Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-22 / 95. szám

8 HÚSVÉT IDEJÉN SZOMBAT, 2000. ÁPR. 22. misztérium ta/a A jelképekkel teli ünnep Dr. Kiss Imre tarjáni plébános, liturgiatanár a Varga Mátyás által a Tátra téri templomba készített stációk egyikével. (Miskolczi Róbert) A húsvét teológiai értelemben a legfontosabb, és jelképekkel leginkább átszőtt keresztény ünnep, melynek során a hívek Jézus halálának és feltámadásának misztériumát ünneplik mondotta dr. Kiss Imre tarjánvárosi plébános, a Hittudományi Főiskola liturgia professzora, akivel a húsvéti liturgia kialakulásáról beszélgettünk. - Mióta, és milyen liturgiával ünnepli a keresztény egyház a húsvétot? - Teológiai tartalmát tekintve a húsvét a legnagyobb és a legősibb keresztény ünnep. Voltaképpen az ószövetségi zsidó pészáh-ból fejlődött ki, hiszen az a vacsora, amelyet a zsidó húsvéti vacsora idején és formájában Jézus utoljára elköltött a tanítványaival, az ószövetség Húsvétjának újjáformálása. Már az apostolok idején is így ünnepelték: az Apostolok cselekedeteiben Szent Lukács ttja, hogy a hét első napján összejöttek kenyértörésre, illetve a kenyértörés említése az első korinthoszi levélben is szerepel. A zsidó szokástól való különbség az volt, hogy míg ők a hetedik napot, a sabbat napot ünnepelték, mfg a keresztények az Űrnapját ülték meg. Eleinte kenyértöréssel vagy úrvacsorával tartották, heti ünnep formájában, majd később kialakult az évi ünneplés rendje is. - Mi volt az oka, hogy az ünnep misztériuma, illetve a szokások, mint a böjt, ennyire hűen megmaradtak? - Az apostolok igehirdetésének az volt a lényege, hogy a keresztre feszttett Jézus feltámadt és él, aminek mi tanúi vagyunk. Az igehirdetés a feltámadás tanát nemcsak mint megemlékezés állította be, hanem úgy fogták fel, hogy Jézus jelen van az egyházában és különösen az eucharisztiában. Az ünnep külsőségei csak később, az évszázadok során rakódtak rá a húsvétra. Az első három században egynapos ünnep volt, majd a negyedik századtól alakult háromnapossá. Ennek a célja valószínűleg az lehetett, hogy a hívek jobban átéljék a húsvéti misztériumot. Maga a misztérium Jézus halálát és feltámadását együtt jelenti. Ezt azért fontos így kimondani, mert a húsvét szó kapcsán a hfvek sokszor csak a feltámadásra gondolnak, a misztériumot viszont nagycsütörtöktől húsvét vasárnapig, bibliai időszámítás szerint estétől estéig ünnepeljük. Maga az ünneplés azt jelenti, hogy a húsvéti tikokkal azonosul a hívő, és újraéli azokat. A böjtölés is innen származik. Jézus önként vállalt szenvedést értünk, mi pedig azonosulunk az értünk szenvedővel, s megvonunk magunktól valamit, például az étkezést. A böjt egyébként már az ószövetségben is a bűnbánat tartásának egyik formája volt, akárcsak a hamuba ülés vagy a ruha megszaggatása. - Melyik a liturgia leggazdagabb része? - A húsvéti vigília vagy virrasztás, amely nagyszombaton késő este sötétedés után kezdődik. Ez a negyedik századtól alakult ki és öt részből áll. Az első a tűzszentelés, a húsvéti gyertya meggyújtása, a fény liturgiája, mellyel hálát adunk Krisztus világosságáért, aki széttörte a sötétséget. Aztán a Szentírásból ószövetségi és újszövetségi olvasmányok segítségével a megváltás tanítását elmélkedjük át: ez a virrasztás, amikor a keresztény hívek zsoltárokkal, könyörgéssel ünnepelnek. Ezt követi a keresztség liturgiája. Az ókeresztény korban ilyenkor szolgáltatták ki a keresztségét, és a felnőtt keresztségét lehetőleg ma is ekkor szolgáltatjuk ki. A következő rész maga a szentmise, vagyis az eucharisztia liturgiája, majd pedig egy sajátos közép-európai szokás, a húsvéti körmenet záija a sort. Sokáig ez volt az ünnep csúcspontja, ami onnan is adódik, hogy a körmenetben mindenki tevékeny volt: vonult, énekelt, zászlót vitt, vagyis értette, míg a régi liturgiából - azáltal, hogy latinul folyt és háttal történt - az egyszerű hívek egy kissé ki voltak zárva. - Az első niceai zsinat mondta ki először kánonban a húsvét megünneplését Constantin császár alatt. Miért volt ez fontos? - Az első niceai zsinattól kezdett az egyház mindent rendszerbe foglalni. Igazából nem is az volt a fontos, hogy a húsvéti ünnepet kánonba, vagyis törvénybe foglalják, hanem a heti húsvétot, a vasárnapi istentiszteletet kellett törvénnyé tenni. Talán meggyengült a keresztények érzéke hozzá. Az első száz évben természetes volt, hogy a közösségbe való meghívás, az ajándékokban való részesülés kitüntető jog. A tömeges megtérések után azonban nyilván egyfajta fellazulás, felhígulás következett be a kereszténységben, így határozott törvényekkel kellett állítani, hogy a vasárnapi szentmise az egyház lényeges alkotóeleme. - A szimbólumokban gazdag ünnepet a népszokások sokasága a köríti. Hogyan alakult ki a kölcsönhatás? - A templomi és a népi szokások szinte kezdettől fogva hatottak egymásra. Ezen kívül a mi égtájunkon a húsvétnak a tavasszal való kapcsolata is hozzájárult a népszokásokhoz való viszonyhoz: ez az új élet, a fény, a virágzás, a téli sötétség megszűnésének ideje. A húsvéti locsolkodás például a templomi szenteltvíz hintéséből ered, hiszen a húsvéti liturgia keresztségi részében található a vízszentelés, amely után mindenkit meghintenek az újonnan szentelt vízzel. Ennek a profán folytatása - más felhangokkal is persze -, hogy a fiúk elmennek a lányokat meglocsolni. A húsvéti tojás pedig az élet szimbóluma: látszólag holt és élettelen tárgy, amelyből kikel az élet, és ez is a feltámadással kapcsolatos jelentéssel bír. - Miről szól az egyház húsvéti tanítása? Fejlődik-e a húsvéti liturgia? - Inkább arra törekszünk, hogy a gazdag húsvéti liturgiában található szimbólumok felfogásában segítsünk a híveknek. A húsvétnak tulajdonképpen alapvető jelképei vannak, mint a víz, a fény, a gyertya, az ige, a kenyér, mégis egy-két szóval kell segíteni benne, hogy a szimbólumokat miért használjuk. A fejlődés inkább abban a törekvésünkben található, hogy minél többen és minél tevékenyebben bekapcsolódjanak a misztérium átérzésébe. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat után a prédikáció szentírás jellegű lett. Tehát nem erkölcsi buzdítást, vagy valamilyen dogma magyarázatát adjuk, hanem homíliát tartunk, tehát kifejtjük a szentírási szakaszokat. Húsvétkor nyilván a feltámadási szakaszokat olvassuk és magyarázzuk, vagyis minden pap - nyilván a maga egyénisége, élményei alapján Krisztus feltámadásáról beszél. Az egyházban nagypénteken nincs szentmise, hanem a passió, a szenvedéstörténet meghallgatása, a kereszthódolat és az áldozás történik, nagyszombaton pedig késő este kezdődik a mise. Ekkor is próbálunk a teljes húsvéti titokról beszélni. Nagypéntek például nem gyásznap, és a liturgikus szín nem fekete, hanem piros, ami a vértanúság, a szeretből vállalt halál, az odaadott élet színe: ilyenkor is a szeretet győzelméről beszélünk, amely megváltást szerez nekünk. Panelt József < ái Római katolikus plébániák Alsóváros: szombaton zsolozsma 7.15-korés 18.30-kor, szentmise 7.30 és 17.30-kor, délután 16 órakor óvodások szentmiséje. Vasárnap 7, 10 órakor szentmise, délután 15,30kor betegek szentmiséje, este 17.30-kor szentmise. Hétfőtől szerdáig reggel 7,30-kor és este 17,30-kor szentmise, csütörtökön 18 órakor szentmise. Belváros: nagyszombat: 9 órakor zsolozsma, 20 órától húsvéti vigília: a dóm előtt tűzszentelés, húsvéti örömének, keresztvízszentelés, iskolás hittanosok keresztelése, szentmise, kb. 22 órakor feltámadási körmenet a Dóm téren. Vasárnap: 10 órakor püspöki mise. Kelsőváros: szombaton 18 órakor szentmise. Vasárnap 7, 9, 11 és 18 órakor szentmise. Hétköznapokon 6.30-kor, 7 és 18 órakor szentmise. Rókus: szombaton 7, 8 és 18 órakor szentmise. Vasárnap 7 órakor szentmise barkaszenteléssel, 9, 11 és 18 órakor szentmise. Hétfőtől szerdáig 7, 8 és 18 órakor szentmise. Csütörtökön és pénteken 18 órakor szertartások. Békctelepen vasárnap 12 órakor szentmise. Móraváros: szombaton 18 órától szentmise. Vasárnap 7kor, 9-kor, 11.30-kor és 18 órakor mise, 15 órakor szentmise a ll-es kórház kápolnájában. Újszeged: szombaton 16 órakor a kápolnában, 18 órakor a templomban szentmise. Vasárnap 7, 9 (barkaszentelés, körmenet. passiók 11.30 és 18 órakor szentmise a templomban. Hétköznapokon 18 órakor szentmise. Tarjánváros: szombaton 18 órakor szentmise. Vasárnap 9 órakor barkaszentelés, 11 szentmise 18 órakor betegek szentmiséje. Hétköznapokon 18 órakor szentmise. szertartások Szent József Jezsuita Templom (Dáni u. 3.): Nagyszombaton nincs szertartás. Vasárnap reggel 4.30-tól húsvéti feltámadási liturgia, majd 8, 9, II, 17.30 és 19.30 órától szentmise. Hétfőn 8, II és 18.30 órakor szentmise. Petőfitelep: nagyszombaton 20 órakor húsvéti vigília, vasárnap és hétfőn 10 órakor szentmise. Szerdán 17 órakor, pénteken 17.30-kor szentmise. Tápé: nagyszombaton 20 órakor húsvéti vigília, vasárnap 8 és 10 órakor, hétfőn 8 órakor szentmisék. Kedden, szerdán és pénteken 7 órakor szentmise. Kiskundorozsma: nagyszombaton: reggel 7 órakor Jeremiás siralmai, 20 órakor húsvéti vigília szertartásai és szentmise. Vasárnap 7, 9, 11.30 és 18.30 órakor szentmisék, a 9 órai után feltámadási körmenet. Hétfőn 7 és 9 órakor szentmise, este nincs szentmise. Szőreg: vasárnap 9 és 18 órakor szentmisék. Hétköznap 7-kor szentmisék. Görög katolikus egyházközség Lechner tér: Nagyszombaton 18 órakor Nagy-Szent-Bazil-liturgia, 19 órakor feltámadási szertartás körmenettel. Vasárnap 9 órakor feltámadási liturgia pászkaszenteléssel, 10.30-kor gyermekmise pászkaszenteléssel. Hétfőn 9 ünnepi szent liturgia, kedden 18 órakor szent liturgia. Református egyházközség Honvéd tér: vasárnap 8. i 1 és 18 órától istentisztelet úrvacsorával. Petőfitelep 9 órától istentisztelet úrvacsorával. Gyálarét: 15 órától istentisztelet úrvacsorával. A hittanórák időpontja: az általános iskolák 1-3. osztályosainak szombaton 9 órától, a 4-6. osztályosokat szombaton 10-től, a 7. és 8. osztályosokat pedig 11 órától várják. Ifjúsági bibliaóra kedd 18.30-kor. A középiskolások hittanórája pénteken délután fél 5-kor kezdődik. Bibliaórák szerdán és pénteken délután 18 órakor. Kékkereszt iszákosmentó találkozó pénteken 19 órakor. Újszeged (Szent-Györgyi Albert u. 6.): Vasárnapi Ige: „Jézus Krisztus adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében" (Timóthcushoz Irt 1. levél 2,6.) Szombaton 18 órakor a nagyheti istentiszteletek utolsó alkalma, a gyermekek húsvéti ünnepi műsorával. Vasárnap 9 és 10.30 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással, hétfőn 9 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással, utána gyülekezeti csendesnap. Kisteleken 11 órakor istentisztelet úrvacsoraosztással. Pénteken 18 órakor középiskolás bibliaóra. Evangélikus egyházközség (Tisza L. krt. 16.) Szombaton 10 órakor hittan- és konfirmációs órák a felső tagozatosoknak a Lutherházban. Vasárnap 10 órakor úrvacsorai istentisztelet; 10 órakor hittanórák az óvodásoknak és alsó tagozatosoknak a Luther-házban. Kedden 10-kor bibliaóra a Luther-házban. Csütörtökön 18 órakor úrvacsorai istentisztelet, 19 órakor felnótt ifjúsági óra a gyülekezeti teremben. Pénteken 11 órakor istentisztelet a Luther-házban, 18 órakor középiskolás korúak órája a gyülekezeti teremben. Baptista gyülekezet: (Hétvezér u. 5/B) vasárnap 9 órakor felnőtt- és gyermek-bibliaórák, 10 és 17 órakor istentisztelet. Kedden 18 órakor ifjúsági bibliaóra. Csütörtökön 17 órakor érdeklődők bibliaórája, 18 órakor istentisztelet. Hetednapi adventista egyház: szombaton 9.30 órától 10.35-ig kiscsoportos bibliatanulmány, 11-12 óráig igehirdetés, 15 órakor beszélgetés a Bibliáról, 16.30-tól ifjúsági filmklub. Hétfőn 17 órától egészséges táplálkozásról foglalkozás, szerdán 18 órától bibliakör, csütörtökön 17 órától sportprogram (érdeklődni a, 473-262-es telefonszámon lehet). Metodista egyház (Londoni körút 30.): virágvasárnap 10 és 18 órakor istentisztelet. Csütörtökön 18 órakor bibliaóra. Hit Gyülekezete: szombaton 16 órakor istentisztelet a Csonka János szakközépiskola tornacsarnokában. Csütörtökön 18 órától istentisztelet a megyeháza éttermében (Rákóczi tér I., bejárat a Török u. felől). Érdeklődési ctm: Szeged, Korányi fasor 4„ tel.: 425-164. Hit Gyülekezete az interneten: www.hit.hu Új Apostoli Egyház (Ősz u. 18.): minden vasárnap 10 órakor istentisztelet az Ősz utca 18. szám alatt. Jehova Tanúi Egyház: előadások a Biblia gyakorlati alkalmazásáról a Szent István tér 5. szám alatti Királyság-termekben szombaton 17 órától, vasárnap 9.10 és 9.30 órakor, valamint délután 13.45 és 16 órakor. A Fadrusz utca 30. szám alatti Királyság-teremben vasárnap 