Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

SZOMBAT, 2000. JÚL. 8. A TORONY ALATT 9 Fesztiválterasz - élőben a Dóm térről Éjféli próbák idején Csomor Csilla (Gizella), Tóth Sándor (István) és Olajos Csongor a nézőtér melletti „stúdióban". (Fotó: Karnok Csaba) Harmadik évadját ünnepli a vidéki televí­ziózás történetében egyedülálló Fesztiválte­rasz című műsorfolyam. A vtv és az MTV közös produkciójában készülő műsor az idei szabadté­ri szezon hét hetében jelentkezik a Dóm tér­ről. A Szegedi Szabad­téri Játékok, s a feszti­válnyár eseményeit kö­vető műsort felelős szerkesztőként Olajos Csongor, az MTV Szege­di Körzeti Stúdiójának vezetője jegyzi. - Milyen késztetés hatá­sára vállalta a Fesztivál­terasz szerkesztését? - Huszonkét esztendeje élek Szegeden, azóta minden nyaramat a Dóm téren töltöt­tem. Mindig éjjel tizenegy körül volt a legjobb próbákat nézni Keszthelyi Béla bácsi­val, az operák nagy ismerő­jével, aki nélkül premier, előadás sem kezdődhetett. Egyfelől tehát személyesen kötődöm a szfnpad környé­kéhez. Másrészt televíziós­ként is érdekelt a produkció, két esztendővel ezelőtt ott voltam az első adás születé­sénél. De számomra az is nagyon fontos, hogy a mű­sorban olyan kollégákkal dolgozhatom, akik hozzám hasonlóan érdeklődnek a já­tékok iránt. A stáb tagja Marton Árpád, aki most ép­pen Pesten, a Bakáts téren rendező-asszisztense az An­na Kareninának. Musical­könyvet is írt, így hát termé­szetes, hogy a West Side Story idején ő dolgozik. Di­óssy Klári egykor szakdol­gozatát a Hunyadi Lászlóból írta, miért ne ő legyen a hét műsorvezetője? Csetkovics Csilla népi táncos volt, őt kértem, legyen a néptáncgá­la hetén műsorba kerülő adá­sok szerkesztője. De munka­társaim között üdvözölhetem Hegedűs Claudiát és Márok Tamást is, akik korábban ugyancsak bizonyították el­kötelezettségüket. Sikerült tehát a vtv-ből és a MTV Körzeti Stúdiójából azokat összeverbuválnom, akik a leginkább érdeklőd­nek a szabadtéri iránt. - Megidézheti-e ez a műsor az éjjeli próbák, előadások igazi hangu­latát? - Éppen ez a célunk az­zal, hogy a műsor mindkét helyszíne - az idén először - a téren van. Ráadásul az egyik műsorvezető, s ka­mera végig a nézőtéren mo­zog. így igazán élővé vál­hatnak az adások, hiszen bármikor bele-belepillant­hatunk próbákba, premie­rekbe, előadásokba. Ezáltal valóban be tudjuk vinni a nézőtérre azokat, akik vala­mi okból kívül rekedtek. - A magyarországi helyi televíziózásban páratlan produkció a Fesztiválte­rasz• A szegedi televízió­zás sikere ez, vagy a té­ma - a fesztiválnyár ­egész egyszerűen magá­ban hordozza a kény­szert: végig kell követni a legfontosabb történé­seket. - Tizenöt éve egy napig a Veszprémi VTV vezetője voltam - egy pártko­misszárt küldtek a nyakam­ra, és felmondtam - akkor már kitaláltam egy hasonló, az ottani fesztivál életét be­mutató műsorfolyamot. Amikor két esztendeje Sze­geden a vtv-s szerkesztők, Mező Éva és Kisistók Tí­mea kigondolták a Feszti­válteraszt, kollégáik csak csapkodhatták a fejüket. A téma annyira adott, és olyan remek feldolgozási lehető­ségeket kínál, hogy az a szamár, akinek ez nem jut eszébe. - Miyen mélyen ismer­heti meg a néző a város életét a Fesztivál Te­raszból? - Az, hogy a szabadtéri áll a középpontban, nem je­lenti azt, hogy a többi ese­ményről nem számolunk be. Ott leszünk a fürdőud­vari esteken, a Hóra Szín­ház előadásain, a MASZK programjain is. Igyekszünk programajánlattal is szol­gálni. Természetesen a mű­sorban a város prominens személyiségeit is vendégül látjuk, akik Szeged életé­nek más vonatkozásait is bemutathatják. így például első adásnapunkon Nóvák István főépítész a Kárász utca rekonstrukciójáról be­szélt, velünk volt Korognai Károly szfnidirektor, és Gyulay Endre megyés püs­pök is első hívó szavunkra jött, a kései óra ellenére. Kéri Barnabás Szeged, Szentháromság u. 31. , , Telefon: |repülőjegy-iroda [ 62/424-715. klRPi 'LUS Koppány szerepében: Gazdag Tibor „Nem fair a játszma ## Vikidál Gyula régi sze­repét, a lázadó Koppány vezért most Gazdag Tibor játssza a szabadtérin. A szabadúszó színész a Ka­tona József Színházban kezdte pályáját, majd a veszprémi társulat tagja lett. Jelenleg szabadúszó, azt mondja, így változa­tosabb a munkája, sok­kal több impulzus éri. Ta­valy szerepelt először a Dóm téren: Ellák volt az Atillában. - Koppány