Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-30 / 125. szám

KEDD, 2000. MÁJ. 30. A TORONY ALATT 5 Nyelvcsapások A mögöttünk hagyott napokban mind a borfesztivál­ra, mind a kertészeti kiállításra érdemes volt Sze­gedre utaznia annak, aki nem a Tisza-parti városban él Akik pedig itt, azoknak főként illett nem kihagyni­uk ezeket. A látvány, az illat, az izek tobzódását műso­rok is fűszerezték. Magyar borhoz, magyar virághoz, magyar előadókkal. A röszkei úton lévő nagybani vi­rágpiacon fellépett az X-Treme Hip-Hop Dance Scho­ol, a Jazz-ebel Quartett, az Erica C. Dance School, az X-Static, és az L & D Majorette. A Széchenyi téren a borbarátokat egyebek mellett a Danubius Road-Show, a Blues Bell, a Storivylle szórakoztatta. Természete­sen, mint említettem, magyar, sőt jobbára szegedi előadókról, lelkes amatőrökről, illetve kimondottak színvonalas műsorszámokról van szó. Kérdés, miért választanak angol, „külföldi" nevet? Kézenfekvő magyarázat: az országhatáron túl nyúló hírnévre vágynak, az angol szavakkal könnyebben jut­hatnak fel a csúcsra, akarom mondani, a topra. De menjünk tovább. A város szíve, a Kárász utca. Shopo­kat látni garmadával. A Dugonics tér sarkán átalakí­tott hírlapüzlet neve - szépen kibiggyesztve a felirat -: City Press. A gyengébbek kedvéért, ugye. Nos, ide biz­tosan nem megy be újságot vásárolni az angol anya­nyelvű, mert jobb esetben azt hiszi, hogy sajtótermé­kek szerkesztésével, nyomtatásával foglalkozó cég hú­zódik meg ott. A szegedi persze megszokásból betér, mert nemigen figyelgeti a feliratot. Csak helyeselni tudom, hogy az iskolákban ma már komolyan veszik az idegen nyelv oktatását. Nyelvtudás nélkül még nehezebben boldogulnának a pályakezdők az életben. De nem vagyok képes felfogni, miért erőltetik a kereskedelemben, a zenés-táncos műfajok­ban az angol szavakat. j ja már a Kárász utcát említettem, kíváncsi vagyok, Ll. mikor keresztelik át Fish Street-re. Ha megtörté­nik, akkor bizony szót emelek ellene a South Hun­gary-ban... V. Fekete Sándor Véget ért a szegedi borfesztivál Palackozott alföldiek Kukázókat igazoltattak a rendőrök Hajléktalanok a Kálvárián Munkában a rendőrség: Köles Attila, Balázs Gabriella és Sztankovics Miklós kukázókat igazoltat. (Fotó: Karnok Csaba) forrás Rekord mennyiségű, igen jó minőségű bor fo­gyott a hatodik szegedi borfesztivál négy nap­ján. A szervezők szerint örvendetes, hogy ma már nemcsak egy­szerűen fehér, vörös, édes vagy száraz boro­kat kérnek a látogatók, hanem a borfajtákat, sőt az évjáratokat is ismer­ve választanak. Ez pedig a szervezők szerint a ho­ni borfogyasztási kultúra fejlődését jelenti. A sze­gedi borfesztivál szer­vezőinek pedig éppen ez volt nem titkolt céljuk a rendezvénnyel. Tavaly tizennyolcezer li­ter bor fogyott a szegedi bor­fesztiválon, az idén - a szer­vezők becslése szerint - a húszezer litert is meghaladja a fogyasztás. Bonifert Gábor, a borfesztivál egyik főszer­vezője szerint a látogatók száma is hasonlóképpen nö­vekedett, bár ezt valóban csak becsülni lehet. Egy biztos, szombaton éj­jel még Klebelsberg szobra körül sem volt könnyű helyet találni a friss fűben. A feszti­válhangulatnak csak az vetett véget, hogy éjfélt ütött a vá­rosháza toronyórája, s erre, mintegy varázsütésre bújtak elő a földbe süllyesztett lo­csolófejek, néhány másod­perc alatt felfrissítve a me­•egtől, s a testes boroktól el­bágyadt éjjeli sziesztázókat. Remekül sikerült a feszti­vál programjai közé illesztett borárverés - tudtuk meg dr. Oláh Jánostól, az aukció ve­zetőjétől. Bár a drága francia borok, melyek kikiáltási ára közelítette a félmillió forin­tot, nem keltek el. Ám igazi licitek is kialakultak, s a 31 tétel közül 14 