Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-31 / 76. szám

PÉNTEK, 2000. MÁRC. 31. BELFÖLD 3 Megszűnőben a belvíz röviden Medgyesi Péter Szegeden Ahol már levonult a belvíz: műtrágyával erősítik a talajt. (Fotó: Gyenes Kálmán) I jegyzet Elkönyvel vagy álkönyvel? L évén járatlan a könyvelői, a könyvvizsgálói a szám­vevőszéki szakzsargonban - uram, bocsá', majdnem azt írtam: tolvajnyelvben - a Magyar szókincstár című kézikönyvhöz fordultam segítségért, nehogy a nyelvi önkényeskedés, a diszkriminatív nyelvi hadviselés bűnébe essem. Vagyis, annak ellenére, hogy voltak ne­kem is ötleteim, a szókincstárban kerestem ki mi is le­hetne a „valódi" szó jelentésének az ellentéte. Hát, bi­zony, szemlesütve másolom ide a három szót, amelyet találtam: hamis, ál, koholt... Vagyis, aki megsérti a valódiság alapelvét, az hami­sít. Aki úgy helyesbít, hogy a , főkönyv" rosszabb lesz, mint volt, az nem elkönyvel, hanem álkönyvel Aki 6,5 millió forinttal több bevételt ír be, és mintegy 5,8 mil­lióval több kiadást ír ki az adatokat kohoL Tőlünk egy kicsit arrébb Kohl exkancellár erkölcsi­leg belebukott a pénzügyi trükkökbe. ő azonban nem a maffiakapitalizmus törvénytelen keretei között zsebelt a pártjának, hanem az álUítóIag konszolidáltabb piacgaz­daság játékszabályai között. A játékszabályokat Kohl sem tartotta magára nézvést kötelezőnek, de nem úszta meg az ügyleteket. Annak ellenére sem, hogy a német egyesítésben végzett munkájával alighanem világtörté­nelmi érdemeket szerzett magának. Az MSZP elnöke, Kovács László, nem szerzett magá­nak világtörténelmi érdemeket, ennek ellenére meg fog­ja úszni, hogy pártja - a forradalmi törvénykezés ha­gyományaihoz híven - megsérette a valódiság alapelvét. V ajh, csak az MSZP követte ezt ej vagy más pártok is, csak most épp a szocialistákat marták el? Ezt talán egy következő pénzügyi felderítés alkalmával fog­juk megtudni majd. A magyar lapkiadók állásfoglalása Munkatársunktól A Magyar Közgazdasági Társaság elnökét, dr. Med­gyesi Pétert látta vendégül tegnap, csütörtökön délután Szegeden, a Pick Szabadidő Központban az MKT Csong­rád megyei szervezete. Az előző kormány egyik pénz­ügyminisztere, aki jelenleg az Inter-Európa Bank Rt. el­nöke, pénzügyi politikánk aktuális kérdéseiről tartott előadást. Ezt követően a közgazdászok családtagjaik­kal együtt vacsorával egybe­kötött baráti találkozón vet­tek részt. Vámos nyitva tartás Munkatársunktól A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Pa­rancsnokságán és a felügye­lete alá tartozó Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyei vámhivataloknál április 1­jétől, szombattól megválto­zik a nyitva tartás. Az ügyfe­lek hétfőtől csütörtökig 8 és 16.30 között, pénteken pedig 8-tól 14 óráig kereshetik fel az irodákat. Alapkamatot csökkent az MNB Budapest (MTI) A Magyar Nemzeti Bank április 3-i hatállyal a jelenle­gi évi 12 százalékról 11 szá­zalékra csökkenti a jegyban­ki alapkamatot. Ugyanezzel a hatállyal a keretkiegészítő repokamatát 21 százalékról 19 százalékra csökkenti a jegybank. Belföldi turizmus Baja (MTI) A belföldi turizmus fej­lődési kilátásairól beszélt egy polgármesteri fórumon Baján Kraft Péter helyettes államtitkár. A GM idegen­forgalmi ügyekért felelős he­lyettes államtitkára úgy vél­te: az ágazat hatalmas fej­lődés előtt áll, hiszen növe­kedésének dinamikája már most is kétszerese a magyar gazdaság többi részének. Rámutatott: a vizsgálatok egyértelműen bebizonyítot­ták, hogy azokban az orszá­gokban, ahol jelentős a kül­földi turizmus, ott a bevétel 60 százalékát a belföldi uta­zók adják. Kraft Péter közöl­te: Magyarországon a vízi turizmus alulfejlett. Ezen a téren - mint mondta - Sze­ged és a Balaton mellett Ba­jának is jók lehetnének a