Délmagyarország, 2000. július (90. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-06 / 156. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JÚL. 6. SZEGED 5 Quo vadis, Szeged önkormányzata? Nem dicsérni szeretném a Radnóti gimnázium méltatlanul menesztett igazgatóját, mert megtette ezt, már kommentár nélkül is, a Délmagyarország 2000. július Ijei „Radnótis sikerek" című cikke, amely egészében, az iskola tanárainak és diákjainak eredményeivel együtt az igazgató munkáját is fémjelzi és amelyben az igazgató egyben felkészítő tanárként is szerepel. Pedig, megalapozottan értékelhetném, mert három éven át felügyeltem, mint a kinevezését aláíró polgármester, de akár ágy is, mint a „Közoktatási vezető" szakon őt vizsgáztató záróvizsga-bizottsági elnök, ahol egyébként színjelesen állt helyt. Nem teszem, de megjegyzem, hogy amikor a 100 éves Radnótiban rendezett városi tanévnyitón Pokorny Zoltán oktatási miniszterrel méltattuk az iskolát, nem gondoltam arra, hogy az eleredő eső az igazgató fejére hoz vihart. Nem volt más elójeL Játék a tűzzel, amit az önkormányzat, illetve annak a közoktatásért felelős vezetői csinálnak! Igaz, jogszerű minden, de figyelmen kívül hagyni, hogy a tantestület kétharmados arányban szavazott az igazgató programja mellett, hogy ugyanígy támogatta az összdolgozói értekezlet, hogy pályázatának elfogadását első helyre rangsorolta a középfokú oktatási intézmények vezetőiből alakult munkabizottság, csupán azért, mert a mindössze 4 szavazatot felmutató önkormányzati oktatási bizottság 2:2 szavazati arányt produkált, több, mint ésszerűtlen. A közgyűlés még csak nem is szavazott róla. így bánni a ludi magisterrel nem a homo ludensnek a homo euroensis, hanem a homo sanquinicus irányába való torzulás jele. Ez a torzulás már megmutatkozott abban is, ahogy a „6+6" iskolákkal bánt az önkormányzat, annak ellenére, hogy az ezt tartalmazó hat évre szóló városi közoktatási koncepciót ellenvetés nélkül fogadták el a közoktatás mai, akkor is hivatalban volt vezetői is. Szerencsére az egyetem illetve a Római Katolikus Egyház fenntartói hatáskörébe eső középiskolákból nem száműzték ezt a típust, így Szegeden sem halt el. Az önkormányzati iskolák közül egyedül Gál Béla tudta megőrizni (legalább is eddig) az országos beiskolázású „6+6"-os matematika tagozatot. Talán ez volt a hibája? Gyermek ma még, aki pár év múlva nem fogja tudni, mikor és miért kezdett süllyedni a Radnóti, mint a tehetséggondozás zászlóshajója. Pedig, a jelek már megvannak. Például, a Tehetség (a Magyar Tehetséggondozó Társaság kiadványa) VII. évf. 2000/2 száma 7.oldalán, a tehetséggondozó regionális központok kapcsán főváros mellett említi Győrt, Kecskemétet és Debrecent, Szegedet nem. Nem kívánom, hogy így legyen, de most, Gál Béla félreállításával, újabb léket kap a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium. Egyben remélem, hogy sokak érzését tolmácsolva mondom: Köszönjük, Igazgató Úr, ezt a fél évtizedes munkádat és sajnáljuk, hogy ebben törés következett be! Dr. Szalay István Országgyűlési képviselő Újabb haltelepítés Tágiéi pontyok a Tiszában Három év múlva „hálóérettek" lesznek a most telepített nyurgapontyok. (Fotó: Sehmidt Andrea) A közelmúltban Tápén futottak ki a fűre a bajnok Dunaferr focicsapat játékosai. Nem is tudták, hogy játékukkal a Tisza újjáélesztéséért futballoznak, hiszen a Tápéi Egységes elnöke, Kozma