Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-28 / 99. szám

IV. RENDŐRNAP PÉNTEK, 2000. ÁPR. 28. Három ország határán Csongrád megye főbb bűnügyi mutatói, 1997-1999. 1997 1998 1999 1999 országos Ismerté vált bűncselekmények száma: 21 812 18 312* 18 865 19 250 17 836** 505 716 100 000 lakosra jutó bűncselekmények száma: Országos rangsor: 5132,2 4308* 5. 13* 4470,4 11. 4583,3 4246,3** 6. 12** 5 011,1 Ismertté vált elkövetők száma: - ebből fiatalkorú 4722 519 5165 465 5218 440 140 (KM) 11 540 Személy elleni hűnycselekmények száma: - ebből befejezeti emberölés: 534 17 600 14 479 9 180882 250 Emberölések felderítési mutatója: 93.75% 92.85% 77,77% Közlekedési bűncselekmények száma: 838 766 744 20 503 Visszaélés kábítószerrel: 57 116 194 2860 Gazdasági bűncselekmény: 238 394 514 20 318 Vagyon elleni bűcsclckmények száma: 14 491 12 833 13 649 358 036 Erőszakos, garázda-jcllegű bűncselekmények száma: 862 886 816 28 277 Nyomozáskezdeményezések száma: - ebből: eredményes nyomozások száma: 24 732 13 036 20 016 II 188 18 803 8223 560 450 560450 Nyomozás eredményességi mutató: 55.38% 50,9% 47,2% 50,1% Ismeretlen tettes ellen indult nyomozások száma: 20 451 14 340 14 312 379 235 Ismeretlenből felderített bűncselekmények száma: 10 651 6774 5771 139 799 Ismeretlen tettes felderítési mutató: 52.10% 40,3% 40,3% 36,9% * Bűncselekmények száma az 1996-ban egy ügyben elkövetett 3500 rendbeli okirat-hamisítás nélkül. (A nyomozás 1997-ben lett befejezve) ** Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK csalássorozat-ügye nélkül (1414 rb. bűncselekményt Csongrád megyében követtek el, 1995-ben, a nyomozást 1999-ben fejezték be. Készület az Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika alapján. Olajügyek, milliárdok Csongrád megye az ország délkeleti részén helyezkedik el, két or­szággal, Szerbiával és Romániával határos. Több, mint 420 ezres la­kossága 8 városban, 52 községben, valamint az ezek vonzáskörzetébe tartozó, egyre veszélyez­tetettebbé váló kiterjedt tanyavilágban él. Me­gyeszékhelye Szeged, a Dél-Alföld egyik legjelen­tősebb kulturális, ide­genforgalmi és bevásár­lócentruma. A megye gazdasága összetett, a városokban ipari centrumok alakultak ki, az algyői kőolaj és földgázmező országos viszonylatban is fontos energiaforrás, az em­berek jelentős részének a mezőgazdaság biztosítja a megélhetését. Speciális je­gyekkel nehezednek ránk az országosan jellemző problé­mák. A határ mentén egyre erősödő bűnözői csoportok alakultak ki, az idegenforga­lomba beépülve terjesztik ki nemzetközivé tevékenységü­ket. Az általuk megyénk te­rületén létrehozott vállalko­zások többnyire a fekete­gazdaságot bővítik. Az ille­gális határforgalom fontos tényezője a lopott gépkocsik csempészete a zöldhatáron, melynek megszüntetése ko­moly és kiemelt feladata a rendőrségnek és a határőrize­ti szerveknek. Az idegenforgalomban érezhető a nemkívánatos tu­rizmus, a feketemunka-vál­lalás, és egyéb jogsértés cél­jából ideutazók nagy száma. A külföldiek egyben jogsér­tések potenciális áldozatai is kiszolgáltatottságuk (a ma­gyar nyelvet nem beszélik, személy-, és helyismeretük nincs) miatt. Az idegenforga­lom generálja az illegális pénzváltást, a csempészetet a „csencspiacok" működését. Az idegenrendész'eti szolgá­lat rendszeres akciókat és el­lenőrzéseket hajt végre, melynek eredményeként 472 főt utasított ki az országból az 1998. évi 391 fővel szem­ben. Az egyenruhás állomány elsődleges feladata a lakos­ság biztonságérzetének javí­tása, szinten tartása. Szeged belvárosában és a nemzetkö­zi forgalmat is lebonyolító autóbusz-pályaudvarral