Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-29 / 74. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2000. MÁRC. 29. Megmaradhatnak a régi tagok Székházat venne a kamara Március AIte* 31-én, pénteken délelőtt 10 A F órai kezn OH dettel a O^H Szegedi Tudományegyetem aulájában tartja a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara beszámoló küldöttgyűlését. Ekkor egyesül hivatalosan a Csongrád Megyei Kézműves Kamarával. Az új helyzetről, a kamarai törvény változásairól, az önkéntes tagságról dr. Szeri Istvánt, a CSMKIK elnökét kérdezte az Egy százalék. Az új kamarai törvény értelmében 2000. március 31-i dátummal megszűnik a Csongrád Megyei Kézműves Kamara, tagjait október végéig kötelezően a CSMKIK vállalkozóiként tartják majd számon. November l-jétől pedig mindenki választhat, önkéntes alapon belép-e az új szervezetbe - derült ki 1999 végén a parlamenti szavazást követően. - A két kamara egyesülése után milyen lesz az új felállás a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán belül? - A volt Csongrád Megyei Kézműves Kamara április 1jétől egyharmados jogosítványt szerez a CSMKIK valamennyi testületében: a küldöttgyűlésben, az elnökségben, az ellenőrző és az etikai bizottságban - válaszolta dr. Szeri István. - Egy alelnöki poszt is megilleti a kézműveseket, akik önálló tagozatként dolgozhatnak a jövőben. Ez azt jelenti, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában 2000. április l-jétől ipari, kereskedelmi, szolgáltató és kézműves tagozat működik majd. Az egyesülésről és a tagok átvételéről különben az év eleje óta tárgyaltunk a partner kaDr. Szeri István: Ingyenes szolgáltatások, alacsonyabb tagdíj. (Fotó: Miskolczi Róbert) marával, s országosan is példamutatóan sikerült megegyeznünk. - A kamarák körüli viták miatt valószínűleg több vállalkozó gondolja úgy, hogy aki időt nyer, pénzt nyer. Vagyis: halogatja a tagdíjfizetését, hátha nem lehet rajta utólag behajtani... - Jelenleg vitatkozik egymással a Pénzügyminisztérium és a kamarai kormánybiztos, Sümeghy Csaba. A PM szerint ugyanis a kamarai tagdíj köztartozás, vagyis öt évre visszamenőleg be lehet hajtani. Sümeghy azon az állásponton van, hogy csak a tavalyi és az idei tagdíjtartozást lehessen követelni a tagságon. Még mindig tart az egyeztetés. Magam azt mondom, a kamara a törvény szerint jár el, amikor végrehajtja azt, amit a paragrafusok lefektettek. Hiszen nem tehet mást, mivel egy köztestület köztartozásáról van szó. Az APEH sem engedhet el adót, legfeljebb kamatot vagy pótlékot. Ráadásul ha egy vállalkozó vagy egy cég bármilyen hazai, esetleg külföldi pályázaton indul, megkérdezik tőle, van-e köztartozása. - Milyen a tagdíjfizetési morál a kamaránál? - A tagok 80 százaléka fizeti a tagdíjat, ami országosan nagyon jó aránynak számít. Meg kell jegyeznem, részünkről is „erős volt a jogkövetés", hiszen nem hozhattuk méltánytalan helyzetbe azokat a tagokat, akik mindig rendesen, időre fizettek. - Mekkora létszámmal számolnak azt követően, hogy önkéntes lesz a kamarai tagság? - Eddigi felméréseink alapján úgy tűnik, a korábbi taglétszám 30-40 százaléka marad meg. Elsősorban a közepes vállalkozások és a nagyobb cégek szeretnének kamarai tagok maradni, hiszen ők az előző hat esztendőben fölmérték, milyen előnyökkel jár, ha kamarai tagok. A kisvállalkozók egy részét egészen biztosan el fogjuk veszíteni. - A leendő tagság megtartása érdekében milyen stratégát, filozófiát alakítanak ki? - Az eddigi közigazgatási kamarából nagyon rövid időn belül szolgáltató kamarává szeretnénk válni. Olyan intézménnyé, ahová bárki, ha bejön az egyéni problémájával, segítséget kap. Vagyis az egyéni érdekeket éppúgy képviselni szeretnénk, mint egy meghatározó gazdasági erőét. A november 1. után fizetendő tagdíjról nyilván később születik döntés. Az azonban már most látszik, hogy alacsonyabb lesz, mint az eddigi volt, a kieső jövedelmet