Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-11 / 109. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁJ. 11. SZEGED 5 a hét kérdése Mennyi legyen a nyugdíjkorhatár? A ciánszennyezés után újra benépesül a folyó Százezer süllő a Tiszába A szakemberek a legnagyobb figyelemmel kísérték végig a süllök átköltöztetését. (Fotó: Karnok Csaba) Tegnap délután a Tiszai Halászati Szövetkezet szakemberei a tápéi kompkikötőnél 50 ezer süllőivadékot telepítettek a Tiszába. Június végén Szegeden a város polgárai is őshonos tiszai halakat „engedhetnek szabadon" a folyóban a kormánybiztosi hivatal, az AMC, a DARFT, az agrárkamara, és az önkormányzat által szervezett „happeningen". Tegnap a csongrádi hídnál, s a tápéi kompnál összesen százezer, mintegy 1,5 millió forint értékű süllőivadékot engedtek a Tiszába a Tiszai Halászati Szövetkezet szakemberei. „Terített asztal várja a süllőket" - fogalmazott Makrai László, a Tisza-Szamos kormánybiztosi iroda\zegedi képviseletvezetője a tápéi komp melletti sekélyesben nyüzsgő ezernyi keszeg-ivadék láttán. Jövő hétfőn egyébként 30 ezer süllőt a szegedi rakpartnál, ugyanennyit a makói hídnál engednek a folyóba a Tisza Halászati Szövetkezet munkatársai, később pedig még 80 ezer harcsával gazdagítják a folyó élővilágát. A telepítés összköltsége eléri az 5 millió forintot, melynek felét a szövetkezet állja, másik részét pályázati támogatásból remélik. A haltelepítési tilalom feloldását követően elsőként őshonos tiszai ragadozó halakat telepítenek a folyóba. A vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a ragadozók táplálékául szolgáló keszegfélék - többek között a hosszan tartó árvíznek köszönhetően - intenzíven szaporodnak, így a süllők, csukák, harcsák megfelelő mennyiségű élelmet találnak a folyóban. Az képviseletvezető szerint biztosra vehető, hogy június 16-án a Tiszán a horgászati, s röviddel utána a mellékfolyókon a halászati tilalmat is feloldják. (A Tisza esetében erre még várni kell.) Bár a magas vízállás miatt mindeddig nem sikerült elvégezni a fenékszondázást, s így kimutatni, maradt-e mérgező anyag az üledékben. Márciusi mérések nem mutattak ki szennyeződést az Alsó-Tiszán. A ciánkoncentráció a mérgezés után öt nappal a korábbi értékre süllyedt vissza, míg a nehézfémszennyezést pedig a rendkívüli víznyomással, s vízsebességgel járó áradás vélhetőleg - kimosta a folyóágyból. Makrai Lászlótól azt is megtudtuk, a kormánybiztosi iroda, s a szegedi önkormányzat is támogatja'az Agrármarketing Centrum, a Dél-alöldi Regionális Fejlesztési Tanács és a megyei agrárkamra közös rendezvényét. Mint ismeretes, az AMC, a DARFT és az agrárkamara a ciánkatasztrófát követően lakossági gyűjtést kezdeményezett, melyet a Délmagyarország is támogatott. A közös számlára befolyó pénzt elsősorban a revitalizáció támogatására kívánják felhasználni, így a kormánybiztosi irodával és a szegedi önkormányzattal együtt szervezik meg azt a júniusi rendezvényt is, amely során a városlakók „személyes" ismeretséget köthetnek a folyóval. Számos ismeretteijesztő és kulturális program mellett a szegedi polgárok saját kezűleg csúsztathatnak majd a Tiszába - szakmai szempontok figyelembe vételével - százezer, a Tiszában őshonos kispontyot és lesőharcsát. A szervezők elképzelései szerint a rendezvény mellyel hagyományt kívánnak teremteni - nemcsak a Tisza újjáélesztésének, de a későbbiekben megóvásának is szimbóluma lehetne. Kéri Barnabás ———>————>————————> Legyen az ügyfelünk! Munkatársunktól Ma, csütörtökön este negyed nyolckor a Szegedi Városi Televízió Legyen az ügyfelünk! című műsorában a csecsemő- és a gyermekkorhoz kapcsolódó újdonságokat mutatják be. Az adás ideje alatt lesz játék is, akik nyerni szeretnének, hívják a 493-693-as, vagy a 424-647es számot. Bánki Horváth Enikő, Fülöp Attila, Horváth Péter. (Fotó: Somogyi Kórolyné) A munka: alapvető emberi jog. De talán jogos, ha szép öregkort és nyugdíjas éveket szeretnénk a szüleinknek, s magunknak isi A nyugdíjkorhatárt 1997-ben