Délmagyarország, 2000. június (90. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-13 / 136. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 2000. JÚN. 4. >ií ajánló MA A SZITI EGYESÜLET IFJÚ­SÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgo­zom", munkaügyi tanácsadás. 13­tól 15 óráig Fehér Gyűrű Köz­hasznú Egyesület ingyenes jogi tanácsadást ad a bűncselekmény sértettjeinek. A SZITI EGYESÜLET MAN­DALA KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.), 14.30 órától 16.30-ig pszi­chológiai, 16-tól 17 óráig élet­mód-védőnői tanácsadás. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN 15 órakor kerámia szakkör felnőtteknek Virágné Márta Nóra vezetésével. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN délelőtt 10-től 11 óráig kismama-baba-klub; 16 órá­tól fogvédelmi tanácsadást tart dr. Dancsik Zoltán fogszakorvos. ENERGIATAKARÉKOSSÁ­GI tanácsadás 15.30 órától 18 órá­ig a Technika házában. „ERDÉLYRŐL.. ." címmel, a M1ÉP nyílt napján tart előadást Szakács Attila közgazdász 17 óra­kor a MIÉP Székházban, Széche­nyi tér 5.1. em. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ 18 órakor a Royal Szállóban Mágne­ses tér az egészség szolgálatában címmel. Vendég: Horvát Piroska, a Mcdicus Hungaria munkatársa. Beszélgetőtárs: Szilágyi Árpád építész. A FAGYÖNYGY KLUBBAN (Gogol u. 3.. 426-670) Szántai Lajos „Magyar Szentek" cfmű előadássorozata „Szent Margit" címmel 18 órakor. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: fazekas szakkör gyer­mekeknek 16.30 órától, holnap: 15 órától hlmzó szakkör. 15.30 fazekas szakkör felnőtteknek. Temesi Ferenc dedikál Munkatársunktól Temesi Ferenc fró dedi­kálja legújabb könyvét ma 16 órakor a Magyar Könyv­klub helyiségében (Szenthá­romság utca 13.). Fejtő Ferenc kitüntetése Párizs (MTI) Fejlő Ferenc történész-új­ságfrónak juttatták az idei Nagykövetek Díját a Párizs­ban működő külföldi nagy­követek -jelentette be a dip­lomatákból álló zsűri. A ma­gyar származású szerző ed­digi munkásságát ismerik el a kitüntetéssel, legújabb könyve, A század utasa megjelenése alkalmából. Fejtő Ferenc jövő pénte­ken veheti át a kitüntetést a párizsi brazil nagykövetsé­gen, mivel a dfjat odaítélő zsűri elnöke idén Marcos de Azambuja brazil nagykövet volt. Szerszámértéle esítésiel foglalkozó cég (ISO 9002 szerint) szegedi üzletébe keres hosszú távra szaktanácsadó munkatársokot 1 fö férfi Alkalmazási kitételek - gépészeti végzettség [közép- vagy felsőfokúi - min. 30 éves - NC-technológiai ismeret - saját gépkocsi és mobiltelefon, valamint útlevél - számítógépes ismeret - angol- vagy németnyelv-tudás - jelenleg is a szakmájóban dolgozik (fémiparban gépész, technológus vagy üzemvezetői 1 fö hölgy Alkalmazási kitételek: - min. középfokú iskolai végzettség - forrasztástechnikai ismeretek (műszerész, gépész, elektronikai - számítógépes ismeretek - B kategóriás jogosítvány Jelentkezés: fényképes önéletrajzzal levélben vagy a 62-426-270-es telefaxszámon. Bővebb felvilágosítás: 30-9143-690 Ettek, ittak, jót mulattak Falunap Sándorfalván Bár Sándorfalván az elmúlt hét végén „égett a melegtől a kopár szik sarja", mindez nem be­folyásolta a település la­kóit és vendégeit abban, hogy jól érezzék magu­kat a minden eddiginél színesebb és gazdagabb programot kínáló falu­napon. Sándorfalva alapító okira­tát százhuszonegy évvel