Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-28 / 149. szám

SZERDA, 2000. JÚN. 28. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hegedűs Szabolcs újságíróval oszthatják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon­számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illet­ve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetűirodáinkhan. Hangoskodók. A kardi­ológiai klinikán fekvő bete­geket képviselő telefoná­lónk arra hívja fel a figyel­met, hogy a Sellőház sarká­nál rendszeresen, éjszaka 10 és 12 óra között hangos­kodnak a fiatalok, a Tisza parton pedig időnként „mo­torversenyeket" tartanak, emiatt kénytelenek zárva tartani az ablakokat, ha nyugodtan akarnak pihenni. Olvasónk azt szeremé, ha a hangoskodók olyan helyen gyűlnének össze, ahol nem zavaiják a nyugalmat, illet­ve ha a rendőrök intézked­nének a csendháborító mo­torosokkal szemben. Kerékpárral. További telefon érkezett a gyalogo­sok számára fenntartott he­lyeken közlekedő kerékpá­rosok megbüntetése kap­csán. Egy ilyen intézkedés „szenvedő alanya", J. G. szerint amíg nincs össze­függő kerékpárút-hálózat a városban, addig elnézőbbek is lehetnének a rendőrök a biciklizőkkel szemben, vagy ha mégsem, akkor büntessék meg a kerékpár­úton haladó gyalogosokat is. M. A. annyit jegyzett meg a kérdéssel kapcsolat­ban, hogy a rendőrök ne a „védtelen" biciklisekkel, hanem inkább a Mars téri cigarettaárusokkal és zseb­tolvajokkal szemben „le­gyenek bátrak". Hűtő. Lapunk múlt pén­teki számában kétségbeesve telefonált Molnárné, hogy szovjet gyártmányú hű­tőszekrénye meghibásodott, s mivel javítani nem lehet, kérte annak a segítségét, aki egy, még működő hűtőt tudna a számára felajánlani. Telefonált Gazó Pálné, aki akár Molnárnénak, akár másnak, akinek szüksége van rá, szívesen odaadja nemrég lecserélt hűtőszek­rényét. Érdeklődni a 471­423-as telefonszámon lehet. Tolvaj a temetőben. Egy idős hölgy piros virá­gokkal díszített indiai bőr­táskáját lopta el ismeretlen tettes az Alsóvárosi temető­ben. A táskában a hölgy számára nélkülözhetetlen személyes, valamint teme­tési iratok, továbbá szem­üveg és kulcsok voltak. Te­lefonálónk kéri, ha valaki megtalálja az említett tár­gyakat, hfvja a délutáni órákban a 498-129-es tele­fonszámot. Olvasónk meg­jegyezte, hogy az illetéke­sek tehetnének valamit az Alsóvárosi temető biztonsá­gáért. Sporttagozat. Egyik fel­sővárosi olvasónk sérelme­zi, hogy a tanév vége után egy héttel hívták össze az ottani általános iskola szü­lői munkaközösségét olyan fontos ügyben, mint az in­tézmény sporttagozatos is­kolává történő átalakítása. Telefonálónk szerint a va­káció eleji időpont megvá­lasztása azért sem szeren­csés, mert Így osztályon­ként csupán egy-két szülő értesülhet a gyermekek to­vábbi sorsát is befolyásoló tervekről. (A témáról rövi­desen bővebben írunk a Dél magyarországban.) PANNON GSM "«. ax ŰHMI. 1 Szeged fejlődése a képviselők kezében Passzol a Széchenyi-tervhez Közművelődési nyári egyetem Régiós ügyek Munkatársunktól Tegnap kezdődött a me­gyeházán a II. közművelődési nyári egyetem háromnapos fóruma, amelyen a vidékfej­lesztés, a regoinalizmus és a közművelődés közös kérdései kerülnek napirendre. A Csongrád Megyei Köz­művelődési Tanácsadó Köz­pont által szervezett program résztvevőit Ocskó Margit igazgató köszöntötte, majd Marosvári Attila, a megyei közgyűlés alelnöke mondott megnyitó beszédet. A regio­nalitás politikájáról dr. Böhm Antal politológus, az MTA Politikai Tudományok Intéze­tének igazgatóhelyettese be­szélt. Ezt követően