Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-04 / 181. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 2000. AUG. 4. TOYOTA YAm Az Év Autója 2000 1999. november 16-án a 21 ország 56 autós szakújságírójából álló Év Autója zsűri hivatalosan is bejelentette, hogy "AZ ÉV AUTÓJA 2000" címet a Toyota YARIS-nak „ ítélték oda. A címre bármely autótípus pályázhatott, mely 1999-ben kapható volt » Európában*, a kiválasztás kritériumai között olyan ismérvek szerepeltek mint a | m forma, kényelem, biztonság, gazdaságosság, funkcionalitás és a környezetbarát i üzemmód. A nagyszerű díj azonban nemcsak a Yarisnak szól! Egyértelmű üzenet a 0 Yaris tulajdonosoknak is: új autójuk kiválasztásakor a lehető legjobb döntést hozták. Aki pedig még nem határozott, annak a díj ismeretében talán könnyebb dolga lesz. *a COTY kiírásának megfelelően AZ ÉV AUTÓJA 2000 Toyota Yaris www.toyou.huwww.yaris.com Nem ismer lehetetlent ® TOYOTA liízhut a jelben TOYOTA EURO Konferenciák, koncertek - egy helyen Hiányt pátolna a kongresszusi központ Egy tapasztaltnak mondható konferenciaszervező szerint az ötszáznál több résztvevőt vonzó tudományos kongresszusokhoz nem lehet kulturált feltételeket biztosítani Szegeden. A város emiatt több ezer vendégről és sok pénzről kénytelen lemondani. A közélet, illetve a tudományos és kulturális szféra képviselői éppen ezért évek óta szorgalmazzák egy konferenciák és komolyzenei koncertek megrendezésére is alkalmas kongresszusi központ létrehozását. Az önkormányzat, művelődési központok és művészeti társulatok vezetői, valamint konferenciaszervezők egyetértenek abban, hogy Szeged kulturális és tudományos életét, illetve a turizmust látványosan fellendíthetné, ha egy legalább ezer ember befogadására alkalmas kongresszusi központ épülne a városban. A kulturális rendezvényeknek és konferenciáknak helyet adó létesítmény szükségességét erősíti, hogy a jelenlegi középületek többsége csak két-háromszáz vendég részvételét teszi lehetővé egy-egy tanácskozáson, ráadásul ezeket az épületeket nem tudják bármikor igénybe venni a szervezők. Azoknak a termeknek a száma pedig, amelyek ötszáz embert is be tudnak fogadni, jóval tíz alatt van. - Az önkormányzat támogatja egy multifunkcionális központ kialakítását, amely a kulturális és tudományos rendezvények mellett az ipari vásár elhelyezését is megoldhatná - mondja Bartha László polgármester. Több helyszín is szóba jöhet a központ felépítésére, mint például a Sancer-tavak környéke, de - a polgármester szerint - más területet is ki lehet szemelni erre a célra. Bartha László egy 1000-1500 személy befogadására alkalmas kongresszusi központot tart elképzelhetőnek, és nem zárja ki, hogy az önkormányzat ingyen biztosítana telket ennek kialakítására. Vidéki konferenciaközpontok támogatására a kormány külön programot hirdetett meg. Bartha László országgyűlési képviselőként tagja annak a bizottságnak, amely a konferenciaturizmus országos fejlesztését készíti elő. - A támogatásra pályázó városok között Szeged jó eséllyel indul, és ha a tervek szerint idén megszülető döntés pozitív lesz a város számára, akkor két éven belül állni fog a kongresszusi központ - mondja a polgármester. Úgy véli, a beruházás értékének legalább a felét, de akár kétharmadát is képes fedezni az állam és az önkormányzat, a fennmaradó részt pedig vállalkozók, kivitelezők és lehetséges üzemeltetők bevonásával teremtenék elő. A tudományos konferenciák szervezésében jártas Farkas András szerint a jelenlegi adottságok mellett rendkívüli erőfeszítést igényel, sok kellemetlenséggel és kényelmetlenséggel jár egy nemzetközi tanácskozás lebonyolítása Szegeden. - Ötszáznál több résztvevőnek nem tudunk kulturált feltételeket biztosítani, igaz, rendeztünk már ezerkétszáz fős konferenciát is, amelynek plenáris ülését azonban az ilyen jellegű eseményekhez egyébként nem illő sportcsarnokban kellett tartani - mutat rá a hiányosságokra Farkas András. A konferenciák szervezését bonyolítja, a résztvevők eligazodását pedig nehezíti, hogy a plenáris ülések és a szekciós tanácskozások számára külön épületeket kell bérbe venni, mert a néhány száz embert befogadni képes létesítmények nem rendelkeznek műhelymunkára alkalmas kisebb termekkel. Farkas András úgy véli, a város sok pénztől esik el amiatt, hogy nem tud helyet adni népesebb nemzetközi konferenciáknak. Ezekhez a rendezvényekhez azonban szükség lenne egy 1200-1500 ember befogadására alkalmas kongresszusi központra, amit kisebb, néhány száz fős termek egészítenének ki. Farkas András határozottan állítja, hogy európai kongresszusszervezők szívesen választanának Budapesten kívül más magyarországi helyszíneket, ahol a tanácskozásokat kiegészítő városnéző és kulturális programok még újdonságnak számítanak. Az egyelőre tervekben létező kongresszusi központ helyet adhatna komolyzenei koncerteknek is, ezért a Szegedi Szimfonikus Zenekar is érdekelt a központ felépítésében. - Ha ez a terv megvalósulna, akkor először épülne Szegeden nagy zenekari koncertekre alkalmas terem - érzékelteti a létesítmény jelentőségét Gyüdi Sándor, a zenekar igazgató-karnagya. A szimfonikusok vezetője szerint a fellépéseiknek helyet adó színház akusztikája nem megfelelő, ezen kívül a színielőadások műsorrendjében nehéz elhelyezni a koncerteket. - Az új koncertteremben viszont több fellépést is vállalhatnánk. hiszen a kapacitásunk megvan hozzá - mondja Gyüdi Sándor. A Bartók Béla Művelődési Központ elsősorban az általa szervezett konferenciáknak és kulturális rendezvényeknek, például a gitár- vagy a 400500 táncost felvonultató nemzetközi néptánc-fesztiválnak tudna nagyobb helyet biztosítani az új létesítményben. Simoncsics János igazgató szerint a rendezvények kifizetődését is javítaná, ha azokat nem a „Bartók" kétszáz fő befogadására alkalmas termében tartanák, hanem a négyszer-ötször annyi résztvevőre mértezett kongresszusi központban. Hegedős Szabolcs Megnyílt Csete Ildikó kiállítása Ősi nyelvemlékeink - zászlókon • TOYOTA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TEL.: 06-62-241-628 • TOYOTA SZEGED KFT SZEGED TEL.: 06-62-467-591 • Felmérések a magyar online-populáciárál Kevés az internet-felhasználó Az ópusztaszeri kiállítás megnyitóján Csete Ildikó, Trogmayer Ottó, Bánffy György és Nagy László. (Fotó: Gyenes Kálmán) A teljes magyar lakosságnak mindössze 1-3 százaléka tekinthető az információs elitbe tartozó olyan tudatos hálózati polgárnak, aki otthon és a munkahelyén egyaránt aktívan használja az internetes szolgáltatásokat. E tekintetben széles szakadék van a fiatalok és az idősebbek, a nagy- és a kisvárosban élők között - állítják a nemrég készült felmérések. A Szonda Ipsos és a GfK Piackutató Intézet egyik legújabb felmérése szerint Magyarországon 1,6 millióan rendelkeznek számítógéppel. ami a felnőtt lakosság 19 százalékát jelenti. Talán ennél fontosabb mutató, ha