György a mérkőzés teljes bevételét felajánlotta a Tápéért Alapítványnak, amely a pénzből 27 ezer nyurgaponty-ivadékot vásárolt a Tiszai Halászati Szövetkezettől. A kishalakat tegnap engedték a folyóba a tápéi komp mellett. Az idén egymillió nyurgaponty, 180 ezer harcsa, 160 ezer süllő, 100 ezer csuka és 5000 kecsege költözött a Tisza alsó szakaszának vizébe. Számuk tegnap újabb 27 ezer nyurgaponttyal nőtt, amikor a Tápéért Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően megvásárolt halakat a Tiszai Halászati Szövetkezet szakemberei a hatalmas tartályokból a folyóba engedték. A nyolc esztendeje működő alapítvány elsősorban a falu hagyományainak őrzését, s környezetének védelmét tűzte zászlajára tudtuk meg Mészáros Attila kuratóriumi tagtól. A civil szervezet azonban a tiszai ciánkatasztrófa után a falubeli halászoktól sem fordult el: egy tengerentúli, 5000 dolláros adományból 27 halászcsaládnak juttattak alapvető élelmiszereket tartalmazó csomagokat. Terveik szerint szeptembertől rászoruló kisiskolás gyermeket étkezésének költségeit vállalják magukra. A tegnapi akció az alapítványi tag Tápéi Egységes sportkörnek köszönhető, akik a Dunaferr elleni, a közelmúltban lejátszott mérkőzés teljes bevételét ajánlották fel a haltelepítés céljára. Gulyás Antal, a Tiszai Halászati Szövetkezet elnöke elmondta, a halászok örülnek a kezdeményezésnek, melynek köszönhetően három esztendő múlva több halat foghatnak, ám ez nem segít számukra átvészelni a mostani, ínséges időket. „Hal most is van a Tiszában, ez biztos" - hangsúlyozta Gulyás Antal, aki szerint csak az alacsony vfz miatt gyengébb most a fogás. Ám hiába oldották fel a halászati tilalmat, a hálókba akadt kopoltyúsokat nagyon nehéz értékesíteni, a vásárlók elfordultak a tiszai haltól, annak ellenére, hogy az bátran fogyasztható. Ráadásul a tiszai kormánybiztosi iroda mellett megalapított közhasznú társaság sem folyósította mindeddig a beígért támogatást. Gulyás Antal szerint most nagyobb szüksége van segítségre a halászoknak, mint valaha. Az azonban biztos: a telepítéseknek, s a kedvező vízjárásnak köszönhetően a jövőben a tiszai halászok képesek lesznek kiszolgálni a folyami hal utáni - remélhetőleg egyre erősödő - keresletet. Kéri Barnabás „Boldog századvég" Klasszikusok kiállítása a múzeumban Munkatársunktól „Boldog századvég" címmel közös kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum. A tárlat megnyitója július 7-én, pénteken, 16 óra 30-kor lesz. A kiállításon megtekinthető alkotásokat Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Bruck Lajos, Feszty Árpád, Gyárfás Jenő, Győrök Jenő, Hollósy Simon, Iványi Grünwald Béla, Nádler Róbert, Schickedanz Albert, Herzog Fülöp Ferenc, Steindl Imre, Stróbl Alajos, Székely Bertalan, Vay Miklós és Zala György munkáiból válogatták. A tárlatot Trogmayer Ottó ny. múzeumigazgató nyitja meg. Plein-Air 2000 Munkatársunktál Csongrádon, a Városi Galériában július 7-én 18 órakor kezdődik a Szög-Art művészeti egyesület rendezvénye, melyet Molnár József és dr. Nagy Imre nyit meg. Fél hétkor Krystyna Nowakovska és Jerzy Nowakowski szobrászművészek kiállítását tekinthetik meg, 20 órától a csongrádi művésztelepen garden party záija a rendezvényeket, ahol a Molnár Dixieland Band ad koncertet. A kiállítások július 7-étől 21-éig tekinthetők meg, 10 és 18 óra között. Nagy Gábor tárlata Munkatársunktól Nagy Gábor Munkácsydíjas