Tóth Jó­zsef geográfus, a Pécsi Tudo­mányegyetem rektora a regio­nális tudásról tartott előadást. A vidékfejlesztés és a közmű­velődés kapcsolatát dr. Szend­rőné dr. Font Ágnes, az FVM Vidékfejlesztési Főosztályá­nak vezetője elemezte. A re­gionalitás és a közművelődés összefüggéseiről Nógrádi Zol­tán, a DARFT ügyvezető el­nöke beszélt. Ma Ópusztaszeren, az em­lékparkban folytatódik a ren­dezvény. E nap témája az ál­talános művelődési közpon­tok valósága. Ennek kereté­ben előadás hangzik el a Köz­művelődés az integrációban címmel, valamint egy AMK­kutatás eredményeiről. Holnap a kultúra esélyei az ezredfordulón, a kulturális örökségünk védelme, érdek és érték a mai közművelődésben kérdéseiről tárgyalnak majd a résztvevők. Az Alföld útikönyve Munkatársunktól A Cartographia Kft. a mil­lennium évében kezdte meg a Magyar tájak sorozat kötetei­nek kiadását. Az elsőként elké­szült Alföld című zsebkönyv bemutatja a Kárpát-medence nagy tájának minden jellegze­tes települését. A bevezetőben részletes földrajzi és történeti áttekintést is ad erről a térség­ről, valamint szól annak tipi­kus növény és állatvilágról. A kiadványt kézbe vevők az Al­föld idegenforgalmában kibon­takozó, termálvízre épülő gyógyturizmusról, a nemzeti parkokról, a tájvédelmi körze­tekről, az arborétumokról kap­nak tájékoztatást. A zsebkönyv .87 színes fotót és több térkép­vázlatot is tartalmaz. A volt szovjet laktanyában létesülhet a város tudományos-technológiai parkja. (Fotó: Karnok Csaba) Akár harmincszázalé­kos állami támogatást is kaphat Szeged a Móra­városi körút mentén ter­vezett konferencia-köz­pont építéséhez - derül ki abból a dokumentum­ból, melyet pénteken tár a polgármester a köz­gyűlés elé. Ezzel együtt tárgyalják a képviselők azt a tervezetet is, amely a város a Széche­nyi-tervhez illeszkedő fejlesztéseit taglalja. Eb­ből kiderül: Szegednek rövidesen közúti hidat, logisztikai központot, tu­dományos-technológiai parkot kell avatnia, de fejlesztenie kell a turiz­must, és részt kell vállal­nia a regionális gazda­ságépítési programban is. Három nagy, megvalósí­tás előtt álló befektetést, és a hosszú távú fejlesztésre ki­dolgozott nemzeti progra­mokhoz való illeszkedés le­hetőségét mutatja be az a két dokumentum, amelyek egy határozati javaslattal együtt pénteken kerülnek a szegedi közgyűlés elé. Amennyiben a képviselők elfogadják a két tervezetet, úgy a polgár­mester, megvalósulásuk ér­dekében azonnal tárgyaláso­kat kezdhet a befektetőkkel, s a kormánnyal. A két doku­mentumban részletesen ki­bontott fejlesztések illesz­kednek országos Széchenyi­tervhez is. A stratégiai iroda által el­készített városfejlesztési ter­vet elsősorban a leendő be­fektetők számára dolgozták ki. A fejlesztések három nagy területre irányulnak. A város innovációs övezetének fejlesztése mellett egy kong­resszusi- kiállítási központ megépítését, és Mars tér, il­letve a központi vásárcsar­nok, a piac és az autóbusz­pályaudvar rekonstrukcióját tartották a tervet kidolgozó szakemberek a legfonto­sabbnak. Az elképzelések szerint Szeged - mint innovációs övezet - fejlesztése elkép­zelhetetlen egy tudományos­technológiai ipari park ­melynek az Öthalmi úti volt szovjet laktanya adna ott­hont - s egy logisztikai szol­gáltató központ nélkül. A volt szovjet laktanya jelenleg a Kincstári Vagyon­kezelő tulajdonában van, használati joga a szegedi egyetemi szövetségé. Itt kaphatna helyet a tudomá­nyos- technológiai ipari park mellett egy kezdő vállalko­zások beindítását segítő in­kubátorház is. A logisztikai