Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-11 / 109. szám

1 IJ 6 UNIVERZITÁS CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁJ. II, Professzorok emlékcsornoka Munkatársunktól A Szegedi Tudomány­egyetem egykori professzora­inak emléket állító kiállítás­sorozat újabb tudósok életét és munkásságát mutatja be dokumentumok és személyes használati tárgyak segítségé­vel. A központi könyvtár fo­lyosóján nemrég megnyílt tárlatot Bay Zoltán fizikus születésének századik, Bárczi Géza nyelvész halálának hu­szonötödik, illetve Moór Gyula jogfilozófus halálának ötvenedik évfordulója alkal­mából rendezték. A logisztikáról Munkatársunktól Az MTA Szegedi Akadé­miai Bizottságának Logiszti­kai Munkabizottsága május 11-én, csütörtökön délelőtt tíz órától tartja regionális konferenciáját, amelynek té­mája a vámlogisztika kapcso­lata és feladatai az európai uniós csatlakozási folyamat­ban. A konferenciát a SZAB székházában rendezik meg. Új mozgalom Budapest (MTI) HÖK-ök a Hallgatókért el­nevezéssel új diákmozgalom bontott zászlót Budapesten. A mozgalomhoz, amelynek kezdeményezői között van a pécsi, a debreceni és a szege­di egyetem hallgatói önkor­mányzata, az alakuló ülésen több mint hatvan diákképvi­selet csatlakozott. A jelen­lévők egy ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett Fe­hér Zoltánt, a régiók szövet­ségének vezetőjét választot­ták a mozgalom elnökének. Fehér Zoltán elmondta: a HÖK-ök a Hallgatókért nem kíván sem struktúráját, sem célját tekintve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának riválisa lenni. A HÖOK-ot támogat­va, kiegészítve, az egész ma­gyar hallgatói mozgalmat kí­vánják „felrázni". Választmányi ülés Munkatársunktól A közelmúltban tartotta ülését a Szegedi Tudomány­egyetem Hallgatói Önkor­mányzatának legfőbb döntés­hozó fóruma, a választmány. A testület egyhangúlag elfo­gadta Jancsák Csaba EHÖK­elnök és az elnökség tagjai­nak beszámolóit egyebek mellett a városi ösztöndíjpá­lyázatról, a költségvetésről, illetve kari HÖK-választá­sokról. A választmány a fel­ügyelőbizottság tagjává vá­lasztotta Dömötör Máté jog­hallgatót. Döntöttek a sport­és rekreációs bizottság, illet­ve a külügyi bizottság létre­hozásáról. Az előbbi elnöké­vé Gellért Gábort választot­ták, az utóbbi vezetését a vá­lasztmány Réti Nórára bízta. Bulik Munkatársunktál Nosztalgia bulit tartanak a JATE-klubban május 11-én, csütörtökön 21 órától, a házi­gazda Varga B. László. Mi­csoda-buli váija a szórakozni vágyókat ugyanott szomba­ton este tíz órától. A SZO­TE-klubban a péntek esti Buddy Holly házibuli 22 órakor kezdődik. A hétvégén szabad szombat party várja az érdeklődőket szintén este tíztől. / / Élelmiszer-tudományi konferencia a SZEF-en Táplálkozni vagy nagyokat enni Magyarországon is megjelent az a réteg, amely egészségtudatoson táplálkozik. (Fotó: Kamok Csaba) A magyar fogyasztók többségének biztosan meglepőnek tűnik a kije­lentés: Magyarországon az élelmiszerek ára ala­csony. Pedig az élelmiszer­ipar és a mezőgazdaság szempontjából valóban így van: az élelmiszerek­hez az európai árak egy­harmadáért jutunk hozzá, míg például a benziné el­éri a 90 százalékot. Ez az oka egyebek között an­nak, hogy az élelmiszer­ipar nem termel annyi profitot, ami biztosíthatná az iparág fejlődését és az ehhez szükséges kutatá­sokat. Negyedik alkalommal ren­dezték meg a nemzetközi élel­mi szer-tudományi konferenci­át a Szegedi Tudományegye­tem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karán. Ebből az al­kalomból dr. Biacs Péter egyetemi tanárral, Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet (KÉKI) főigazgatójával be­szélgettünk a hazai élelmisze­ripar és -kutatás helyzetéről, táplálkozási szokásaink válto­zásáról. Dr. Biacs