Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-14 / 137. szám

6 A TORONY ALATT SZERDA, 2000. JÚN. 14. Június 21-étöl Sörfesztivál, nyolcadszor Puskás László, a fesztivál igazgatója szerint, minden körülmény adott, hogy rekordszámú látogatót fogadjanak... (Fotó: Miskolczi Róbert) A megjelenés gyötrelme és gyönyörűsége Ritkábban járnak a trolik Nemzetközi tanácskozás Szegeden DM-információ A regionális és határ men­ti együttműködés lehetőségei a délkelet-európai konfliktu­sok megoldásában cfmmel kétnapos tanácskozást szer­vez a Szegedi Biztonságpoli­tikai Központ. A holnap dél­előtt kezdődő összejövetel célja, hogy a hazai és a kül­földi szakértők bevonásával a konferencia keretében átte­kintsék, megvizsgálják a re­gionális és határ menti együttműködés lehetőségeit, elősegítsék a térségben lévő országokban a határ közeli települések, városok polgár­mesterei, tisztségviselői kap­csolatainak fejlesztését. Ez­zel kétségkívül hozzájárul­nak a térségben lévő feszült­ség csökkentéséhez, az euro­atlanti integráció felgyorsu­lásához. A szakmai összejö­vetel egyúttal lehetőséget is biztosít a szomszédos orszá­gok reprezentánsainak egy­más jobb megismerésére, a kapcsolatok kiszélesítésére, ami egyidejűleg hozzájárul az európai biztonság fejlesz­téséhez, s a stabilitási pak­tum célkitűzéseihez is. Nemzetiségi napok DM-információ Nagyszabású rendezvény­sorozattal ünneplik idén a nemzetiségek napját Szege­den. Június 10-én, szomba­ton este fél 8-kor, a Bartók Béla Művelődési Központ­ban Hacsatuiján-estet tartot­tak az örmény önkormányzat szervezésében. Június 14-én, szerdán este 5 órakor a Nem­zetiségek Házában (Oszt­róvszky utca 6.) a Szláv Kul­túrák Körének szervezésében a Szláv országok képeslapo­kon című kiállítást nyitja meg dr. Karol Biernacki, a szegedi nemzetiségi önkor­mányzatok társulásának el­nöke. Június 17-én, szomba­ton este 6 órakor a városháza udvarán mutatják be a Nem­zetiségek kultúrkincséből cí­mű folklór gálaműsort. Eb­ben fellép a Zeusz-együttes (görögök), a Ruszalka-trió és Lajhovics Anna (ukránok), az Almasch Néptáncegyüttes (németek) Ocsovszki Eszter és Agód Aliz (szlovákok) és a deszki Bánát szerb nép­táncegyüttes (szerbek). Medibusz a Ligetben Munkatársunktól Az RTL Roadshow kere­tében június 17-én, szomba­ton délután 3 órától az új­szegedi Ligetben bemutatko­zik a „Medibusz". A buszon bárkinek ingyen megmérik a vérnyomását, illetve aller­gia- és asztmaszűrést végez­nek, de egészségügyi szakta­nácsadás is kérhető. A „Me­dibusz" idén második alka­lommal járja körbe szinte az egész országot, hatvan tele­pülést érintve. A program célja a prevenció, vagyis a megelőzés, illetve a lakosság figyelmének felhívása és a különféle allergiát, asztmát okozó növények, tárgyak be­mutatása. Az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc Nagyon gyorsan elszállt az idő az első, igencsak kis­méretű, akkor még 3 na­pos, sörünnep megnyitója ata. A sörfesztiválok króni­kása napra pontosan tudja, hogy 1993. május 15-én, délután 2 arakor állt a kö­zönség elé az akkori szer­vező gárda — a Délmagyar­ország Kft., a Nemzetközi Vásár és Piacszervező Kft., és a Puskás és Tsa. Kft. ­vezető képviselője, s mon­dotta el üdvözlő beszédét. (A szervezők a nyolcadik oltalommal is a „regiek"...) Puskás Lászlóval, a VIII. szegedi sörfesztivál igazga­tójával ezúttal a június 21-25-e között zajló ren­dezvényről beszélgettük. Hatalmas átalakuláson ment át az említett időszak óta a sze­gedi sörünnep. Puskás László, a Szeged Plazaban lévő Rio Ká­vézó és Étterem tulajdonosa, aki idén is a fesztivál igazgatói tisz­tét tölti be, mintegy száz ember­rel szervezi majd ezt a hatalmas rendezvényt. Amely immáron nem csak a szögedieké, hanem Csongrád megye és az egész or­szág sörkedvelő polgáraié, nem­különben azoké is, akik a hatá­ron túlról érkeznek hozzánk. (S ezek is egyre többen vannak.) Arra a kérdésre, hogy mit vár az idei rendezvénytől, Puskás László kifejtette: rendező társai­val - a Délmagyarországgal és a Vásár és Piac Kft.-vel - egye­temben olyan malátaünnepet va­rázsolnak majd a Mars térre, amelyet a látogatók ugyanúgy elfogadnak, mint tavaly és az­Munkatársunktól A Rókusi orgonaesték tava­szi hangversenysorozatának zárókoncertjén, a szegedi köz­életi kávéház keretében ma 19 órakor Márffy Gabriella hege­dűművész és Kiss Mariann or­gonaművész hangversenyét rendezik a rókusi templomban. Márffy Gabriella 1970 óta Svájcban él, ahol a berni szim­fonikus zenekar tagja. Szólis­taként Európa-szerte koncerte­Május 9-e ma már nem a győzelem napjaként marad meg az emlékeze­temben, hanem mint a magyar média nagy aller­gia napjai Előzménye az volt, hogy az MTI világgá röppentette a hírt: Szeged az ország pollennel legfer­tőzöttebb városa. Nosza beindult a médiumok bo­szorkányos gépezete. Igaz, mar 13. eve minden­nap mérem a levegőben szálló virágporok mennyi­ségét, de ismertté csak most váltam, akkor is e két napra! Sorra kértek tőlem nyilatko­zatot a különböző újságok, rá­dióadók, tévék tudósítói. Kér­déseikből kitűnt, hogy többsé­güknek fogalmunk sincs, hogy mi is virágzik most, mi az ami­ben most szenzációt kell ke­resniük, hogy most nem a par­lagfű virágzik, hanem a pázsit­füvek. Hiszen a madár madár, a fű fű! (Nem ők a hibásak, hanem az az iskolai képzés, amely ilyen csapnivaló botani­kai műveltséget ad napjaink emberének!) Érdekes volt szá­momra, hogy nem is a nyilat­kozatok szövegére, inkább a dallamára figyeltek, prekon­cepciójuknak megfelelően. így adódott, hogy a „tévé kettő" esti műsorában drámai feszült­ség vibrált: az egyébként sza­bad szemmel láthatatlan virág­előtt. Annyian voltak az utóbbi években ezen az immár hagyo­mányosnak nevezhető esemé­nyen, hogy megfogalmazódott az elvárás: új helyet kell találni a sörfesztiválnak. Kinőtték a Mars teret, s a vásárigazgatósággal igyekeznek is új, jobb megol­dást találni. A sörfesztivál egyébként idén június 21-én szerdán dél­után 2 órától vehetik birtokukba az árpáié kedvelői a pavilono­kat, csarnokokat, kerthelyisége­ket. Magyarország minden sör­gyára eljön Szegedre, s idén első alkalommal a délvidéki (óbe­csei) sörgyár is, a már megszo­kott osztrák és német sörgyárak pedig most is kínálják majd ki­zett, majd érdeklődése az el­múlt években a kamarazenélés felé fordult. Szegeden több si­keres hangversenyéről ismer­heti a közönség. Kiss Mariann a szegedi zenekonzervatórium­ban Bódás Péter tanítványa­ként 1988-ban szerzett zongo­ratanári oklevelet, majd 1995­ben orgonatanári diplomát. porok a kedvünkért megnőttek és a nyárfa magszőréhez vé­szesen hasonlító formában szálldogáltak a levegőben, a kórházi bejátszásoknál az úgy­nevezett, allergiás betegek úgy dülöngéltek, kóvályogtak a fo­lyosókon, mintha elvonókúrán lennének; bemutatták a pollen­csapdát, a bőrpróba készítését, nyilatkozott boldog-boldogta­lan. Másnapra beállt a néma csend, azóta is tart, pollenaller­gia nincs, eltűnt, a média elte­mette. Vagy talán mégsem szűnt meg a „pollenáldás" Szegeden és az ország többi részén? A fő bűnösök az egyszikűek közé tartozó pázsitfűfélék családjá­nak tagjai voltak, amelyek nem ismeretlenek előttünk. Hazánkban mintegy 200 fajuk él, de az egész világon elter­jedtek. Az egyes fajok allergén anyagai nagyon hasonlóak, így egy fűpollenre érzékeny ma­gyar honpolgár Észak-Ameri­kába, vagy Ausztráliába utaz­va ,jó