Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-31 / 76. szám

4 KRÓNIKA PÉNTEK, 2000. MÁRC. 31. Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész ópusztaszeri kiállítása az egymásra utalt erdélyi emberekről szól. (Fotó: Miskolczi Róbert) MA A PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Negyvennyolcas u. 12.) 9 órától citeraklub, 16 órától olvasókör és filmklub gyermekeknek. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN de. 14 órától szerepjáték. 17 órától ikrek klubja. A MÓRA FERENC MÚZEUM II. emeleti kiállítótermében (Roosevelt tér 1-3.) 16.30 órakor Kecskés Ágnes textilművész kiállításának megnyitója. A kiállítást Jóry Judit művészettörténész nyitja meg, bevezetőt dr. Trogmayer Ottó Széchenyi-díjas régész mond. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig látogatható. AZ ÚJ AKROPOLISZ KULTURÁLIS EGYESÜLET rendezésében (Berzsenyi u. 3.) 18 órától: Szun-vu-kung, avagy „A világ hiúságára ráébredt majom" cfmmel, színpadi játék. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 18 órától műhelybeszélgetés a Szegedtől Szegedig 2000 Antológiáról a Szegedi írók Társasága rendezésében, valamint Igaz Lajos makói festőművész kiállítása. Megtekinthető: április 20-áig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 10-tól 18 óráig. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZBAN (Royal Szálló) 18 órától: Erdélyi emlékeim címmel beszélgetés. Vendég: dr. Rózsáné Gábor Erzsébet biológus, festőművész. Beszélgetőtárs: dr. Maderspach Katalin biológus-kutató és Marton Árpád volt tanítvány. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN (Rákóczi u. I.) 19 órától a Péntek Esti Filmkör keretében bemutatásra kerül Godfrey Reggio: Kizökkent világ című film. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR I. emeletén Fery Antal grafikusművész emlékkiállítása. Az aulában Frederic Joliot-Curie francia fizikus életét és munkásságát bemutató kiállítás, valamint Szabó Lőrincz költő és műfordító műveiből összeállított kiállítás tekinthető meg. TÁPÉN A KÖNYVTÁRBAN (Budai Nagy Antal u. 20.Í a Tápai Általános Iskola régi tablóképeinek kiállítása megtekinthető április 14-éig, hétfőtói péntekig 13-tól 18 óráig. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN megtekinthető Moldvai Réka festményeinek kiállítása. A NEMZETISÉGEK HÁ( ZÁBAN (Osztróvszky u. 6.) Schmidt Andrea „A magyarok Frankfurtban" cfmű fotókiállítása. A KASS GELÉRIÁBAN (Vár u. 7.) Róbert Jancovic szlovák grafikusművész kiállítása. A FEKETE HÁZBAN (Somogyi u. 3.) - Portrékiállttás: uralkodók, polgármesterek és jeles személyiségek Szegeden. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) ma: 14 órától szövő szakkör. Egy világjáró kiállítás nyílt meg tegnap az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban: Korniss Péter Kossuthdíjas fotóművész erdélyi képei ugyanis Mexikó és Skandinávia „között" érkeztek az ópusztaszeri Rotundába. A kiállítás a kolozsvári születésű művész 1967 és 1998 között készült alkotásait tartalmazza, melyek többsége mezőségi, széki, vagy máramarosi falvakban készült. - A globalizációtól érintett világban még inkább feltűnik az erdélyi falvak érintetlensége. Milyen hatással vannak a képek az itthoninézőre? - A hatásukat lemérni nem tudom, hiszen 12 éves korom óta én is Magyarországon élek, de a hfres lengyel filmrendezőt, Andrzej Wajdát idézhetem, aki az mondotta, hogy ha egy filmje megnézése után a