szerepét Viki­dál Gyula után játszani nem kis kihívás... - Az István, a király mára klasszikus darabbá lett, ugya­núgy, mint például a Shakespe­are-drámák esetében, a színész­nek nem szabad arra gondol­nia, ki mindenki játszotta már el előtte a szerepét. Elsősorban prózai színész vagyok, ezért egy határozott jellem, karakter megformálására törekedtem, noha az énekszólam is roppant fontos. Zenei általános iskolába jártam, mindig szerettem éne­kelni, kamaszként autodidakta módon még gitározni is tanul­tam, sőt amatőr zenekarban is játszottam. Veszprémben zenés darabokat is gyakran műsorra tűzött a társulatunk, így a Pop­fesztivál Józsefét és a Jézus Krisztus szupersztár címszere­pét is énekeltem már. - Mit gondol, mi teszi az István, a királyt ennyire népszerűvé? - A hatalomért vívott harc mindaddig aktuális téma ma­rad, amíg emberek élnek a Föl­dön. Ez egy zeneileg is olyan profi módon megírt darab, mint egy klasszikus operett, Gazdag Tibor - mint lázadó Koppány vezér. (Fotó: Karnok Csaba) ami ugyancsak nem fog kikop­ni soha, mert a nézők szeretik az alapvető igazságokról, jel­lemző emberi helyzetekről szóló műveket. Az István, a ki­rály nagyon pontosan és egy­szerűen fogalmaz, az üzenetét mindenki megérti. - Érdekes, hogy miközben Koppány tulajdonképp ne­gatív figura, mégis a kö­zönség szimpatikusnak szokta találni. Mit gondol, miért? - Mert az emberek érzik az ő igazságát is, és sajnálják, hogy elbukik. Azt is érzik, hogy a kialakult politikai játsz­ma nem teljesen fair. Istvánnak el kell fogadnia a nyugati ke­resztény kultúrát, a német be­folyást, mert különben nem maradhat meg a nemzet, nem jöhet létre egységes magyar ál­lam. Miközben az új értéket befogadjuk, eltűnik egy másik, régi érték. Ma már ugyan ár­nyaltabban fogalmaznak a po­litikusok, de hasonló kérdések mostanában is felvetődnek. Koppánnyal egy olyan ősi ér­ték tűnik el, amit esetleg majd ezer év múlva fedeznek fel új­ra. Ma a természetgyógyászok megpróbálják felkutatni a sá­mánok ősi gyógymódjait. A modern ember is kezd rádöb­beni, hogy a világban kényes egyensúly létezik, ami - ha va­lahonnan elvesz valamit ­megbicsaklik. Például minden betegségnek megvan valahol a gyógyszere, lehet, hogy egy másik földrészen termő ritka növényben. - Nemrégiben leváltották a veszprémi színház igazga­tóját, láttam a próbákon, hogy naprakészen nyomon követte a fejleményeket. - Szabadúszó vagyok, de továbbra is kötődöm az ottani színházhoz, hiszen évadonként két szerepet játszom mint ven­dég. Ezért aztán természetes, hogy figyelemmel kísérem a veszprémi eseményeket. Azt gondolom, amikor Vándorfi Lászlót színházigazgatóvá vá­lasztották, figyelmen kfvül hagyták a szakma véleményét, és most, a leváltásakor is ugyanez történt. Szinte ugya­nazok az önkormányzati kép­viselők, akik annak idején ki­álltak mellette, most azt mondják, alkalmatlan igazga­tónak. H. Zs. Torda, a táltos: Csengeri Attila „Kedvemre válogathatok n Csengeri Attila Torda jelmezében a színpadon. (Fotó: Karnok Csaba) Csengeri Attila már az előző Dóm téri István, a királyban is részt vett. Alighanem ó énekelte eddig a darab legtöbb szerepét, hiszen '90-ben Hontként és Laboréként is bemutatkozott, idén tavasztól a Nemzeti Színházban a címszere­pet is játssza, most pe­dig Deák Bili Gyula régi szerepét, Tordát, a tál­tost alakítja. - 1994-95-ben a Miss Sai­gonban az amerikai kato­na szerepében ismerte meg a szegedi közönség. Mit csinált azóta? - A Sakk című musicalben énekeltem az amerikai majd az orosz sakkozó szerepét a Rockszínház produkciójában a Nyugati mellett felállított vígszínházi sátorban. Ebben az előadásban láttak a német Stella cég impresszáriói, akik­től szerződési ajánlatot kap­tam Stuttgartba. Mivel akkor már látszott, hogy a színházi sátrat nem kaphatja meg a Rockszínház. és épület nélkül halálra van ítélve a társulat, elfogadtam a német meghí­vást. 1995 őszétől 1997 nya­ráig Németországban 264­szer énekeltem el a Miss Sai­gonban Chris szerepét. - Kemény dolog lehetett... - Igen, de egészen mások voltak a feltételek, mint ideha­za. Semmi más dolgom nem volt, mint esténként felvenni a jelmezt és elénekelni a szere­pet nagyjából ugyanazokkal az emberekkel. Minden este meg kellett találnom azt a pici kis változást, amitől annyira érdekes tudott maradni az elő­adás, hogy ne golyózzak be. Mert egy művészember