Péter leszö­gezte, hogy bár a magyar fo­gyasztók többsége számára az élelmiszerek drágának tűnnek, a szociális körülmények miatt még mindig nem lehet értékü­kön árulni ezeket a terméke­ket. Ezt bizonyítja, hogy míg a benzint az európai árak 90 százalékáért vesszük, az élel­miszerek ára Magyarországon alig egyharmada az uniós átla­gáraknak. Ez elsősorban azért jelent nagy problémát, mert így az élelmiszeriparban nem kép­ződik annyi nyereség, amiből a fejlesztéseket és az ehhez szükséges kutatásokat biztosí­tani lehet. - A magyar élelmi­szeripar a mai napig a múltból él - állította a KEKI főigazga­tója. Pedig az Európai Unió­hoz történő csatlakozás követ­kezményei jelentős részben múlnak azon, mezőgazdasá­gunk, élelmiszeriparunk mi­lyen fejlettségi szinten lesz a belépéskor. Biacs Péter el­mondta, hogy gondot nem­csak a viszonylagosan ala­csony árszint, hanem a fo­gyasztás visszaesése is jelent. A korábbi, évi 650 kilogram­mos fejenkénti élelmiszer­fogyasztás mára 100 kilogram­mal csökkent. Főleg húsból és tejtermékekből vásárolunk ke­vesebbet, így ezekben az ipar­ágakban mutatkoznak legin­kább felesleges kapacitások. Az utóbbi években termé­szetesen nemcsak az árak és az élelmiszer-fogyasztás mennyisége, hanem annak szerkezete is változott. Megszűnt a korábbi, 3 milliós vállalati tömegétkeztetés, ez a fajta uniformizált táplálkozás­forma ma már szinte kizárólag a gyermekétkeztetésre korlá­tozódik. Ez kihívást jelent az élelmiszeriparnak, hiszen egy­re inkább az egyéni, speciális fogyasztói igényeket kell ki­elégítenie - mondja Biacs Pé­ter. Ezt mutatja a félkész ter­mékek iránti keresletnöveke­dés, hiszen ezeket az élelmi­szereket egyszerűen, de saját szájíze szerint készítheti el az ember. Biacs Péter szerint ez lesz az élelmiszeripar egyik legdinamikusabban fejlődő te­rülete. Egy másik fontos jelenség, hogy szerencsére Magyaror­szágon is megjelent, és ha las­san is, de bővül az a fogyasz­tói réteg, amely egészségtuda­tosán táplálkozik. Ők azok, akik keresik a természetes úton előállított, garantált minőségű bioélelmiszereket. Ez jelenti a jövőt a magyar mezőgazdaság és élelmiszeri­par számára is, hiszen a világ fejlettebb részén kulcskérdés az élelmiszer-biztonság. Ugyanakkor a KEKI főigaz­gatója szerint szemléletünk­ben, a táplálkozásról vallott nézeteinket illetően még min­dig nem nőttünk fel teljesen ­nem véletlenül. Az egészséges táplálkozás tanítása szinte tel­jesen hiányzik a közoktatási tananyagból, és az orvosegye­temeken is mindössze néhány órát szánnak a táplálkozástu­dományra. A kereskedelem sem készült fel az új igények kielégítésére; nehéz olyan bol­tot találni, ahol a forgalmazott élelmiszerek tulajdonságairól tájékozódhat a vásárló. - A legtöbb magyar ember még mindig úgy gondolja, táplál­kozni annyit tesz, mint jó na­gyokat enni - mondta Biacs Péter. K. G. Elfogadták az SZTE költségvetését Önállóbban gazdálkodnak a karok Több mint tizenkilenc­milliárd forinttal gazdál­kodhat idén a Szegedi Tu­dományegyetem, amely­nek tanácsa legutóbbi ülé­sén fogadta el az intéz­mény költségvetését. A gazdálkodás egyik jel­lemzője, hogy növekszik a karok önállósága. Szerkezetében nem válto­zott a Szegedi Tudományegye­tem (SZTE) költségvetése a jogelőd intézmények büdzséjé­hez képest, növekszik viszont a karok gazdálkodásának önálló­sága. így jellemezhető néhány szóban az SZTE idei, 19 milli­árd 232 millió forintos költség­vetése, amelyet legutóbbi ülé­sén fogadott el az egyetemi ta­nács. Ez az összeg mintegy há­rommilliárd forinttal több a volt intézmények összesített büdzséjénél. A szegedi fel­sőoktatási központ nagyságá­ra jellemző, hogy költségveté­se közel kétharmadát teszi ki a város gazdálkodási kereté­nek. Az integráció