ezelőtt, 1879. június 12-én frták alá a „homoki major­ban". Öt esztendeje már, hogy a sándorfalviak és meghívott vendégeik e jeles napon ünneplik meg a tele­pülés napját. Hogy mennyire komolyan gondolják a ha­gyományőrzést és múltidé­zést, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a Hevesi Sán­dor idézet, amit a millenniu­mi falunapi meghívóra írtak. E szerint „A tradíciót nem úgy kell őrizni, mint poszt a lőportornyot, hanem, mint a Vesztaszüzek a tüzet: folyton éleszteni kell, hogy ki ne aludjék...". Az első sándor­falvi halászléfőző-verseny résztvevőinek könnyű volt a dolguk, már ami a tüzet ille­ti, mert a többség palackos gázzal főzött, ami, ugye, nem veri be olyan gyorsan a szunyát, mint mondjuk a fa vagy a kukoricacsutka. A sportpálya mellett megren­dezett versenyre kilenc csa­pat, főként családok és baráti társaságok neveztek be. A pálmát a Rózsa Zoltán - Ki­rály János alkotta Csőszök csapata vitte el. Rózsa Zol­tán - aki szívesen készít ott­hon is emberes ételeket, sül­teket és pörkölteket - hagyo­mányos szegedi halászlevet főzött, amit pici fokhagymá­val, köménymaggal és főzött paradicsommal bolondított meg. A zsűri véleménye szerint Lovasbemutatón is szórakozhattak a sándorfalviak. (Fotó: Schmidt Andrea) minden csapat ízletes, az ét­termi színvonalnak megfe­lelő halászlevet készített, még az amúgy riasztó Pirán­ha és Ciánbrigád fantáziané­ven futó társaság is. Utóbbi egyébként a második helyet szerezte meg a versenyen. A gurmanoktól pár száz méter­re amatőrök és profik püföl­ték a labdát a millenniumi kispályás labdarúgó tornán, amelyre tizenhat csapat ne­vezett, köztük a Keverők, a Piginczki Zoltánnal felálló sándorfalvi „egy" és ifi, de ott kergették a labdát „me­gyeegyes és megyekettes" já­tékosok is. A tornát végül a kispályán nagy névnek szá­mító Keverők csapata nyerte meg. A fenti eseményekkel egyidőben a falu főterén, szemben a polgármesteri hi­vatallal felavatták államala­pító királyunk mellszobrát. Az avatási ünnep a Him­nusszal kezdődött, amely alatt a legújabb módi szerint kétszer sütötte el az ágyút Bolgár József, a Szegedi III. Honvéd Hagyományőrző Egyesület tüzér őrnagya. Az ágyútűz sokakat meglepett, a felnőttek összerándultak, a gyermekek pedig megijed­tek, sírva fakadtak. A megje­lenteket Darázs Sándor pol­gármester köszöntötte, amely után a sándorfalvi ál­talános és művészeti iskola diákjai adtak ünnepi műsort. Szegfű László, a SZTE Ju­hász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar tanszékvezető főiskolai tanára avatóbeszé­dében Szent István békesze­retetéről, nagylelkűségéről, bölcsességéről és igazságos­ságáról szólt. Egyebek mel­lett elmondta: államalapító királyunk iránymutatásai ma is haladónak számítanak, s neki köszönhetjük, hogy megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán. Ke­lemen Kristóf Szent István­ról mintázott mellszobrát Kisházi Kovács László kano­nok szentelte fel, amely ulán különböző intézmények és szervezetek helyezték el ko­szorúikat a szobor talapzatá­nál. A szombati nap prog­ramjában látványos csikós­és fogatbemutatót is láthat­tak a sándorfalviak. Vasárnap a falunapi leg..