egy­bekapcsolt vásárterületre posztos rendőri szolgálatot szerveztünk annak érdeké­ben, hogy a rászorulóknak mindig legyen kihez fordulni segítségért, felvilágosításért. Ugyanezen célból a nyári idegenforgalmi idényben Szeged város szívében rend­őrségi „Minicentrumot" mű­ködtettünk. A bűnözés új keletű súly­pontjai a gépjárműlopások és a lakásbetörések gyakoribbá válásában, a bűnözés szerve­zettségének növekedésében, a külföldi bűnelkövetők fo­kozott részvételében és a lő­fegyverek mint elkövetési eszközök szaporodásában ha­tározhatók meg. Az elkövetői kör vizsgálata során mérhető hatása volt a délszláv válság­nak, s a román állampolgár­ságú - feketemunkát végző ­bűnözői körnek. Az ismertté vált bűncselekmények döntő többsége a vagyon ellen irá­nyul. Az ellopott járművek egyik célországa Jugoszlávia illetőleg utódállamai, fgy je­lentős szállítási útvonal hú­zódik a megyén keresztül, ugyanis a bűnözői csoportok fokozottan kihasználják a zöldhatár viszonylagos átjár­hatóságát. Emiatt szoros együttműködést tartunk fenn a határőrizeti szervekkel, ille­tőleg a Szabadkai Belügyi Titkársággal is. Ennek kö-, szönhetően a személygépko­csi lopások száma 1998-hoz viszonyítva 42 százalékkal csökkent. A kábítószer-bűnözés több vonatkozásban is érinti Csongrád megyét, hiszen a tranzitcsempészet egyik fő útvonata itt húzódik. Megje­lent a kábítószerek szinte tel­jes skálája, a megyében fo­lyamatosan bővül a fizetőké­pes felvevőpiac. A jelenlegi helyzet a kábítószerrel kap­csolatos jogsértések dinami­kus növekedését vetíti előre. Az ezzel kapcsolatos bűncse­lekmények elleni harc jelen­tős eredményének tekinthető a felderítő osztály által már­cius közepén közúton lefog­lalt 15 kilogramm, mintegy 100 millió forint értékű hero­in, mely a rendőrség belföldi felderítő tevékenysége törté­netének máig egyik legna­gyobb fogása. Országosan megfigyelhető tendencia, hogy a büntetőel­járás során az eddigiekben méltatlanul háttérbe szorult áldozatokra egyre nagyobb figyelem összpontosul. En­nek megfelelően szeptember­ben került sor az Áldozatvé­delmi Iroda átadására, amely a bűncselekmények sértettjei­nek nyújt jogi és mentális tá­mogatást. Régiónk iránt érzett fele­lősség motiválta 1998. de­cemberében a Bűnügyi Kabi­net létrehozását. Célja, hogy olyan felelős vezetők tudják kicserélni információikat, akik valamilyen formában megyénk biztonságáért tevé­kenykednek és javaslataik­kal, elképzeléseikkel képesek olyan stratégiai, taktikai cél­kitűzések megfogalmazására, amely a kollektív biztonság megteremtését segíti elő. Az elmúlt időszak pénz­ügyi nehézségei ellenére 1999-ben két rendőrőrssel és egy kapitánysággal lettünk gazdagabbak. Az országhatár közelsége, a kiterjedt tanya­világ miatt hoztuk létre a röszkei rendőrőrsöt. Szep­tember 30-án a Kisteleki Rendőrkapitányság egy új, korszerűen berendezett épü­letbe költözhetett. Ugyan­ezen a napon Bakson egy új rendőrőrs kezdhette meg mű­ködését. A főkapitányság vezetése évek óta különös figyelmet fordít nyugállományba vo­nult munkatársaira. Volt kol­légáink körében rendkívül kellemes fogadtatásra lelt, hogy minden évben a rendőr­nap alkalmából találkozót szervezünk nekik. Szűkös pénzügyi lehetőségeink el­lenére gondot fordítunk az anyagilag rászoruló nyugdí­jasok megfelelő támogatásá­ra, születésnapjukról rend­szeresen megemlékezünk. Csongrád megyében bőven volt olajügy az el­múlt évtizedben, olyany­nyira, hogy még ma is számos esetben folyik a bírósági tárgyalás. Bár úgy tűnik, az olajos kor­szaknak leáldozott, még­is megdöbbentő, hogy csak a megyében - rend­őri számítások szerint ­5,3 milliárd forint úszott