ki­látá-sai. Ipari park Kanizsán Nagykanizsa (MTI) Öt nagyobb cég és a város vezetői megállapodást írtak alá Nagykanizsán a már működő ipari park további bővítéséről és a leendő lo­gisztikai üzleti park kialakí­tásában való közreműkö­désről. Nagykanizsa északi gaz­dasági övezete 1999-től vi­selheti az ipari park címet. A későbbiekben az ország tize­dik logisztikai központját is befogadó, 230 hektárnyi te­rület több mint egytizedén már működik vállalkozás, és 86 hektárt jelöltek ki fejlesz­tésre. Nehéz év elé néz Csongrád megyében is a mezőgazdaság. A nagy mennyiségű téli csapadék, a hónapok óta tartó belvíz alapo­san megnehezíti a tava­szi munkákat. Nem elég, hogy az őszi kalá­szosok több mint tiz százaléka kipusztult, to­vábbra is csak nehezen járhatóak a földek, mert az elmúlt hetek időjárása is gondosko­dott vízutánpótlásról. A rossz pozícióból startoló termelöknek a bankok sem szívesen adnak kölcsönt az idén, ráadá­sul a vetőmagok ára is megemelkedett tíz-ti­zenkét százalékkal. - Továbbra is folyamato­san jelentik be a gazdák és a szövetkezetek a belvízkáro­kat - mondja Cserjési Lajos, a megyei FVM Hivatal osz­tályvezetője. - Csongrád megyében százezer hektáron vetettek ősszel búzát, árpát és rozsot a termelők, az ed­digi kárfelmérések alapján átlagosan tíz százalékos a vetésterület pusztulása. Elsősorban a búzatáblák sínylették meg a túlzottan is nedves időjárást. Itt az or­szágos átlagnál is lényege­sen nagyobb a pusztulás. A foltokban kihalt őszi kultúrá­kat még pótolni sem min­denütt lehet. Egyelőre azt sem tudni, hogy a belvízkárt szenvedett gazdák kapnak-e az idén állami kártalanítást. A tavaszi munkák kezde­tét a legtöbb területen még mindig hátráltatja a túlzott talajnedvesség. A tavaszi ár­pafélék, a borsó és a zab egy része azonban már a földbe került. A cukorrépa alá csak üggyel-bajjal tudják a gazda­ságok előkészíteni a talajt, mert a munkagépek rendre Szeged Gönczy János tiszai kormánybiztos szerint nem megalapozottak azok az adatok, me­lyek szerint a közel­múltban a folyót ért ci­ánszennyezés követ­keztében 1241 tonna hal pusztult el. A kor­mánybiztos szerint nem ismert, mennyi hal élt a Tiszában a katasztrófa előtt, így nem is lehet cél az eredeti állapot visszaállítása. Gönczy János tegnap Szegeden megnyitotta a kor­mánybiztosi iroda első vidéki képviseletét, melynek feladata el­sősorban a Tisza-kuta­tás koordinálása lesz. A Tisza-Szamos kor­mánybiztosi iroda három vidéki képviseletet nyit a tervek szerint. A kisköreit s a vásárosnaményit me­gelőzve tegnap Szegeden Gönczy János kormánybiz­tos már át is adta a képvise­letet, melynek vezetésével Makrai László biológust bízta meg. „A három iroda a jövő­ben szorosan együttműkö­dik majd. Szegeden első­sorban a Tiszakutatás koor­dinálása, s az adatok elem­zése, feldolgozása lesz a feladat" - hangsúlyozta Gönczy János. A kormány­biztos leszögezte: a megél­hetés nélkül maradt tiszai elsüllyednek a nedves föld­ben. A napraforgó vetéséhez már igencsak sürgető lenne a talaj megmunkálása, a kuko­ricaföldek talajának előké­szítése azonban néhány hetet még várhat - tudtuk meg a szakemberektől. A makói Kossuth Szövet­kezetben nagyon súlyos bel­vízkárról készült mérleg. Tö­rök Miklós főmezőgazdász elmondása szerint az őszi kalászosok közül a kétszáz hektáron vetett árpa 60 szá­zalékát elvitte a víz, de a bú­zatáblák felét is magával ra­gadta. Egyelőre nem tudják, mit is kezdjenek a kifoltoso­dott táblákkal, hiszen a föl­dek egy részén továbbra is csak csónakázni lehet. Ké­sőbb, a talaj kiszáradása után kölessel igyekeznek majd pótolni a vízpusztította vete­mény eket. - Most az a veszély fe­nyegeti az eddig megmaradt őszi veteményt, hogy a nap­halászoknak nem kegye­lemkenyeret kell adni, ha­nem foglalkoztatni kell őket a Tisza revitalizációjá­ban. Erre a célra a család­ügyi minisztérium már el is különített 300 millió forin­tot. Gönczy János szerint egyébként jogi nehézségek­be ütközik a halászok segé­lyezése, hiszen a legtöbben közülük korlátolt fe­lelősségű társaságok alkal­mazottaiként, vagy őster­melőként dolgoznak. így egyelőre a Hollandiából er­re a célra felajánlott segély­csomagot sem tudták „fo­rintosítva" szétosztani. Gönczy János elárulta: az elsődleges cél nem az, hogy a Tisza eredeti élővi­lágát visszaállítsák. Arra törekszenek, hogy a halá­szok mielőbb újra jövede­sütés miatt a víz alatt még kevésbé kapnak levegőt az elvetett magot és megfullad­nak. Makón sem tudják egy­előre az ősszel megszántott 5-600 hektáron elvégezni a talajelőkészítést a kukorica vetése előtt. Legfeljebb néha sikerül egy-egy „délutános műszakot" csinálniuk az erőgépeknek. A csúszás mi­att így az idén a rövidebb te­nyészidejű fajták termeszté­se mellett döntöttek. Földbe került viszont a magról ve­tett étkezési hagyma 80 szá­zaléka. A dughagyma felét is el tudták már verni, ám a víz a későbbiek folyamán a hagymára lehet majd a leg­veszélyesebb. - Hiába süt ki a nap, a ta­lajnedvességet folyamatosan pótolja a két-három naponta leeső néhány milliméternyi eső - mondta Kállay Péter, a Tisza-Maros Szög Szövet­kezet elnöke. így azután a belvízkároknak még nincs lemhez jussanak, azaz ered­ményesen halásszanak. Az újratelepítés során az ősho­nos fajok élveznek elsőbb­séget, ezért például busát ­mely nemcsak, hogy nem őshonos, de piaci értéke is alacsony - egyáltalán nem szaporítanak majd a Tiszá­ban. A kormánybiztos szerint azért sem lehetséges a cián­szennyezés előtti állapot visszaállítása, mert nem tudják, pontosan milyen mennyiségű hal élt a Tiszá­ban. Egyelőre csak az biz­tos, hogy a műszaki zára­kon 127 tonna halat fogtak ki. A Szarvasi Haltenyész­tési Kutatóintézetben ennek alapján kiszámolták, hogy összesen 1241 tonnányi hal pusztult el. „Dőreség ilyet állítani. A becslés akár 50 vége a szőregi térségben sem. A szövetkezet őszi ár­pája gyakorlatilag teljesen tönkrement, kénytelenek voltak tavaszi fajtákkal pó­tolni a kiesett területeket. Itt is csak próbálkoznak a talajelőkészítéssel, ám a nedves területeken továbbra is megsüllyednek a munka­gépek. Ahol lehetett, ott al­talajlazítással igyekeztek el­vezetni a felgyülemlett víz­foltokat. Most ugrásra ké­szen várnak arra, hogy a cu­korrépa magágyelőkészítését elvégezhessék. Ehhez azon­ban a mostaninál sokkal szá­razabb időre lenne szükség. Sajnos, az agrármeteoro­lógusok nem sok jóval biz­tatnak. Úgy tűnik, a csapa­dékos időjárás még egy da­rabig tartja magát, így a föl­dek csak rendkívül lassan fognak kiszáradni, ami to­vábbi gondokat okozhat a gazdaságoknak. Rafai Gábor százalékot is tévedhet, nem ismerjük a számítás mód­szerét sem, így ez az adat igazolhatatlan" - vélte Gönczy János, és hozzátet­te: a világon egyetlen folyó halállományát sem lehet pontosan feltérképezni, hi­szen az, kedvező körülmé­nyek esetén, akár egy esz­tendő alatt is megduplázód­hat. Az eredeti állapot is­merete nélkül tehát a tiszai élővilág pusztulásának ará­nyát sem lehet pontosan meghatározni. Makrai László, a kor­mánybiztosi iroda első vi­déki képviseletének ve­zetője tudja, nem lesz hálás a feladata, hiszen munkájá­nak eredménye nagyban függ attól, vajon Romániá­ban meddig kerül még rendszeresen veszélyes anyag a Tiszába. „Minden­képpen együtt kell működ­nünk a vezető szegedi tudo­mányos műhelyekkel, s azokkal a civil kezdemé­nyezésekkel is, amelyek a Tisza újjáélesztését tűzték ki célul" - utalt Makrai László az Agrármarketing Centrum, a Dél-alföldi Re­gionális Fejlesztési Tanács és az Agrárkamara összefo­gására. A három szervezet bankszámlát nyitott, s az összegyűlt pénzből a Tisza­kutatást, illetve az újratele­pítést kívánják segíteni. Kéri Barnabás DM-információ A lapkiadói szakma aktuális problémáit vitat­ta meg szerdai közgyűlé­sén a Magyar Lapkiadók Egyesülete. A terület több, mint kilencven szá­zalékát reprezentáló szakmai szövetség képvi­selői megtárgyalták és el­fogadták az elnökség be­számolóját a tavalyi évről és a szervezet idei költ­ségvetését. A résztvevők újjáválasztot­ták az MLE tisztségviselőit. Megerősítették elnöki tisztsé­gében Lengyel L. Lászlót, a Népszabadság Rt. vezérigaz­gatóját, az elnökség tagjai to­vábbra is Doktor Ferenc (Se­mic Interprint), Kázmér Judit (Pannon Lapok Társasága), dr. Kende Péter (Pesti Mű­sor), Pető Endre (Ringeer-H), Szabó Miklós (Inform Stúdió) és Székely Herbert (EKH). Az egyesület titkára változatlanul Pető János. Az MI£ közgyűlése állás­foglalást fogadott el a lapki­adói szférát sújtó, tervezett el­vonásokkal kapcsolatban. Az állásfoglalás leszögezi: az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar lapkiadást a kö­zeljövőben tovább kívánják terhelni. A lapokra kettős jog­címen is kivetett kulturális já­rulék mértékének emelése, az Nyíregyháza (MTI) Ötvenmillió forintos csa­lással gyanúsítja a rendőrség az egyik gyulai kft. 32 éves ügyvezető igazgatóját. Megin­dult az eljárás a férfi ellen, aki az általa vezetett cég nevében különböző cégektől rendelt árut, de a számlát nem, vagy csak részlegesen egyenlítette ki. A kft. vezetője 30 millió forint értékű fenyőfaárut vásá­információhordozó papírokra kivetni tervezett termékdíj újabb terheket ró az európai viszonylatban már eddig is túladóztatott lapkiadói cégek­re. Ezzel nehezednek a lapki­adás feltételei, tovább nő a veszteséges kiadványok ará­nya, növekednek az árak és ebből eredően sérülhet az in­formációhoz jutás szabadsá­ga. Ezért a lapkiadók felhív­ják az érintett állami szerve­ket arra, hogy döntéseik előkészítésénél vegyék figye­lembe a kiadói szakma hely­zetét és a sajtószabadság ga­rantálásában játszott szerepét, valamint azokat a gazdasági érveket, amelyeket az MLE az illetékes minisztériumok­hoz már eljuttatott. A lapki­adók ezekben hangsúlyozták: az Európában legmagasabb, lapokat terhelő áfa, a kettős kulturális járulék és a terve­zett termékdíj olyan gazdasá­gi feltételeket teremtenek, amelyek más ágazatokhoz ké­pest versenyhátrányba hozza a kiadói szférát. Ez nem csu­pán az érintett szerkesztősé­gek, gazdasági szervezetek ér­dekeit veszélyezteti, hanem sok millió olvasóét is. A Ma­gyar Lapkiadók Egyesülete ezért minden lehetséges fóru­mon fel fog lépni a tervezett költségnövelő lépésekkel szemben - szögezi le az MLE állásfoglalása. rolt egy nyíregyházi kft.-tői, de a vételárnak csak a töredé­két egyenlítette ki. Ezenkívül nem fizetett az áru után általá­nos forgalmi adót sem, amely­nek összege 7,5 millió forint lett volna. A kft. ügyvezető igazgatója egy budapesti cég záhonyi telephelyén 7,5 millió forintért szintén vásárolt fa­árut, de a szállítás után ott sem fizetett. Irodát nyitott a kormánybiztos a Tisza-kutatás központja Halpénz Munkatársunktól A Környezetvédelmi Minisztérium ebben az esztendőben 745 millió forintot különített el a környezeti kárelhárítási alapjából a Szamos és a Tisza rehabilitációjára. Jövőre 650 milliót, 2002­ben pedig 450 millió fo­rintot fordítanak erre a célra. A pénz felhaszná­lása már meg is kez­dődött, hiszen ebből fe­dezik az ökokatasztrófa okozta károk beható vizsgálatát. A tárca a rehabilitáci­ós fejlesztésekre, s kuta­tásokra pályázatot is hir­detett, melyen társadal­mi, s tudományos szer­vezetek nyerhetnek akár 5 millió forintos vissza nem térítendő támoga­tást. Ötvenmilliós csalás

Next

/
Thumbnails
Contents