szolgáltató központ egy 55 hektáros te­rületen, a gumigyártól északra, a meglévő E75-ös, és a tervezett E68-as főutak nyomvonala között épülhet­ne. A terv készítői' szerint csak egy ilyen központ se­gítségével lehetne kiaknázni Szeged előnyös geopolitikai helyzetét, s a már meglévő infrastruktúrát. A másik nagy program­pont a Móravárosi körút mellett fekvő területen, egy konferencia-központ építése. A beruházáshoz - mely szo­rosan illeszkedik a Széche­nyi-tervhez - akár 30 száza­lékos állami támogatást is kaphat a város, míg az össz­költség 50 százalékát befek­tetői tőkéből várják. Az el­képzelések szerint szolgálta­tó- és kereskedelmi központ, szálloda és szórakoztató centrum is épülhetne a kon­ferenciaközpont mellé. A Mars tér átalakítását az a tény indokolja, hogy az 5,7 hektáros területen működő három komplexum - piac, vásár, buszpályaudvar ­egyike sem rendelkezik a működéshez szükséges terü­lettel. A nemzeti fejlesztési tervez csatlakozó programok nem egyes projecteket mu­tatnak be, hanem széles, és messzire mutató fejlődési Ivet jelölnek meg. A programban szó esik a tervezett M43-as autópálya, és a déli közúti Tisza-hfd építéséről - költségét az elő­zetes számítások alapján 3,5 milliárd forintra becsülik mely beruházások szorosan kapcsolódnak a kormány au­tópálya-fejlesztési program­jához. Ugyanakkor szerepel az elképzelések között a már megindított belvárosi tömb­rekonstrukció folytatása, a Szent István tér rehabilitá­ciója, és a Felső Tisza-part beépítése. A város a jövőben a Szé­chenyi-terv prioritásaihoz igazodva fejlesztheti a gyógy- és konferencia turiz­must is, amennyiben a kép­viselők elfogadják a terveze­teket, s megvalósításukhoz sikerül forrást is találni. K. B. Az önkormányzat tárt kiskaput Agócs nem tudhatta... Szakállasnak mondha­tó a szegedi bíróság íté­lete, amelyben 2 év 2 hónap börtönre ítélte Agócs József ügyvédet, aki a város és a Szer­vánszky kft. által meg­kötött üzlet, a Virág Cuk­rászda eladásánál tény­kedett a cukrász família oldalán. Csalással, ok­irat-hamisítás kísérleté­vel vádolták. A fellebbe­zés után került az ügy a megyei bíróságra, amely tegnapi ítéletével részben megváltoztatta az első fokú határozatot, mérsé­kelte a büntetést. Idén márciusban került Agócs József ügye a Csong­rád Megyei Bíróság elé. Bi­zonyítási eljárást rendeltek el, amely során a város és a Szervánszky kft. által meg­kötött üzlet - ennek tárgya a Virág Cukrászda eladása volt - részleteit óhajtották tisztázni, ezért tanuként me­gidézték a két korábbi pol­gármestert, Lippai Pált és Szalay Istvánt. A következő tárgyaláson a vádlott elfo­gultsági indítványt nyújtott be, amelyet a Legfelsőbb Bí­róság nem tartott megalapo­zottnak, (gy tegnap a dr. He­gedűs István által vezetett tanács érdemben folyatathat­ta a munkát. A nyilvánosság kizárásá­val hallgatták meg tanuként Lippai Pált (1990-94-ig volt polgármester), Szalay István (1994-1998-ig) pedig írás­ban tett vallomást. Aki nem emlékezne a részletekre: a szegedi közgyűlés '94 no­vemberében 50 millió forin­tért adta el a Virág Cukrász­dát a Szervánszky Testvérek és Gyermekei Kft.-nek. A cég mindössze 8 milliót fize­tett ki az összegből, a többi­re haladékot kért. Közben a földhivatalban 2 nap alatt te­hermentessé (rt ingatlant a frissen alakított Sliec Kft. 40 millióért megvásárolta, majd ugyanennyiért 20 évre bérbe adta. Ekkoriban előbb ügyvéd­jelöltként, majd ügyvédként Agócs József volt Szer­vánszkyék jogi képviselője. Az ügyészség vádemelése szerint ő és Szervánszky Zoltán, aki évek óta Ameri­kában él, megpróbálták a még ki nem fizetett Virágot egy külső cégbe kimenekíte­ni. Agócsot csalás és okirat­hamisítás miatt marasztalta el a szegedi bíróság másfél éve. A tegnapi tárgyaláson a vádlottat védő Orosz Balázs igyekezett bizonygatni, hogy Agócs senkit meg nem té­vesztett, haszonszerzési cél nem vezette, kár nem kelet­kezett, szó nincs bűnsegédi szerepről. Nem tudhatta, hogy a cég akar-e, fog-e fi­zetni. Mellesleg megemlítet­te, hogy az önkormányzat ir­reálisan magas árat állapított meg. Furcsállta, hogy a ven­dégekkel tömött cukrászdát miként üzemeltethette éve­ken át Szervánszky László úgy, hogy pusztán az anyag­költés 75 százalékát (!) volt képes kitermelni a kis és a nagy Virág. A megyei bíróság osztotta a védő véleményét, érvelé­sét, nem látta bizonyítottnak Agócs bűnösségét a csalás­ban. Az indoklásban a ta­nácsvezető bíró rávilágított arra, hogy az önkormányzat olyan, számára garanciát nem nyújtó szerződést kötött Szervánszkyékkal, amelyben sarkig tárt egy kiskaput, amelyen ki lehet sétálni az egész cukrászdával. Agócs Józsefnek okirat­hamisítás miatt 5 hónapot kell börtönben töltenie, 1 év­re eltiltották a közügyek, 2 évre pedig a jogi pálya gya­korlásától. V. Fekete Sándor forrás A Tiszáról Párizsban Munkatársunktól A párizsi Magyar Intézet június 20-án és 21-én a Tisza újjászületéséért kulturális programot szervezett jóté­konysági céllal. A két nap so­rán Károlyi Katalin és kama­rakórusa 19-20. századi voká­lis zeneműveket adott elő. A Délmagyarország fotóriporte­reinek képeiből pedig tárlat nyílt, amely július végéig megtekinthető. A jótékonysági rendezvény kiemelkedő ese­ménye volt Gregor József Kossuth-díjas operaénekes koncertje, melynek bevételét a Tisza újjászületésének elősegí­tésére ajánlották fel a szerve­zők. A párizsi kulturális prog­ramról összefoglalót láthatnak a Szegedi Városi Televízió ma esti adásában 20 órától. Burger Kálmán temetése Munkatársunktól A június 8-án elhunyt dr. Burger Kálmán akadémikust ma kísérik utolsó útjára. A kémiaprofesszor temetése 12.45-kor lesz a budapesti Farkasréti temető Mako­vecz-ravatalozójánál. Burger Kálmán a Szegedi Tudo­mányegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszéké­nek egyetemi tanára, vala­mint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának elnöke volt. Nap- és termál­energia DM-információ „Nap- és termálenergia a lakosság szolgálatában" cím­mel szakmai napot tartanak június 29-én (csütörtökön) Szegeden, az MTESZ Tech­nika Házában. A program szervezője a Regionális Ener­giatakarékossági és Innováci­ós Centrum. A délelőtt 10 órakor kezdődő előadás-soro­zat keretében szó esik a nap­energia és a termálvíz fel­használásának lehetőségeiről, mezőgazdasági hasznosításá­ról is. A rendezvényről bő­vebb fölvilágosítást a 420­51 l-es telefonszámon kérhet­nek az érdeklődők. Tárlat a Gulácsy Galériában Munkatársunktól Tegnap délután a Kép­csarnok Kft. Kárász utcai Gulácsy Galériájában Szon­tagh Miklós, a Képcsarnok igazgatója nyitotta meg Turcsányi Antal festőmű­vész és Böjti András üveg­szobrász közös kiállítását. A tárlat július 13-áig hétköz­nap 10 és 18 óra között, szombaton 10-től 14 óráig tekinthető meg. A tradíció reneszánsza Munkatársunktól A tizedik születésnapját ünneplő Bank Austria Credi­tanstalt Hungary Rt. a jubile­um jegyében Bér Rudino festőművész alkotásaiból vándorkiállítást szervezett „A tradíció reneszánsza" címmel Budapesten és több vidéki fiókjában. A szegedi tárlatnyitót tegnap tartották a bank helyi fiókjában.

Next

/
Thumbnails
Contents