el az olajon. Aki csak alkalmanként ol­vas újságot, hallgat rádiót, vagy néz televíziót, annak is nyilvánvaló tény: Csongrád megye érintett az úgynevezett olajügyekben. Egy időben egymást érték a leleplezések, majd a bírósági tárgyalások, a hozzáértők mégis azt mond­ták, nem az igazi nagyhalakat kapták el, akik az olajból meggazdagodtak, azok to­vábbra is élvezhetik könnyen keresett pénzük áldásait. Amikor Pallag László kisgaz­da országgyűlési képviselő Békés megyében „borított", sokan hasonló leleplezéseket jósoltak Csongrád megye ese­tében is. Ezek a látványos le­bukások azonban elmaradtak, mindez azonban nem jelenti azt, hogy a rendőrség ne foly­tatott volna vizsgálatot. Foly­tatott, de újabb bűncselek­mény nyomaira nem bukkan­tak. Azonban ami a múltat ille­ti, annak is érdemes áttekinte­ni az olajügyekkel kapcsola­tos fejleményeit. Az adatok­ból kiderül, hogy 1991 és 1999 között Csongrád megyé­ben 83 esetben kezdeményez­tek eljárást, de egy esetben megtagadták a rendőrök a nyomozást. Az így megma­radt 82 eljárással is országos szinten a harmadik legtöbb olajügy, vagyis Csongrád me­gyében meglehetősen élénk volt az olajhamisítással, for­galmazással kapcsolatos tevé­kenység. A fent említett 82 ügy kö­zül 51 esetben volt eredmé­nyes a felderítés, vádemelés azonban csak 22 ügyben szü­letett, 25 ügyben a nyomozást megszüntették, s négy eljárás jelenleg is folyik. A 22 vád­emelés csak hat alkalommal hozott jogerős ítéletet, a többi esetben még tart a bírósági tárgyalás. A felderítés és a nyomozás elrendelése után 31 ügy más szervnél, jelentős részben a vám- és pénzügyőr­ségnél folytatódott. A rendőrség számításai szerint a 83 ügyben okozott kár, illetve elkövetési érték 5,3 milliárd forint, melyből 5,2 milliárd az adóbevétel csökkenéséből adódott. Nehezíti ezt az összesítést, hogy eddig senki sem hatá­rozta meg, hogy mit jelent az „olajügy" kifejezés, ezért ál­talában az adócsalást és a jö­vedékkel való visszaélést te­kintik ilyen jellegű bűncselek­ményeknek, amelyek során kőolajszármazékokkal élnek vissza a tettesek. Hogy ponto­sabb legyen a kép, érdemes felsorolni azokat a magatar­tásformákat, amelyek valakit olajossá tettek. Népszerű megoldás volt, hogy az adó­nemeket nem tartalmazó olaj­termékek behozatalakor HTO-ként vámkezeltették, majd belföldön gázolajként értékesítették. Ugyancsak gyakori volt, hogy a színező anyag bevezetését követően a színezéket különböző vegyi eljárásokkal kivonták, s az így nyert anyagot üzemanyagként hozták forgalomba. Ezt hívja a köznyelv savazásnak. Elő­fordult az, is, hc^y. engedély. alapján továbbfeldolgozásra szánt kül- és belföldről fo­gyasztási adó nélkül beszer­zett kőolajszármazékokat haj­tóanyagként hoztak forgalom­ba, illetve szabványon kívüli származékokat (világító pet­róleum, orsóolaj, műszerolaj stb.) üzemanyagként árultak. Rendkívül elterjedtnek számí­tott a halasztott vámfizetési kedvezménnyel importált kő­olajszármazékok értékesítése, melyet nem követett az utóla­gos vámfizetés. Ezen túl meg kell még említeni a fiktív számlázásra létrehozott vál­lalkozások alapítását, akik gazdasági tevékenységet nem végeztek, ezzel szemben számlát állítottak ki az illegá­lisan forgalomba került üzem­anyagok legalizálására. Bár úgy tűnik, az olajos korszaknak vége, mégis szo­morú, hogy ekkora fekete- és szürke-jövedelmek termelőd­tek az illegális szférában, ki­kerülve a legális gazdaság fo­lyamatait. Ezekre a kihívá­sokra pedig nem kizárólag rendőri módszerekkel kellett volna válaszolni. Arató László A tavalyi krónika Január 8.: A röszkei rendőrőrs avatása. Március 11.: Felderí­tőosztály