Délmagyarország, 2000. május (90. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-09 / 107. szám

6 HELYI TÜKÖR KEDD, 2000. MÁJ. 9. Kszms Díiim oooo a 0660 igen kedvező perc­Vajda Júlia (Francia királykisasszony) és Andrejcsik István (Kukorica Jancsi) a II. felvonásban. (Fotó: Kamok Csaba) Különút címmel válási magazin jelent meg az új­ságosstandokon. A lap ÖL lete igazán eredetinek mondható, hiszen e téma­körben önálló periodika még nem látott napvilá­got. Az országos terjesz­tésé, 48 oldalas, egyelőre ötezer példányban, ne­gyedévente piacra kerülő konfliktuskezelő lap Sze­geden - a Makadám Mű­velődési Egyesület kiadá­sában, a Bába és Társai Kiadó és Nyomda támo­gatásával - született. Szer­kesztői szándéka szerint a Különút a családok, a há­zasságok védelmezését, erősítését, a válási kultúra humanizálását szolgálja, kríziskezelési technikákra tanít. A magazin lehetséges olva­sótábora tág, mert a Különút­Amitől nem halunk meg, megerősödünk Válási kalauz - Szegedről ban a még ép, illetve a már föl­bomlott családok tagjai egya­ránt találnak olvasnivalót. A tényfeltáró (rások közlése mel­lett ismeretterjesztésre, jogi, etikai és vallási tanácsadásra is vállalkozik a lap. A valóságos élethelyzetek bemutatása má­sok számára tanulságul szol­gálhat, ezért a szerkesztők arra hívják föl a lap olvasóit, hogy így váltunk mi... cfmmel doku­mentum- és életút pályázatukat küldjék el a Különútnak. A házasság megtartásában vagy felbontásában szinte min­den korosztály érintett. Ré­misztő adat, hogy Magyaror­szágon minden második házas­ság zátonyra fiit. A válást nép­betegségnek nevezi a Különút, mely ezért fontosnak tartja, hogy olvasóival, jeles szemé­lyiségekkel együtt gondoljuk újra a család, a házasság intéz­ményének mai fogalmát, sze­repét és helyzetét. A mögöttes okokról szólva krízishelyzete­ket mutat be. Például azét a fe­leségét, akit a „jó tanácsot adók" addig heccelnek válásra kényszerített félje kisemmizé­sére, míg a férfi kétségbeesésé­ben megöli nejét. Az esettanul­mányok között olvasható Bor­dán Irén filmszínésznő törté­nete, aki útravalóul egy Nietzs­che-idézetet ad: amitől nem tékok 1959-es újraindulásakor is műsorra tűzték, és követ­kező két évtizedben is rend­szeresen felbukkant a prog­ramban. Utoljára 1979-ben láthatta a szegedi közönség, így joggal érezhette az opera­társulat, hogy érdemes lepo­rolni, és a meglévő jelme­zekből a lehető legszerényebb költségvetéssel bemutatni. Toronykőy Attilának jutott a hálátlan feladat, hogy a semmiből valamit csináljon. Belógatható, fekete-fehér raj­zolt díszletet talált ki, ami roppant szerencsésnek bizo­nyult, nemcsak ára miatt, ha­nem azért is, mert eleve enyhe ironikus színezetet adott a na­iv, édes-bús népiességnek és a hazafias huszárromantikának. Kacagtató rendezői ötlet a zsi­nóron behúzott, rajzolt birka­nyáj a fekete báránnyal, és az is jól sült el, hogy Jankovics Marcell immár klasszikussá lett kiváló rajzfilmjének fel­használásával láttatták a tö­rök-magyar csatát. Kacsóh daljátékát sokféle­képp színre lehet vinni, a me­se a legabsztraktabb színpad­képet is elviselné, ám elen­gedhetetlen, hogy minden szerepét egyéniség játssza. Kukorica Jancsit ezúttal And­rejcsik István alakította, akitől szerencsére távol áll a hős­szerelmes póza, ahol csak le­hetett, igyekezett humorral megjeleníteni a figurát. A go­nosz mostohát életre keltő Lőrincz Zoltán vérbeli vásári komédiás, egy-egy látványos csípőringatással, váratlan be­szólással, apró geggel, furcsa gesztikulációval tette élveze­tessé a játékot. Iluska vegy­tiszta naivaszerep, Keszei Bo­rit illúziókeltő, hapivas szép­sége és csengő hangja is pre­desztinálta rá. A kényeskedő francia királylányt egy kis Eiffel-toronnyal a fején Vajda Júlia játssza, akinek karikatú­raszerű alakítása jó példa arra: kellő profizmussal éá tehet­séggel tökéletes egységbe for­rasztható a színészi és a voká­lis produkció. Bagó szerepé­ben Vághelyi Gábor elsősor­ban az énekeinivalóra kon­centrált, stílusos, szépen for­mált dalokat hallhattunk tőle. A francia királyt és a falu csőszét játszó Gábor Géza or­gánuma biztató, de alakításá­ból egyelőre hiányzik a sze­mélyiség átütő ereje. Réti Atti­lához nem áll közel ez a sajá­tos játék- és énekstílus, leg­alábbis strázsamesterként nem volt túl meggyózó. A János vitéz naiv mesevi­lága távol áll korunktól, azok­ban az üres