eséllyel" betegszik meg az ott virágzó füvek virágporá­tól is. Négy nagy csoportra oszt­hatjuk őket: 1. a létfontosságú gabona­váló söreiket. Összesen 22 ven­déglátó-ipari egység települ ki a fesztivál területére, tehát az inni­való mellett kedvére válogathat mindenki a finom falatok között is. Idén is családi rendezvény­nek szánják a sörfesztivált. Ezt támasztja alá az a program is, amelyet Puskás László mutat meg nekem. Ezek szerint az öt hatalmas színpadon folyamato­san peregnek a különféle műso­rok, s a választékból is felsorol néhányat: az Ámokfútók, a Ba­gi-Nacsa duó, Bajor Imre, az Irigy Hónaljmirigy, Lagzi Laj­csi, Balázs Pali és sokan mások. Egyébiránt idén is sok, körülbe­lül 230-250 ezer látogatóra szá­Számos hazai és nemzetközi mesterkurzuson tanult tovább, hazai koncertjei mellett Erdélyben, Finnországban, Ausztriában és Németország­ban adott szólóestet. A külön­legességeket ígérő műsor Jo­hann Sebastian Bach halálának 250. évfordulójára is emlékez­ve Bach G-dúr szonátájától ma növények: Ide tartozik például a világ két legnagyobb táplá­léknövénye - a rizs és a búza, valamint az árpa, a rozs, a zab, a kukorica, sőt még a cukor­nád, a cirok, a köles is mind pázsitfűfaj! A gabonafélék kö­zül csak a rozs, a cirok és a ku­korica pollenje allergén hatá­sú! (Németországban, Len­gyelországban - és újabban hazánkban is - a rozs virágpo­mltanak a szervezők. Ami a szö­gedi maláta kedvelőt leginkább érdekli: a sörfesztivál idén is díj­mentesen látogatható. A nyitás délelőtt fél 12-kor, a műsorok este 10 óráig tartanak, azt köve­tően pedig „csendesebb" víg­adással szórakozhatnak a vendé­gek, míg a kedvük tartja. A zaj­szinttel nem lesz baj, erre külön oda figyelnek, a környező lakók nyugalmára is gondolnak tehát a szervezők. Még 11 nap tehát és ismét csapra verik a hordókat a Mars téren. Attól a naptól pedig ,Jd­menőt" kér a férfinépség. De csak erre az öt napra. Vagy viszi magával a fehérnépet is... élő szerzők alkotásaiig teijed. Az esten Magyarországon el­őször hangzik el Giacinto Scelsi szólóhegedűre írt har­madik divertimentója és Arvo Part: Szerzetesek című hege­dű-orgona kompozíciója, vala­mint Szegeden elsőként fel­csendül Gárdonyi Zoltán Fan­tázia (Az én időm, mint a szép nyár...) című hegedű-orgona versenye is. A hangversenyre a belépés díjtalan. rára való érzékenység növeke­dését mutatták ki.); 2. rétek, legelők, kaszálók füvei: e vadon élő füvek képe­zik az igazi tömeget. Ilyenek: ecsetpázsit, ftppan, csenkesz, rozsnok, petjék, komöcsin stb. A magyar flóra természetes ele­mei, sok fajuk kiváló minőségű takarmányt ad. A természetes növénytakaróban játszott alap­vető szerepük, mezőgazdasági Munkatársunktól Az elmúlt héten a Csáky ut­cai troli-végállomáson bekö­vetkezett „trafótűz" miatt meg­változott a trolik menetrendje. A hálózatba kapcsolt tartalék­áramátalakítók ugyanis nem képesek elviselni a csúcsidő­szak terhelését. így a javítási munkálatok miatt még az elkö­Munkatársunktól A Szegedi Nemzetközi Vásár egyik „színes" rendezvényeként a Ma­gyarok Világszövetsége vajdasági kézimunkák­kal és néprajzi tárgyak­kal övezett pavilonjában vendégül látták a legré­gebben megjelent ma­gyar nyelvű újság (el­őször Bem József adta ki 1849-ben), a Brassó La­pok negyedik folyamá­nak szerkesztőit. Dr. Ka­tona András vásárigaz­gató üdvözlő szavai után Balogh László országgyű­lési képviselő, az MVSZ Csongrád megyei elnöke jelezte: e kezdeménye­zést jövőre szeretnék fej­leszteni, összmagyarrá szélesíteni. Tavaly csán­gókat láttak vendégül, idén a Szabadkán 1995­ben alakult Vajdasági Magyar Folklórközpont mutatkozott be. A Brassó Lapok bemutat­kozása alkalmából Pataki Sándor (Délmagyarország) kérdéseire Ambrus Attila fő­szerkesztő és Both Csaba ala­pítványi titkár, szerkesztő vá­laszolt. A hallgatóság feltér­képezhette: a mai Brassói La­pok „vállalkozó" hetilap; minden megjelenés külön gyötrelem és gyönyörűség. A szerkesztőség könyvkereske­déssel és számítógépes tanfo­lyamok szervezésével egészí­ti ki a jövedelmet. Szükség van erre, mivel egy lapot há­romezer lejért árusítanak, mi­közben az előállítás négye­hasznuk ellenére, abban meg­egyeznek, hogy többségük vi­rágpora igen allergén; 3. gyomfüvek: számos fa­juk behurcolt, mezőgazdasági kártevésük miatt is irtani kéne őket. Ilyenek; a helytelenül va­dzabnak nevezett me'ddőrozs­nok, a „mélynövésű" kutyák fülére veszélyes egérárpa, a kakaslábfüvek, a gúmósperje stb.; vetkező két hétben is új menet­rend szerint járnak a trolik. Az 5-ös trolik 6.10-18.10 között, a 9-esek 6.00-18.30 között csak nyolcpercenként követik egy­mást, míg a 8-as vonalon a va­sárnapi menetrend szerint jár­nak a kocsik a hét minden nap­ján. Az SZKT az utazóközön­ség megértését kéri. zerbe kerül. Szeretnének be­épülni abba az információs rendszerbe, ami a külhoni és anyaországi magyarok között alakul. A lap jelene nem mentes az anyagi gondoktól ­a mintegy tízezer példányt nem csak Brassó megyében, de Székelyföldön is terjesz­tik. Brassó város magyarsága elsősorban a műszaki értelmi­ségiek közül kerül ki, s ezért fontosnak tartják, hogy fejlő­dő anyanyelvünk minden rez­düléséről számot adjanak, s emellett informáló, eligazító anyagokkal szolgáljanak. A jelenleg kidolgozás alatt álló státustörvény elé például nagy bizalommal tekintenek. Munkásságuknak is köszön­hető, hogy a magyarság mai tizenéves korosztálya na­gyobb önbizalommal vág a jövőnek s az önszervezés minden formáját kipróbálja. Kulturális rendezvényeiket a közösség szolgálatába állít­ják: Brassó magyarsága mint­egy harmincezerre tehető (a megyében még kb. harminc­hatezer magyar él), s ezen ol­vasótábor igényei szerint szervezik az eseményeket. A Brassói Lapok a két világhá­ború között volt az erdélyi magyar szellemiség egyik központja. Munkatársaik: Ruffy Péter, Kacsó Sándor, Tamási Áron, Wass Albert, Szentimrei Jenő, Mikes Imre (a Szabad Európa Rádió ké­sőbbi félelmetes rovatvezető­je, Gallicus) és a többiek a magyar progresszió jeles egyéniségei voltak. A maiak nem tagadják: van kikre fel­nézni, van kikre hivatkozni. 4. parkok, dfszpázsitok fü­vei: számos fajuk - így kül­földről hozatott magról vetet­tek is - erősen pollenallergé­nek. Ilyen például a leggyak­rabban vetett angolperje, a csillagpázsit, az egynyári petje. A fűpollen allergén hatása a parlagfűéhez hasonlítható: na­gyon erős! A szénanáthában szenvedőknél a küszöbérték igen változó lehet, de bizonyí­tott, hogy ha napi átlagban a levegő 1 köbméterében 30 da­rabnál több fűpollen lebeg, már kialakulhatnak allergiás tünetek (ismertek olyan széna­náthás betegek is, akiknél a kí­sérletek során napi 10 darab pollen/m3 mennyiség is „hatá­sos" volt! Valóban sok volt-e a májusi fűpollen mennyisége Szege­den? Szemléltetésül egy diag­ramot mutatnék be, ahol az el­múlt 3 év adatait hasonlítottam össze.Megállapítható, hogy idén sokkal korábban indult meg a pázsitfüvek zömvirág­zása és már május elején igen magas pollenmennyiség volt a levegőben és ez később csak a hó végén csökkent. A több pollen, a tartósan magas pol­lenszám valószínűleg sok szé­nanáthást megviselt.Az már a sors fintora, hogy a havi csúcs­pollenszámot a már említett „médianapon" mértük... Dr. Juhász Miklós A szakember szemével A nyár eleji szénanátháról A füvek pollenszámának alakulása Szegeden, ^ 1998-2000. Hegedű és orgona

Next

/
Thumbnails
Contents