gazdára talált. A borokért versengők elsősorban a ritkaságokat ke­resték, melyek egy-egy ne­ves termelőhöz kötődnek. A villányi boroknak és a tokaji aszúknak is nagy volt a ke­letje. Az árverésen 40 ezer forintot ért a kalapács legdrá­gább koppanása, ám Oláh Já­nos szerint ennél fontosabb, hogy az emberek rájöttek, a borospalackok tartalma nem­csak élvezeti, vagyoni érté­ket is képvisel. Horváth Erzsébet, a Du­na-Hungária Borház tulajdo­nosa, a fesztivál szakmai ve­zetője maga is meglepődött azon, milyen nagy számban jöttek el a termelők a bor­fesztiválra. (Összesen 56 ter­melő kínált félszáz borfajtát.) „Örömömre szolgált, hogy az alföldi borászok igen nagy számban mutatkoztak be a közönség előtt, s hogy a folyóbor helyett egyre több, szépen palackozott ital került a standokra. Ez rendkívül jó hatással van az alföldi borok piacképességére" - vélte Horváth Erzsébet. A kiállítás szakmai vezetője szerint azonban - a rendkívüli kö­zönségsiker ellenére - gyen­ge pontja is volt a borfeszti­válnak, hiszen szerették vol­na, ha a termelők között üz­letek is köttetnek a négy nap alatt. Ugyanakkor örvende­tes változás, hogy a vendé­gek már konkrét elképzelés­sel érkeznek a standokra, s a legtöbben nemcsak azt tud­ják, milyen fajtájú bort sze­retnének megkóstolni, de kedvenc évjáratukhoz is ra­gaszkodnak. Ez pedig - Hor­váth Erzsébet szerint - a ho­ni borfogyasztási kultúra me­gerősödését jelzi, melyben igen nagy szerepe volt a sze­gedi borfesztivál teremtette hagyományoknak is. Kéri Barnabás Ebben a hónapban min­dennap valamilyen akció­val „lepi meg" a szegedie­ket a Szegedi Rendőrkapi­tányság állománya. Hol a közúti járműveket, hol a hazánkban állomásozó külföldieket, hol pedig az éjszakai szórakozóhelye­ket ellenőrzik a nyomozók azzal a nem titkolt szán­dékkal, hogy akinek félni valója van, az féljen is. A minap a békés polgárokat zaklató hajléktalanokat igazoltatták szerte a vá­rosban a rendörök. Járőrautók, vadonatúj kis­motorok, civil és egyenruhás nyomozók indultak el városi rendőrkapitányság udvaráról a napokban, és ellenőrizték a vá­rosban itt-ott tanyát verő haj­léktalanokat. Az akciót Balázs Gabriella főhadnagy vezette, aki a különböző koldus-lelőhe­Munkatársunktól A Világ Természetvé­delmi Alap, a Magyar Pé­kek Ipartestülete és a Son­neveld Kft. egy akciót kez­deményezett, amelynek célja a ciánszennyezéssel fertőzött Tisza rehabilitá­A Magyar Orvosi Ka­mara csaknem teljes ve­zetősége részt vett teg­nap azon a találkozón, ahol a szegedi önkor­mányzati egészségügyi intézmények átalakítá­sával kapcsolatos kér­désekre válaszolt Bartha László polgármester. A személyeskedéstől sem mentes fórumon Bartha igyekezett képet adni arról, mi készül Szege­den? A szegedi polgármester­nek, Bartha Lászlónak előre írásban, névtelenül feltett személyeskedő kérdésekkel kezdődött tegnap, hétfőn az orvoskar oktatási épületében az a fórum, amelyet a Csongrád megyei orvosi ka­mara szervezett a járó- és fekvőbeteg szakellátás átala­kításának szegedi modell­jéről. A találkozón ott voltak az átalakításban érintett egészségügyi intézmények dolgozói közül sokan, vala­mint a Magyar Orvosi Ka­lyeken már nagy rutinnal kala­uzolt. így jutottunk el a Tesco áruház mögötti gazos területre, ahol a főhadnagy asszony nagy helyismerettel tört utat az alj­növényzetben, s hamarosan rá­talált a hajléktalanok éjszakai menedékhelyére. Fűben, gaz­ban rongyokon, törmelékeken, szemétkupacokon gázoltunk át, de lakót ezen a helyen nem találtunk. Következő állomásunkon, a Kálvária téren azt is lehet mondani, hogy elégedetten csettintettek a rendőrök, hiszen első ránézésre nyolc hajlékta­lannak látszó személy piknike­zett a fűben és a