ez évi, átme­neti időszakában az oktatási minisztérium a jogelőd intéz­ményekre lebontva határozta meg az előirányzatokat. Az el­múlt idők örökségeként az ag­rár- és az orvostudományi cent­rum mellett megmaradt a volt JGYTF és a JATE alszámlája is. A közeljövőben dől el, hogy a 2001-től életbe lépő végleges integrációig miként módosul az egyetem pénzforgalmának ke­zelése. Az Oktatási Minisztérium mellett két másik forrásból is kap állami segítséget az SZTE. ' A Földművelésügyi és Vidék­fejlesztési Minisztérium pályá­zat formájában nyújt támoga­tást az élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági főiskolai ka­rokból álló Dél-alföldi Agrártu­dományi Centrumnak, míg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az orvostudományi centrum betegellátó tevékeny­ségéhez járul hozzá 6 milliárd forinttal. Az egyetem saját be­vételhez is jut, amely költség­vetésének átlagosan 24-27 szá­zalékát teszi ki. Ez az arány az egyes karokon eltérő lehet: a konzervatóriumban csupán nyolc, a volt SZOTE-n közel hetvenöt százalék a saját bevé­tel, utóbbiba azonban beleszá­mít az OEP-től kapott támoga­tás is. A karok gazdálkodási önál­lósága ettől az évtől növekszik, elindul á decentralizált bérgaz­dálkodás. Az is a karok önálló­ságát erősíti, hogy a megtakarí­tott bért nem vonja el az egye­tem központi gazdálkodó szer­ve. Új költségkeretként jelent­kezik a hallgatói önkormányzat működésének finanszírozása, amely idén 5,5 millió forintot emészt fel. A büdzsé végrehajt­hatóságának biztosítását szol­gálja az az intézkedés, misze­rint minden kar saját költségve­tésének egy százalékát tartalé­kolja az egyetemi szintű rend­kívüli események orvoslására. Ezzel mintegy 200 millió forint tartalék halmozódik fel. Az árvízi védekezés miatt a felsőoktatás költségvetéséből kétmilliárd forintot vonnak el. - Szóbeli tájékoztatás alapján az SZTE büdzséjét 1,17 száza­lékkal csökkentik, vagyis má­jus elsejétől az év hátralévő ré­szében havonta 12-13 millió forintot von el az állam - nyi­latkozta lapunknak Tráser Fe­renc gazdasági főigazgató. Felújításokra - a jogelőd in­tézmények javaslatainak rész­beni elfogadásával - 248 millió forintot irányzott elő az oktatá­si minisztérium. Az év két leg­nagyobb beruházása, a patoló­giai intézet, valamint a tanul­mányi és információs központ kialakításának megkezdése nem képezi a költségvetés ré­szét. Idén 300 millió forint fel­használásával várhatóan elkez­dik a földmunkálatokat a régi vasúti híd szegedi lábánál, ahol a Kossuth Lajos sugárúti épüle­téből kiköltöző patológiai inté­zetet hozzák létre. A tanulmá­nyi és információs központ ter­vezett helyszínén, az Ady téren lévő sportcentrum áttelepítésé­re a világbank idén 750 millió forint támogatást biztosít. Hegedűs Szabolcs Dr. Kentenes Béla emlékére A hír mindig fájdalmas és megdöbbentő, amikor arról értesülünk, hogy egyetemünk professzorai közül valaki elment. A hi­ány érzése most is nagy, mert Kemenes Béla pro­fesszor úrtól kell búcsút vennünk, attól az em­bertől, aki erejét megha­zudtoló módon szerette volna tanítványainak át­adni mindazt, amit a pol­gári jog tudományáról tudniuk kell. Tudtuk, hogy nagyon beteg, de a remény ott élt a szívünk­ben... hátha. A Sors más­képp döntött, s Professzor Úr ezt elfogadta. Kemenes Béla egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Állam­és Jogtudományi Karán 1951-ben fejezte be, ahol a jog- és államtudományok „Sub laurea Almae Mat­ris" doktorává avatták. Az egyetemen gyakornok­ként, majd tanársegédként dolgozott, s közben az MTA ösztöndíjasa lett. 1956-tól a Magyar Tudo­mányos Akadémia Állam­és Jogtudományi Intézeté­nek tudományos munka­társaként tevékenykedett, s eközben kapcsolódott be a Polgári Törvénykönyv kodifikációs bizottságának munkájába, mint a bizott­ság titkára. 