Délmagyarország, 2000. augusztus (90. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-21 / 195. szám

6 FESZTIVÁLNYÁR HÉTFŐ, 2000. AUG. 21. Vadgazdálkodási konferencia Opusztaszeren Átalakultak a vadász­társaságok Augusztus 19-én, szombaton Opusztasze­ren, a Nemzeti Történeti Emlékpark Árpád-termé­ben mintegy 200 vadász részvételével országos vadgazdálkodási konfe­renciát rendezett a Csongrád Megyei Agrár­kamara, a vadászszö­vetség, az FVM-hivatal, a vadászkamara, a Dél­Alföldi Média Kft., vala­mint az emlékpark. A negyedik alkalommal megrendezett országos vad­gazdálkodási konferencia ha­gyományos helyszíne Ópusz.tasz.er, és az. időpont is mindig az augusztus 20-i rendezvényekhez kapcsoló­dik. Szombaton, augusztus 19­én a tanácskozás fő témája azt volt, milyen vadgazdál­kodásunk helyzete az ezred­fordulón, s melyek azok a problémák, amelyek az egész vadásztársadalom összefogását igénylik. Az előadások különben a nagy­vadakkal éppúgy foglalkoz­tak (például hazánk zárttéri gímszarvas tenyésztése, a mezei és az erdőszéli őzpo­puláció összehasonlító vizs­gálata), mint az apróvadak­kal (élőhely-gazdálkodási vizsgálatok). Referátumok hangzottak el a cianid­szennyezéssel kapcsolatban, amelyek azt is vizsgálták, változott-e a vadállomány az év eleji Romániából érkezett, a Szamoson és a Tiszán le­vonult cianidmérgezés hatá­sára. A vadásztársadalomban az utolsó tíz évben rendeződ­lek a sorok - tudtuk meg dr. Heltay Istvántól, az Orszá­gos Magyar Vadászkamara elnökétől. Az. 1996-os új tör­vény a földtulajdonosoknak ítélte a vadászati jogot (ko­rábban ezt az állam gyako­rolta és működtette). A va­dásztársaságok átalakultak, s a földtulajdon alapján szer­veződlek újjá. A kezdeti vi­ták és bonyodalmak után a rend hamarosan helyreállt, kialakullak az új vadászterü­letek, elindult az új vadgaz­dálkodási üzemtervezés, megnyugodott a vadásztársa­dalom, s mára már csakis a vadgazdálkodással kíván foglalkozni. Mostanra stabi­lizálódott a nagyvadállo­mány, az őz- és a szarvasál­lomány minősége például ki­magaslóan jónak mondható. F. K. Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Telefon: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.ferroglobus.hu Emlékeznek az 7 938-as dráma főszereplői István és Gizella Alséközponton Sík Sán­dor „Ist­ván ki­rály" cimú drámáját 1938-ban mutatták be Alsó­központ (ma: Móraha­lom) műkedvelő fiataljai. A darabot az idei Szent István-ünnepen ismét színre vitték. A díszven­dégek közé a régi elő­adás főszereplőit: Csányi Józsefné Masa Viktóriát, és Keczeli Mészáros De­zsőt is meghívták. Jeles nap volt a hajdani Alsóközpont (mai nevén: Mőrahalom) életében, amikor 1938. augusztus 20-án a falu színjátszó csoportja bemutat­ta Sík Sándor „István király" című drámáját. A szegedi pap-költő, professzor darabját egy helybéli fiatalember (ta­nult mesterségére nézve: fod­rász), az. akkor huszonnégy esztendős Keczeli Mészáros Dezső tanította be, s a fősze­repet is maga játszotta. Gizel­lát egy ugyancsak alsótanyai leány, Masa Viktória alakítot­ta a falu templomával szem­közt (a mai egészségház he­lyén) fölállított színpadon. A közelmúltban megjelent „Mórahalmi kalendárium" így (r a hatvankét évvel ez­előtti előadásról (az írás szer­zője Magyar Istvánné): a megvilágítást a templomto­rony reflektorai biztosították. Soha el nem feledhető pilla­nat volt az, amikor Szent Ist­ván felajánlotta az országko­ronát a Szűzanyának - és megszólaltak a harangok." • A hajdani előadás fősze­replői ma is szívesen emlé­keznek az alsóközponti mű­kedvelő színjátszás legendás éveire. Az István-drámával kezdődő, s 1949-ig tartó idő­„Gizella királyné": Csányi Józsefné Masa Viktória szak egyik főszereplője, Ist­ván király hajdani alakftója, Keczeli Mészáros Dezső volt. Arra a kérdésre, hogyan válik egy fodrászinasból színjátszó, Dezső bácsi életútja adja meg a választ. Zenész családba született: apja és nagyapja is muzsikált. Édesapjára azon­ban nem is emlékezhet: hat hónapos volt csupán, amikor a világháború frontjáról meg­érkezett apja eltűnésének hí­re... A Zentárói 1921-ben Alsó­központra települő család előbb cipészinasnak adta a fi­út, aki egészségi okokból szakmát változtatott, s fod­rásztanulónak állt. így került 1930-ban Szegedre, a színház Tisza Szállóban berendezett fodrászműhelyébe, ahol Róth Aurél „színházi főfodrász" keze alatt tanulta a szakma fogásait. Négy éven át (föl­szabadulásáig) fésülte, daue­rolta, maszkírozta a Szegedi Nemzeti Színház művészeit. Olyan szfnészegyéniségek fordultak meg keze alatt, mint Kiss Manyi szubrett, vagy Patkós Irma primadon­na... Később vidéki színházak­ban dolgozott, majd 1937-ben tért haza. Alsóközpontra, Jelmezben az 62 évvel ezelőtti előadás résztvevői. (DM-illusztráció) ahol házakhoz járt fodrász­kodni. A színház varázslata megigézte az ügyes kezű fia­talembert, aki 1938-ban maga is kedvet kapott a színjátszás­hoz, rendezéshez. Fordulatos életútja során malomban mázsál, könyvtá­rat vezet - de mindig vissza­tér nagy szerelméhez, a szín­házhoz. Pécs, Szolnok. Kecs­kemét, Békéscsaba teátrumai­ban készíti a frizurákat, majd ismét az első állomáshely. Szeged következik: 1969-ben hívják a színházhoz, ahol nyugdíjazásáig még három szép évet tölt el. István király egykori alakf­tója 86 esztendős, de még ma is kerékpárral közlekedik Mórahalom utcáin. „István király": Keczeli Mészáros Dezső. (Fotó: Gyenes Kálmán) ba jártunk, de engem kivettek a szüleim, mert várt itthon a föld, a jószág... így aztán ta­nulás helyett dolgozni kellett. Azért sokáig nem adtam föl a terveimet; még tizenhat éve­sen is arról ábrándoztam, egyszer majd folytatom az is­kolát. Nem így történt... Az­tán beléptem a helyi leány­egyletbe, s (gy kerültem a színjátszókhoz is. Keczeli Dezső volt ott a lelke min­dennek... Mindig szerettem énekelni, s nagyon örültem, amikor megkaptam Gizella szerepét. Dezső nagyon ara­nyos volt, sokat segített. A szerephez való frizurámat is ő csinálta, még mindig emlék­szem, milyen formára fésülte a hajamat. Ezek voltak éle­tem legszebb évei..." - emlé­kezett a színjátszás éveire Viktória néni. Keczeli Mészáros Dezső hajdani partnerével, Masa Viktóriával ott ült a hatvankét év után újra színpadra állított előadás díszvendégei között. Sík Sándor „István király" cí­mű drámáját tegnap, augusz­tus 20-án játszották el Móra­halom mai műkedvelő színé­szei a helyi sportcsarnokban. Nyilas Péter „Gizella királyné", azaz Masa Viktória, akit ma már asszonynevén, Csányi József­néként ismernek Mórahal­mon, pogácsával és gyü­mölcslével kínált bennünket, amikor szőlőlugassal övezett házában meglátogattuk. „Mindig szerettem volna tanulni; unokanővéremmel az apácák vezette polgári iskolá­Gregor születésnapi szobra Gregor József (középen), saját szobrával. Mellette (balról) dr. Mezey Róbert, Csonka Gábor, valamint (jobbról) dr. Bartha László és dr. Ványai Éva. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktól Augusztus 20-án, hatva­nadik születésnapja alkalmá­ból, saját portrészobrát kapta ajándékba a szegedi város­vezetőktől Gregor József operaénekes. A gipsz-szobor az ifjú Gregort ábrázolja: a portrét harminc éve Vaszy Viktor, a színház zenei veze­tője, karmestere rendelte meg Stranczel Antaltól. A város hamarosan bronzönt­vényt készíttet a gipsz­szoborról. Szent István­napi néptánc­találkozó Kolozsvár (MTI) A millennium jegyében, az államalapító Szent Ist­ván királyra emlékezve tar­tották Kolozsváron és hat Kolozs megyei településen a II. Szent István-napi Nép­tánc Találkozót. Az augusztus 17. és 20. között tartott találkozón a Heltai Alapítvány szerve­zésében 7 ország 15 ki­sebbségi és regionális ha­gyományőrző együttese lep fel. A fesztivál ideje alatt Kolozsváron Hagyomány és identitás címmel szemi­náriumot rendeztek. A fesztivál iránt érdeklő­dök a népzene és néptánc magyar - erdélyi, csángó, bukovinai - és nem magyar - lett, lemk, román, szorb, sváb - értékeivel ismerked­hettek meg. Mégis optimisták... Munkatársunktól A közelmúltban egy gra­fikonnal szemléltettük, mi­lyen vásárlói szokások ala­kultak ki a hazai szerencse­játék piacon. Akkor azt ír­tuk, a négy nagy területi központ közül a szegedi az utolsó, itt forgalmazzák a legkevesebb lottó és totó szelvényt. A számok ugyan nem hazudnak, hiszen a dél­alföldi régió mindössze 15 százalékkal részesedik a Szerencsejáték Rt. forgalmá­ban, ám ez a terület a legki­sebb a másik három régió­hoz viszonyítva. Siska András szegedi terü­leti igazgatótól megtudtuk, igenis optimista emberek lak­nak itt, hiszen az egy főre jutó összeg, amit szerencsejátékra fordítunk, Budapest után or­szágosan a második legmaga­sabb: 4783 forint évente. Rá­adásul ez a terület évek óta élen jár a gépi szelvények ér­tékesítésében is. Az idén összesen 190 on-Iine gépet szereltek fel a négy megyében - mondta el az igazgató. CÍlELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. • Szeged, Rókusi krt. 44. Telefon: 62/424-705 http://www.elekfrohaz.hu NÁIUNK HITFIF VAN! kmPi lus repülőjegy-iroda Szeged, Szentháromság u. 31 Telefon: COOP SZEGEI) RT. ÉLELMISZER-RAKTÁRHÁZ Kft. Szeged, Vásárhelyi P. u. 3-5. Tel.: 478-290. Nyitva: H-P.: 6.30-18.00, szo: 6.30-13.00 óráig. 820 g görög őszibarackbefőtt 195 Ft 5 l-es csabai rostos, szénsavmentes gyümölcsitalok 349 Ft 400 g Glóbus zöldborsófőzelék marhapörkölttel 119 Ft 200 g sárgarépapüré csirkehússal, bébiétel 165 Ft Törzsvásárlói kártyára további kedvezmény adhatá! fir. A Délmagyarország és a Délvilág AUGUSZTUS 26., SZOMBATI lapszáma 120 000 példányban jelenik meg HIRDETESE EZEN A NAPON 3 5 O OOO POTENCI ALIS OLVASÓHOZ JUT EL! | BŐVEBB INFORMÁCIÓ: 62/420-819 |

Next

/
Thumbnails
Contents