lelké­vel alapvetően ellenkezik, hogy hosszú hónapokon át mindig ugyanazt csinálja. Egészen más egyik este Ist­vánt, másnap Jézust játszani, a harmadik napon pedig koncer­ten fellépni. Fontos volt, hogy Németországban jóval na­gyobbak a gázsik, így a más­fél év alatt sikerült az itthon csak 10-15 év kemény mun­kával elérhető egzisztenciális biztonságot megteremtenem. Ez könnyebbé tette az élete­met, mert ma már itthon első­sorban nem azt kell néznem, mennyit fizetnek egy szere­pért, hanem kedvemre válo­gathatok, csak azt vállalom, ami nekem való és jólesik. - Mit tanult a németországi munkából? - Kőkemény profizmust! Ott ha valaki hibázott, egyszer még elnézték neki, de a másod­szor már ott állt a következő ember. Ez a színészekre ép­púgy vonatkozott, mint hang­mérnökökre vagy az öltözte­tőkre. Azokban az években, 1995-96-ban sok új musical­színház nyílt Németországban, kellettek a friss hangok, új ar­cok. Én voltam kint az első magyar sztár, de már fél évvel utánam öt kolléga is kiment a Nyomorultak duisburgi pro­dukciójában szerepelni. Sajnos manapság sorra zárják be a ze­nés színházakat Németország­ban, mert szinte elfogyott az a réteg, amely ezekre a musica­lekre volt kíváncsi. A stuttgarti 1800 személyes színházban éveken át megállás nélkül, heti nyolc előadásban adták a Miss Saigont, így több millióan lát­ták, nem volt már rá újabb fize­tőképes kereslet. - Hazatérve melyik szín­házhoz szerződött? - Szabadúszó vagyok. Pé­csett játszom a Jézus Krisztus szupersztár címszerepét Balikó Tamás rendezésében, amivel másfél hónapja Szegeden is vendégszerepeltünk. A Nemze­ti Színházban felváltva ének­lem István és Torda szerepét, ami meglehetősen izgalmas feladat, mert két, egyéniségben és hangban is teljesen különbö­ző karaktert kell megformál­nom. Lélekben István közelebb áll hozzám, viszont Torda kő­kemény rockos dalait szíveseb­ben énekelem. Hollósi Zsolt £ ö Ul N i i y o o MA E5 HOLNAP A Dóm téren szombat és va­sárnap este fél kilenctől az Ist­ván, a király című előadást te­kinthetik meg. Szpmbaton a Szegedi Ifjúsá­gi Házban 9-17 óráig a II. sze­gedi mézesnap lesz Vasárnap a Szög-Art Galéri­ában Victor Gaga és Constantin Raducan kiállításának megnyi­tója este 7 órakor kezdődik. Nagy Gábor kiállításának magnyitója július 9-én 17 óra 30-kor lesz az Art-Tér Galériá­ban (Deák F. u. 31). ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete falisző­nyegeken; Homonnay Folómű­terem munkásságát bemutató ki­állítás; Patikatörténeti kiállítás; „Csak egy Földünk van", termé­szettudományi kiállítás; „avar­nak mondták magukat..." régé­szeti kiállítás; Mai magyar szob­rászat, Csongrád megye népmű­vészete, néprajzi kiállítás; Móra­emlékszoba; A múzeum törzs­anyagának képei és szobrai. A Kass Galériában „Vonal": Ré­vész Antal grafikusművész kiál­lítása, valamint Kass János gra­fikusművész alkotásai láthatóak. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfőn szünnap!). A Fekete-házban Uralkodók, pol­gármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történel­mi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépki­állítás a Bánffy család gyűjte­ményéből. A Szegedi Egyetem Rajz-mű­vészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétközna­pokon 10-18 óráig a Dél-ma­gyarországi MÉH Rt. irodaházá­ban (Bocskai u. 8/B). A Képcsarnok Kft. Gulácsy Galériájában (Kárász u. 17.) Turcsányi Antal festőművész és Böjti András üvegszobrász kö­zös kiállítása. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10-től 18 óráig látogatható. A Bartók Béta Művelődési Központ B Galériájában Szege­di Molnár Géza emlékkiállítását tekinthetik meg, mely 10 és 18 óra közt tekinthető meg. Az újszegedi füvészkert min­dennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A szegedi csillagvizsgáló péntekenként (július 21. és 28. kivételével) 19 órától látogatha­tó. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogatókat. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiállítását lehet megtekinteni. db ELEKTROHAZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rókusi krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VAN! Telefon: 62/424-705 OSKOLA csemege 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689. ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-2l-ig. Sz.: 6-21-ig. Vas.: zárva

Next

/
Thumbnails
Contents