Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

PÉNTEK, 2000. ÁPR. 28. Türelem és fegyelem RENDŐRNAP III. A belügyminiszter elégedettsége és elégedetlensége Javára változott az állomány összetétele Pintér Sándor úgy véti, a rendörök szakmai képzése európai színvonalú. (Felvételünk egy makói fórumon készült, háttérben a polgármester, Búzás Péter. Fotó: Karnok Csaba) A csongrádi rendőrkapitányság sajátos helyzete a kisvárosi miliő mellett a népmesék módjára terjedő pletykákból is adódik, ez utóbbi persze nem csak segítheti, hanem könynyen tévútra is viheti a rendőri munkát. Az immár kitúnó munkakörülmények között dolgozó, jól szervezett polgárőrséggel segített állomány - nem véletlenül országosan a jobbak közé tartozik. Harminchárom évvel ezelőtt Sipos János, a Csongrádi Rendőrkapitányság vezetője a kisvárosban járőrként kóstolt bele a rendőri életbe. Az évtizedek során végigjárta a ranglétrát, s 1999. március elsejétől kinevezett vezetőként irányítja a város mellett három környező község (Csanytelek, Felgyő és Tömörkény) biztonságáért is felelős kapitányságot. E feladat esetleges felvállalásáról pár évvel ezelőtt az „emberközeli rendőrként" ismert alezredes még jobbára kételyekkel fogalmazott, mondván: nem hiszi, hogy valaha ilyen beosztásba kerül. A megbízott, majd kinevezett státuszban kapitányként eltöltött másfél év elteltével Sipos János immár lapunk érdeklődésére - főként a munkatársait dicsérve - arról szólt, hogy az élet kapitányságvezetőként még nem állította olyan helyzet elé, Vannak jó néhányan, akik nem is sejtik, milyen iskola áll a szegedi repülőtér mögött. A Bajai úti intézményből nyaranta több száz fiatal rendőr „ballag el", hogy utána az ország számos pontján védjen és szolgáljon bennünket. A három másodéves őrmester. Horog Szilvia, Kondás Attila és Teodos István már „élesben" próbálja azokat a fogásokat, melyeket az iskolában sajátítottak el. Baja felől érkezve Szegedre az út bal oldalán álló hatalmas fák között egy magas kerítéssel körbevett épületet pillantunk meg. A zárt kapu melletti fülkében egy rendőr posztol. Az ő tudta nélkül ki- és bemenni nem lehet. A vigyázott „objektum" pedig nem más, mint a szegedi rendőriskola. A második évfolyamra közel 170 hallgató jár, ebből csak 27 a lány. Közülük az egyik az apostagi Horog Szilvia. Nőként azért választotta a rendőrpályát, mert bizonyítani akart a fiúk előtt. Szülei és két húga támogatja őt mindenben, sőt a barátai fel is készítették, hogy mire számíthat a „rendőrsuliban". Nyomozástant, közlekedési ismeretet, közrendet, szabálysértést és még számos, a szolgálat során hasznos dolgot tanulnak. A kiképzés során nem tesznek különbséget a nemek között, de azért a küzdősportoknál a fiúk ügyelnek a hölgyek testi épségre. Szilviát Kunszentmártonra osztották be mint közrendes járőr. Idősebb kolléA csongrádi rendőrkapitányság vezetője, Sipos alezredes türelmes ember. (Fotó: Tésik Attila) amely csak nehézkesen megoldható problémát jelentett volna a számára. A mostanára meglehetősen kicserélődött állomány ifjabb tagjainak szerinte a leköszönd, tapasztalt idősek folyamatosan átadj(t)ák a szakmai fogások mikéntjét, s így el tudták érni, hogy a kapitányság színvonalas munkája a generációváltással átmenetileg se romoljon. Az utóbbi időben megjelent új bűnözési formák, így a kábítószerrel kapcsolatos esetek sem szaporodtak el a városban és térségében, csupán a nyári, Körös-toroki üdülőterületen rendezett nagyszabású kavalkádok idején tapasztalható e téren jelentősebb - negatív - változás. A szakmai ranglétrát végigjáró rendőri vezető bármikor, akár gyakorlati szempontból is instrukciókkal tudja ellátni a rá jobbára gáját figyeli, tőle tanulja meg, hogyan kell odamenni egy szabálytalankodó autóshoz, hogyan kell megszólítani. Munkája során azt tapasztalta, hogy a férfi vezetők jobban tartanak a női rendőröktől. - Ebben van is valami, mivel mi sokkal hamarabb büntetünk, mint a srácok - mondta Szilvia. A szegedi Kondás Attila családjában nem ő az egyedüli egyenruhás, a bátyja tűzoltó. Szülei meglepődtek, mikor bejelentette, hogy rendőr lesz, de most megszokták. Azért választotta ezt a hivatást, mert úgy érzi, hogy végre változni kezd a rendőrség, fiatalodik az állomány, egyre több a diplomás köztük. A kiképzés alatt a jogi tanulmánnyal akadt egy kis gond, mivel új szabálysértési törvényt fogadtak el, így egy hónap alatt kellett mindazt újravenni, ami megváltozott. Az apátfalvi őrsön teljesít szolgálatot hat társával együtt. A lakok eleinte egy kicsit idegenkedve fogadták őt és miskolci kollégáját, de mára már ismerősként köszönnek rájuk az utcán. Legtöbbször tanyabetörésekhez és feketemunmindig felnéző fiatalokat. Sipos János ma is vallja, hogy az elméletet és a gyakorlatot össze kell egyeztetni. A járőri múlt kihatásairól szólva a rengeteg lakossági segítséget említette, a személyes ismerősök (vagyis a lakosság zöme) utcán járván-kelvén rendre felhívják a figyelmét a visszásságokra, s általában megannyi jól felhasználható információhoz juttatják. A kisvárosi miliő persze a pletykák és álhírek miatt könnyedén tévútra is terelhetik a rendőr munkáját, ami egy újabb leküzdendő, néha eléggé fogós feladatnak bizonyul. A sok összetevőből álló lakossági kapcsolattartást a kapitány szerint az immár jól működő polgárőr egyesület is kitűnően segíti, e szervezet a rendőrséggel példaértékűen működik együtt. Az idő elteltével rengeteg újdonság is jelentkezik a rendőri munkában, így a kapitány szerint például a jogszabályi változások rendszeres követését mellőző, rendőri feladatot ellátó személy egy-két hét kihagyás esetén a felkészültség terén igen jelentősen lemarad, ezért a kapitányságon többek között erre is fokozott figyelmet fordítanak. Az ötvenhat éves alezredes gondol az utódlásra is, ám szerinte ez természetes, hiszen egy rendőri vezetőnek folyamatosan foglalkoznia kell a megfelelő utánpótlás kinevelésével. M. Sx. J. kához riasztják őket. Szerencsére komolyabb bűncselekménnyel még nem volt dolga, ugyanis jól működik a „faluhíradó", vagyis itt mindenki tud mindenkiről mindent, semmi sem marad titokban. Teodos István három éven keresztül járt a szegedi katonai gimnáziumba, de bezárták, így rendőrnek állt. A menetelés és a sportok nem jelentettek neki különösebb nehézséget, hiszen „katonáéknál" szinte ugyan ezt tanulták. A kisteleki kapitánysághoz osztották be, jelenleg Bakson és Ópusztaszeren teljesít szolgálatot. Gyakran hívják ki társaival együtt az ópusztaszeri szociális otthonból elszökő egy-egy ápolt megkeresésére. A kutatást most már rutinból végzik. Az erdőben lévő öreg kastélyból csak egyetlen betonút vezet ki. A szökevényeknek nincs kedve a bozótosban bóklászniuk, így a rendőröknek sem kell a fák között keresgélniük őket. Szépen kiállnak az útra, s megvárják, míg a világgá menő a karjukba sétál. Kormos Tamás Az ópusztaszeri találkozó előtt interjút kértünk Pintér Sándor belügyminisztertől. Óhatatlanul szóba került az árvíz, hiszen a védekezési munkák szervezése ehhez a tárcához is tartozik, a hatalmas költségek miatti elvonás pedig az önkormányzatokat és a rendőrséget is érinti. Az egykori országos főkapitány beszélt arról is, hogy mivel elégedett, hol van szükség erősítésre a testületnél. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt években minőségileg sokat javult az állomány, színvonalasabb teljesítményre képes, ezt pedig az eredmények is tükrözik. - Miniszter úr! A tiszai árvíz hetek óta rettegésben tartja az országot. A veszélyeztetett településeken élők a kezdet óta talpon vannak, mozog a katonaság, rengeteg helyről érkezik segítség. A Belügyminisztérium milyen szerepet vállal az árvízi védekezésben? - Minisztériumunk a határőrség, a rendőrség, a katasztrófavédelem közvetlen irányításában vesz részt kezdte válaszát Pintér Sándor. - A másik fontos feladatunk pedig a katasztrófavédelmi törvényből adódik: össze kell hangolnunk a különböző tárcák munkáját. A nemzetközi kapcsolatok felélesztésében is részt veszünk. Mondhatni, szinte valamennyi európai országból érkezett segítség, és a tengeren túlról is. KormányMunkatársunktól Ha minimális mértékben, de mégis csökkent a megyénkben bekövetkezett közúti balesetek száma - áll abban az összefoglalóban, amelyet a tavalyi évi tevékenységéről készített a Csongrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság. Az adatok szerint Csongrád megyében az 1998-as 840 balesethez képest tavaly 817 eset történt. Folyamatorendelet döntött úgy, hogy a kárelhárítás, az újjáépítés költségeit a Belügyminisztérium elkülönített számlájára utalják át. Az igazolt költségeket továbbítjuk a védelmi bizottságoknak, az önkormányzatoknak. - A híradásokban napi százmilliók röpködnek védekezésre fordított költség címén. Mekkora most ez az összeg? A pénz „kigazdálkodása" hogyan érinti az önkormányzatokat, a rendőrséget? - Ezidáig, csak a védekezésre 8,7 milliárd forintot utaltunk át. Ami pedig a pénz előteremtését illeti: a Belügyminisztérium is a költségvetésének 2,1 százalékával érintett a költségek viselésében. A minisztériumon belül ez két nagy csoportra oszlik, az önkormányzatok, és a közvetlen irányítás alá tartozó szervek költségvetési támogatását is érinti. Az önkormányzatokra eső elvonás 7,3 milliárdot tesz ki. A megyei önkormányzatoktól az elvonás mértéke 2,1 százalék. A helyieknél figyelembe vettük az adóerő-képességet is, átlagosan 1 százalékos költségvetési elvonást jelentett a településeknek. Az egyéb területeken pedig a jövőt szolgáló fejlesztésekre szánt pénzeket voltunk kénytelenek megrövidíteni. Óvatosan kell kezelni az elvonásokat, hiszen a működési kiadások 90 százalékát a bérek és járulékaik teszik ki. - Várható-e a közeljövőben, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszere változik olyan módon, hogy több pénz marad helyben? san csökken a személyi sérüléssel járó balesetek száma, s ez a folyamat már 1990 óta tart. A legsúlyosabb közlekedési balesetek, vagyis a halálos kimenetelű szerencsétlenségek számra 11 százalékkal csökkent: tavaly hatvanhatan haltak meg a megye útjain, egy évvel korábban pedig hetvenhárman. Ugyanakkor a megyeszékhelyen, Szentesen és minimális mértékben Kisteleken nőtt a halálos balesetek száma. A mégis kedvezőbb statisztikához nagy mértékben hozzájárult, hogy - Dolgozunk rajta. Nem találtuk még meg a 100 százalékos megoldást. Ha kialakul az elképzelésünk, akkor először az önkormányzati szövetséggel kívánjuk megtárgyalni. Egy biztos: az a támogatási rendszer, amely az önkormányzatok egyharmadát önhibáján kívül hátrányos helyzetbe hozza, az nem jó, változtatni kell rajta. - Mint egykori rendőrnek és országos főkapitánynak régóta rálátása van a testület helyzetére. Elégedette azon feltételekkel, amelyek között egykori kollégái jelenleg dolgoznak? - Ez nehéz kérdés, hiszen minden technikai eszköznél van egy modernebb. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor elégedetlen vagyok. Ha viszont azt nézzük, hogy ebben az évben közel 1000 Niva terepjárót tudunk biztosítani a rendőrségnek, akkor már elégedettségről kell beszélnem, hiszen ekkora technikai fejlesztés egy esztendőn belül emberemlékezet óta nem történt. Egységes számítástechnika alkalmazásával is szeretnénk előbbre lépni 2000-ben. Ugyanakkor a kommunikációban el vagyunk maradva, a rendőrrádiók többsége nem tudja azt a teljesítményt nyújtani, ami elvárható lenne. De elégedetlen vagyok a kollégák szolgálati öltözékének korszerűtlenségével, az állomány jelentős részének elhelyezési körülményeivel - tehát akad bőven fejleszteni való. - Ha már a Nivákat említette, lehet, hogy meglesz ennek a böjtje a magas fogyasztás miatt... Makón és Csongrádon 11 -ről 4-re csökkent a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma. A baleset-megelőzési bizottság beszámolójából kiderül, hogy még mindig személygépkocsival okozzák a legtöbb balesetet, bár az utóbbi években egyre több kerékpáros és gyalogos szerepel az „okozó" rovatban. A bizottság tevékenységének középpontjában a balesetek számának további csökkentése áll. Ennek érdekében célirányos megmozdulásokat - Ezek az autók a nyugateurópai követelményeknek megfelelően készültek, katalizátorosak, közvetlen befecskendezésűek. A fogyasztásuk is kedvező. -És a rendőrségi állomány személyi összetétele megfelel a kívánalmaknak? - Évek óta olyanok kerülhetnek csak be a testületbe, akik legalább érettségivel rendelkeznek. Ez minőségi változást eredményezett az személyi összetételben: felkészültségben, bevethetőségben és munkaképességben is jobb lett a gárda. Ugyanakkor látszik a gazdaság élénkülő hatása, mert növekszik a fluktuáció, olykor éppen a legjobban felkészülteket csábítják el a testülettől. Ez azt is bizonyítja, hogy mind a tiszti főiskola, mind a tiszthelyettesi intézmények színvonalas képzést biztosítnak a hallgatóknak. A jövőben egyébként egységesíteni kívánjuk a határőr- és a rendőrképzés első időszakát, így a hallgatók menet közben akár módosíthatnának is elképzeléseiken. - Ha összeveti rendőri pályafutását és a jelenlegi, miniszteri beosztását, melyiket érzi testhezállóbbnak? - Mindig az adott feladatnak a megoldása, az adott kihívásra való válaszadás számomra a legfontosabb. A múltból csak annyit jegyzek meg, amennyi a jövő építéséhez nélkülözhetetlen tapasztalatokkal szolgál. Előre tekintek, a célkitűzéseimet reálisan szoktam meghatározni. V. Fekete Sándor szerveznek, amelyeket az iskolakezdés időpontja körül tartanak, illetve kifejezetten kerékpárosoknak és autósoknak szóló akciókat rendezek. A balesetvédelmi szakemberek több versenyt is szerveztek, s kitüntetett helyet kaptak ebben a folyamatban az iskolások, hiszen őket kell elsősorban a helyes közlekedésre nevelni. A beszámolóból kiderül az is, hogy több fontos szegedi, s a közlekedéshez kapcsolódó rendezvényen feltűnik a balesetmegelőzési bizottság standja. Fiatal rendörök bevetésen Teodos István, Horog Szilvia, Kondás Attila és társaik már nagyon készülnek a rendőrnapra. (Fotó: Karnok Csaba) Baleset-megelőzési helyzetkép