drasztikusan fölemelték: azI óla a 62 éves születésnap után jár az öregkori nyugdíj. A változás éleibe lépése óta vila tárgya, mennyi legyen a nyugdíjkorhatár. Most kisgazdapárti országgyűlési képviselők kezdeményezik: térjünk vissza a korábbi gyakorlathoz, vagyis a nők 55, a férfiak pedig 60 éves koruk után élvezhessék a nyugdíjas évek örömeit. Mit szóinak ehhez a szegediek? Mi alább három járókelő véleményét közöljük. Bánki Horváth Enikő környezetvédelmi felügyelő: - A nőknek nem csupán a munkahelyen kell teljesíteni, hanem az otthon megteremtése és biztosítása, a család ellátása, a gyermeknevelés gondja, tehát minden rájuk hárul. Úgy gondolom, ha 62 éves korukig kell dolgozniuk a nőknek, mehet a I halottas kocsi a munkahelyek I elé, mert senki se fogja megérni a nyugdíjas kort! Mondják, kevés a pénz a nyugdíjakra. Pedig ha csak azt a pénzt fizetnék vissza, amit az egyén befizet egész munkás élete során nyugdíjjárulékként, mindjárt nem lenne probléma... Az ifjú családoknak is szükség van a nagymamára, a nagyszülők segítségére. Fülöp Attila biztonsági őr: - A szüleim már nyugdíjasok, hogy megérték ezt a kort. Szerintem az lenne méltányos, hogy ötvenéves kora körül a nő és a férfi is nyugdíjba mehessen. Igazságos lenne, ha 35 év munkaviszony után nyugdíjba mehessen az, aki akar. Ugyanis akkor, ha marad a jelenlegi nyugdíjkorhatár, kijelenthetjük, nem lesznek nyugdíjasok, mert az emberek nem érik meg, hogy élvezhessék a munkás évek után jogosan járó, öregkori nyugalmat. Arról nem is beszélve, hogy sok fiatal ma azért nem jut munkához, mert elfoglalják a helyet az idősebbek. Horváth Péter nyugdíjas katona: - Hatvanéves koráig nyugodtan dolgozhat a nő, de a férfi is! (Én negyvennyolc éves. koromig dolgoztam, harminckét évet nyomtam le a hadseregnél. Egészségügyi okok miatt szereltem le.) Nem kell változtatni a nyugdíjkorhatáron. A gazdaság egyszer majd rendbe jön, s akkor fiatal és idősebb egyaránt talál munkát. Május - a 90 éves Délmagyarország hónapja (9,) A borász betűből „mindenevő" Somodi Sándor két kedvence: a Chardonnay és a Délmagyar. (Fotó: Nagy László) Somodi Sándor - bár borgazdasága még csak kilencesztendös - mára országosan ismertté vált a borászok világában. A kilencvenes évek elején indult vállalkozásának Históriája egybe esik lapunk, a Déimagyarország legújabb kori történetével. Somodi Sándor két dologról tud nagy szeretettel beszélni: az egyik a jó bor, a másik a Délmagyarország. - Hadd kezdjem azzal, ami számomra a legnagyobb öröm. A lap és egész stábja nagyban segítette az elmúlt években a magyar borkultúra színvonalának emelését. A Délmagyarország kezdeményezésére jött létre a szegedi borfesztivál, s most hatodik alkalommal már látszik, az ország egyik legrangosabb rendezvényévé nőtte ki magát. Úgy gondolom, azzal, Hogy megpróbálták a régi magyar borkultúrát felébreszteni Csipkerózsika álmából, nagy szolgálatot tettek az egész régiónak. Jó példa ez az akció arra, hogy milyen sokat tehet egy lap a környezetéért: egy-egy jól sikerült rendezvény ugyanis nagy vonzerőt jelent a városnak, a régiónak. S ezt megszervezni igazán csak egy újságnak volt ereje. -.Egyébként mióta olvassa lapunkat? - 1966-ban Monorról jöttem Ásotthalomra, azóta forgatom naponta a Délmagyart, s több mint két évtizede előfizetője is vagyok. Bevallom, reggel csak végiglapozom az újságot, este meg végigolvasom. Nem szeretem a tévét, megragadtam az írott betűnél. - Mi vonja leginkább magára a figyelmét? - Szeretem tudni, mi történik a környezetemben. így már reggel korán végigaraszolok a legfrissebb híreken: szólhat az a napi politikáról, a kultúráról, a gazdaságról. Bevallom, a sportot kevéssé követem figyelemmel, távol áll tőlem, de elismerem, színvonalas a lapnak ez a rovata is. Mivel vállalkozó vagyok, a gazdasági témájú írások kötik le leginkább a figyelmemet. Kedvencem a szerdai Egy százalék, mert korrekt képet kapok belőle arról, milyen gazdasági folyamatok zajlanak a megyében, hol tartanak a többiek. - Ásotthalom