori minimálbérre vetít­ve. De éves szinten a dotáció nem lehet több, mint az érté­kesítés nettó árbevétele. - Hány dolgozót alkal­maznak pillanatnyilag minimálbéren? - A foglalkoztatottak kö­zül 343-an tartoznak ebbe a kategóriába. A rehabilitációs üzemben hat órás munka­időben jelenleg 17 ezer 714 forint az átlagkereset, ez jövőre 28 ezerre emelkedne. Ám a stratégiai fontosságú üzemünkben a varrónők bruttó 45-50 ezret, sőt sokan 60-70 ezer forintot is haza­visznek hónap végén. (A 100 százalékban álla­mi tulajdonban lévő Szefo Rt. az 1996-97-es súlyos gazdálkodási válságot kö­vetően próbált meg újra talp­ra állni, ma egy hároméves reorganizációs program fél­idejénél tart. Síkkötött és konfekcionált felsőruházati divatárut exportál Olaszor­szágba, Németországba, va­lamint a skandináv államok­ba. Idén ISO 900 l -es mi­nőségbiztosítási tanúsítványt szereztek. Műszaki fejlesz­tésre eddig 200 millió forin­tot költöttek.) - A külső szemlélő nehe­zen tudja elképzelni, hogy lehet ilyen ered­ményeket megváltozott munkaképességű dolgo­zókkal elérni. - Munkatársaim csodála­tos emberek és nagyszerű kollégák. Minden bizonnyal érzékenységükből is követ­kezik, hogy sokkal nagyobb akarattal, teljesítőképesség­gel rendelkeznek, mint azt sokan gondolják róluk. Fekete Klára „Körösi Csorna Sándor tibeti szótára" címmel Bemard Le Calloc'h fran­cia történész, Kelet-kuta­tó harmadik monográfiá­ját jelentette meg a ma­gyarok megmaradt őseit felkutatni induló, és a klasszikus tibeti nyelv első szótárát elkészítő Körösi Csorna Sándorról. A magyarul is író és előadó Bemard Le Cal­loc'h három könyve mel­lett mintegy 300 cikket, tanulmányt irt Körösi Csorna Sándorról. Nevének h betűje jelzi: breton származású. Norman­diában, Le Havrc-ban szüle­tett, ahol a kikötőváros a ha­gyományosan tengerész fog­lalkozású bretonok egyik Körösi Csorna Sándor francia életrajzírója A párizsi béke felkavart" «R központja volt. Ősei nemze­dékekre visszamenőleg breto­nul beszélő tengerészek, nagyapja még ismerte a nyel­vet, amelyet a központosító francia kormányok sikeresen visszaszorítottak a 20. szá­zadban. Bemard Le Calloc'h 1947-ben kezdett érdeklődni Magyarország iránt, abban az. évben, amikor a francia kül­ügyminisztérium épületében aláírták a második világhábo­rú utáni békeszerződéseket. Az újságok Trianon második kiadásáról beszéltek, és a fia­tal tanárnak könnyű volt át­látnia, hogy a dokumentum nem a „tartós béke alapjait" rakta le, hanem a határokon kfvüi került magyarokat ta­szította még súlyosabb hely­zetbe. - Az esemény, amely általános közömbösség köz­epette történt, megrázólag hatott rám. Megfogadtam, hogy ha alkalom akad, Buda­pestre utazom, hogy köze­lebbről is megismerjem ezt a népet - vallotta később. Né­hány hónap múlva a párizsi Magyar Intézet közvetítésé­vel a Gödöllőn működő pre­montrei francia gimnázium tanára lett. Az iskolát egy év után államosították, de Ber­nard Le Calloc'h maradt, a francia nagykövetség szolgá­latába állt. Ez a fordulat meg­határozta későbbi életútját is: nyugalomba vonulásáig gaul­lista külügyi diplomáciai munkát végzett Párizsban. Pályája során De Gaulle, majd Chirac pártjában mint tanácsos játszott háttérszere­pet. A Rákosi-időkben szer­zett tapasztalataiból később könyvet írt az 1945 és 1955 közötti magyar-jugoszláv el­lentétekről. 1956-ban mint tolmács segített a magyar me­nekültek fogadásánál. Körösi Csorna Sándor élet­rajzához az vitte közel, hogy a korábbi monográfiákat hi­básnak tartotta. Már nyugal­mazása után, a Keletet ta­pasztalatból is ismerő törté­nészként eredt az erdélyi uta­zó nyomába. Három könyve mellett könyvet mintegy 300 cikkével és tanulmányával a francia nyelvterületen is is­mertté tette Körösi Csorna Sándort. Magyarul 1996-ban a soproni Bethlen Gábor ki­adónál „Nagyenyedtől a Hi­malájáig Körösi Csorna Sán­dorral", majd 1998-ban az Akadémiai Kiadónál „Újabb adatok Körösi Csorna Sán­dorról" címmel adott ki könyvet. Bemard Le Calloc'h tervei között szerepel, hogy a 200l-es franciaországi ma­gyar kulturális év alkalmából a magyar honfoglalásról szer­vez történész konferenciát. Panek Sándor Falfirka. Egyszerű rendőrségi feladat elkap­ni azt a három, 5-6 fős csoportot, amelyik éjsza­kánként görkorizva azzal „szórakozik", hogy Van­dái módon összerondítja firkálmányaival a város frissen festett falait ­eresztette ki mérgét „csö­rögve" D. Gábor. Buszsofőrök. A DUD 594-es 13-as buszjárat sofőrje kedden 12 óra 45 perckor a Víztorony téri induló állomásnál sem engedte meg, hogy a bér­letét az első ajtónál föl­mutató kismama a hátsó, tágasabb ajtón szállhas­son föl a babakocsival. Ezt az eljárást udvariat­lannak minősítette G-né Tamás Krisztina. Tilos az autóbusz vezetőinek menet közben dohányoz­ni! - tudatta a „csörög­gel" és olvasóinkkal csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat Újszászi Ilona újság­író munkatársunkkal oszthatják meg, aki hívásaikat munkanap reg­gel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon fogadja. Elve­szett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó ol­vasóink ingyenes hirdetésben tehe­tik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személye­sen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Draskoczy István, a Tisza Volán Rt. helyi üzletág igazgatója. A tilalmat meg­sértő sofőrt megbüntetik, anyagilag is. Megállók. A Csillag téri, az új híd szegedi oldalán és a cipőgyárnál található meg­állókban tapasztaltak alap­ján Juhász Sándor(480­183) nem hiszi, hogy az au­tóbusz- és trolimegállókat hetente háromszor takaríta­ná a környezetgazdálkodási kht. brigádja. „Kereskedők". A Csil­lag téri piacon az őster­melőket és a kofákat el akarja űzni egy „nagyke­reskedő" - számolt be arról, mit lát a térre né­ző ablakából K.-né. A dinnyések is harcolnak az e piacon való megma­radásért. A pici árusok újabban tettlegességig fa­juló vitáját látva olva­sónk attól tart, hogy 14 ezer forintból élő nyugdí­jasként nem lesz hol vá­sárolnia, ugyanis az őstermelők eltűnésével az olcsóbb áru is eltűnik a Csillag téri ABC elől. Átjárók. A bicikliút­nál is fontosabb, hogy a biztonságos gyalogos át­kelés föltételeit megte­remtsék a klebelsbergtc­lepi vasúti átjáróban - je­lentette ki a „csörög von­alán" véleményét V. Gy., aki unokáját kísérgeti rendszeresen, nehogy ba­ja essen ezen a néhány méteres szakaszon. Olva­sónk szerint a mindössze 200 méteres járdaszakasz megépítése sokak gond­ját megoldaná, baleset­veszélyes helynek mi­nősítette a Vadaspark­hoz vezető keskeny jár­dát is. Búcsú. Nem érti Kiss Zsuzsanna (321-460), hogy Szeged egyetlen búcsúját, a Mátyás térit idén miért zsúfolják be a közeli utcába, holott ko­rábban tapasztalható volt, hogy az alsóvárosi temp­lom körül kényelmesen elfért a tömeg. izmdarm

Next

/
Thumbnails
Contents