postáskisasszony csak egy árnyalatnyit is kedvesebb lesz az ügyfelekkel, akkor már megérte filmet csinálni. Valahogy én is fgy vagyok a képekkel. - A kiállítás képei egy elmúló világot örökítenek meg Erdélyben. Nem szomorú, ha erre gondol? - Persze, az elmúlás kapcsán szomorúak lehetünk, de a világ változása természetes. Az 1967 és 1998 közötti erdélyi történelmi periódusban a változás hangulata nagyon jól megfogható volt a képeken, amitől az elmúlás érzete is felerősödik. Azonban tisztában kell legyünk vele, hogy ez természetes folyamat, amelynek be kell következnie. Mondhatnám, van, ami el kell múljon. Nem szabad idealizálni az erdélyi falvak életét, hiszen nagyon keserves életkörülményeik voltak. Kemény, könyörtelen sors volt az övék, amely után egy kényelmesebbnek, egészségesebbnek kellett következnie. - Nem került a változás által veszélybe maga a közösség is? - Igen, emiatt valóban szomorúságot érzek, hiszen ez egy közösségi kultúra volt. Olyan kultúra, mely összefogta az embereket, és az egymáshoz való tartozás élményét adta. Bármelyik képet nézem, mint fotográfusnak szerencsém volt, hogy a kulturális egymásra utaltság meg is jelenik: ahová nézünk, az emberek közel vannak egymáshoz, belekarolnak egymásba, megérintik egymást. Erre az üzenetre pedig a mai világnak, a mai magyarságnak is nagy szüksége van. - Mostanában is dolgozik Erdélyben? Mi az, ami a mai változó világban megérinti? - Természetesen sokat járok Erdélyben, de soha nem a változó világot, hanem az embereket nézem. Nem erőszakolt vagy szándékolt dolog, hogy a képeken a változás is átjön. Á kilencvenes években a változás sokkal nagyobb léptékű, mint amit a képek egyáltalán megmutathatnak, hiszen a vizuális kifejezésnek is vannak korlátai. A képek éppen arról szólnak, hogy a változás akkor is mindig jelen van, amikor az ember nem azt keresi. Egyszerűen kikerülhetetlen. - Szokott találkozni azokkal az emberekkel, akik megjelennek a fotóin? - Hogyne, legtöbbször ugyanazokba a falvakba járok, ugyanazokkal a családokkal találkozom. Az évek alatt nagyon szoros kapcsolataim épültek ki, hiszen ezt a munkát csak úgy lehet végezni, ha közel kerülünk egymáshoz. - Hol láthatták már az erdélyi képeket? - Ez a kiállítás sokat utazott már. Tavaly Mexikóban és Prágában járt, idén március 15-én Helsinkiben nyílt belőle kiállítás, novemberben pedig skandináv körútra indul. Az érdeklődés számomra azt jelenti, hogy az erdélyi kultúra és az emberiesség kifejeződése mindenütt érdeklődést vált ki. Panek József DM-információ Ma este 8 órakor ismét jelentkezik a Városházi hírmondó címú magazinműsor a Városi Televízióban. Az adás a többi között az alábbi témákkal foglalkozik: Milyen Szeged lakosságának egészségi állapota? Mennyire szennyezett a Tisza? Milyen vizet iszunk? Hogyan mutatkozott be Szeged városa a budapesti Utazási Kiállításon? Farkas Mária, Jeszenszky Zoltán, Kapás Csilla riportjain kfvül stúdióvendégeink: dr. Ványai Éva alpolgármester, Török Imre György (Ativizig) és Gyapjas József (Atiköfe) beszélnek majd az említett témákról. A Városházi hírmondó szerkesztő-műsorvezetője: Kisimre Ferenc. Festményvásár HELYE: Sieged, Bálint Sándor Művelődési Hái Temesvári krt. 42. (Újsieged). IDEJE: április l-jén, siombaton, 10-19 éréig, április 2-án, vasárnap, 8-17 óráig. A rendezvényen 200 db keretezett olajfestmény kerül bemutatásra, megvásárolhatók a helyszínen 30% előleggel, 12 havi kamatmentes részletre. Készpénzes