munkatársai 15 ki­logramm heroint foglaltak le Szeged határában egy sze­mélygépkocsi átvizsgálása során. Június 3.: Rendőrségi in­formációs „minicentrum"-ot adtak át a szegedi Dugonics téren. Június 14.: A TV2 „For­ró nyomon" című műsorá­nak segítségével sikerült el­fogni az 1999. március 25­én a 25 éves benzinkutas sé­relmére Csengelén elköve­tett emberölés gyanúsítottját. aki áldozatát a kasszában lé­vő csekélyke pénzért több késszúrással megölte. Június 24.: A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság és a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövet­sége együttműködési megál­lapodást írt alá. Június 26.: A „Boszor­kány" beavatkozó alosztály a VIII. országos és nemzetközi rendőrkommandós versenyen első helyezést ért el. Július 1.: A Szegedi Ren­dészeti Szakközépiskolából 46 elsőéves hallgató került kinevezésre próbaidős rend­őrőr mesterré, valamint 52 fő végzős kézdhette tényleges szolgálatát a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitánysá­gon. Július 6-11.: Bűnmegelő­zési tábor Mártélyon. Július 12-16.: Közleke­désbiztonsági nyári tábor Öt­tömösön. Szeptember 30.: A kiste­leki rendőrkapitányság, a bak­si rendőrőrs és az áldozatvé­delmi iroda ünnepélyes átadá­sa. November 10.: Az Arad Megyei Rendőri Főfelügyelő­ség munkatársai elfogták a november 4-én eltűnt makói taxis megölésével és kirablá­lapjai sával gyanúsított két román férfit. November 1.: Az 1998­ban indult „Tanya-program" elnyerte az Országos Bűn­megelőzési Tanács különdíját. November 5.: BM orszá­gos karatebajnokságot ren­deztek Szegeden. November 30.: Szőke Péter ezredes, a Szegedi Rendőrkapitányság korábbi vezetője nyugállományba vonult, a kapitányság új ve­zetője a volt kiskőrösi kapi­tány, Balogh Zoltán rendőr alezredes lett. December 3.: „Hármas­határ"-találkozó Szegeden. Munkatársunktól Agip Hungária, Autó-Cent­ral '97 Kft., Barát Bt., Buda-Pi­ért Kereskedelmi Kft., Civil Biztonsági Szolgálat, Coca-Co­la Beverages Kft., Continentál Kft., Csongrád Megyei Agrár­kamara, Csongrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság, Csongrád megyei Kereskedel­mi- és Iparkamara, Csongrád Megyei Közgyűlés, Csongrád Város Önkormányzata, D-ég Thermo-Star Kft., Dégáz Rt., Dél-alföldi Erdészeti Rt., Dél­magyarország Kft., Dél-ma­gyarországi MÉH Rt., Dél-Ti­sza Menti ÁFÉSZ, Dózsa Me­zőgazdasági Szövetkezet, Dre­A rendőrnap támogatói her Sörgyárak Rt., Első Beton Kft., Emitel Távközlési Rt., Ericsson Távközlési Kft., Flora­tom Kft., Forrás Hotel, Garzon Bútor Rt., 1848/49-es Szabad­ságharc Szegedi III. Honvé­dzászlóalj Hagyományőrző Egyesülete, Hanza-Kruger Rt., Heavytex Rt., HOD-Mezőgazda Rt., Hódmezővásárhely Város Önkormányzata, Intereuropa Bank Rt., KÉSZ Kft., Kistelek Város Önkormányzata, Kossuth Mgtsz., Makó Város Önkor­mányzata, Medikémia Rt., Mol Rt., Montana Rt., Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Orako Kft., Önkéntes Tűzoltó­zenekarok Fennmaradásáért Alapítvány, Gyula, Pick Rt., Postaigazgatóság, Rákóczi Me­zőgazdasági Szövetkezet, Rend­ór- tiszthelyettes Képző Iskola, Róta Pakk Kft., Somodi Bor­gazdaság Kft., Szeged Város Önkormányzata, Szegedi Nem­zetközi Vásár- és Piac Kft., Szentes Város Önkormányzata, Szerencsejáték Rt. Területi Igazgatóság, Tisza Volán Rt., Ut-Vasút Kft., Varta Hungária Kft., Benitel Kft., Bercsényi Gépesített Lövészdandár (Hód­mezővásárhely). A Rendőrnap melléklet a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság támogatásával készült. Szerkesztette: V. Fekete Sándor Információs pavilon a szegedi Dugonics téren. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents