Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-03 / 78. szám

visszautasítás Auschwitz előtt és után A uschwitz után meghalt a költészet - mondta a század egyik kiemelkedő filozófusa, Adornó. Ennél tömörebben nem lehet jellemezi a XX. század egyik legrémisztőhh népirtását, ami után az ember hitte volna, hogy nem ismétlődhet meg soha, ami ép ésszel fel nem fogható. Mondhatta volna Auschwitz előtt is a találó mondatot, például Sztálin elmebeteg tettei idején, amikor is „alattvalóit" tömegével vé­geztette ki, s kínzott egy népet szögesdróttal körbe­kerítve, s anélkül is. A sztálini leltár okán is meg­halt a költészet. Ukrajna hétmillió halálra éhezte­tettje, a Gulag hétmillió áldozata, meg a többi halál­ba küldött milliók. Mindezek után is hitte a józan ember, hogy már nem ismétlődhet a paranoiás őrjöngés sehol. De nem, folytatható a sor: Vietnam, amire Amerika nem szívesen emlékezik, hiszen akkor miként tudná számon kérni a kegyetlen népirtást példának okáért Belgrádon vagy Moszkván. Hihetnénk, hogy megelégelte az ember, s tanult a szörnyűségből, de nem, a XX. század vége felé a már jól bevált forgatókönyvek szerint történt és tör­ténik minden, például Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Csecsenföldön. A századunk felett bíráskodó krakkói törvényszék intő figyelmeztetésnek szánja az utókor számára a XX. századot. ywiába. Az emberiség nem változik, rosszabb volt M~l és marad az állatnál, ami csak akkor öl, ami­kor enni akar. Ha a XXI. század végén ismét össze­ülnek valakik, valahol, hogy törvényt üljenek a szá­zadon, félő, a krakkóihoz hasonló ítélet születik. cJm ' r^jíiotcjLi HÉTFŐ, 2000. APR. 3. ENSZ-főbiztos az oroszok „túlkapásairól" Szervezett akciók a lakosság ellen? Lengyelország Törvényszék a XX. század felelt Varsó (MTI) Egy különleges krak­kói törvényszék arra „ítélte" a XX. századot, hogy maradjon meg a jövő nemzedékek emlé­kezetében „intésként, figyelmeztetésként és annak bizonyítékaként, hogy mire képes az ember embertársával szemben". A bíróságot az egyik legtekintélyesebb lengyel katolikus hetilap, a krakkói Tygodnik Powszechny 55 éves jubileuma alkalmából hívták össze. A vádat Jan Andrzej Kloczowski domi­nikánus szerzetes, a védel­met pedig Krzysztof Piesie­wicz ügyvéd képviselte, a vezető btró Andrzej Zoli professzor volt. A tanúk között volt Ryszard Kapuscinski világ­hírű lengyel író, Andrzej Wajda, a minap Oscar-díj­jal kitüntetett filmrendező és Marék Edelman, a varsói gettófelkelés utolsó élő pa­rancsnoka. Andrzej Roszkowski tör­ténész professzor szerint a XX. század egyedülállóan gonosz megnyilvánulása a fasiszta és kommunista to­talitarizmus volt, amely százmilliókat érintett, nem­csak háborús, hanem békés időszakban is. Michal Heller atya, filo­zófus professzor arról be­szélt, hogy az elmúlt évszá­zad eltorzította és gonosz célokra használta a tudo­mányt. Kapuscinski arra az egyre mélyülő igazságta­lanságra hívta fel a figyel­met, hogy a világ gazdag és szegény övezetekre, egy fejlődő és egy vegetáló ci­vilizációra bomlott. Wajda reményt keltőnek nevezte azt, hogy a sok tra­gédia és szörnyűség köz­epette voltak olyan nagy emberek - tudósok, művé­szek -, akik megpróbáltak szembeszállni a borzalmak­kal. A különleges törvény­szék ötlete a Tygodnik szerkesztőségétől ered. A szombati rendezvény iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a nézőközönség nem fért el a krakkói önkor­mányzat tanácstermében. „Az UCK nem létezik0 Berlin, Genf (MTI) Klaus Reinhardt tábor­nok, a koszovói békefenn­tartó erők (KFOR) főpa­rancsnoka leszögezte, hogy a feloszlatott, egykor több mint 20 ezer főből állt Ko­szovói Felszabadttási Had­sereg (UCK) mint katonai szervezet nem létezik töb­bé. Reinhardt ezzel a kije­lentésével cáfolta Jiri Dienstbiernek, az ENSZ különmegbízottjának azt az állítását, amely szerint a válság sújtotta tartomány jelentős területein még mindig a volt UCK gyako­rolja a hatalmat. A KFOR főparancsnoka szerint ezzel szemben Koszovóban nyu­godt a helyzet, ugyanakkor rámutatott, hogy vannak a feloszlatott UCK-nak olyan tagjai, akiket továbbra is szemmel tartanak. Mary Robinson ingusföldi látogatása során a szputniki táborban csecsen menekültekkel