padokon. Sztankovics Miklós hadnagy és Köles Attila hadnagy el is vitázott azon, hogy mégis ki az, aki ránézésre hajléktalan, majd egy ötfős társaság felé vették útjukat. Az igazoltatás során kiderült, hogy a csapat egyik tagja már négy aznapi Kenyérrel ciójának segítése. Június 1­jétől Szőke Tisza néven az ország egész területén kez­denek árusítani egy kenye­ret, amely 75 dekagram­mara csaknem teljes vezér­kara, többek között Kupcsu­lik Péter, a MOK elnöke és Gyenes Gábor, a kamara főtitkára. Bartha László nem titkolt felháborodással vette tudo­másul, hogy az indító kérdé­sek messze nem az orvos szakmát, nem a találkozó tárgyát, hanem személyét érintik, s úgy fogalmazott: politikai hecckampány fo­lyik ellene. A névtelenül fel­tett kérdések között szerepelt a többi között, hogy a pol­gármester személyes, illetve családtagjai vagyona meny­nyivel gyarapodott az elmúlt két évben, tudja-e hogy hip­pokratészi esküje polgár­mesterként is kötelezi, fűződik-e saját anyagi érde­ke ahhoz, hogy az önkor­mányzati egészségügyi in­tézmények működtetését a város ne a jelenleg benne dolgozó orvosoknak, hanem egy kívülálló vállalkozónak adja át? Bartha László válaszai után, a „második menetben" igazoltatáson van túl, s a többi­ek is unott közönnyel élték át az igazoltatást. A társaság tag­jai annyit mondtak el maguk­ról, hogy Bajai úti szálláson laknak, és alkalmi munkából tartják el magukat: egy kőművesnél dolgoznak, ahol a napi ellátás mellé kétezeröt­száz forintot is ad a munkálta­tó. A következő padnál két fér­fi nagy hangon tiltakozott a fo­tózás ellen, majd eskü alatt vallották, hogy soha nem kö­vettek el semmilyen bűncse­lekményt, s abból élnek, hogy időnként „találnak" vasat és azt beváltják. Az enyhülés je­leként az egyik férfi baráti ala­pon elmesélte, hogy egy közeli italboltban záijegy nélküli cigit árulnak, s azt is elmesélte, hogy az üzletben hol található a Formula típusú termék (a fo­gas mellett egy szatyorban), aztán cserébe az információért a Tiszáért mos, kiváló minősé­gű, zacskóba csomagolt. Csongrád megyében a Sze­gedi Sütödék Kft. és a szentesi Árpád-Agrár Rt. már a névvel feltett, szakmai kérdések következtek az egészségügyi intézmények átalakításával kapcsolatban. A válaszokból a többi között kiderült, van ugyan külföldi érdeklődő a szegedi egész­ségügyi intézmények mű­ködtetésére, de a polgármes­ter a tenderdosszié nyilvá­nosságra hozataláig nem tár­gyal velük, s azután is a 9 ta­gú bizottság jelenlétében. Ar­ra a kérdésre, hogy egy profi­torientált cég tevékenysége jár-e majd orvos-munkanél­küliséggel, Bartha azt mond­ta: mivel az önkormányzat­nak ellátási kötelezettsége van, ezért az egészségügyi intézmények működtetését csak abban az esetben adhat­ja át másnak, ha szerződés­ben rögzíti: a betegellátás színvonalának emelését, az ott dolgozók biztonságát. A polgármester elmondta: az új rendszerben az orvosok anyagilag jobban járnak, hi­szen vállalkozóként dolgoz­hatnak, a betegellátás ol­csóbb lesz, mert a járó beteg egy szál cigit, vagy egy százast kért - kölcsön. Egyiket sem kapott. Az akció során a D-és kór­ház előtt ugyancsak két kukázó ült, akik közül az egyiknek bo­rász szakképesítése van, a má­sikat pedig a napokban meg­verték, de nem tett feljelentést, nagyon betegnek érzi magát, de nem hajlandó orvoshoz menni. Ami az összképet illeti, ha­sonló esetekkel találkoztak a rendőrök a négyórás akció ke­retében. Huszonöt személyt igazoltattak, s öt férfit állítot­tak elő, akiket különböző ható­ságok köröztek. Egy hajlékta­lan megsérült: ittasan elesett és beverte az orrát. Bár az akció a közbiztonság növelését szolgálta, azt még­sem lehet mondani, hogy a hajléktalanok gondjai ezzel megoldódnának. Arató László készíti, süti a kenyeret, amelyet 120-140 forint kö­zötti áron kínálnak majd az üzletekben. A halacskás emblémájú termék árából 20 forintot utalnak át a Tisza élővilá­gának újraélesztésére. szakellátásban, s nem a drága kórházi ágyon gyógyítják a pácienseket, s végül a vállal­kozó orvosoknak lehetőségük nyílik műszerek, eszközök, rendelők bérlésére. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kupcsulik Péter is­mertette Gógl Árpád levelét, amiben a miniszter kifejtet­te, nem örül annak, hogy egyéni kezdeményezések in­dulnak az országban a járó­és fekvőbeteg szakellátás privatizációjában a vonatko­zó törvények megszületése előtt. Kupcsulik megismétel­te a kamara korábban írás­ban is megfogalmazott kifo­gását, miszerint a Csongrád megyei illetve a Szeged vá­rosi orvosi kamarát már ak­kor be kellett volna vonni az átalakítás folyamatába, ami­kor ez még csak szándék, el­határozás volt. A szegedi önkormányzati egészségügyi intézmények átalakításával foglalkozó ta­lálkozó lapzártánkkor nem fejeződött be. K. K. Évadzáró gálaműsor Munkatársunktól Szerdán 17 órakor a kama­raszínházban tartja a Pro Mu­sica Gyermekkórus évadzáró gálaműsorát. A gyermekkórus Fagler Erika vezetésével egy éve alakult a város különböző iskoláiból jelentkező gyere­kekből. Az énekkar először a Bárdos Lajos Zenei Héten mutatkozott be, majd részt vett a Bartók Béla Művelődé­si Központ Kóruspódiumán. A városi Éneklő ifjúság hang­versenyen a zsűri arany okle­véllel jutalmazta műsorát. A Szegedi Nemzeti Színházzal való együttműködés lehetővé tette, hogy fellépjenek Pucci­ni Triptichonjában és a Dö­mötör-díj gálaestjén. A Pro Musica Gyermekkó­rus évadzáró gálaműsorának első részében a kórus és a szólisták műsorát láthatja a közönség Fagler Erika, Száz Krisztina és Erdős Kinga ve­zényletével, a második rész­ben a kórus színjátszó szakos növendékei adnak műsort Tóth Andrea rendezésében. A következő színházi évadra való felkészülés már a nyáron megkezdődik, június 9-én délután 4 órától meghall­gatást tartanak az új tagok számára a Szegedi Nemzeti Színház kartermében, augusz­tusban pedig kórustáborban készülnek az új feladatokra. Esterházy a Bartókban Munkatársunktól Ma 20 órakor a Bartók Bé­la Művelődési Központ dísz­termében a Vígszínház Ház­iszínpada előadásában az Es­terházy Péter azonos című művéből írt Egy nő című színházi estet láthatjuk. A dal­szövegek Béres Attila, Gothár Péter, Maár Gyula és Müller Péter Sziámi szerzeményei, a muzsikát komponálta és zon­gorista szerepét játssza: Sel­meczi György. A jelmez Jodál Ágnes, a díszlet Kentaur ter­vei alapján készült, a drama­turg, Rácz Erzsébet, az előadást Marton László ren­dezte. Görgey Szegeden Munkatársunktól A 71. ünnepi könyvhéten a Bibliotéka Könyvtár (Kálvá­ria sgt. 14.), s így Szeged ven­dége lesz Görgey Gábor író. A LiterÁria című program ke­retében, június l-jén (csütör­tökön) 17 óra 30 perctől Gör­gey Gábor íróval Sándor Já­nos főrendező beszélget, majd Iván Ildikó magánénekest Oberfrank Péter zeneigazgató kíséri zongorán. Kávéházi program­változás DM-információ Technikai okok miatt megváltozott a szegedi Köz­életi Kávéház mai program­ja. A „Sláger Rádió, éjjel­nappal" címmel hirdetett be­szélgetés elmarad. A Tisza Szálló tükörtermében, ma délután 6 órától „Belvíz és árvíz utáni kérdések" téma­körében szólaltatja meg dr. Kováts Gábort, az Alsó-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság igazgatóját, és Török Im­re Györgyöt, az Ativizig főmérnökét, műszaki igazga­tóhelyettesét a Közéleti Ká­véház házigazdája, Szilágyi Árpád építész. A MOK vezetősége az egészségügyi átalakításról Össztűzben a szegedi modell

Next

/
Thumbnails
Contents