festőművész kiállításának megnyitója július 9-én lesz fél hatkor, az Art-tér galériában. (Deák F. u. 31. I. em.) A tárlatot Szuromi Pál művészeti író nyitja meg. és július 9-étől 22-éig látogatható hétköznapokon 10-19 óráig. A tervek szeJKl rint 2001. A 1 s*eptem11* V ber Hétól Lw Szegeden I egyablakos ügyfélszolgálati rendszert vezetnek be a szegedi polgármesteri hivatalban. Vagyis az állampolgár a kérdéseire egy ablaknál, egy ügyintézőnél kaphat választ, akinek az összes létező információ a számítógépben rendelkezésére áll. A RITeK (Regionális Információtechnológiai Központ) Rt. által kidolgozott önkormányzati informatikai rendszert országos felhasználásra szánják. A Regionális Információtechnológiai Központ (RITeK) Rt. Magyarországon egyedülálló vállalkozásba kezdett: egységes, internet alapú önkormányzati informatikai rendszert épít ki. - Egységes önkormányzati közigazgatásról van szó - fogalmazza meg hivatalosan a szakember, a RITeK Rt. igazgatóságának elnöke, Drégelyi Zoltán. - Azt szeretnénk megvalósítani, hogy az önkormányzatok egy modern, a döntési folyamatokat támogató, felhasználóbarát, több százmillió forint értékű informatikai rendszerhez jussanak. Miközben ezt hallgatja az A XXI. század polgármesteri hivatala? Tíznapos ügyintézés - harmincnapos helyett ember, arra gondol, milyen pofonegyszerű az egész, hiszen mi másért lenne a számítástechnika, ha nem azért, hogy mindazt tudja, amit Drégelyi Zoltán elmondott. Ahány ház, annyi szokás Kiderült: a helyzet sokkal bonyolultabb, itt, a huszonegyedik század küszöbén. Kiderült - s ezt Drégelyinek az ország számos polgármesteri hivatalában tett „tanulmányútja" bizonyíthatja -, a polgármesteri hivatalok annak rendje s módja szerint mindenütt rendes pénzeket költöttek számítástechnikára, vásárolták a programokat, miközben ma egységesen nem működik a rendszer. (A kalkulációk szerint az elmúlt néhány évben az összes önkormányzati informatikai fejlesztés több mint 1 milliárd forintba került Magyarországon.) Mégis, a számítástechnika még mindig csak ugyanazt tudja, mint korábban az aktás megoldás: egy irodában csak egyféle információkat tudnak előkeresni. A helyzet jelenleg azért is kaotikus az országban, mert ahány ház, annyi szokás és ahány ház, annyi szoftver. A RITeK Rt. részvényei A Regionális Információtechnológiai Központ (RITeK) Rt.-t 2000. februárjában alapították. Többségi tulajdonosa 65 százalékban a száz százalékban önkormányzati cégnek számító Szegedi Informatika Kft., 35 százalékban pedig több kisebb szakmai-technológiai cég. A Szegedi Informatika Kft. a maga 65 százalékából 30-at fenntartott és folyamatosan kivásárlásra kínál fel a régió önkormányzatainak, a három megye 253 településének. Az alapelv ugyanis az, hogy a RITeK által kidolgozott rendszer átvétele esetén az illető önkormányzatnak részvényesnek kell lennie az rt.-ben. Az önkormányzatnak lakosonként 50 forintot kell fizetnie a részvénycsomagért. Például egy 590 lélekszámú település 29 ezer 500 forintért vásárolhatja ki a részét, majd lakosonként 100 forintért, tehát alig 60 ezerért használhatja a rendszert egy teljes éven keresztül. Ezek az adatok pedig nem elemezhetők, s nem is hasonlíthatók össze. A helyzetnek ráadásul az a pikantériája, hogy ha van valami, ami jól körülírható és a problémák is ugyanazok, akkor az az önkormányzati közigazgatás feladatrendszere. - Márpedig egy