1958-ban tért vissza az egyetem állam­és jogtudományi karának polgári jogi tanszékére, melynek vezetését 1961-tól nyugdíjazásáig látta el, 1979-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Tudo­mányos kutatói tevékeny­sége a szerződési rendszer elvi és gyakorlati problé­máinak kutatására terjedt ki, s ezen belül is elsődle­gesen a felelősségi rend­szerre] foglalkozott Tudo­mányos és oktatói munká­ja mellett aktívan részt vett az egyetem közéleté­ben, melynek során dé­kánhelyettes, dékán, majd 1968-1970 és 1983-1987 között az egyetem oktatási rektorhelyettesi feladatait is ellátta. Kiváló oktató­ként nagy hozzáértéssel in­tézte a hallgatók ügyeit a legfelsőbb szinten is. Egye­temi hallgatók generációit nevelte, tanította nemcsak szeretett szakmájára, ha­nem az életre is. A Szegedi Tudomány­egyetem rektora és rektori hivatalának minden dolgo­zója nevében búcsúzunk. Köszönjük azt az emberi és tanári segítséget, melyet professzor úrtól hallgató­ként és kollégaként kap­tunk. A Szegedi Tudomány­egyetem rektori hivatala In memóriám dr. Torma József Súlyos gyásza van a ma­gyar orientalisztikának: el­hunyt a Szegedről elindult kiváló nyelvész, etnográ­fus, orientalista dr. Torma József, aki 1990 óta a kül­ügy szolgálatában fontos diplomáciai feladatkört lá­tott el előbb Isztambulban főkonzulként, majd Anka­rában követségi tanácsos­ként, s végül Kazahsztán fővárosában, Alma Atában nagykövetként. Pályája csúcsán, alkotóereje teljé­ben ragadta el a halál, 57 éves korában. E nekrológ írója a 60-as évek elején figyelt fel a JA­TE Bölcsészettudományi Karán a háromgyermekes özvegy pedagógusnő szor­galmas és igen tehetséges fiára. Néhány év múlva munkatársak lettünk az Élelmiszeripari Főiskola Idegen Nyelvi Lektorátu­sán. Torma József hatal­mas ambícióval hódította meg az európai, majd a ke­leti nyelveket. A lófő szé­kely család kései utóda Körösi Csorna Sándor nyomdokain haladva a turkológiát választotta élethivatásul. Az oszmán törökön kfvül elmélyedt a baskír, a kazah, a mongol nyelv tanulmányozásában, s utazásai során hatalmas etnográfiai anyagot gyűj­tött, bejárva Kína és Mon­gólia távoli vidékeit is. Tu­dományos fokozatát a bas­kír népi gyógyászat téma­körében védte meg. Ami­kor elszólította a diplomá­cia, akkor is hu maradt a Magna Hungariában ma­radt testvéreinkhez, a bas­kírokhoz, akik valósággal nemzeti hősként tisztelik. Akadályt nem ismerve, egészségét nem kímélve szorgalmas méhként gyűj­tötte anyagát nagy művé­hez, a türk népek összeha­sonlító néprajzának meg­írásához. E munka már nem készülhetett el, elra­gadta a halát, de emléke fennmarad műveiben, ta­nítványai, barátai, volt munkatársai és tisztelői emlékezetében. A SZTE Szegedi Élelmi­szeripari Főiskolai Kar dr. Torma József emlékét ke­gyelettel megőrzi és ápolja. Dr. Rakonczai János, a SZÉF nyugalmazott vezető nyelvtanára A HÖOK emelné a normatívát Budapest (MTI) Jövő évben a hallgatói normatíva 70 ezerről 85 ezer forintra, 2002-től pedig 100 ezer forintra történő emelé­sét javasolja a Hallgatói Ön­kormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az oktatási tárcának - jelentette be Kucsera Tamás Gergely, a diákszervezet elnöke. Is­mertetése szerint a juttatás összege az 1992-es 65 ezer forinton történő bevezetése óta mindössze egyszer, két évvel ezelőtt bővült 7,7 szá­zalékkal. A diákvezető szólt arról is, hogy a HÖOK hall­gatói közéleti és kulturális normatíva bevezetésére tesz javaslatot. A juttatás a hall­gatói önkormányzatok és ön­tevékeny körök kiszámítható támogatottságát, működését tenné lehetővé. Összege jövő évben ötezer, 2002-ben hétezer forint lenne hallga­tónként. MÍHÉÉÉH^

Next

/
Thumbnails
Contents