is találkozott. (MTI Telefotó/EPA/ITAR-TASZSZ) Nazrany (MTI) Mary Robinson, az emberi jogi főbiztosa szombaton Ingusföldön azt követelte, hogy kezdjenek nemzetközi vizsgálatot az emberi jo­gok csecsenföldi meg­sértésének a feltárásá­ra. A világszervezet képvise­lője a nap folyamán meglá­togatott egy ingusföldi cse­csen menekülttábort. Nyilat­kozatában hangsúlyozta: na­gyon fontosnak tartja az erő­Moszkva (MTI) Az orosz különleges belügyi elitalakulatok (OMON) legkevesebb 27 tagjának holttestét talál­ták meg Csecsenföld egyik hegyvidéki körze­tében, amely az elmúlt héten az orosz egységek csecsen lázadókkal ví­vott harcának színtere volt - jelentették szom­baton orosz hírügynök­ségek. Az Interfax orosz hírügy­nökség katonai forrásokra hivatkozó beszámolója sze­rint 32 orosz kommandós holttestét találták meg a Bukarest (MTI) A négy Tisza menti or­szág környezetvédelmi minisztereinek budapes­ti találkozóját román részről úgy értékelik, hogy a folytatódó ro­mán-magyar környezet­védelmi kapcsolatok a regionális együttműkö­dés szintjére emelked­nek - jelentette ki szom­baton Romica Tomescu román környezetvédel­mi miniszter. Tomescu abból nyilatko­zott, hogy a magyar, a ro­mán, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter hétfőn Budapesten találko­zik a Tiszát ért szennyezések problémájának megvitatásá­ra. „A román és a magyar il­letékesek egyaránt azt az ál­láspontot fejezték ki, hogy a környezet védelmének kér­szakos cselekményekről szó­ló vádak kivizsgálását, és re­méli, hogy erre sor kerül. Hangoztatta, hogy a vizsgá­latnak szigorúan nemzetközi jellegűnek kell lennie, mert különben a tanúk nem mer­nének nyilatkozni, ami sze­rinte érthető is. Elmondta: a menekülttá­bor lakóinak az elbeszélései azt a benyomást keltik ben­ne, hogy az orosz katonák szervezett túlkapásokat haj­tották végre, és nem vélet­lenszerű, egyedi esetekről van szó. Groznijtól, a csecsen fővá­rostól délre fekvő Zsanyi­Vegyeno falu közelében, és közülük 19-et már el is szál­lítottak azonosítás céljából. Egy sebesült katonát is talál­tak. Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter pénteken magas beosztású tisztségvi­selők kíséretében a térségbe repült, hogy kivizsgálja a szerdai csecsen rajtaütést, déseit csak együttműködés­sel, közös erőfeszítéssel le­het megoldani, anélkül, hogy ezeket a problémákat politi­kai viták tárgyává tennénk" - hangsúlyozta Tomescu. A román miniszter emlé­keztetett arra, hogy Románia és Magyarország már régóta együttműködik a határ menti vizek kezelésében, az ezek hidrotechnikai problémáinak rendezéséről kötött megáll­apodás alapján. Románia ha­sonló együttműködést foly­tat Ukrajnával is. Március 15-én Debrecen­ben a román-magyar, a ro­mán-ukrán és a magyar-uk­rán hidrotechnikai vegyes bizottságok képviselői jegy­zőkönyvet írtak alá a poten­ciális szennyezőforrások Robinson asszony a hét­végét a térségben tölti, majd hétfőn Moszkvában orosz vezetőkkel tárgyal. Másnap tér vissza az ENSZ genfi központjába, ahol elkészíti jelentését Oroszországban szerzett tapasztalatairól. Az ENSZ emberi jogi fő­biztosa korábban többször hangoztatta: nem maradhat­nak büntetlenül a csecsenföl­di jogsértések. Robinsont ezért a moszkvai külügymi­nisztérium oroszellenesség­gel vádolta meg. A főbiztosasszony azon­amelyben az első jelentések szerint az OMON elitoszta­gának négy tagja vesztette életét, 39 pedig eltűnt. A megtalált holttestek igazolni látszanak az orosz hadveze­tés aggodalmát, hogy a cse­csenek csapdájába került összesen 49 fős egység csak­nem minden tagját megölték támadóik. A térségből érke­zett beszámolók arra enged­biztonságos üzemeltetését szolgáló rövid, közép- és hosszú távú programok ki­dolgozásáról. „Közös lépéseket teszünk annak érdekében, hogy fel­leljük és biztosítsuk az anya­gi forrásokat a szennyezési kockázatok csökkentése ér­dekében szükséges beruhá­zásokhoz a határ menti tér­ségben. Az érdemi munka egy háromoldalú szakértői bizottságra vár, amely első ülését május elején, Romá­nia területén tartja. A mosta­ni budapesti találkozó meg­határozza és megerősíti majd ezt az együttműködést" ­mondta Tomescu. „A megoldási lehetőségek között szerepel az is, hogy a szomszédos országokkal ban váltig állította, hogy „dokumentumokkal alátá­masztott" értesülések szól­nak a csecsen polgári lakos­ság által elszenvedett orosz atrocitásokról, kivégzések­ről, kínzásokról, nemi erő­szakról. Nem vonta kétségbe ugyanakkor, hogy a csecsen lázadók is vétkesek erősza­kos cselekményekben, s azt sem, hogy az oroszoknak jo­gában áll harcolni a terroriz­mus ellen. Az ENSZ-főbiztos­asszony tényfeltáró útját Moszkva sokáig ellenezte. nek következtetni, hogy az OMON-gépkocsioszlop nem kapott elég védelmet. A szerdai rajtaütéskor az OMON-egység segítségére siető katonák közül is sokan megsebesültek a tűzharcban. Az orosz hadsereg illeté­kesei már hetekkel ezelőtt azt mondták, hogy a lázadók elleni hat hónapos hadműve­let eredményeképpen szét­zúzták a csecsenek utolsó, még megmaradt állásait is. Az orosz csapatoknak azon­ban az elmúlt hetekben sú­lyos veszteségeket kellett el­szenvedniük a szeparatista ellenállókkal vívott össze­csapásokban. egyeztetett terveket dolgo­zunk ki a külső finanszírozás reményében. Köztudott, hogy az Európai Unió, egyes nemzetközi szervezetek és kormányok a környezetvé­delmi problémák közül a határokon átnyúló problé­mák megoldásának adnak el­sőbbséget" - hangsúlyozta a román miniszter. Romica Tomescu végeze­tül megerősítette, hogy az el­múlt időszakban történt kör­nyezeti balesetek ügyében megkerülhetetlen a felelős­ség kérdése. „A felelősség a szennye­zőt terheli, azt a gazdasági vállalatot, amely a szennye­zést elkövette. A szennyező fizet elvet alkalmazzuk. A román törvénykezés értel­mében az illetékes hatósá­gok állapítják majd meg a felelősséget, az ezzel kap­csolatos vizsgálatok már megindultak" - mondta. Partizánháború Csecsen földön Csapdába esett elitkatonák A román miniszter szerint is A szennyező fizet Jeruzsálem (MTI) Izraeli vezetők kemény elutasítással reagáltak Gázi Zeater libanoni védelmi miniszter egy felvetésére, amely szombaton került nyilvánosságra, és azt tar­talmazza, hogy Bejrút eset­leg felkérhetné Szíriát, ve­zényeljen csapatokat abba a dél-libanoni övezetbe, ame­lyet Izrael jelenleg „bizton­sági zónaként" megszállva tart, de ígérete szerint júli­us elejéig kiürít. A kor­mány egyes miniszterei egybehangzóan veszélyes­nek és a zsidó állam számá­ra elfogadhatatlannak ne­vezték a tervet. A hadsereg vezetői szerint pedig Izrael nem tűrné el, hogy szíriai csapatok állomásozzanak Libanonnal szomszédos északi határán. Megverték a főszerkesztőt Kijev (MTI) Kijevben ismeretlenek megverték a Szvoboda cí­mű ukrán hetilap főszer­kesztőjét, Oleh Ljaskót. Két fiatalember lépett oda Oleh Ljaskóhoz egy belvárosi la­kóház kapualjában és el­kezdték ütlegelni. Az új­ságíró szembeszállt, mire a támadók elmenekültek, azt kiáltva vissza: „Ez csak a kezdet". A főszerkesztőnél a mentőszolgálat orvosai zárt koponyacsonttörést ál­lapítottak meg, az arcán horzsolásokat és véraláfu­tásokat találtak. Az illeté­kes kerületi rendőrség me­gindította a nyomozást az elkövetők felderítésére. Oleh Ljasko korábban a Politika című ellenzéki új­ság munkatársa volt, és február óta adja ki a szintén ellenzéki Szvobodát. Robbanóanyag a piacon Moszkva (MTI) Tizenhárom kilogramm robbanóanyagot találtak az északoszét főváros, Vlagyi­kavkáz egyik piacán. A pi­ac-felügyelőség két szokat­lanul nehéz zsákra bukkant. Értesítették a rendőröket, akik megállapították, hogy a zsákok robbanószert tar­talmaznak. A Kaukázus északi lejtőjén lévő, Oro­szországhoz tartozó auto­nóm köztársaság közigaz­gatási székhelyén a múlt évben több robbantásos merényletet hajtottak vég­re, s ezekért senki sem vál­lalt felelősséget. Gorbacsov Putyinról Róma (MTI) Mihail Gorbacsov sze­rint Vlagyimir Putyin meg­választott orosz államfő „hatalmas bizalmi tőkével rendelkezik, és ez lehetővé teszi számára, hogy változ­tasson a dolgokon". A Szovjetunió egykori első és egyben utolsó elnöke ezt Rómában egy Oroszország­ról szóló könyv bemutató­ján fejtette ki. A könyv Giulietto Chiesa olasz új­ságíró munkája. Gorbacsov elsősorban a csecsenföldi probléma felszámolását, a korrupcióval való leszámo­lást és az orosz „kereszt­apákkal" való szakítást tart­ja Putyin legsürgetőbb fel­adatának. Izraeli

Next

/
Thumbnails
Contents