informatikai rendszer akkor jó mondja ki Drégelyi Zoltán -, ha egy helyen egy állampolgárnak minden adata, lakcíme, lakásának tulajdoni lapja, befizetett adója, avagy mulasztásai egyszerre előkereshetők lennének. Persze csak úgy, ha ezekhez az adatokhoz csak a legilletékesebbek férhetnének hozzá, no meg természetesen maga az állampolgár. Jelenleg azon dolgozunk, hogy a szegedi rendszer ilyen legyen, majd amikor elkészült, más önkormányzat is átvehesse. Térképeken a város Drégelyi Zoltán 1998ban kezdett el dolgozni a szegedi polgármesteri hivatalban informatikai osztályvezetőként. Azt a feladatot kapta, hogy egy lakosságbarát ügyfélszolgálatot alakítson ki. Eközben jött rá arra, milyen keveset tud az eddigi rendszer, s alakult ki az a koncepció, hogy akár az egész országban egységes megoldást vezessenek be. - Ennek első lépcsőfoka a régió, vagyis először a térség 253 önkormányzatánál szeretnénk egységesíteni a rendszert - mondta Horváth András, a RITeK önkormányzati üzletágvezetője. Addig a fejlesztéseket a szegedi önkormányzat finanszírozza meg, tavaly is, idén is 180-180 millió forintot áldozott a munkára. A ráfordítások megtérülnek, hiszen egy országos minta készül Szegeden. A „szegedi rendszer" kiépítésében már nagy lépéseket tettek a szakemberek. Először is összeszedték az összes elemi adatot, majd felmérték, hány önkormányzati feladat, hatáskör van. Az összeszámolt 3200-ból 800-at lehet „informatikailag" támogatni, s közülük 50-60 az, amit a szakemberek szerint érdemes. Majd megrajzolták a feladatellátás folyamatrendszerét, amely nem szervezet- és méretfüggő, például kis településeken két ügyintézőre lebontva is tökéletesen működik. Drégelyi Zoltán sorolta a példákat. Például: bemegy valaki a polgármesteri hivatalba az építési engedélye ügyében, s rengeteg idejébe telik, mire kikeresik az általános rendezési tervet és az arra területre vonatkozó előírásokat. Ha meglesz az új informatikai rendszer, egy gombnyomásra helyrajzi szám alapján ki lehet keresni a számítógépben a város általános rendezési tervét, s azt, hogy mi vonatkozik arra a telekre, aztán már csak ki kell nyomtatni. Vagy meg lehet nézni parlagfűvirágzás idején, mennyi a beépítetlen telek, azok kinek a tulajdonában vannak, s már lehet is bírságolni. Ma ott tartanak a munkák, hogy 2001. szeptember l-jén Szegeden be lehet vezetni az egyablakos ügyfélszolgálati rendszert. Ettől a naptól számítva az ügyintézés 30 napról akár 10-re csökkenhet. A rendszerben azt is mérni lehet, melyik ügyintéző intéz, s melyik az, amelyik eddig csak tologatta az aktákat. Szolgáltatás mérve jó A csatlakozni kívánó (lásd keretes írásunkat!) önkormányzatoknak lesz idejük arra, hogy hasonlóképpen felkészüljenek a rendszer fogadására (felépítsék a szervezetet, feltöltsék az adatbázist, szintre hozzák a gépparkot), s akár ugyanabban az időpontban ők is elindíthassák a korszerű ügyintézést. Az eddig munkákat Szeged finanszírozta meg. Félreértés ne essék, nem áldozatot hozott, hiszen ha senki sem veszi át a rendszert, a városnak önmagában is szüksége lenne rá. Ez azonban a jelenlegi szándéknyilatkozatok birtokában nem így néz ki. A RITeK Rt. ezt követően már elég „erős" lesz ahhoz, hogy kormányzati és Európai Uniós forrásokhoz is hozzáférjen - a további fejlesztések érdekében. Szeged hozadéka egyértelmű: ebből a fejlesztésből mindenképpen régióközpontként kerülhet ki. Fekete Klára