13.30 és 16.30 órakor. • (Időpontváltozásokat, eseményeket minden pénteken 8.30 és 9.30 óra között a Csörög telefonszámán lehet bejelenteni) „Hallgatókra" jobban tejel a Riska A zsombói szavalóasszony „Maros menti fenyves erdő aljában..." a kedvenc nótája a zsombói Szalma Imréné három tehenének. Ugyanis erre a szép, lassú dalra jobban tejelnek a jószágok, mint egyébként. Valika néni nemcsak a nótákat, de a verseket is nagyon kedveli. Ha ideje engedi, újabb és újabb költeményeket tanul meg, mind a maga, mind családja és persze a zsombói nyugdíjasklub szórakoztatására is. A ma már nyugdíjas zsombói Szalma Imréné hosszú ideig dolgozott a Szetávnál. mint kazánfűtő. Huszonnégy-, sőt negyvennyolc-órázott is, így az ügyelés mellett rengeteg ideje maradt versek olvasására. Valika néni még az iskolában kedvelte meg a verseket. A jászszentlászlói elemiben osztott osztályok voltak, s az órákon mindig azt figyelte, hogyan szavalnak a nagyobb társak. A tanítónője, özvegy Farkas Józsefné Bécsi Ida szépen beszélt és több tucat költeményt is fejből tudott. Nemcsak az órákon, de a szünetekben is rövid, tréfás versikéket tanított nekik. - Ha egy újságot veszek a kezembe, rögtön verset keresek benne - mondta Valika néni. Mindegy neki, hogy ki az (rója, a stílusa fogja meg. Először gyorsan átszalad az egész költeményen, majd utána versszakonként, sőt mondatonként boncolgatni kezdi. Végül azt nézi, vajon hogyan lehet előadHa újságot veszek a kezembe, elsőként verseket keresek benne, s ha tetszik, meg is tanulom mondta Szalma Imréné. (Fotó: Schmidt Andrea) ni, hogyan hangzik az egész vers. Valika néni férjével egy Zsombó közeli kis tanyán lakik. Három tehenük bőg az istállóban. Ha fejésre kerül a sor, ezt mindig ő csinálja. Fogja a kis székét és leül a jószág mellé. Megsimogatja, majd halkan dúdolni kezd neki. A tehén azonnal megérzi, hogy a gazdának jó vagy rossz a kedve. Nem szeretik a feszültséget „a levegőben", sőt a gyors nótákra is idegesen dobognak. Ezért gazdaasszonyuk szép, csöndes „hallgatókat" énekel nekik. Ezekre ugyanis sokkal jobban tejelnek az állatok. Nemcsak az istállóban énekel vagy szaval, hanem a család, sőt az egész nyugdíjasklub előtt is. Három gyereke és hat unokája mikor karácsonykor hazalátogat, összegyűlnek a fa körül, s az ajándékok átadása közben mindenki mond egy verset, így sokkal meghittebb az ünnep. - A versek hangulata a legfontosabb, ez ragad meg elsőként - vallja Valika néni. Ez pont olyan, mint az embereknél. Hiszen minden emberben van valami, amiért szeretni lehet. Csúnya ember is lehet szép, ha szép a lelke. Néha maga is versírásba fog. Ha valami felbosszantja vagy „feldobja", akkor születnek a legjobb versek. A legutóbbit a helyi lap, a Zsombi is leközölte. Ez a vers arról szólt, hogy a faluban nincs összetartás, széthúznak a lakosok. Szeretné, ha a zsombóiak jobban figyelnének egymásra. Valika néni kedvence Vass István: Mikor a rózsák nyílni kezdenek című verse, mert úgy érzi, hogy az ember nemcsak fiatalon, hanem 60 évesen is iehet szerelmes. Igaz, hogy ilyenkor már a szerelem szeretetté csöndesül, de egészen a sing, sőt azon túl is tarthat. Kormos Tamás