Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-09 / 107. szám

KEDD, 2000. MÁJ. 9. Pollenszezon DM-információ Újra tüsszög a város, főleg azok, akik a pázsitfiivekre allergiásak. A hirtelen jött nyári meleg hatására gyorsabban és egy időben több fűfaj kezdett virágozni, s emiatt a levegőben levő pollenmennyiség elérte az allergiás határértéket - tudtuk meg Juhász Miklóstól, a Szegedi Tudományegyetem növénytani tanszékének docensétől, aki évtizedek óta.méri a levegő pollen-koncentrációját. A szakember elmondta: jelenleg legalább 10 fűfajta virágzik, s Szegeden és környékén a levegő fűpollen-koncentrációja a megengedett értéket jóval meghaladja. A határérték egy légköbméterben 30 pollen, ezzel szemben Szegeden május 2-án 80-at mértek. A levegőben szállingózó nyárfapihék önmagukban nem okoznak allergiás tüneteket, de az ezekben megkapaszkodó pollenek igen. Az orr nyálkahártyáját ingerlő virágpor, illetve a pollennel társult nyárfapihék okozzák gyakori tüsszögést, s más allergiás tüneteket. Nyert a Szegedért Egyesület Május - a 90 éves Délmagyarország hónapja (7.) „Együtt lélegzik a várossal" Dr. Kasza Ferenc egyetemistaként a sportoldalt bújta, ma az egész újságot átolvassa. (Fotó: Sehmidt Andrea) A Polgári Szegedért Egyesület még az elázó önkormányzati ciklus idején kapott ingyenes használatra egy 79 négyzetméteres irodát a Kelemen utca és a Viktor Hugó utca sarkán álló épületben. A jelenlegi közgyűlés azonban a múlt év júliusában úgy határozott, hogy az egyesülettel a bérleti szerződést azonnali hatállyal felbontja. Ezt nem fogadta el a szervezet jelenlegi vezetősége, illetve elnöke, dr. Csapó Balázs. Mint arról beszámoltunk: a városi bíróság első fokon az egyesületnek adott igazat. E döntés ellen viszont az önkormányzat jogi képviselője nyújtott be írásban fellebbezést. Úgy tűnik, e PSZE-ügy most nyugvópontra ért: a szegedi városi bíróság ugyanis április 21-én elutasította a felperes keresetét, azaz másodfokon is pert nyert az egyesület. Az önmagát újabban „csak" Szegedért EgyesületMunkatársunktól A szegedi egyházzenei hetek keretében ma 19 órakor az alsóvárosi Ferences-templomban Csanádi László orgonek nevező szervezet irodájában tehát a (P)SZE és ifjúsági tagozata is jogszerűen tarthat összejöveteleket. Az önkormányzat azon fölvetése sem állja meg a helyét, hogy az irodahasználat elengedhetetlen föltétele: a szervezetnek képviselővel kell jelen lennie a közgyűlésben. A következményekről dr. Csapó Balázs a (P)SZE elnöke elmondta: a vezetőségi tagok ezentúl hetente egyszer rendszeresen fogadóórát tartanak, s a szervezet önálló hírlevelet is megjelentet. Mivel a (P)SZE is csatlakozott a szegedi civil szervezetek által kezdeményezett, úgynevezett korrupcióellenes hálózathoz, többek között azoknak a szegedieknek a jelentkezését várják, akik a különböző jellegű visszaélésekről információval rendelkeznek. Az elnöktől megtudtuk: az egyesület tagsága döntött úgy, hogy a szervezet teljes megnevezéséből „szüneteltetik" a „polgári" jelzőt „mindaddig, míg e szó vissza nem nyeri értékét." Ú. I. naművész ad hangversenyt. Műsorán Bach-, C. Franckés M. Reger-művek szerepelnek. Blokflőtén közreműködik: Kovács Gábor A Délmagyarország 90. születésnapjára készülődve portrésorozatban szólaltatunk meg olyan embereket, akik valamilyen módon évtizedek óta szorosan kötődnek Szeged lapjához. Dr. Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese 34 évvel ezelőtt vette először kezébe az újságot, melynek egy időben szerzője is volt, ma pedig hivatalból is a Délmagyarország olvasásával kezdi a napot. „Somogyszobi vagyok. Csurgón érettségiztem, az első Délmagyarországot 1966-ban vettem a kezembe, akkor kerültem Szegedre joghallgatónak. A József Attila Kollégiumban laktam, oda járt az újság. Reggelente a portán elkértük, a sportoldalt végigolvastuk, miközben többire is oda-odafordítottunk. így a lap segítségével kezdtem megismerkedni a várossal. Megszerettem Szegedet, az egyetem elvégzése után itt is ragadtam. Mihozzánk a lap 1972 óta jár rendszeresen. Véleményem szerint, aki a megyeszékhelyen lakik, az főként a DM-ből értesülhet a városban történtekről, a programokról. Érdekes, ma már a sportot nem nagyon böngészgetem. Egyrészt kevés az időm, másrészt, nem sok jót tudnék mondani a mai szegedi sportról... Nyolc éve vagyok a melyei bíróság sajtófelelőse, így, hivatalból is azzal kezdem a napot, hogy kezembe veszem az újságokat. A megyében működő bíróságokról megjelenteket ismernem kell, ezért a Délmagyarországot és a Délvilágot is elolvasom, majd az országos lapokat. Előfordul, hogy egy-egy cikket éppen csak átfutok, és este pedig otthon, amikor már jobban van idő, akkor pedig alaposan elolvasom. A Délmagyarország formálja a közvéleményt, így a város életére is hatással van. Szegeden az egyetlen médium, amely tényleg részletességgel tudósít az eseményekről, kommentálja azokat. Érezni a cikkeken, hogy egy-egy újságírónak megvan a saját szakterülete, amelyet folyamatosan nyomon követ. Sok információ közvetlenül is segíti a munkámat. A rendőrségi tudósításokból szerzek tudomást a jelentősem bűncselekményekről, így amikor hozzánk érkezik az ügy, akkor nagy vonalakban tudom, hogy mi történt. Öröm a számomra, hogy a lap kiemelten foglalkozik a bíróság munkájával. Milyen hiányosságokat említenék? Vannak időszakok, amikor csak a negatív szenzációkra megy rá a lap. Véleményem szerint több pozitív dologról kellene hírt adni, tudósítani, olyanokról, amelyek előrébb viszik az ügyeket. Persze a hiányosságokat is fel kell tárni, ám úgy érzem, ebben a városban nagyon sok értékes, pozitív dolgot tevő ember él, aki megérdemelné a nyilvánosságot. Nagyobb teret érdemelnének azok az egyesületek, civil szervezetek, amelyek a város hírnevét öregbítő teljesítményt nyújtanak. A Délmagyarország legnagyobb erényének azt tartom, hogy velünk együtt él, lélegzik, krónikáját írja a bennünkeí érintő, körülvevő eseményeknek. A madártani egyesület megyei szervezetének alelnökeként is örömömre szolgál, hogy egyre több cikk foglalkozik a környezet* és természetvédelemmel. El kell mondanom, hogy a nyolcvanas évek közepe táján magam is írogattam az újságba. Amikor madarászni voltam és egy ritkább madárfajjal találkoztam, vagy egy szép természeti eseménynek voltam tanúja, ami megihletett, akkor hazamentem és azt papírra vetettem. Amikor hasonló témában profi, az iránt fogékony és felkészült újságírók tollából olvashatok egy-egy jó cikket a DM-ben, az lelkileg is feltölt." Lejegyezte: V. Fekete Sándor SZEGED 5 Ajándék óvodának DM-információ Egymillió forint értékű festményt és rézkarcot ajándékozott a szatymazi óvodának Macskássy Izolda festőművész. A gyermekintézmény anyagi támogatását szolgáló alkotásokat tegnap, hétfőn délután adta át az óvoda vezetőjének, Nacsa Jánosnénak, aki kérdésünkre elmondta: az alkotásokat a későbbiekben kívánják értékesíteni. Répa a rádióban Munkatársunktól Ma, kedden délután 3-tól szól az FM 93,1 MHz-en, a Magyar Rádió Szeged hullámhosszán a Répa. Az egyetem kommunikáció szakos hallgatói készítik a háromórás műsort, melyben szóba kerülnek a győzelem napján a győzelem fegyverei, továbbá artistákkal ismerkedhetünk, csónakázhatunk egészen egy lakás ajtajáig, lesz még pusztaromantika, karrier-tanácsadás, tavaszi zsongás és foci. Arcok DM-információ A Rádió 88 Arcok című magazinműsora minden héten kedden este 8 órától jelentkezik a 95,4 MHz-en. A stúdió vendégei hétről hétre Szeged város társadalmának és gazdasági életének illusztris képviselői. Vass Imre mai vendége Vörös Gabriella, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Hangverseny Munkatársunktói Május 14-én, vasárnap délután 3 órától rendezik meg Szegeden a Forrás Szállóban a Csermák és Hamido Könnyűzenede tanszaki hangversenyét A közönség 70-nél több műsorszámnak, együttesek és szólisták produkcióinak tapsolhat majd. A növendékek zongorán, szintetizátoron, gitáron, ütős hangszeren játszanak majd, illetve az énektanszakosok is ízelítőt adnak majd tudásukból. A zenede minden érdeklődőt szívesen lát a koncerten. Orgonakoncert Szeged új belvárosa lesz a Plaza Élet költözik a Búvár-tó partjára Nem hipermarket, hanem bevásárló- és szórakoztató központ nyitja meg kapuit május 23-án, keddi napon Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút és a Búvár-tó közötti területen. A csaknem egy Kárász utcányi fedett területen Szeged új belvárosa épül fel. Azokban a városokban, amelyekben már épült hasonló bevásárló- és szórakoztató központ, új színt kaptak a hétköznapok és az ünnepek. Budapesten, Győrött, Székesfehérváron, Debrecenben és Pécsett új városrészek születtek a Plazáknak köszönhetően. S hogy miért más egy bevásárló- és szórakoztatóközpont, mint a hipermarket? Erre Bánáti Antal, a Szeged Plaza igazgatója adta meg a választ. - A Plazákban nem az ár és az áru mennyisége a meghatározó - mondta az igazgató -, nem nagy tömegű termékek kínálják magukal, hanem olyan jellegű szórakozás, vásárlási lehetőség honosodik meg, amely teljesen egyedülálló. A szegediek sokféle szaküzlet egyedi kínálatával találkozhatnak majd. A Szeged Plazában 80 üzlet, köztük négy nagyáruház - élelmiszer, elektromos, ruházati, kozmetikai - váija azokat a látogatókat, akik nem csak vásárolni jönnek, hanem szeretnék a szabadidejüket kellemesen eltölteni. A Plazákban három tevékenység él meg békésen egymás mellett és erősíti egyik a másikát. Jelen van a hagyományos kiskereskedelem a minőségi árut kínáló üzleteivel, aztán a szolgáltatói kör, többek között a cipőjavító, a pénzintézet, s legvégül a szórakoztatás. A Szeged Plazában eltölthet úgy egy napot a család, hogy mindenki megtalálja a számításait: aki vásárolni szeretne, az vásárol, aki egy új filmre kíváncsi, az moziba megy (kilenctermes multiplex áll a filmbarátok rendelkezésére), s a megerőltető időtöltés közben be lehet ülni éttermekbe, kávéházba, sörözőbe is. (Apuka még este is visszatérhet a Plazába, hogy kipróbálja a szerencséjét a játékteremben.) A bevásárló- és szórakoztatóközpont várja azokat a baráti társaságokat, amelyek majd a bowling-, avagy a squashpályán érzik jól magukat. - A Plaza sajátos „üzletmi x" - folytatta gondolatmenetét Bánáti Antal -, amely akkor működik jól, ha találkozik a vásárlók igényeivel. A Szeged Plaza csapatának azon kell lennie, hogy minél több embert tudjon az új Belvárosba becsalogatni - színes és igényes kulturális, valamint szórakoztató programokkal. Ha ugyanis valaki már az első pillanatban jól érzi magát, akkor szívesen vásárol, költi a pénzét. És ha sikerük van a vállalkozóknak, az