vásárlás esetén 20% kedvezménv! Retur Art Galéria -Pécs Tel.: 06-30-9-472-906. Finomplazmavágás Acél és alumínium szerkezetek gyártása, darabolás, sajtolás, élhajlítás, hegesztés, felületkezelés, porlakkozás, festés, rövid határidővel. IKARUS Szegedi Kft. Szeged, Fonógyári út 13. Tel. 62/ 561-130, 561-129 • Fax.: 62/ 561-103 Érdeklődni: Tatár István kereskedelmi osztályvezetőnél Qfc^^)) Figyelem! Tűzoltókészülékek ellenőrzésére, javítására keresünk - hatósági szakvizsgával - B-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező munkavállalókat, mielőbbi belépéssel. Jelentkezés: Gulyás László igazgatónál. Tel.: 62-560-111/4514. Tisza Volán Rt. járműjavító és ipari igazgatósága. wm TELEMATIKA Szeged, Csongrádi sgt. 59. tjfejijgy Távközléstechnikai és tel.: 62/551-110 memfmüfl) Biztonságtechnikai Kft. fax: 62/551-117 ISDN telefonok. PC kártyák ISDN telefon rendszerek forgalmazása, telepítése, javítása Korniss Péter kiállítása Ópusztaszeren Erdélyi leltár, képekben Eurorégiós szakszervezeti találkozó Szegeden Egymással határos érdekek A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Együttműködés - amelynek négy román, négy magyar megye, valamint a Vajdaság a tagja szakszervezeti tagozatának elnöksége tegnap Szegeden, a megyeházán tartott egyeztető tanácskozást. A Dél-Alföld és benne Csongrád megye fejlődése szempontjából figyelemre méltó körülményként említhető a két szomszédos ország határ menti megyéivel kialakított kapcsolat. Különösen a térség gazdasági életének alakulása gyakorolhat jelentős hatást az ott élők jövőjére. Ezért is gondolták úgy már több mint két esztendővel ezelőtt a DKMT Eurorégiós Együttműködésben részt vevő megyék szakszervezeti szövetségei, hogy együtt próbálják képviselni a munkavállalók érdekeit. A Csongrád Megyei Közgyűlés külügyekkel foglalkozó alelnöke, dr. Botka László erre is utalt, amikor a tegnap megtartott eurorégiós szakszervezeti tanácskozás eredményeiről tájékoztatták a sajtó képviselőit. Az utóbbi években ugyanis régiónkban egyre több multinacionális cég és más nagyberuházó jelent meg, amelyek zöme kiemelt érdeklődést tanúsít a határon túli megyék iránt is. Az ennek kapcsán szerzett magyarországi tapasztalatokra azonban kíváncsiak a romániai és a vajdasági szakszervezetek is. amelyek átadására mint arról már Tóth József, a DKMT szakszervezeti tagozatának soros elnöke beszélt egyfajta oktatás keretében kerül sor. A privatizáció buktatóira ugyanis fel lehet készülni, illetve azokat - legalább részben - ki lehet védeni. Svetozar Gataric, a Vajdasági Szakszervezeti Tanács elnöke a háború következtében kialakult elszigeteltségük miatt is óriási jelentőséget tulajdonított az eurorégiós kapcsolatok ápolásának, hiszen a vajdasági lakosság jelentős része magyar nemzetiségű. Erre azonban nem csak a kultúra és a sport területén van szükség, hanem a gazdasági kapcsolatok építésében is. Lucián Langsaghi, a CNSLR-FRATIA Arad megyei elnöke arra mutatott rá, hogy az eurorégiós gazdasági kérdések tárgyalása során eddig nem kaptak igazán hangsúlyt a szociális szempontok. A régió szakszervezeti képviselői ezért is fogadták megelégedéssel, hogy a jövőben ők is részt vehetnek a DKMT ülésein, ahol kellően felkészülve szeretnék képviselni a térség munkavállalóinak érdekeit. A jövőben ugyanis számítani lehet a munkaerő-vándorlás megindulására is. Ennek során azonban nem csak gazdasági, hanem szociális és egészségügyi