„ leg.... leg... játékos vetél­kedőn, utcabálon és meg­annyi koncerten szórakoz­hattak az érdeklődők. Ekkor adták át az önkormányzat ünnepélyes testületi ülésén Kelemen Kristóf szob­rászművésznek a díszpolgári címet. Micltna Józsefnc pe­dagógusnak az Ifjúságért ki­tüntetést és Széli Irén köz­tisztviselőnek, a polgármes­teri hivatal munkatársának a Közszolgálatért kitüntetést. Szabó C. Szilárd Kolozsvár (MTI) A román-ukrán határ mára­marosi szakaszán lebonyolí­tott nagy arányú gázolajcsem­pészettel gyanúsítják a szél­sőségesen nacionalista kolozs­vári polgármester fiát. A hétvégi román lapok közlése szerint Constantin Funar fia olajcsempész? Dudu lonescu román belügy­miniszter bejelentette: a rendőrség olyan információk birtokába jutott, melyek arra utalnak, hogy Gheorghe Fu­nar fiának, Sahin Funarnak egyik cége kőolajtermékeket csempészett át Máramaroszi­get térségében a román-ukrán határon. A belügyminiszter közölte, hogy a román államot alaposan megkárosító ügyben a rendőrség megkezdte a vizs­gálatot. A gázolajcsempész.et­tel gyanúsított kolozsván Fu­nar-cégben a polgármester fia mellett Gheorghe Funar egy­kori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) számos prominens politikusa és ro­konsága érdekelt lehet. Pénteki lapszámunk­ban közöltük Katona Béla, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsá­ga elnökének Abádsza­lókon, a testület kihe­lyezett ülésén elhang­zott, néhány szívderítő kijelentését, mi szerint a Tisza egész szakasza al­kalmas a fürdésre, vala­mint: a felső szakaszon ugyan gyérebb a halál­lomány, mint a cián­szennyezés előtt, de Kis­köre alatt már a koráb­biaknak megfelelő szá­mú hal tartózkodik. Én nagyon meg tudom ér­teni mindazokat, akik a ci­ánszennyezés óta az idegen­forgalom helyreállításán dolgoznak, és még azt is mondhatom, hogy szurkolok nekik, mert ezzel együtt a munka nélküli halászoknak és az idegenforgalomból élőknek is szurkolok, de számos olyan konkrét adat­ról tudunk, ami nem fest ilyen rózsás képet, még ha rózsás képünk akarna is len­ni. Kezdjük mindjárt a Tisza vízminőségével. Kábé egy Egy hét múlva: pecakontroll Tiszai számtan hete szinte minden lap meg­írta, hogy csak a Tisza felső szakasza mondható für­dőzésre jónak, s ha már így állunk, gondoltam, megkér­dezek szakembereket is, mi van az alsó szakasszal, itt nálunk. Az ÁNTSZ-nél megtudtam, hogy a korábbi évekhez képest, bakterioló­giai szempontból semmivel sem jobb a helyzet, vagyis a Tisza alsó szakaszán például továbbra sem ajánlatos bele­kortyolni a folyóba, s az arra érzékenyeknek továbbra sincs biztonságban a bőrük, a nyálkahártyájuk; a vízben található baktériumok letá­madhatják őket. Persze, jár­ványveszélyről szó sincs. Ugyanakkor a fürdőzésről még annyit, hogy az csak az önkormányzat által kijelölt helyen nem minősül tiltott helyen való fürdőzésnek, ez pedig csak a „Lapos", amit még '94-'95 körül, határo­zatlan időre jelölt fürdőhely­nek az önkormányzat. Itt a strandotoknak tusolót, ivóvi­zet, WC-t, szemétlerakó he­lyet kell találniuk, a szabá­lyok szerint, ami nem azt je­lenti, hogy ha sört is talál­nak, az szabályellenes. Ahol viszont hiába rohangálnak a fürdőzők a WC-t keresve, s legfeljebb prímással húzat­hatnak maguknak tust, az vagy nem fürdőzésre kijelölt hely, vagy ott az üzemeltető (netán bérlő) nem áll a hely­zet magaslatán, azaz „még rajtuk van a vizes lepedő". Most jön a szívügyem, a tiszai horgászat. Bár csak igaza lenne az idegenforgal­mi bizottság elnökének, és lenne annyi hal, mint a cián előtt - bár akkor se voltunk halból fenékig