Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

8 FESZTIVÁLNYÁR SZOMBAT, 2000. JÚL. 8. Ferroglobus Q Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Teleion: +36-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: info@ferroglobus.hu Web-lap: www.lerroglobus.hu TESCO 6724 Szeged, Rókusi kit 42-64. H—Szo.: 6—22-ig. Vas.: 8—20-ig. vendéglátás COOP SZEGEI) RT. • Éttermek és halászcsárdák - Alabárdos étterem (Oskola u. 13., 420-914); Bounty Pub (Stefánia 4., 423-233); Botond étterem (Széchenyi tér 13., 420-435); Szeged étterem (Széchenyi tér 19., 555-400), John Bull Pub (Oroszlán u. 6., 484-217); Royal étterem (Kölcsey u. 1-3., 475-275); Roosevelt téri halászcsárda (Roosevelt tér 12-14., 424-111); Öreg Kőrössy halászkert vendéglő (Felsó Tisza-part 1., 495-481); Potyka Csárda (Csap u. 71-73., 426-681.); Kiskőrössy halászcsárda (Felső Tisza-part 336., 495-480); Fehértói halászcsárda (Budapesti út 161. km után, 461-044); „Csepp a tengerben" halászcsárda (Szamos u. 4., 478-520); Aranylabda étterem (Budai Nagy Antal u. 27., 495-400); Blues kert pub és étterem (Fő fasor 14., 432-183); Gödör étterem (Tisza Lajos krt. 103., 420-130); Mix szerb étterem (Makai út 218., 405-170); HB Bajor söröző és étterem (Deák Ferenc u. 4., 420-934); Aranykorona étterem (Victor Hugó u. 6.. 425704); Vendéglő a régi hídhoz (Oskola u. 4., 420-910); FaVilla vendéglő (Külterület 47/B., 474-156); Anno étterem (7-es főút, Tanya 53-57., 20/ 268-751); Doppel Adler Osztrák-Magyar étterem (Sóhordó u. 18., 426-436) Kastély étterem (Algyői út 142., 480-637). • Cukrászdák - Stefánia cukrászda (Stefánia 9.. 426782), Károlyi cukrászda (Károlyi u. 4., 426-175), Z. Nagy cukrászda (Dugonics tér 2., 420-110, illetve József A. sgt. 24., 324-510); Palánk fagylaltozó (Oskola u. 1., 420732). • Szállodák, panziók - Forrás Hotel (Szent-Györgyi A. u. 16-24., 430-822); Royal Hotel (Kölcsey u. 1-3., 475275); Alfa Hotel (Csemegi u. 4., 424-400); Tisza Hotel (Wesselényi u. 8., 478-278); Mátrix Hotel (Zárda u. 8., 426-866); Petrrí Hotel (Kállay A. u. 6-10, 431-428); Napfény Szálloda (Dorozsmai u. 2., 421-800); Família panzió (Szentháromság u. 71., 441-802); Kastély panzió (Algyői út 142., 480-637); Kata panzió (Bolyai u. 15., 311258); Marika panzió (Nyíl u. 45., 443-861); Mátyás panzió (Dobó u. 47., 445-164). 09. végén M

ost áldoztam huszonhatodszor véremet a civilizációra. Holtomig adós vagyok vele így is, anyám többször kapott utolsó hónapjaiban, nekem kell törlesztenem. Amikor belép az ember a véradóba, számítógép előtt visz el az útja. Aki járatos, már mondja is születési évét, hónapját és napját, utána pedig bevallja tulajdon nevét is. Két kiköpött mai legény jön éppen, és mondja az első az évszám után: 09.09. Belém áll az ördög, mondom a mellettem várakozó Pista tanár úrnak: - Tudod, mi a magyar irodalom szerencséje? - Még nem, de ahogy ismerlek, megtudom. - Az, hogy Petőfi Sándor életét adta ugyan a hazáért, de nem volt véradó. - Hogyan jön ez ide? - És számítógép se volt akkor még. - Mert ha lett volna? - Egyik legszebb versét meg se Irta volna. Gondolj bele hétköznapi eszeddel: 09. végén. Szeptember helyett 09! Mondhatná tovább ugyanúgy, akár skandálva is, hogy Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, / Még zöldell a nyárfa az ablak előtt,... kedvem se lenne tovább olvasni. Konok tanár Pista, azt mondja, neki se. Horváth Dezső Pedagógiai nyári egyetem Munkatársunktól Július 11-én kedden, 9 órakor megnyílik a TIT XXXVII. Pedagógiai Nyári Egyeteme. Az elsó napi programok közt Környei László és Tőkéczki László tart A közoktatás fejlesztési koncepciója, illetve Megőrzendő értékek a hazai közoktatásban címmel előadást. Másnap 9 órától Báthory