Délmagyarország, 2000. április (90. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-12 / 86. szám

TOSHIBA klímatechnika FQSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779 Készül lapunk színes melléklete, a Pótkerék. (Fotó: Nagy László) Hétszázmillió forintos árbevétel, nyereséges gazdálkodás, százötven alkalmazott - ezek a legfontosabb tények a Szegedi Kossuth Nyomda 1999-es évéből, amihez csak annyit tesz hozzá Gera Imre ügyvezető igazgató, hogy idén 850 millió forintos forgalommal számolnak. A törvény betűje szerint a Szegedi Kossuth nem jogutódja a régi Szegedi Nyomdának, bár a dolgozók és a vezetők úgy tekintenek egykori munkahelyükre. 1997 januárjában vásárolta meg az üzletrészt a felszámolótól a jelenlegi legnagyobb tulajdonos, a budapesti Kossuth Nyomda Rt., mint szakmai befektető. Vezérigazgatója, Székely Károly úr régi szegedi nyomdász, a valamikori Szegedi Nyomdában kezdte szakmai pályafutását, szülei is a városban éltek, Így nem lehet azt mondani, hogy zsákbamacskát vett volna az üzletrészt vásárló. Már az indulás évében növekedési pályára állt a nyomda, 1998-ban például negyedmilliárd forintos beruházással, négyszínes, Bles Heidelberg nyomdagépet helyeztek üzembe. Működésük három éve alatt megduplázódott árbevételük és húsz százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma. Munkájuk nyolcvan százaléka könyvnyomtatás és kötés/tizedrészt újságot, folyóiratot készítenek, a maradék a doboz, címke, szórólap, katalógus és egyéb. A nyomtatott és kötött könyvek felét exportálják, tehát a kötetek skandináv, német, svájci, angol, amerikai és izraeli könyvespolcokon mutathatják meg a szegedi szakemberek versenyképességét. A könyvek másik felét jellemzően hazai könyvkiadók rendelik meg, de a szegedi Szukits és a Mozaik Kiadó is komoly partnere a nyomdának. Kevesen gondolnák, de a nyomdász szakma is megérezte a tavalyi jugoszláv válságot. Az idén jobban indult az esztendő, az első negyedév számai már kifejezetten biztatóak. Sőt további fejlesztések váltak szükségessé, hogy kielégítsék a megnövekedett igényeket. Jövőre egy újabb, komoly beruházást terveznek, éppen azért, hogy ne kelljen visszautasítani a szaporodó megrendeléseket. Egyáltalán nem véletlen, hogy a munkatársak nem 1997-től számolják a nyomda történetét, hanem sokkal korábbról eredeztetik, hiszen a könyvnyomtatás és -kötés hagyományai ennél valóban régebbiek. A szakismeret és a géppark is adott volt ahhoz, hogy szép könyveket gyártsanak és exportáljanak, szerte a világba. Versenyképességük - a szakértelem mellett - a termelés alacsonyabb költségeinek köszönhető, az EU-ban a szakképzett élőmunka sokkal drágább a magyarországinál. „Megkapjuk a nyomdakész filmeket és gyártjuk a könyvet" - foglalja össze tömören a lényeget Gera Imre ügyvezető igazgató. Gyakorlatilag nyomdaipari bérmunkát végeznek - ma, a számítástechnika korában már nagyon ritka a helyszíni szedés, szövegelőállítás -, ám ezt egyáltalán nem bánják, hiszen az exportpiacokon nagyobb a fizetési fegyelem, mint a hazain. Bár nem kiugró a jövedelmezősége, de biztos piacot jelent és folyamatosak a megrendelések. És ami nagyon fontos: a hazai kiadványokkal ellentétben az export piacokon még vannak nagy példányszámok! A magyar könyvkiadók is több részletben nyomtatják ki a könyvet, s ahogy fogy a boltokban, úgy rendelnek mindig egy-egy részletet utána. A szegediek nem is olyan régen egy német kiadó megbízásából 250 ezer példányban készítették el a Papírrepülők című gyermekkönyvet, tíz nyelven több európai országba szállítva. Itthon a Dr. Oetker szakácskönyvek, a „Rohanó emberek" számítástechnikai sorozat és számos igényes lexikon, orvosi könyv öregbíti mostanában a szegedi nyomdászok jó hírét. Kovács András Kiadó, safát nyomdával Munkatársunktál A Délmagyarország Könyv- Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. Szegeden, a Kálvária sugárúton hozta létre saját nyomdáját, fgy a társaság maga készíti napilapjait, a Délmagyarországot és a Délvilágot E két lap, valamint mellékletei le is kötik a kapacitás 7080 százalékát - mondja Hocz Pál nyomdavezető - ezen túl heti, havi megjelenésű újságokat, folyóiratokat, üzemi lapokat, könyveket, brosúrákat, katalógusokat, plakátokat, tömbös és egyéb nyomtatványokat készít a nyomda. S természetesen itt készUl a legsikeresebb hirdetőújság, a saját tulajdonú Déli Apró is. Számos kollégának jelent meg könyve a Délmagyarország gondozásában, saját nyomtatásban, de itt készülnek a fotóriporterek kiállításainak plakátjai, szóróanyagai is. A kiadó gyakran együtt dolgozik a Szegedi Kossuth Nyomdával, „koprodukcióban" készülnek például a nem újságpapírra nyomott színes mellékletek, de számos újságíró könyve is a Makkosházi körúti kötészetben nyerte el végleges formáját. Tavaly szeptember elsejétől „új időszámítás" kezdődött a Kálvária sugárúton, hiszen egy nagyobb beruházás eredményeként munkába állt az új szines rotációs nyomdagép. Ezzel a nagyobb bevételt jelentő színes hirdetések megjelentetését is vállalni tudta a kiadó, igényesebb külső megrendeléseket is elfogadhatott már a nyomda, ami tovább növelte saját árbevételét. Ojt FIGYELEM! AZ APRÓHIRDETÉS OLDAL TALÁLT ROVATÁBAN INGYEN JELENTETJÜK MEG A HIRDETÉSEKET! Kereskedők Bankárok Gépjárművek Heti hírek Két éve kezdték újra Gutenberg utódai „egyesületben" Két éve alakult meg a Papír- és Nyomdaipari Egyesület Csongrád Megyei csoportja a MTESZen belül, elnöke Gera Imre, a Szegedi Kossuth Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója, titkára Hocz Pál, a Délmagyarország Könyv-, Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. nyomdavezetője. Segítségükkel nézünk vissza, illetve tekintünk előre az idei feladatokra. A nyomdászok egyesületének munkája nem korlátozódik csupán Szegedre, s a két legnagyobb - a megyei egyesület újraalakításában vitathatatlanul húzószerepet vállaló - nyomdára, hiszen a vásárhelyi Hódpress és a Norma is aktív részvevő. A Csongrád megyei nyomdászok már harmadik országos rendezvényükre készülnek, 1998 őszén az ofszet nyomtatásról tartottak szimpóziumot, tavaly „Nem ember, nem gép" címmel a nyomdaipari segédanyagokról szerveztek országos érdeklődést kiváltó rendezvényt. Az idei esztendő nagy helyi eseményének munkacíme: A nyomdaipar helykeresése az új évezred küszöbén. A 2000. év azért is kiemelt jelentőségű a szakmában, mert májusban lesz a düsseldorfi DRUPA. Ez az ötévente jelentkező szakkiállítás olyan rangot vívott ki magának, hogy a nyomdászok méltán tartják egy kicsit saját évüknek ezt az esztendőt. Csak a Kossuthból nyolcan utaznak a németországi szakkiállításra, amely a világ nyomdaiparának igazán kiemelkedő eseménye. Idei tematikája a digitalizálás térnyerése, vagyis az a technológia, amikor elég egyszer bevinni az adatállományt a számítógépbe. A digitális adatok alapján történik a teljes gyártási folyamat, a nyomtatás, a kötés, de ez szolgál alapot a nyomdák számára a költségelemzéshez, gyártástervezéshez és a gazdaságossági számításokhoz is. Május utolsó napján zárnak a kapuk Düsseldorfban, június 8-10. között lesz a Csongrád megyei rendezvény, vagyis a DRUPA tapasztalatait a nyomdász szakma gyakorlatilag a megyei egyesület rendezvényén beszélheti meg először, amikor az élmény és a német sör Ize sem tűnik még olyan távolinak. A világ nyomdaiparában hasonló koncentrációnak lehetnek tanúi a szakemberek, mint az autógyártásban, régen még tucatnyi gyártóval kellett tárgyalnia annak, aki nyomdát létesített, ma egy mamut gyakorlatilag mindent képes szállítani. És hamarosan csupán három-négy mamut marad és valószínűsíthetően köztük lesznek a mai vezetők, a Heidelberg, a Man-Roland és a KBA. A nagyok jellemzően németek, de a szakma már régen nem ismeri az országhatárokat, hiszen üzemeik vannak szerte Európában. Ezekről és sok minden másról beszélnek majd június 8-10. között az ópusztaszeri kihelyezett Millenniumi Vándorgyűlésen, ahová félezer szakembert várnak az ország minden pontjáról. Ezek az ünnepnapok, de az év többi részében is aktívan működik az egyesület. Számos kisebb-nagyobb programot szerveznek a régió szakembereinek, s ezek mind lehetőséget nyújtanak arra, hogy beszélgessenek egymással a nyomdászok, áramoljon az információ a piac különböző tőkeerejű szereplői között. A versenytársaknak is lehet közös az érdekük, az pedig legendás, hogy a nyomdászok még a viharos tulajdonosváltások, privatizációs iszapbirkózás közepette is mindvégig összetartottak. Az sem hátrány, ha mindenki tudomást szerez arról, ha egy megrendelő becsapja valamelyik nyomdát, s így elkerülhető, hogy túl sokan „megégessék a szájukat", mire mindenki számára nyilvánvaló lesz az ügyeskedés. Az egyesület a műszaki és érdekvédelmi feladaton túl tevékeny részt vállalt abból, hogy tavaly - tíz esztendő után - újjáalakult a Szegedi Miniatűr Könyvklub. A júniusi vándorgyűlés alkalmából háromkötetes miniatűr könyvet is kiadnak, ami emlékezetes ajándék lesz az esemény résztvevőinek. K. A. Könyvek. Szép is, sok is. (Fotó: Sehmidt Andrea) DEXION, SALGO ÉS MAs irattári, RAKTÁRI POLCOK FÉMBÚTÓROKrŐLTOZÖSZEKRÉNYEK IRODABÚTOR M, jyvyA c;r || rj i r i i/,i w.m .. Jiuyiv t.'.uf.m SZEGED, BRÜSSZELI KRT. 21. T./FAX: 62/491 -011 Ex^port gyermekkönyv, negyedmilliós példányszámban Nyomdászok éve a szakma jegyében