üzletek bérlőinek, akkor az egész Plaza működtetése is sikeres. A Szeged Plaza fekvése kiváló. A Búvár-tó adottságaira majd a programokban épít a vezetés. A bevásárlóés szórakoztatóközpontot könnyű megközelíteni, az l-es villamosnak például itt lesz a végállomása. A gyalogosok parkosított sétányokon közelíthetik meg a főbejáratot. A Plaza alatti mélygarázsban 600 autó fér el, odafönt, az épület előtt további 300. Az épület alapterülete 20 ezer négyzetméter, a teljes terület a tóval együtt 5 hektár, azaz 50 ezer négyzetméter. A belső tér mediterrán hangulatot áraszt, olyan művészi megoldásokkal, amelyek segítségével visszaköszönnek a jellegzetesen szegedi épületek stílusjegyei. A Plaza természetesen klimatizált, minden évszakban a legkellemesebb hőmérséklet fogadja a látogatókat. A nyitva tartás is az igényekhez igazodik: az üzletek általában reggel 9-től 21 óráig állnak a vevők rendelkezésére. Az éttermek, sörözők, sportpályák megvárják a mozik utolsó előadásainak végét. Vasárnap 10kor nyitnak az üzletek, de este 7-ig még ünnepnapokon is nyitva tartanak, (x) csörög a Pannon GSM B

Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Újszászi Ilonával oszthatják meg. Újságíró munkatárunk munkanap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon fogadja hívásaikat. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Nyárfa. Szenvednek a nyárfák miatt a szegediek! Ki a pollen, ki a „szöszös virágpelyhek" miatt prüszköl. Szeged jellegzetessége, hogy a város több pontját is e gyorsan növő fafajjal tették árnyékossá, de az is, hogy minden tavasszal fölbukkan a „Csörögben" a nyárfa ellenes vélemény. Most Rózsi Károlyné (444989) mondta el sokak óhaját: az SZTE Tanárképző Kara idegen nyelvi lektorátusának is helyet adó egykori laktanya körül, a Hattyas soron ki kellene irtani a nyárfákat. Megtudtuk: tavaly ott ritkították a fákat, de idén nem terveznek hasonló akciót. Az intézmény műszaki osztályvezetője, Tőke Jenő szerint akkor vágnak ki újabb fákat, ha az Ady téren elkezdődik a könyvtár építése, ezért az egyetemi sportpályákat az egykori laktanya területén kell kialakítani. Képviselő (?) A társasházi közös képviselők zöme keményen dolgozik, viszont közülük egyesek csakis addig tüsténkednek, míg el nem nyerik az éppen kiszemelt ház lakóinak bizalmát - osztotta meg a „csöröggel" tapasztalatát Vargáné. Az ilyen képviselők a pénzt fölveszik, de ezért nem csinálnak semmit! — dohogott olvasónk, aki szombaton megjelenő írásunkra reagált. Elcserélt szerződések. A Vízmű Kft.-től kapott levelet Vígh Andrásné, de a neki címzett borítékban másvalaki közszolgáltatási szerződése volt. A Rábéi utcában hasonlóképpen jártak mások is. Olvasónk a cég ügyfélszolgálatának munkatársától úgy értesült: a postázással megbízott alvállalkozó vétett. Mi pedig Kecse-Nagy Sándortól, a Vízmű Kft. kommunikációs osztályvezetőjétől megtudtuk: e sajnálatos tévedéseket a szerződések megkötésével megbízott kollegáik orvosolni fogják. Sín és lámpa. A négyes villamos végállomásánál gyakori a baleset, aminek oka, hogy a síneken és az úttesten a biztonságos áthaladást biztosító lámpás gyalogátkelő messze van „csörgött" olvasónk (485866), aki szerint a gyerekek által is gyakran használt, de „illegális" átkelőnél egy „kerengős korlátot" kellene elhelyezni. Hangos!!! Ha nyár, akkor szabadtéri rendezvényözön. A Tesco környékén élők nevében Kovács Miklós (494-410) tiltakozott az éjjeli foci mint túl zajos, ezért a pihenni vágyókat zavaró rendezvény ellen. Ii llnaal.