Zoltán a NAT-sztoriról. Perjés István a hazai tantervi fejlesztésekről, Kiss Tóth Lajos pedig a sulinetről és tart előadást. Július 13-án Lóránd Ferenc előadása Kinek nem kell az egységes iskola című és Benedek András Modernizálódó szakképzés című előadása hangzik el. Pénteken 8.30-kor Szabó Éva a tanár-diák kapcsolat változásairól, majd Aáry Tamás Lajos az iskolai jogvédelemről és jogsértésekről, Nagy Mária a tanári pálya presztízsének alakulásáról tart expozét. Szombaton 9 órától Endereffy Zoltán Etika, morál, iskola címmel tart előadást, majd Kelemen András beszél az egységesülő világról. Hétfőn Töttösi Istvánné témája a nemzetiségi hagyományok iskolai megőrzése itthon és határon túl, Jeleníts Istváné pedig: Hagyományok és modernizáció az egyházi iskolákban. A találkozót július 18-án, Kelemen Elemér Amire a hazai nevelés története tanít című előadása zárja. A hivatalos, péntek esti szabadtéri évadnyitó elátt, csütörtökön teljes értékű előadást tartott a Nemzeti Színház gárdája: az István, a király megint sikerszéria elé néz a Dóm téren. Jót tett a rockoperának az idén márciusi budapesti bemutatóra végrehajtott néhány változtatás: feszesebb lett a darab szerkezete, pergőbb a ritmus, nincs üresjárat, pillanatra sem „ül le" az előadás. Szörényi Levente és Bródy János immár klasszikus művét Iglódi István. a Nemzeti Szfnház igazgató-főrendezője, a magyar színházi élet egyik legprofibb alakja kifogástalan korrektséggel, nagy rutinnal tette színpadra. A hatalmas apparátus perfekt működtetése önmagában öreg színházi rókát igényel, Iglódi persze ennél többet is elért: a színházi hatáskeltés mestereként alighanem a legtöbbet hozta ki abból az „anyagból", ami a rendelkezésére állt. Csikós Attila úgy ismeri már a teret, mint a tenyerét, színpada az egyszerű funkcionalitáson túl erős, hatásos képalkotó szerepet is betölt. Alkalmas a színpadi térszerkesztés sokféle variációjának fölvonultatására és ezt Iglódi messzemenően kiaknázza. Azt kéne most mondani, hogy Román Sándor koreográfussal karöltve, ami így még igaz is lehetne, végtére a hatalmas statisztéria és tánckar mozgatása a nagy színpadon ugyanúgy önmagában egy mozgástervezői truváj, mint a rendező számára a teljes színpadi masinéria összehangolása. Csakhogy Román Sándornak ezen túl nem sok ötlete volt. Mi tagadás, néhol egyenesen elején beleérzett politikum (szerencsénkre), és az akkori szereplők, a nagyszerű rockerek teljesítményét sem lenne ízléses a színészekével összehasonlítani. Egyszersmind azonban nem lehet meg nem történtté tenni megtörtént dolgokat, nem lehet nem emlékezni színháztörténeti jelentőségű produkciókra. Sebestyén Márta, Sára Bernadett, Berek Katalin; Vikidál, Varga Miklós, Deák Bili, Victor Máté, Nagy Feró; a „csajok", Koppány feleségei, Nyertes Zsuzsa, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő... Nóvák „Tata"színpadi táncai... A rockeres előadás magával ragadó lendülete, dinamizmusa, a színpadi amatőrök teljes odaadása és hite - nagyon hiányzik ebből a profi produkcióból. S hiányzik az örömös, fölszabadult finálé. Bár most is az a darab vége, ami '83-ban volt, győz a konszolidáció, el van felejtve a lázadó, megdicsőül az államalapító. De azzal, hogy Csikós Attila hatalmas, koronát formázó vasszerkezete a magasból ünnepélyes lassúsággal ráereszkedik a friss király Istvánra, közben pedig messze hangzik a rockosttott Himnusz, nemcsak megzavaródik a színházi műélvező és nem tudja, maradjon ülve vagy pattanjon vigyázzba, hanem rosszízű aktuálpolitikai asszociációi is támadnak. A helyenként (Bródy szövegében) jótékony nemzeti öniróniát is felvillantó darabtól szerintem idegen a történeti múltnak és személyiségnek ez fölpumpált apoteózisa, ami