Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-14 / 137. szám

Phoenix-csoport a globalizáció jegyében Kotrótömlök gyára: a Taurus Emergé A múlt héten Szegeden járt dr. Burkhard Meister, a Taurus Emergé Gumi­ipari Kft.-ben többségi tu­lajdonos hamburgi köz­pontú Phoneix AG alelnö­ke, aki személyében egy 1,7 milliárd márkás árbe­vétellel rendelkező válla­latcsoportot képviselt. A gyorsan fejlődő társa-ság öt éven belül szeretné megduplázni forgalmát. A Phoenix termelése 56 százalékban az autóiparhoz kapcsolódik, de nem kerékab­roncsokat gyárt, hanem úgy­nevezett műszaki gumikat, víz-, olaj- és klímatömlőket, lengéscsillapító alkatrészeket, légrugókat. A maradék kapa­citással hevedereket, speciális ipari - köztük mélytengeri olaj kitermeléshez használa­tos - gumitömlőket készít. A kilencezer munkatársat fog­lalkoztató csoport alkalma­zottainak 40 százaléka ma már Németország határain kf­vül dolgozik, s a globalizáci­óra jellemző, hogy 1994-ben ez az arány még csupán 4 százalék volt. És a 40 száza­lék még korántsem a legma­gasabb arány, ami a jövőben elképzelhető. Makón például zöldmezős beruházásban épí­tettek gyárat - Phoenix Hun­gária -, ahol elsősorban au­tókhoz használatos hűtőcsö­veket készítenek. A globalizáció természe­tesen elsősorban az autóipar­ral függ össze, a gyártók ugyanis elvátják, hogy minél közelebbről szállítson be ne­kik a Phoenix-csoport vala­melyik tagja. Az erősödő verseny is arra készteti őket, hogy „kihelyezzék" a terme­lést, hiszen Németországban sokkal magasabbak a költsé­gek. Burkhard Meister elmond­ta, cége 1978-ban próbálko­zott először Magyarországon, mégpedig Sopronban, majd 1985 körül kerültek üzleti kapcsolatba a Taurus-szal. Azóta is folyamatosan új gyártási helyeket keresnek, s egy ideje sorra zárják be hamburgi üzemeiket. A lég­rugók bázisa Nyíregyháza, a kotrótömlők gyártását hosszú távon is Szegedre szeretnék koncentrálni, a „hamburgi" heveder fele Magyarorszá­gon, fele pedig Ausztriában talál majd új üzemre. Szeged­del kapcsolatos, hogy az el­múlt év őszén egy igen ko­moly beruházás eredménye­ként űj, környezetkímélő ke­verőüzemet avattak, s a fej­lesztés az ígéretek szerint a jövőben is folyamatos lesz. A Phoenix-csoport gyakor­latilag minden nagy autógyár­tónak szállít, de legintenzí­vebben a Daimler-Chrysler­nek, majd sorban a VW-Au­di-Skoda-Seat négyes követ­kezik, azután jön a BMW, a Ford, a General Motors és a Fiat. A japánok közül a To­yota és a Nissan tudja beszál­lítói között a Poenixet, s ahol gyengék, azok a francia gyár­tók. Haszongépjárműben azonban jó a kapcsolat a Re­nault-val, mi több, ebben a szegmensben egyenesen piac­vezető a hamburgi központú csoport. Kevesen tudják, hogy a Phoenix fejlesztette ki azt az új légrugórendszert, amit a közelmúltban bevezetett Mer­cedes S osztályba szerelnek. Ezzel kapcsolatosan az alel­nök az Egy százalék kérdésé­re válaszolva elmondta, hogy komfortnövelő és zajszint­csökkentő az új légrugó, amely szinte észrevétlenül nyeli el az út apróbb-nagyobb egyenetlenségeit. Luxuskate­góriáról lévén szó, az is ter­mészetes, hogy a vezető ma­ga dönt a rugózás keménysé­géről, továbbá az automatika egy sebességhatár fölött né­hány centiméterrel lejjebb ül­teti az autót, így csökken a kocsi légellenállása. K. A. Magyar ingatlanvásárlás - külföldön Otthon Ibériában is Munkatársunktól A hazai ingatlanpiacon bekövetkezett árrobba­nás, tőzsdei válságok ha­tására az elmúlt évben megélénkül a külföldi in­gatlanok iránti kereslet. 1996 óta, amikor is a de­vizajogszabály módosítá­sával legális lehetőség nyílhat külföldi ingatla­nok tulajdonjogának megszerzésére, számos magyar család cserélte le belföldi nyaralóját spa­nyolországira és sok be­fektető vásárolt ilyen cél­lal ingatlant Floridában. A külföldi ingatlanok vásár­lásának népszerűsége több okra vezethető vissza - mondta dr. Czibere Ilona, a Mitropa U.S. Kft. Ingatlanirodájának ügyve­zető igazgatója. Elsődlegesen az a finanszírozási rendszer moti­válja, amely külföldön a ma­gyarok számára is elérhető. Floridában az ingatlanok ér­tékének 25-40 százalékát kell csak készpénzben kifizetni, a többit meghitelezik az ameri­kai bankok, kizárólag a vásá­rolt ingatlan fedezete mellett, akár 30 éves futamidőre, 7-9 százalékos kamattal. Mindeh­hez az amerikai ingatlanhasz­nosítók olyan kiadási progra­mokat kínálnak, melyek a tu­lajdonos távollétében működ­tethetők, és a bérbeadásból be­folyó jövedelemből ki tudják fizetni az ingatlan fenntartási, működési költségeit, a hiteltör­lesztést, s még a befektetett készpénzük megtérülése is vár­ható. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a vásárló dollárban tartja a pénzét, mely­nek az árfolyama az elmúlt há­rom évben megduplázódott, és az ingatlanok értéke is évi 4-6 százalékkal emelkedik. A legújabb ajánlatokban már szerepelnek olyan építés alatt álló tengerparti hotelek, amelyekben a tulajdonos vá­laszthat: saját maga mennyi ideig szeretné használni a laká­sát, a hátralévő időszakban pe­dig hogyan hasznosítja az in­gatlant nagyon jó megtérülés­sel. Érdemes beszállni egy ilyen építkezésbe is, mert az építkezés ideje alatt a bevezető áron vásárolt ingatlanok értéke 30-40 százalékkal is megemel­kedhet. Egy floridai ingatlan vásár­lásánál 10-15 millió forint in­dulótőkére van szükség, ha biztonságos befektetést keres a vásárló. Spanyolországot in­kább az üdülni, nyaralni vá­gyók keresik, miután Dél­Spanyolország autóval is elér­hető, és az ingatlanárak alatta vannak a magyarországinak. Öt-hétmillió forint indu­lótőkével már gyönyörű, két­három szobás apartmant lehet vásárolni, de nagyon kereset­tek a 30-40 millió forintos csodálatos villák is. Itt az in­gatlan értékének 30-50 száza­lékát kell befizetni, a spanyol bankok 15-25 éves futamidőre adnak hitel 3,6-5,66 százalé­kos kamattal. BenÁe: Mesterségek Hőségpénz Heti gazdaság Földrajzi hátrányban a régió idegenforgalma Csongrád, az egynapos megye Egy or­szág vagy régió gaz­dasági fej­lettségét jelentősen befolyá­solja, ho­gyan tudja kihasználni idegenforgalmi adottsá­gait. Akár földrajzi fek­véséből adódóan rendel­kezik idegenforgalmi vonzerővel, akár a ren­dezvények jóvoltából, fontos a turisztikai érté­kek ápolása, a kapcsoló­dó szolgáltatások minél magasabb színvonala. Csongrádnak, az „egy­napos" megyének sajnos nincs oka az elégedett­ségre - írja Kovács And­rea és dr. Takács Béláné, a KSH nemrégiben meg­jelent tartalmas elemzé­sében. A Dél-Alföld földrajzi fek­vésénél fogva nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem, ám a ré­gión belül jól körülhatárolha­tóan találhatók olyan tájegysé­gek - a Tisza-Körös mente, a magyarországi Alsó-Duna­szakasz, illetve a szolnoki Ti­sza-szakasz -, amelyek fontos turisztikai célpontnak minő­sülnek. Az Alsó-Duna-szakasz üdülőkörzetet a folyó bal part­ja mentén elterülő tizenegy Bács-Kiskun megyei település alkotja. A Duna és holtágai, a szikes tavak a viziturizmus, a felfrissülve pihenés lehetősé­geit kínálják. A térségben nagy hagyományai vannak a vadásztatásnak (Dusnok), a népművészetnek (Kalocsa) és a borturizmusnak (Solt). Tele­pülései közül Baja a legje­lentősebb turistacélpont, a Duna-ágaknak, műemlék épü­leteinek és nem utolsó sorban a halászléfőzó-versenynek kö­szönhetően. A szolnoki Tisza-szakasz három települése - Lakitelek. Tiszaalpár és Tiszakécske - a folyó jobb partján fekszik. A Tisza és holtágai a fürdés mel­lett vizisportokra, horgászásra kiválóan alkalmasak, de Laki­telek konferenciaturizmusáról is nevezetes. Békés és Csongrád megye területét egyaránt érinti a Ti­Lovak és emberek. A turizmus alaptételei alig változnak. (Fotó: Tésik Attila) sza-Körös menti üdülőkörzet, melyhez Békés megyéből nyolc, a Körös mentén fekvő, Csongrádból pedig tizennyolc Tisza környéki település tarto­zik. A Körös-Maros Nemzeti Park, a folyók, valamint a hol­tágak kitűnő lehetőséget nyúj­tanak a szabadidő eltöltésére. A folyók valódi horgászpara­dicsomok, a vizeket kísérő erdők pedig vadászati le­hetőségeket kínálnak. A terü­let legjelentősebb természeti adottsága mégis a termálvíz, melyre számos strand, gyógy­fürdő - Gyula, Gyomaendrőd, Mezőberény, Hódmezővásár­hely, Makó, Szentes, Szeged ­épült. A régió idegenforgalmába természetesen számos üdü­lőkörzeten kívüli település is bekapcsolódik. Ilyen például Kecskemét, ahol a kulturális rendezvények mellett a puszta közelsége jelenti a legfőbb vonzerőt, míg Ópusztaszer nemzeti emlékparkjáról, Mezőhegyes a lovasparadi­csomról, Orosháza Gyopáros­fürdőjéről ismert. Az itt található turisztikai értékek ellenére a Dél-Alföld csak csekély mértékben kap­csolódik be az ország idegen­forgalmi vérkeringésébe. A turisták mindössze hét száza­léka élvezte tavaly a régió vendégszeretetét, míg a fóvá­ros és Pest megye forgalma ennek az ötszöröse, a ked­vezőbb földrajzi adottságok­kal rendelkező Nyugat-Du­nántúlé pedig a kétszerese volt. A Dél-Alföld kereskedelmi szálláshelyein 1999-ben keve­sebb, mint négyszázezer ven­déget fogadtak, közel egymil­lió vendégéjszakára. Az egy évvel korábbihoz képest két százalékkal kevesebb vendég négy százalékkal több éjszakát töltött a régióban; mind a csökkenés, mind a növekedés országos átlag feletti volt. Á legtöbb vendéget - 156 ezret ­a Csongrád megyei esemé­nyek vonzották, míg a legtöbb vendégéjszakát - 341 ezret - a Bács-Kiskunban regisztrálták. A vendégszám csökkenése a külföldiek fogyatkozásából adódott, a határon túlról ér­kezők száma egy év alatt 11­20 százalékkal csökkent. A belföldiek körében viszont egyre népszerűbbek a dél-al­földi rendezvények, illetve szálláshelyek. Egyedül me­gyénkben esett vissza tavaly a belföldi vendégforgalom, va­lószínűsíthetően a jugoszláv háborús események hatására. A vendégéjszakák számá­nak emelkedése ellenére a tu­risták még mindig sajnálato­san-rövid időt töltenek el a ré­gióban: 1999-ben például átla­gosan két és fél éjszakát. Bács-Kiskunban és Békésben a külföldiek tartózkodása hosszabbra nyúlt, mint a bel­földi vendégeké, az előbbinél a puszta, az utóbbinál a gyógyfürdő marasztalta a ha­táron túlról érkezőket. Ezzel szemben Csongrád megyében az egynapos programok vol­tak túlsúlyban - színházi es­tek, napfogyatkozás de eze­ket a külföldiek legfeljebb ki­egészítő „műsorként" látogat­tak. A Dél-Alföld - vendégfor­galmához igazodóan - nyolc százalékkal részesedik az or­szág kereskedelmi szálláshe­lyeiből. A közel 24 ezer hely több mint négytizedét a szállo­da típusúak teszik ki, de a víz­parti üdülési lehetőségekre építve magas - csaknem negy­ven százalékos - a kempingek aránya is. A legtöbb helyet a Békés megyei szállodák bizto­sították a gyulai gyógyturiz­mushoz, valamint az üzleti- és konferenciaturizmushoz kap­csolódóan. A másik két me­gyében a kempinghelyek szá­ma a legmagasabb. Igen sajná­latos, hogy a régió nem ren­delkezik három csillagosnál magasabb besorolású szállodá­val, a legközelebbi négycsilla­gos szálloda a fővárosban ta­lálható. A tulajdonosok átala­kításokkal, felújításokkal pró­bálják magasabb színvonalra emelni szolgáltatásaikat. Javít a helyzeten, hogy Novotel Szeged néven hamarosan megnyitja kapuit a felújított Hungária Szálló, amely a ré­gió első négycsillagos szállo­dája lesz. Az országos kereskedelmi TOSHIBA klímatechnika FOSZER-ELEKTROPRGFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779 DEXION, SALGO £ S. M Jk i ATT A R I , RAKTÁRI IC FÉMBÚTOROK, OLTOZOSZEKRÉNYEK ÉS Ü3 •• •• II Ma IRODABÚTOR ML rniriiri SZEGED, BRÜSSZELI KRT. 21. CHZ333 T./FAX: 62/491-011 Minőséget és házat épít A szegedi HPQ Építőipari és Minőségbiz­tosítási Tanács­adó Kft. az elmúll években két téren is nagy tapasztalatra tett szert. Az építőipari kivitelezés­ben elsősorban a belső terek ki­alakításában járnak az élen. ám otthonosan mozognak minden­féle építőipari tervezésben, ki­vitelezésben. A cég másik pro­filjában is, a minőségbiztosítási rendszerek kialakításában teljes körű szolgáltatást kínálnak ügyfeleiknek. A tanácsadó cég maga is mi­nősített: az elmúlt hónapokban szerezte meg ugyanis az ISO 9001-es tanúsítványt, amely mindkét tevékenységének mi­nőségére garancia. A tervezés és a kivitelezés terén olyan re­ferenciák állnak a cég mögött, mint a szegedi piarista gimnázi­um belső terének kialakítása, vagy a BÁV Rt. üzleteinek bel­ső arculata. Az elmúlt időszakban ezzel párhuzamosan több - főleg kis­és középvállalkozást - készítet­tek fel arra, hogy bevezessék és működtessék a minőségbiztosí­tási rendszer valamelyik fajtáját. A HPQ a folyamat elejétől vé­gigkíséri megrendelőjét. Első lépcsőben a felkészítéstől az au­ditálásig kínálja szolgáltatásait, de később a belső auditok elvég­zésében is kész segítséget nyúj­tani. Az idén elsősorban a fel­dolgozóipari vállalkozások fi­gyelmét hívják fel a tanúsítvány megszerzésére, hiszen ezt most a Gazdasági Minisztérium anya­gilag is támogatja. Természete­sen az erre szóló pályázati anyag összeállításában is segédkeznek. A HPQ Építőipari és Minő­ségbiztosítási Tanácsadó Kft. munkatársai" Szegeden, az Arany János utca 7. szám alatt érhetők cl. Érdeklődni a (62) 424-930-as telefonszámon le­het, míg e-mailt a hpqkft@ elender.hu cimre várnak. (x) szálláshelyek tavalyi bevétele­inek három százaléka, 2,2 milliárd forint „csapódott le" a régióban, s ennek közel négytizede a külföldiek elszál­lásolásából adódott. Egy ven­dégre Békésben, míg egy ven­dégéjszakára Csongrádban ju­tott a legmagasabb bevétel, bár ezek mindegyike jóval or­szágos átlag alatti érték volt. A kereskedelmi szálláshe­lyek vendégforgalma mellett a statisztika 1998-tól a magán­szállást - a városi fizetőven­déglátást és a falusi turizmust - is megfigyeli. A városi ma­gánszállás már régóta virágzó üzletága az idegenforgalom­nak, a vendéglátók száma évről évre növekvő, ezzel szemben a falusi turizmus csak az utóbbi években kapott nagyobb hangsúlyt. Míg or­szágosan a külföldiek körében igen népszerű ez az üdülés, addig a régióval ebből a szem­pontból még csak most ismer­kednek a határon túlról ér­kezők. A városi magán-ven­dégfogadás főként Békés me­gyében, míg a falusi szállás­adás a tanyás térségű Bács­Kiskun megyében nép­szerűbb. A magánszállásokat a régióba érkező turisták kö­zül több mint 19 ezren vették igénybe, közel 102 ezer éjsza­kára. A jellegből adódóan a tartózkodási idő általában hosszabb: a fizetővendéglátás­ban átlagosan 5,1, a falusi tu­rizmusban 6,2 éjszaka. A Dél-Alföld három üdülőkörzetében található a kereskedelmi és a magánszál­láshelyek férőhelyeinek két­harmada, ahol tavaly a vendé­gek 68 százaléka fordult meg, átlagosan hosszabb időt eltölt­ve, mint a régió más területein megszálló vendégek. Az üdülőkörzetek szálláshelyei tavaly 283 ezer vendéget fo­gadtak, több mint 750 ezer vendégéjszakára. Érdekes, hogy a látogatók több mint háromnegyedét a Tisza-Kö­rös menti események vonzot­ták, azon belül is a szegedi programok; a régió látogatói­nak közel fele megfordult itt. Az üdülőkörzet, egyben az egész Dél-Alföld másik legfőbb idegenforgalmi célál­lomása Gyula, ahol a Vár­fürdő és a Várjátékok a főbb turisztikai attrakciók. Kovács András Forog az idegen Budapest (MTI) Az idegenforgalom bevételei április végéig 941 millió eurót tettek ki, 18 százalékkal többet mint az előző év azonos idősza­kában - közölte az MNB előze­tes fizetési mérlegének adataira hivatkozva a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. Január és április között 1,2 millió vendég 3,3 millió éjszakát töltött a magyar­országi kereskedelmi szálláshe­lyeken. Az említett időszakban a vendégek száma 8, a vendég­éjszakáké 9 százalékkal haladja meg az előző év azonos idősza­kát. A szállásdíj-bevételek 11 százalékkal emelkedtek és meg­közelítették a 17 milliárd forin­tot. Január-áprilisban 7,7 millió külföldi látogatót regisztráltak, 9 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában.

Next

/
Thumbnails
Contents