Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

PÉNTEK, 2000. JÚL. 7. FESZTIVÁLNYÁR 5 Igazgatómenesztés. Ba­tóné Kaczúr Ágnes - 480­487 - radnótis tanulók szü­leinek nevében fejezte ki felháborodását a szegedi önkormányzat diktatórikus lépése, Gál Béla igazgató menesztése miatt. Telefo­nálónk érhetetlen és felhá­borító döntésnek tartja, hogy egy sikeres programot megvalósító, az iskola hír­nevét és magas szintű okta­tómunkáját továbbvivó, a tantestület többségének tá­mogatását élvező vezetőt mozdítanak ki indok nélkül igazgatói székéből. Idegenforgalom-hiány. Dudás László - 430-542 ­a város vezetői, a döntésho­zók figyelmébe ajánlja la­punk tegnapi, „Világító kis­párna - dómmal" című cik­künket, amelyben a szegedi szuvenírkínálatról írtunk. Telefonálónk azt fűzi hoz­zá, attól nem lesz Szeged idegenforgalmi centrum, hogy néhány kongresszust itt rendeznek. Számtalan dolog hiányzik ahhoz, hogy a város vonzó legyen az idegen számára. Megje­gyezte azt is: nem a fő ide­genforgalmi idényben kel­lene feldúlni a Belvárost, mint ahogyan tették az idén. Véleménye szerint jó munkaszervezéssel, megfe­lelő tempóban dolgozó ki­vitelezőkkel rövid idő alatt felújítható (lett volna) a Kárász utca és a Klauzál tér. Ha vala­ki a mosta­ni alacsony tiszai vízál­láskor az egykori szegedi vár délke­leti részén álló vizibástya körül sétál, az omladozó falak tövében láthatja az építmény kijjebb eső ere­deti alapját. A városi ön­kormányzat főépítészi iro­dáján azt tervezik, hogy ezekre az alapokra építve helyreállítják a vízirondel­lát, hogy az a jelenlegi ál­lapotánál jobban tükrözze a középkori valóságot. A Tisza vizének két évtize­des romboló ereje és a téli fa­gyok szemmel látható nyomot hagytak a szegedi régi híd lábá­nál álló vízibástyán. A hetvenes években felhúzott falát már csak néhány helyen borítja vö­rös burkolótégla. - A víziron­della részleges rekonstruálása­kor, amelyet 1973 és 1979 kö­zött végeztek, olyan mezőtúri téglát használtak burkolóanyag­ként, amely nem fagyálló - ad magyarázatot az építmény külső „köpenyének" leválására Nóvák István, Szeged főépíté­sze. Ezen kívül - szerinte ­még legalább két hibát elkövet­tek a bástya helyreállításakor. Egyrészt a munkák sürgősségé­re való tekintettel nem végezték el az akkor csupán a legalacso­nyabb vízálláskor látható alap­falak régészeti feltárását, amelyből meg tudták volna ha­tározni a várral együtt nagy va­lószínűséggel a középkorban épült vizibástya pontos korát. Másrészt a helyreállítás nem tükrözte az építmény hajdan, a vár vízellátásában betöltött sze­repét. Ráadásul a bástya külső falát az eredetihez képest mint­egy egy méterrel beljebb húz­ták fel, így most a rondella át­mérője kisebb, mint a közép­A szegedi vár rekonstrukciója a Tisza-parton folytatódik Helyreállítják a vízibástyát A szegedi vár hiteles ábrázolása 1686-ból, bal szélen a vizibástyával. A rajz De Beaulaincourt hadmérnök müve. Repült a sörösüveg Munkatársunktól Július 5-én, szerdán este ;ülönös baleset történt a sze­;edi Nagy állomáson. A Bu­lapestről érkező gyorsvonat lső vagy második kocsijá­éi még menet közben egy (meretlen személy sörösü­veget dobott ki az ablakon, mely eltalálta a vágány mel­lett tartózkodó vasutasok egyikét. A homlokán megsé­rült dolgozót elsősegély után a klinikára szállították, ahonnan ellátás után hazaen­gedték. Ma ZLEHOVSZKY ILONA, . Munkáspárt jogtanácsosa 13 és 15 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart a Hü­velyk u. 1. alatti volt barak­kóvodában. A vízirondella jelenlegi fala nem tükrözi a középkori valóságot, mert egy méterrel beljebb épült az eredeti alapnál. (Fotó: Schmidt Andrea) korban volt. Alacsony vízállás­nál jól látható az eredeti, a víz által jórészt már legömbölyített fal. A rekonstruálás előtti régé­szeti feltárásra már csak azért is szükség lett volna, mert ilyen felmérést a vár 1881-82 közöt­ti, a nagy árvíz utáni lebontása­kor sem végeztek. így aztán egyetlen olyan, 1834-ből Lányi Sámueltől származó ábrázolás maradt fenn, amelyből a bástya hozzávetőleges magasságára le­het következtetni. A vízibástya legszakszerűbb építészettörté­neti leírása Cs. Sebestyén Ká­roly „Szeged középkori vára" címet viselő, 1928-ban megje­lent dolgozatában olvasható. Ezt a dokumentumot is felhasz­nálják az eredeti középkori ron­della helyreállítását szorgalma­zó, idén május elején aláírt ter­vekben. A bástya rekonstrukci­ójára egyébként a hetvenes évek óta nem ez az első elkép­zelés: Palánkai Tibor építész kilencvenes évek elején megfo­galmazott elképzelése, amely szerint a bástya az országzász­lónak adhatna helyet, végül nem valósult meg. A jelenlegi helyreállítási terv kidolgozásával és megva­lósításával - a főépítész tájé­koztatása szerint - azt Sipos Györgyöt bízták meg, aki az óföldeáki erődtemplomot is helyreállította. - Az egész bás­tyát már csak a hiteles magas­sági adatok hiányában sem le­het újra felépíteni, de a legfőbb akadály a mellette futó út és töltés, amelyeket természetesen nem bonthatunk le - vezet be a helyreállítás részleteibe Nóvák István. Ha az eredeti magassá­got nem is, de a bástya történel­mi hűségnek megfelelő kerüle­tét rekonstruálni tudják, az épít­kezés előtt azonban pótolják az elmaradt régészeti feltárást. A rondella közepébe épített be­tonmag köré új falat húznak majd úgy, hogy az ellenálljon a folyón levonuló jeges árvizek romboló hatásának. A bástya egész kerületének szemlélteté­sére az úttest és a járda síkjában téglaburkolat jelzi majd a falak folytatását. A helyreállításhoz hozzátartozik még az 1813-ban a rondella falán elhelyezett első szegedi vízmércének az újbóli felállítása. Nóvák István főépí­tész szerint a város vezetése, és személyesen Bartha László pol­gármester is támogatja a vízi­bástya helyreállításának tervét, amely 20,5 millió forintos költ­séggel számol. Ennek egy ré­szét a város jövő évi büdzsé­jéből teremtenék elő, és a főépítész reményei szerint 2001-ben el is végezhetnék a munkát. Hegedűs Szabolcs Az apró ipartelep tulajdo­nos- és funkcióváltozásaival az elmúlt ötven év ipartörténete is elmesélhető. A város egykori külterületén, a Csillag börtön mögötti gyártelep egyik utcá­nak sarkán áll Ida néni háza. A lakóépületet jelképes kerítés választja el azoktól az épüle­tektől, melyekben a második világháborúig a munkások Ida néni férjének vezetésével ön­tötték-kalapálták a vasat, sze­relték a gépeket, intézték az ez­zel járó irodai ügyeket. Az álla­mosított területet a gépjárműja­vító szövetkezet kapta meg. Aztán jött a privatizáció és Ida néni szeme előtt újabb és újabb tulajdonosa és bérlője lett az egyre pusztuló műhelysornak. Igaz, a ház is „szlömösödik": omladozik a vakolat, a fából ácsolt lépcső és veranda toldo­zott-foldozott. De hát a kicsi nyugdíjból nem futja fölújítá­sára. A régi műhelyekben ma is élénk az élet: az egyikben bú­tor bolt, a másikban horgász­cikk gyártó, a harmadikban cukrászkellékek kereskedése talált otthonra. A gond csak az, Az egye­dül élő, 86 éves asz­szony négy céggel, pontosab­ban tizenöt családdal tadakozik. A néni, az partelep egykori tulajdo­losa végre nyugalmat >hajt, a régi műhelyek mai >érlöi viszont megélni sze­etnének, azaz úgy és ott olytatni vállalkozásukat, nint eddig. De e kétféle ikarat kioltja egymást. Ida néni módos asszonynak zámított egészen 1947-ig, imikor államosították a férjétől irökölt, tíz embernek kenyér­eresetet adó öntödéjét és gép­zerelő műhelyét. A fiatalon izvegyen maradt asszonynak Jtkor nemcsak a tulajdona jó észe, de a munkahelye is oda­ett. Épp csak a sarokházat tud­a megmenteni magának, azt is sak nagy „utánajárással". Az­>ta fél évszázad telt el, de Ida léninek nincs nyugalma, még a aját házában sem. A kapun és i bejáraton ugyanis közösköd­lie kell egykori tulajdona mai lasználóival: ott jártunk két irája alatt öt-tíz percenként ha­adt el a lakásajtó előtt egy sze­nélyautó, vagy egy furgon. YllaT® Alkalmi és sportos ruházatot ___ ' vásárolhat 1—14 éves korú í VY '/ V_ fiú- és lánygyermeke részére. ^ fVUll U 20-30% kedvezmény Szetted. Kölcsey n. 4. Nyitva: H-P: IO-18-kt. Szo: 9-13-ig. i Cukorbetegek napja Munkatársunktól A Szeged és Térsége Dia­bétesz Egyesület július 15­én, szombaton egész napos programot szervez az Eko­parkban. Délelőtt 10 órától Elekes Attila a jelenlévőket speciális, elsősorban idősek­nek és cukorbetegeknek való tornagyakorlatokra tanítja. Dr. Szerb János diabetoló­gus előadásának témája: az izommunka hatása a vércu­korszintre. A megyében lévő cukorbeteg-egyesületek kép­viselői tájékoztatják a részt­vevőket munkájukról. Délsziget a Magyar 1 -en DM-információ A Magyar Televízió Sze­gedi Körzeti Stúdiójának Délsziget cfmű műsora leg­közelebb ma, pénteken 13 órától jelentkezik a Magyar 1-en. A műsorban az SZBK kutatói számolnak be újabb tudományos világszenzáció­jukról. Riportok láthatók a szabadtéri színházak szezon­nyitóiról: a szegedi István, a király előadásról, valamint a gyulai Himnusz című pro­dukcióról. A Délsziget mun­katársai egy kiállításra is el­látogatnak, ahonnan azt is megmutatják, hogyan jelen­nek meg a történelmi ruhák a magyal színpadokon. Az egyiknek munkahelye, a másiknak otthona Perben egy kapu miatt másik állandóan zárná a közösen használt bejáratot. (Fotó: Schmidt Andrea) Az egyik folyton nyitná, a hogy az egymástól oly eltérő vállalkozások alkalmazottai, a kereskedők és a vevők, no meg Ida néni egyetlen, közös kaput kénytelenek használni. Ezt az áldatlan állapotot Ida néni 1948 óta tűri. De most be­telt a pohár! Az utolsó csöppet egy csúf veszekedés jelentette, amit az váltott ki. hogy az egyik beiló egyik aikalmazoli­jának viselkedését Ida néni helytelenítette. El lehet képzel­ni a jelenetet, amint a 86 éves nénike és a kacér asszonyka vi­tázik öltözködésről, viselke­désről és erkölcsről! A nézetel­térésből a kapu használati jogát taglaló per lett, melyet Ida né­ni, ügyvédi segítséggel meg­nyert. Fénykorában kél kapuja volt az kis ipartelepnek. Az államo­sításkor azonban az egyik ka­puzatot beépítették. Ott ma a bútorraktár kapott helyet. A másik, a néni házának bejáratát is jelentő kapu használatát, szorftottságában, „szíves­ségből" engedélyezte Ida asszony. E szokásjog azonban nem jelent elbirtoklást - véli a néni. igazai a biiósagon is ke­reste, s végül megtalálta. Ám a jognak érvényt szerezni ebben Sz esetben sem könnyű. A bíró­sági ítélet kimondja: a bejárat és az ipartelepi műhelyekhez vezető út használatára csak a bérlők és alkalmazottaik jogo­sultak, miközben az utcai nagykaput éjjel-nappal zárni kötelesek. Ezt a kereskedők képtelenek vállalni, hiszen a bolttól a kapuig terjedő közel 100 méteres útszakaszon át nem vihetik minden egyes vá­sárlójuk után a sok és súlyos csomagot. Erre a néni őrző­védőket fogadott, s két héten át, míg a nyugdíjából futotta, a vállas legények segítségével próbált érvényt szerezni igazá­nak. Ez a két hét a cukrászati kellékek kereskedőjének leg­alább 2 és fél millió forint for­galomkiesést fialt, de a bútor­kereskedésnek se tett jót. Fon­tolgatják, hogy elköltöznek in­nen, de akkor tíz család megél­hetése kerülne veszélybe. A bérlók mögött egy dunán­túli székhelyű cég húzódik meg, mely a kapuhasználatért folyó perben, alperesként, vesztes lett. De szeretné a meg­egyezést. Ezért automata ve­zérlésű kapu fölszerelését vál­lalná, sőt: Ida néni egész egy­kori tulajdonát is megvenné. Az asszony azonban maradni akar a házában. Miért? Mert az az otthona. lijiMttí IMMia Kedves olvasóink! Közérdekű probiémái­SttL kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a gB héten Kalocsai Katalin újságíróval oszthat­• ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, va­sárnap 14 és 15 óra között hivható a 06-20­9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat ^^B visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes ^^^^^^^^^ hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban.

Next

/
Thumbnails
Contents