percekben, ami­kor se a zene, se a színészi já­ték, se a rendezői lelemény nem köt le, a három felvonás kicsit hosszúnak tűnik. Ka­csóh egyszerű, tiszta, kereset­len muzsikája viszont meg­lepően keveset vesztett érté­kéből, már a stílusosan meg­szólaltatott nyitány jelezte: Oberfrank Péter és a színház zenekara nem is vették fél­vállról. H. Zs. díjai mellett felesleges az eltelefonált időt számolgatni. Sőt, Miklós a rengeteg ked­vezménynek köszönhetően még olcsóbban beszélhet. Például a Part­ner Számok és a 0660 Otthon szolgál­tatás jelentősen csökkentik a leggyakoribb hívások költségeit, a Beszédes Délután és Beszédes Hétvége pedig különösen alacsony percdíjakat kínál a megadott időszakokban. És ez csupán négy a megannyi 0660-kedvez­ményből! Ugye, Ön sem szeretné a percek számol­gatásával tölteni a drága idejét? További információén hívja a 06 40 660 660-as kék számot! www.0660.hu Anyák napja a Corával Munkatársunktól hal meg az ember, attól megerősödik. A Különút önálló rovatban foglalkozik a válási árvák, a gyerekek helyzetével, illetve az elárvult, vagyis „vasárnapivá" lefokozott szülők gondjaival. E lap mint közhasznú kezde­ményezés civil kontrollként nyomon követi a törvénykezési, jogalkalmazói, bírósági gya­korlatot, jelzi a hibákat és hiá­nyosságokat. Ízelítőül néhány cím a Kü­lönútból: Családterápiás lélek­gyógyítás, Boldogabb családo­kat kívánunk!, Apátlan társada­lom, Kapcsolattartás vagy amit akartok, Bemutatkozik az El­vált Apák Érdekvédelmi Egye­sülete, Válás miatt hajlékta­lan?, Elűzött anyák menedéke, Menekülés rossz házasságok­ba, Ambivalens társadalom ­kétértelmű közmorál, Cserben­hagyva, Pokoljárás... Pénte­ken este premiert tartottak a Szegedi Nemzeti Színház­ban: az operatagozat Toronykóy Attila rendezésében, Oberfrank Péter dirigálá­sával Kacsóh Pongrác népszérű daljátékát, a Já­nos vitézt mutatta be. A bérlettulajdonosok a teát­rum anyagi gondjai miatt elmaradt operabemuta­tók helyett ezt a produk­ciót választhatják kárpót­lásként. A színházi életben ismeret­lennek számító Kacsóh Pong­rác a VIII. kerületi állami főgimnázium matematika-fi­zika szakos tanára volt, ami­kor Bakonyi László szöveg­könyvére és Heltai Jenő ver­seire öt hónap alatt megkom­ponált daljátékát, a János vi­tézt 1904 novemberében a pesti Király Színházban hatal­mas sikerrel bemutatták. Az alig egy évvel korábban meg­nyílt zenés teátrum alapító­igazgatója, Beöthy László jó érzékkel vállalta fel a darabot: a János vitéz sikerével egyet­len magyar színpadi mű sem vetélkedhetett, több mint há­romszázszor játszották egy­végtében. A daljáték már a harmincas években megjelent a Dóm tér csillagtetős színpa­dán, a Szegedi Szabadtéri Já­A Cora Szeged felejthetet­len anyák napját rendezett azoknak a családoknak, akik­nek gyermekei megnyerték a hipermarket által kiírt vers- és prózaíró versenyt. „Az én anyukám" témában általános iskolás korúaktól vártak alko­tásokat a verseny szervezői, valamint az együttműködő partnerek: a Délmagyarország Kft., a Vendéglő a Régi Híd­hoz, a Szeri Csárda, valamint az Euró Volán Taxi. A megadott határidőre kö­rülbelül 100 pályamű érkezett, ezeket zsűri értékelte, amely­nek tagjai voltak: Panek Jó­zsef, a Délmagyarország mun­katársa, D. Görög Mária iro­dalmár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársa, valamint Domon­kos Eszter francia-magyar szakos tanárnő. Első helyezést ért el: Nagy Fruzsina (8 éves, Dózsa György Ált. Isk.) Szentgallay György (9 éves, Dózsa), Fü­löp Tamás (5/B, Gedói) és Rengei Noémi (4/C, Tisza­János vitéz a nagyszínházban Naiv huszárromantika Szeles Tímea és családja az ünnepi ebéden. (DM-fotó) parti). A második helyezettek: Kószó Bence (3/B, Béke), Muskó Mónika (4/C, Tisza­parti) és Szalontai Nikolett (6/A, Taijánváros IU.). A har­madik helyen végeztek: Sze­les Tímea (3/A, Tarjánváros III.), Kocsis Flóra (Kossuth) és Horváth Zsolt (6/C, Odessza). Az első helyezettek vasár­nap, május 7-én családjukkal Ópusztaszerre kirándulhattak, megtekintették a Feszty-kör­képet és a Szeri Csárdában ebédeltek a vezető, Frank Zsolt meghívására. A második és a harmadik helyezetteket és édesanyjukat a Vendéglő a Régi Hídhoz vezetője, Kovács Zsolt vendégelte meg anyák napján. A családokat Az Euró Volán Taxi szállította Ópusz­taszerre. Miért is tenné, hiszen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents