Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-06 / 156. szám
6 FESZTIVÁLNYÁR CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 6. OSKOLA csemege 6720 Szeged, Oskola u. 16. Tel.: 62/425-689. ÚJ NYITVA TARTÁS: H-P.: 6-2l-ig. Sz.: 6-21-ig. Vas.: zárva Ferroglobus Ferroglobus Kereskedőház | H-6728 Szeged, Kereskedő köz 3. Teleion: +30-62-458-486 Telefax: +36-62-458-487 E-mail: infa@lerroglobus.hu Web-lap: www.lerroglobus.hu / y \ 5 • § VS? cö ELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Szeged, Rékwii krt. 44. http://www.elektrohaz.hu NÁLUNK HITELE VANI Telefon: 62/424-705 programok MA A Dóm téren tna este fél kilenctől az István, a király című előadást tekinthetik meg. A Százszorszép Gyermekházban 10-12-ig „ropjuk együtt" címmel társastánc oktatás lesz. A Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Szegedi Molnár Géza emlékkiállításának megnyitója 17órától kezdődik. ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK A Móra Ferenc Múzeumban: Szent István emlékezete faliszőnyegeken: Homonnay Fotóműterem munkásságát bemutató kiállítás; Patikatörténcti kiállítás; „Csak egy Földünk van", természettudományi kiállítás; „avarnak mondták magukat..." régészeti kiállítás; Mai magyar szobrászat, Csongrád megye népművészete, néprajzi kiállítás; Móra-emlékszoba; A múzeum törzsanyagának képei és szobrai. A Kass Galériában „Vonal": Révész Antal grafikusművész kiállítása, valamint Kass János grafikusművész alkotásai láthatóak. Varga Mátyás színháztörténeti kiállítása a Bécsi körút 1 l/A. szám alatt (hétfón szünnap!). A Feketeházban Uralkodók, polgármesterek és szegedi polgárok kiállítás; Varga Mátyás történelmi képei és kerámiái; Csongrád és Csanád megyék társadalma; valamint a szódásüveg és gépkiállítás a Bánffy-család gyűjteményéből. A Szegedei Egyetem Rajzművészettörténet Tanszéke végzős hallgatóinak kiállítása hétköznapokon 10-18 óráig a Dél-magyarországi MÉH Rt. irodaházában (Bocskai u. 8/B). A Képcsarnok Kft. Gulácsy Galériájában (Kárász u. 17.) Turcsányi Antal festőművész és Böjti András üvegszobrász közös kiállítása. Az Egyházmegyei Kincstár és Múzeum hétfő kivételével 10től 18 óráig látogatható. Az újszegedi füvészkert mindennap 10 és 18 óra között tart nyitva. A szegedi csillagvizsgáló péntekenként (július 21. és 28. kivételével) 19 órától látogatható. A Szegedi Vadaspark 9-18 óráig várja a látogatókat. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Patay László gyűjteményes kiálftását lehet megtekinteni. COOP SZEGEI) RT. Asztrik: Jegercsik Csaba „Minden műfaj izgat" Ma este a dómszínpadon István, a király Munkatársunktól 1984 és 1990 után ma újra színre viszik a Dóm téren Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját. Bár a hivatalos megnyitó és premier csak pénteken este lesz, a nagy érdeklődésre való tekintettel már ma is teljes értékű előadást tartanak. A szereposztás a következő: István - Tóth Sándor (képünkön középen), Sarolt - Császár Angéla, Gizella - Csomor Csilla, Asztrik - Jegercsik Csaba, Térítő - Mihály Pál, Vecellin Sipos Imre, Hont - Szatmár Attila, Pázmány - Szélyes Imre, Koppány - Gazdag Tibor, Torda - Csengeri Attila, Laborcz - Tahi József, Réka - Auksz Éva, Boglárka - Bíró Szilvia, Picur - Juhász Judit, Enikő - Nagyváradi Erzsébet, Sur - Kocsis György, Solt - Bárányi Péter, Besse - Botár Endre, Fiatal regös - Sándor Dávid, Regös - Bordás János, Krónikás - Kozák András. Díszlettervező: Csikós Attila. Jelmeztervező: Rátkai Erzsébet. Koreográfus: Román Sándor és Sebestyén Csaba. Rendező: Iglódi István. Az István, a király szövegkönyve Boldizsár Miklós: Ezredforduló című müve nyomán készült. A darabot 1983-as királydombi bemutatója után 1984-ben került először a Dóm térre Az addigi szabadtéri repertoártól merőben eltérő műfajú darab minden korábbi jiézettségi rekordot megdöntött a szabadtérin: hét előadását több mint 45 ezer néző látta. Az akkori István, a király szerepeit Vikidál Gyula, Nagy Feró, Victor Máté, Deák „Bili" Gyula, Pelsöczy László és Papp Vera, illetve Varga Miklós és Sebestyén Márta alakította. (Fotó: Karnok Csaba) Sarolt: Császár Angéla Asztrik szerepét az István, a királyban egy ifjú reménység, Jegercsik Csaba játssza, aki még csak negyedéves lesz a színművészeti főiskolán, de már egész nyárra teli a naptára feladatokkal. A szegedi közönség a Dóm téri előadások után legközelebb augusztusban a Tisza Lajos körúti fürdóudvarban találkozhat vele, ahol a Mese habbal című vígjáték egyik főszereplője lesz. Tavaly már sikert aratott a szabadtérin: a bolondot alakította az Atillában. Szegedhez más szállal is kötődik: a vajdasági Csókáról ide járt iskolába. Érettségi tablóját a Széchenyi gimnáziumban kell keresni. - Mostanában ritka, hogy valakit már főiskolásként ennyi feladattal halmozzanak el. Minek köszönheti? - Szerencsés vagyok, mert az énekléstől kezdve a prózán át a táncig, a mozgásig mindent elfogadhatóan tudok csinálni. Nagy hasznát veszem annak, hogy hat éven keresztül versenytáncos voltam. B osztályig jutottam, ahol országos versenyen első, nemzetközin ötödik helyezést is szereztem. A Zentárói áttelepült Bo.rsos Nándor, a szegedi Flamenco Tánciskola vezetője volt a tánctanárom, aki zseniálisan oktatott, ha jól tudom, most is működik a tánccsoportja a Bartók Béla Művelődési Központban. A főiskolán egyébként operett-musical szakra járok, az osztályfőnököm Szirtes Tamás. - Tavaly nagy sikere volt a Dóm téren az Atillában a bolonddal... - Az volt az első igazi szerepem. Először a gnóm figura mozgását kellett kitalálnom. Az sem volt kis kihívás, hogy 184 centiméteremmel hogyan tudok Vikidál Gyula mellett törpének látszani. Az énekszólam is roppant nehéz volt, ráadásul mindössze másfél hónapom volt a felkészülésre. - Asztrik egészen más karakter, ráadásul fiatalabb is, mint a darab szerint a szerep... - Féltem is emiatt egy kicsit, mert sokkal fiatalabb vagyok, mint például Victor Máté, aki 1984-ben és 1990ben játszotta Asztrikot a Dóm téren. Először úgy volt, én leszek a táltos, de nem szerettem volna tönkretenni lírai tenor hangomat egy sokkal keményebb szólammal. István szerepét is énekeltem már egy amatőr társulattal Jugoszláviában. A mostani produkciót, Iglódi István rendezését márciusban mutattuk be a budapesti Nemzeti Színházban, és azóta majdnem harmincszor játszottuk. Ezért ma talán már kijelenthetem, Asztrik szerepét sikerült megoldanom. Augusztusban egyébként az új Szörényi-darabban, a Veled uramban is játszom, amit Esztergomban, a bazilika előtt felépített színpadon mutatunk be. Zobort, a táltost alakítom benne, ami ugyancsak tenor szólam. - És ki az a Greg, akit majd a Mese habbal című vígjátékban játszik? - Egy naiv, szeretetreméltó figura. Először játszom ilyen bulvárvígjátékot, nagyon izgalmas, hogy rengeteg új dolgot fedezek fel benne. Sokat tanultam a darabot rendező és a másik férfi főszerepet játszó Kovács Istvántól arról, hogy ugyanazt a dolgot milyen sokféleképpen, mennyire különböző eszközökkel is ki lehet fejezni. Mértani pontossággal felépített a darab, ezért tökéletes összjátékra van szükség a négy szereplő között - a két lányt Bencze Ilona és Gryllus Dorka alakltja -, hogy minden tiszta és érthető legyen. Azt hiszem, ami Greg figurájában létezik, az bennem is mind megvan. - Hogyan tervezi a pályáját? - A budapesti Nemzeti Színházban vagyok gyakorlaton, ahol nagyszerű lehetőségeket kaptam, például eljátszhattam a My Fair Lady Freddyjét is. Hubay Miklós Nizsinszkij életéről szóló Hova lett a rózsa lelke? című darabjában egy érdekes néma szereplő voltam. Minden színházi műfaj izgat, szeretnék a prózai szerepek mellett minél több zenés-táncos szerepet játszani. Abban bízom, a diploma után kapok valamelyik színháztól egy jó ajánlatot. Hollós! Zsolt Jegercsik Csaba Asztrik szerepében a kedd esti próbán. (Fotó: Karnok Csaba) Császár Angéla a keddi próbán, István anyja szerepében. (Fotó: Karnok Csaba) A vasakaratú Saroltot, István király anyját Császár Angéla alakítja a Dóm téri színpadon. Visszatérő vendég Szegeden, tavaly Réka volt az Atillában, előtte Kun Erzsébet királyné A kiátkozottban. Miközben civilben mindig kedves és közvetlen, a színpadon meggyőzően adja a konok nagyasszonyt. Királyi tartása, veretes szövegmondása, kifejező éneklése a csoportos jelenetekben is magára vonja a nézők figyelmét. - Saroltot már másodszor játssza a Dóm téren, menynyire volt más a rendszerváltás évében, 1990-ben az akkori előadás hangulata? - Nem emlékszem rá, hogy rendszert váltottunk volna vele, akkor már mindenki jól ismerte a darabot. Annak a produkciónak az igazi izgalmasságát, csodáját az jelentette számunkra, hogy élő zenekarral dolgoztunk, nem a mostani félig play-back megoldással. Akkoriban a szereplőgárda főleg profi rockénekesekből állt, most viszont valamennyien színészek vagyunk, ettől kicsit mások a hangsúlyok. 1990-ben Nóvák Ferenc készítette a koreográfiát és hozta a táncosait, most a Nemzeti Színház akadémiájának növendékei táncolnak kiegészítve Román Sándor koreográfus szolnoki táncegyüttesével. Ebben az produkcióban sokkal nagyobb szerepe van a táncnak, hiszen rendkívül dinamikusan szinte végigtáncolják, végigmozogják az egész előadást. - Tavasszal volt a budapesti bemutató, így vannak már tapasztalatai, mit gondol, az elmúlt évtizedben változott valamit a darab hatása? - Azt hiszem, az István, a királyt ma ugyanúgy szereti a közönség, mint régen. Nyilvánvaló, hogy azt a politikai tartalmat, amit az 1983-as ősbemutatón hordozott, ma már nem hordozza ugyanúgy. Az emberek miként korábban - most is Koppány figurájával azonosulnak leginkább, aki az ősi szabadságvágy képviselője. Azt az álmodozást, idealizmust, amit ó hordoz magában, jobban szeretik honorálni, mint a reálpolitikát. - Nagy sikerrel játszotta tíz éven át a Budapest Orfeum című három személyes pódiumműsorát. Nem hiányzik valami hasonló feladat? - Dehogyisnem! Nagyon hiányzik az a fajta együttjátszás, ami csak egy ilyen kamara-előadáson jöhet létre. A Budapest Orfeum varázsát az adta, hogy minden előadás más és új volt, a napi politikai események, a forint romlása, a kormány döntései estéről estére más megvilágításba helyezték a műsort. Mindenre találtunk valamilyen régebbi korból származó viccet, poént, verset, dalocskát, s ettől mindig izgalmas és friss volt az előadás. Azt hiszem, az emberek ma is vevők lennének az ilyesmire. A világon sokfelé megfordultunk vele, különösen Svédországban és Dániában nagyon szerették a kinti magyarok. Izraelben és Ausztráliában már vegyesen fogadták a sokszínűségét. - Az egyik legjobb szinkronszínésznőnek tartják, sokan rajongnak a hangjáért... - Van egy szegedi barátnőm, aki elmesélte, hogy annak idején, amikor az Onedin család ment a tévében, amelyben Onedin kapitány első feleségének szinkronhangja voltam, a kisfia azt kérte tőle, játsszák azt: ő lesz James kapitány, édesanyja pedig legyen a Császár Angéla... - Milyen feladatai lesznek a következő évadban? - Szeretnék magamnak valamit kitalálni, mert decemberig csak a tovább játszott repertoárdarabokban, az Istvánban, a Régimódi történetben és a Villámfénynélben lesz feladatom. Talán egy önálló estet állítok majd össze, de az is lehet, hogy az akadémista növendékeimmel csinálunk valamit közösen. H. Z«.