tejfel. Montskó Éva, a Tisza-Szamos Kor­mánybiztosi Iroda szó­vivőjének a Magyar Hor­gászban tett szíves közlése alapján kicsit táthatjuk a szánk, mert Csongrád és Ti­szasziget között 90-100 szá­zalékban elpusztult a plank­tonikus élet, ellenben jó hír, mostanra az évszaknak meg­felelő mennyiséget találtak. Hogy a halakkal mi a hely­zet? A cakli-pakli számítá­sok szerint 1241 tonna, azaz több, mint 12 ezer mázsa hal pusztult ki a folyóból, s en­nek csak közel tized részét láttuk a híradókban, a többi alul sodródott, vagy beágya­zódott. Viszont ha a telepíté­sek számadatait nézzük, ott csak néhány száz mázsát ta­lálunk. azaz nagyságrendek­kel kevesebbet az elpusztul­taknál. A viszonyítást azon­ban az teszi kérdésessé, hogy nem tudjuk pontosan, mennyi hal volt a folyóban. A próbahalászatok azonban azt mutatják, például márci­usban Tiszafüred térségé­ben, hogy varsás módszerrel az eddigiekhez képest a ponty 90 százalékát fogták, csukából 70 százalékát, har­csából 25-öt, dévérből 40-et, és ami találgatásokra adhat okot, hogy süllőről nem esik szó. Az adatok, mondhatjuk, viszonylag régiek. De majd meglátjuk, mint vak a poha­rat: június 17-én 0 órától sa­ját két kis szorgos kezünk­kel végezhetünk próbahor­gászatot a Tiszán. Podmaniczky Szilárd miről írt a DM? 75 éve Egyezséget kötöttünk Jugoszláviával A vasárnapi hivatalos lap közli, hogy életbe léptették Magyarország és Jugoszlá­via között a trianoni béke­szerződés értelmében az iratanyagok kicseréléséről, 1925. április hetedikén Bu­dapesten kötött egyezséget. Az egyezség értelmében Ju­goszlávia Magyarországnak kiszolgáltatja mind azt az iratanyagot, mely kizárólag és közvetlenül a magyar ál­50 éve lam területének közigazga­tására és történetére vonat­kozik, s jelenleg a Jugoszlá­viának átengedett területen őrzik. A kicserélés során visszakapjuk a magyar vo­natkozású levéltári és irattá­ri ügyiratokat, hivatalos ira­tokat, térképeket. Magyar­ország pedig átadja a Jugo­szláviához csatolt területek közigazgatására vonatkozó ügyiratokat. (1925) Repülötanlolyom mindenkinek A repülés a múltban csak a kiváltságosoké volt, úri sport, úri szórakozás. Ez a helyzet ma gyökeresen meg­változott. Népi demokráci­ánk módot és alkalmat nyújt a dolgozó fiataloknak a repü­lés tudományának elsajátítá­sához. A Szegeden megala­kult Textilüzemi Repülő 25 éve „Amit raktak estig ...leomlott reggelre!" Né- mennyiség hiányzott, kb 120 Klub ma már komoly múlttal rendelkezik. Dolgozóinknak lehetőségük nyílik a re­pülőtáborban való részt vé­telre, korhatár nincs, ha a je­lentkező az orvosi vizsgán megfelel, lehetőség nyílik a sport minden ágának elsajátí­tására, azon kívül politikai nevelést is kapnak. (1950) hány hónappal ezelőtt - el­múlt már három is - még csak két tégla hiányzott a SZEOL-pálya töltés felőli kerítéséből. Tehát három fo­rint, plussz kettő forint ér­tékű habarcs. Megakadá­lyozhattuk volna, hogy a tég­lafal „bomlásnak induljon". Eltelt néhány hét és már egy egész betonkeret tégla­darab. A múltkor mégcsak egy rendező vigyázta a rést, most már ketten őrködtek igaz, azóta már négy beton­keret tátongott téglátlanul, üresen. Mi lesz a csapattal, ha a szurkolók lebontják a pálya kerítését? Persze az is előfordulhat, hogy építik az alapot a SZEOL NB l-es szerepléséhez. (1975) Posztumusz mű a könyvhéten Németh András: Mostohafiak Belevénülvén néminemű