harminc kilométerre van Szegedtől. Nem zavarja ez az üzleti életben? - Cseppet sem. A szőlősgazdának ott kell élnie, ahol dolgozik. Egy évtizeddel ezelőtt fejembe vettem, hogy becsületet teremtek a homoki boroknak, s úgy érzem, ez részben már sikerült is. Ami pedig a távolságot illeti, nemcsak a telefon, de az újság is sokat segít abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a településeket. - Esténként mit hiányol, amikor lapunkat a kezébe veszi? - Tudom, egy hírlaptól nem lehet elvárni, hogy szépirodalmi írásokat is közöljön, de nekem akkor is ezek hiányoznak a legjobban. Megrögzött olvasó ember vagyok, s szívesen mélyednék bele egy-egy novellába, még akkor is, ha ma már nem divat, hogy a napilapok ilyen írásokat közöljenek. - Somodi úr, Ön nemcsak olvasója, de többször főszereplője is volt írásainknak. Milyen érzés újságsztorivá válni? - Nagyon hízelgő dolog a Délmagyar hasábjain szerepelni, mert az egész régió legszínvonalasabb lapjában megjelenni kifejezetten előnyös. Nem tagadom, az üzleti életben is sikert jelent, ha valaki egy ilyen nagy múltú lapban megjelenik. - Ha már az üzletnél tartunk, mi újság most a Somodi Borgazdasági Kft.nél? - Nagyban készülünk a május 26-án nyitó borfesztiválra. Azután pünkösdkor nyitott pincével várjuk Ásotthalmon a borbarátokat. Május van, így a hét hektáros szőlőültetvényen is akad bőven munka. Egyszóval, nem unatkozunk... Rafai Gábor Járványveszély Munkatársunktól Az árvíz levonulását követően is az egyik legfontosabb feladat a fertőzőbetegségek, a járványok kialakulásának megakadályozása. Csongrád megyében sem az árvíz idején, sem a víz visszavonulása óta nem fordult elő fertőző megbetegedés - tájékoztatta lapunkat a megyei ANTSZ tisztiorvosa, dr. Fodré Zsófia. Nem volt probléma az ivóvízzel sem, ahol szükséges, ott vízmintát vesznek, s vizsgálják a szakemberek. A városi ÁNTSZ-ek munkatársai tagjai a védelmi bizottságoknak, így közvetlen kapcsolatban állnak a települési önkormányzatok képviselőivel, valamint a helyi háziorvosokkal, akikkel együtt végzik a közegészségügyi-járványügyi munkát. Az egészségügyi szakemberek a kitelepítettek visszaköltöztetésénél is jelen vannak, hogy ellenőrizzék, a körülmények megengedik-e a lakók hazatelepülését. Ott, ahol a szakemberek indokoltnak látták, biztosították a védőoltást. A védekezésben résztvevők több helyen megkapták a tífusz, a tetanusz, a hepatitis „A" elleni védőoltást, illetve a szervezet védekezőképességét növelő gammaglobulint. A korábban vízzel borított helyeken fertőtlenítést végeznek, fertőtlenítőszerről az önkormányzatok gondoskodnak. A fertőző betegségek megelőzéséhez a különleges higiénés szabályok betartásával a lakosság nagymértékben hozzájárulhat. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az árral elöntött vagy szennyezett ásott kutak vizét tilos ivóvízként használni, mindaddig, amíg - az ÁNTSZ előírásai szerint nem fertőtlenítik. A veszélyeztetett településeken a csőtörést, a vízkimaradást azonnal jelenteni kell a vízmű üzemeltetőjének. Zene és költészet Munkatársunktól Ma 19 órakor a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri aulájában a kamarazenei fesztivál keretében Zene és költészet címmel rendeznek koncertet. A hangversenyen fellép: Natasa Gorbunova hárfaművész, Hűvösvölgyi Ildikó színművész, Oberfrank Péter zongoraművész, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója, Bátki Fazekas Zoltán operaénekes-költő, valamint Győri Péter és Veréb Judit. A műsor: Schumann Dichterliebe dalciklusa, Kocsár Miklós Ölelj meg engem, Isten dalciklusa, valamint Farkas-, Vaszy- és Tóth Armand-dalok és Bárki Fazekas Zoltán versei. Bevezetőt mond és a műveket ismerteti: Rákai András. Ma PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 16.30 és 17.30 óra között a gyálaréti nyugdíjasklubban. Holnap DR. ZLEHOVSZKY ILONA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13 és 15 óra között ingyenes jogi tanácsadást atart a Hüvelyk u. 1. alatti volt barakkóvodában.