szempontból is védelmet kell élvezniük az érintetteknek. amelyre DKMT romániai tagmegyéinek szakszervezeti képviselői egy javaslattal szeretnék felhívni az elnökök tanácsának figyelmét. N. R. J. miről írt a DM? 75 éve A tanyai vasút Idestova három évtizede foglalkozik a város lakossága azzal a problémával, hogyan lehetne közelebb hozni a szegedi tanyavilágot a városhoz, és miként lehetne reálisabbá tenni azokat a túl laza kapcsolatokat, amelyek a város száznegyvenezer holdnyi határát közigazgatásilag Szegedhez mint központhoz fűzi, mert hát nagyon lazák ezek a kapcsolatok. A város közönsége érezte, hogy át kell törnie valahogy ezt a falat, megszületett a tanyai vasút gondolata. Húsz esztendeje tárgyaltak, vitatkoztak a kérdés felett, míg a háború után most elérkezett az ügy a megvalósulás elé. Alsó tanyai örökföldek tulajdonosai azonban ellenzik a vasút megépítését, mert ha ezer évig nem volt kisvasút, ezer évig még möglösznek nélküle. (1925) 50 éve Szovjet óriásgépek Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásában igen nagy segítséget jelentenek a Szovjetunióból kapott nagyszerű, nagyteljesítményű, kitűnően bevált mezőgazdasági gépek. A Szovjetunióból kapott vetőgépek nemcsak a vetést gyorsítják és könnyítik meg nagy mértékben, hanem a növényápolást, nevezetesen a kapálást is. Nyolcvan ember munkáját végzi el a négy méter széles magánjáró arató-cséplő kombájn. A 11 méter széles magánjáró fúkaszálógép 100-110 ember munkáját végzi el. Kedveltek a szovjet fejőgépek is. (1950) 25 éve Emlékezés Ópusztaszeren Ópusztaszeren az Árpád vezér Tsz klubtermében bensőséges ünnepséget rendeztek a földosztás harmincadik évfordulóján. Köztudott, hogy ezen a történelmi tájon nemcsak a honfoglalásra emlékezünk, hanem a második honfoglalásra is, a földosztásra. 1945. március 29-én a nagybirtok felszámolása, a grófi földek felosztása itt kezdődött el. A magyar nép történelmi jelentőségű sorsfordulóira emlékeztek Ópusztaszeren, meghívták a hajdani földosztókat is. (1975) Üvegművészet! hétvégék Munkatársunktól Lakberendezési tanácsadással egybekötött üvegművészeti hétvégéket rendez a szegedi Szilánk és a Tasnádi Stúdió. A „négyrészes" sorozat keretében ezen a hétvégén már a harmadik alkalommal fogadják azokat, akik üveghez kapcsolható belsőépítészeti, lakberendezési tanácsokat kérnek, illetve egyszerűen csak meg akarják ismerni, mit tud a Szilánk. A vállalkozás már nagyon régen túlnőtt azon, hogy csak akkor jusson az eszünkbe, ha betört az ajtó vagy az ablaküveg a lakásban, vagy ha hőszigetelő üvegre van szükség az építkezéshez. A szakmában a céget előkelő helyen tartják számon Magyarországon, a gyártás esetenként tömeggyártás mellett van idejük az egyedi. igényes, modern vagy éppen hagyományos termékekre, ahol nagyon nehéz megmondani, hol fejeződik be a mesterség és hol kezdődik a művészet. Pénteken és szombat délelőtt, valamint a jövő hét végén többet foglalkoznak a betérővel - mint ahogy tették már ezt az elmúlt két hétvégén -, azokkal is, akik határozott elképzelésekkel érkeznek, s azokkal is, akik az építkezés, a lakberendezés valamelyik fázisában elbizonytalanodtak, s tanácsra van szükségük. A Szilánk munkatársai is kitűnően rajzolnak, s hétköznapokon a betérő ügyféllel együtt álmodják meg a Tiffany-üveget, a homokfúvott ablakot, vagy az igényes tükröt, de minderre a program keretében több idő, s több szakember jut. Ma este a vtv-ben Városházi hírmondó