a háztartások számítógépes ellátottságát nézzük meg. A Tardos Róbert által vezetett kutatócsoport 2000 januárjában azt találta, hogy a háztartások 24 százaléka bír valamilyen számítógéppel. Ezzel szemben a KSH „Lakásviszonyok 99" nevet viselő adatfelvétele során azt az eredményt kapták, hogy a PC-k aránya a magyar háztartásokban 15 százalékos volt 1999 végén. Talán ennél fontosabb, hogy az egyes becslések milyen évi növekedési rátával számolnak a háztartások PCellátottságában. Ezen a téren jóval elkeserítőbbek az adatok, hiszen még a legoptimistább becslések sem merészkedtek az évi 4 százalékos növekedési arány fölé. Jóval kedvezőbb az az adat, amely arról tanúskodik, hogy a munkavállalók közel 40-50 százaléka a munkahelye révén hozzájut ezekhez a lehetőségekhez. Az internet-elérést vizsgálva szintén meglehetősen borús a kép. Az összes modemes előfizető jelenleg az országban 133 ezer körül van. Ami jóval nagyobb mértékű emelkedést mutat, az az ISDN, ugyanis a jelenlegi 144 ezer ISDN csatornaszám körülbelül 90 százalékos emelkedési arányt jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Az Inter Data Computer (IDC) tavaly augusztusi kutatása szerint a hazai internetezők száma 650 ezerre tehető. Közülük körülbelül 85 százaléknak ingyenes hozzáférési lehetősége van a különböző felsőoktatási intézményekben, munkahelyen, iskolában. Az internetes népesség számát megbecsülni próbáló IDC felmérése azért meglepő, mert 1999 elején, a különösen mértéktartó Intemetto akkor 500 ezer főre becsülte a magyar online populációt. Vagyis nyolc hónap alatt szinte semmi fejlődés nem érzékelhető. Arany T. János Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgató szavaival nyílt meg az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Csete Ildikó kiállítása, melyet a Móra Ferenc Múzeum régészeti anyaga egészített ki. A kiállításon megtekinthető nyelvemlékekből Bánffy György mondott részleteket. Csete Ildikó textilművésznő műveit legősibb nyelvemlékeink és Szent István király Imre hercegnek írott Intelmei ihlették meg. A kiállítás így szorosan kapcsolódik államiságunk ezredik évfordulójához. Mindezt Bánffy György színművész hozta még közelebb a hallgatókhoz s az archaizáló előadásmód különös hangulatot teremtett. Ezután Trogmayer Ottó beszélt az ősi magyarok írásban ránk maradt emlékeiről. Hangsúlyozta, hogy milyen jelentős Csete Ildikó művészete, főleg a rovásírásos Intelmek, lévén ránk csak két ilyen írásmódban lejegyzett emlék maradt: mert őseink általában korhadó fára írták, ami éghajlati viszonyaink miatt sajnos nem lett tartós. Szent István király Imre hercegnek írott Intelmeit az eredeti változattal ellentétben a művésznő magyar nyelven álmodta len vászonból készített zászlókra, melyet a már említett rovásírással jegyzett le. A zászlók mintázatát szkíta, avar és magyar motívumok szakítják meg. Csete Ildikó hasonló zászlókat készített az Ómagyar Mária siralom szövegéből is, melyet kétféle nyelvezetben örökített meg: régi és mai magyar nyelven. Ugyanez a koncepció figyelhető meg a Halotti beszéd textiljein is, bár ezek már nem zászlók, hanem vitrinekben megtekinthető vászondarabok. Hangulatilag kitűnően illik a textilművekhez az a néhány régészeti emlék, melyeket természetesen szintén vitrinekben tárolnak. Az ősi használati eszközöket és díszeket kikezdte az idő, de a hiányzó részeket az alattuk elhelyezett homokba rajzolt ábrák igyekeznek pótolni. P. K.