bölcsességekbe mondom, az élet legnagyobb ajándé­ka maga az élet. Akinek si­kerül akárcsak egyszer is túlélnie a neki rendelt vé­get, boldog lehet, amíg pontot nem tesznek mégis a mondat végére. Németh András, akit Bandiként is­mert a fél város, tavaly, október elején búcsú nélkül hagyott itt bennünket, de tanulságul be nem fejezett könyvét is ránk hagyta. Puritán egyszerűségű cimet adott neki: Mostohafiak. A zeneirodalom számon tart jónéhány befejezetlen nagy művet, elég csak megemlítenünk Puccini Turandot-ját, vagy Schu­bert Befejezetlen szimfóniáját, a betűirodalom azonban jóval töb­bel állhat elő. Bár sírbeszédek­ben sokszor elmondják, kiütötte az elhunyt kezéből a tollat a ha­lál, mégis lezárt életmű maradt utána, de amíg a mondat első fe­le színigaz, a toldalék legtöbb­ször nem. Sajnos, már soha nem tudjuk meg, hány könyv maradt megíratlan a kitűnő orvosból lett író esetében is. Nem érhette meg utolsó művének még a befejezé­sét se, a vele nagyjából egykorú négy ismerős - Fekete Péter, Iván László, Palotás József és Török Pál - közül a negyedik története csonkán kerül az utókor elé. A szerző első könyve jóval a hatvanadik éve után jelent meg, azt mondta el, hogyan tétovázta végig élete talán legjelentősebb egy esztendejét egyetemista korá­ban, a háború végnapjaiban, kór­házparancsnokként. A háború ka­tonáihoz illetve munkaszolgálato­sához tért vissza az utolsóban is, minden cikornya nélkül. Mind a négyen elindultak az addigi világ legnagyobb borzalmába, túlélték a fogságot is, és túl a hetvenen el­beszélték életük szomorú szele­tét. Vagyunk néhányan, akik tud­tunk munkájáról talán a gondolat megszületése pillanatától, néha­néha kérdezett is tőlünk a hitele­sítéshez fontos fordulatokat, megilletődve vesszük most ke­zünkbe a könyvet, és elsőként az utolsó mondatokat keressük. Hu­szonötödik születésnapjának fog­ságbeli babos lakomája égett oda Török Pálnak éppen, amikor Né­meth Andrásnak le kellett tennie a tollat. Utolsó évtizedünk sokat tör­lesztett a lakkozatlan visszaemlé­kező irodalom napvilágra jövete­lében, a séma, sajnos, ismerős előttünk. Elment a háborúba a nyalka legény, tette, amit tennie rendeltek mások, valamilyen csoda folytán életben maradt, de a „balhét" neki kellett elvinnie. Nem hiszem, hogy szerzőnk pár­huzamot akart volna vonni pél­dául a buchenwaldi koncentráci­ós tábor meg az oroszországi ha­difogolytáborok között, de Iván László és Török Pál példája sok hasonlatossággal is szolgál. Egyik tábort a győzelem vágyál­ma szülte a méltatlan emberek számára, a másikat a győzők hozták, történelmi büntetésként. Egyik nagybátyámtól hallot­tam először a Szatymaz körüli tanyavilág háborús napjairól. Is­merős mondatok jönnek elő a könyvből is. A pilóta Palotás Jó­zsef pedig a pápai repülőtéren is megfordult, lehet, hogy az ő gé­pét is láttam délelőttönként 1944-ben. Bennem ez a hitelesí­tés dolgozik: minden szava igaz lehet. Be nem fejezve munkáját, befejezetlenül hagyva életművét, mégis köszönettel emlékezem mozdulataira, mondataira, indu­lataira is. Jól tette a Bába és Tár­sai kiadó, hogy posztumusz munkájaként kiadta. Emlékszem korábbi könyvei megjelenésére. Nagyon tudott örülni vala­mennyinek. Fájdalom, már csak mi örülhetünk neki. És talán azok, akik története elénk áll a könyv lapjairól. A mostohafiak. Horvóth DexsÁ

Next

/
Thumbnails
Contents