pont úgy hat, mint némelyik mai, nem színpadi, hanem valóságos, de ugyancsak dagályosra sikeredett politikai ceremóniánk. Avítt és hazudós. Sulyok Erzsébet Boldog századvég Munkatársunktól Szabadtéri-nyitány, Szörényi-Bródy klasszikussal István, a profi Barátok is lehetnének - az ellenségek: Gazdag Tibor (Koppány) és Tóth Sándor (István). (Fotó: Karnok Csaba) zavartak a táncos esetlenségek, mozdulati közhelyek, komikus kéz- és lábdobálások, fantáziátlan rohangálások. Rátkai Erzsébet ruhái festőiek és többségükben súlyosak, ez előnyük és hátrányuk, de hát nem lehet mindent egyszerre... A Nemzeti Színház színészei minden bizonnyal a tőlük telhető legjobbat nyújtják az énekes szerepekben. Az előadás egységes stílusú és elfogadható minőségű. Vannak a mezőnyből kiemelkedők: Auksz Éva illúziókeltő Réka, szemet vonzó színpadi jelenség és nagyon jól énekel. Tetszett Gazdag Tibor (Koppány) dinamizmusa és Tóth Sándor (István) énekes-színészi teljesítménye. Kettejüknek sikerült, ami a korábbi előadások főszereplőinek kevéssé: megérzékeltetni mindkét fél igazát, a győzőét és a legyőzöttét. Ez csak úgy megy, ha a felek azonos súlycsoportban vannak, valódi ellenfelek. (Az eredeti előadásban Vikidál Gyula lesöpörte a színpadról a Varga Miklós hangjára tátogó Pelsőczy Lászlót.) Föltűnt, hogy Jegercsik Csaba perfekt Asztrik. A szabadtéri nagyasszony-szerepekben rutinos Császár Angéla most is lehengerlően kemény Sarolt volt. Csomor Csilla mármár érdektelen Gizellája érdekes tartalmi pikantériával ajándékozta meg az előadást: államalapítónk személyes áldozatára asszociálhattunk abból a színpadi tényből, hogy Rékának a poros nyomába sem ért ez a Gizella... Volt aztán néhány gyenge énekesmutatvány. De valamiképpen belenyugvón lehetett ezt is tudomásul venni. Miért? Nos, a tudatos nézőtől elvárható, hogy ezen az István-reprízen ne kérje számon azt a régi előadást. Távol van a nyolcvanas évek Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgató szavaival a Móra Ferenc Múzeum második emeleti kiállítótermében tegnap megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum anyagából álló „Boldog századvég" című kiállítás. A magyar Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum közel húsz éve minden évben rendez közös kiállítást. Idén, a millennium évében a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepét idézi fel a tárlat, mely a századvég felpezsdülő művészeti életéből kíván keresztmetszetet adni. A kiállításon a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő alkotásokon ktvül a Budapesti Történeti Múzeumtól kölcsönkapott képek és szobrok láthatók. A tárlatot olyan művekből állították össze, melyek a magyar történelem nagy pillanataira utalnak: a kalandozó magyarok életére, a csodaszarvas legendájára, valamint a ki- -igEjBM Áttünés és valóság Munkatársunktól A Bartók Bélh Művelődési Központban július 11 -én 19 órakor Attűnés és valóság címmel a Szegedi grafikai művésztelep résztvevői lesznek a Szegedi szalon vendégei. Az est házigazdája Szuromi Pál művészettörténész. Trogmayer Ottó régész, nyugalmazott múzeumigazgató megnyitja a kiállítást. (Fotó: Gyenes Kálmán) egyezést követő „boldog századvégre". A kiállított alkotások között három nagyobb, Erzsébet királynét, Deák Ferencet és Andrássy Gyulát ábrázoló mellszobrot is lehet látni. Vannak képek Munkácsy Mihálytól, Szinnyei Merse Páltól, Székely Bertalantól, Benczúr Gyulától, Steindl Imrétől és más híres festőktől. A korabeli tervek közül a Hősök terén található szoborcsoport négy darabja, valamint a Szépművészeti Múzeum egyik tervezete is látható. A tárlatot Szatmári Gizella művészettörténész rendezte. A kiállításra szeptember 3áig várnak látogatókat.