pedig szolgáltatásainknak kell fedezniük. Természetesen a tagok ezekhez ingyenesen juthatnak hozzá. - Milyen kamarai szolgáltatások kerestek a tagok leginkább 1999-ben? - Tavaly 150 előadást, szakmai fórumot és konferenciát szerveztünk, amelyeken körülbelül 9400-an vettek részt. A tagság igen nagy hányadát érdeklő adó- és társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozó rendezvényeken kívül tartottunk a vállalkozások forráshoz jutási lehetőségeit bemutató hitelezési fórumot, pályázati lehetőségeket ismertető előadást, tájékoztattuk tagjainkat a jótállással, a garancia vállalással kapcsolatos kérdésekről, a közbeszerzési törvény változásairól. A nagyobb szakmai programok közül ki kell emelni a beszállítói konferenciát, az Utak az Európai Unióba című közlekedési tanácskozást. Bővült a kamarai klubok hálózata: van informatikai, logisztikai és számviteli klubunk. Szélesedett a kamarai tanácsadói hálózat, amelynek keretében huszonöt szakember ingyenesen nyújt információkat az üzleti élet minden területéről. A rendszeres hírekhez a Kamarai Futár juttatja hozzá a tagokat. A lap olyannyira népszerű, hogy kaptunk már visszajelzéseket vállalkozóktól: ha tagságukat meg is szüntetnék, a lapról nem mondanának le és szeretnék a Futárt előfizetni. - Hogy gazdálkodott a kamara a tagság pénzével? - A tagdíjbevétel fedezetet nyújtott a kamara működési költségein kívül a megye gazdaságának élénkítését célzó pénzügyi alapok folyamatos működtetésére is. A létszámmal is spóroltunk, 1999 végén mindössze negyvenen dolgoztak a kamaránál. Gazdálkodásunkat az állandó könyvvizsgáló, valamint az ellenőrző bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte, elmarasztaló megállapítást nem tettek. - Beszélgetésünk elején említette, nincs még döntés arról, hány évig hajtható be az elmaradt tagdíj. Emellett össze kell szokniuk a kézművesekkel, az év végén pedig váltani. Ilyen helyzetben mi a legközelebbi stratégiai cél? - Nem adtuk föl azt a régi tervünket, hogy székházat vásároljunk. Nem azért, mert elégedetlenek vagyunk a jelenlegi helyünkkel, hanem azért, mert nagyon magasak a bérleti díjak. Vizsgálunk több ajánlatot, és a legmegfelelőbbet minél előbb ki szeretnénk választani. Fekete Klára DM/DV-informóció A Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara az országos kamarai konjunktúrafelmérés részeként 1999. II. félévében negyedik alkalommal végzett tagjai körében kérdőíves reprezentatív felmérést. Ennek célja, hogy a kamara első kézből szerezzen információkat a vállalkozások helyzetéről, lehetőséget biztosítva az egyes speciális - méret, vállalkozási forma, ágazat szerint körvonalazódó - csoportok problémáinak feltárására, folyamatos figyelemmel kísérésére, s ennek nyomán az általános vállalkozói érdekek hatékonyabb érvényesítésére. A Csongrád megyei vállalkozások kedvezőbben ítélték meg helyzetüket és kilátásaikat, mint a megelőző félévben. A pozitív változások ellenére a megye vállalkozásainak üzleti és jövedelmezőségi helyzete még mindig alulmarad az országos átlaghoz képest. A megkérdezettek 19 százaléka jónak, 63 százaléka kielégítőnek ítélte meg, 18 százalékuk pedig rossznak tartja jelenlegi üzleti helyzetét. A kereskedelmi vállalatok üzleti helyzete a legrosszabb. A többnyire kereslethiánnyal magyarázott jelenség elsődleVállalkozói konjunktúrafelmérés Csipetnyivel több optimizmus ges oka a nagy áruházláncok, bevásárlóközpontok által gerjesztett kilátástalan verseny. Hasonlóan kedvezőtlen a szállítási és idegenforgalmi ágazatok helyzete, az elmúlt félévben e szektorok vállalkozásai szenvedték el a legnagyobb forgalomcsökkenést. Az előző évi délszláv háború miatt több cég esetében a forgalom visszaesését nemcsak az export vagy az import kiesése okozta, hanem a korábban jelentős határmenti bevásárló forgalom nagy mértékű csökkenése is. A háború befejeződésével a kereslet enyhe növekedése figyelhető meg, de ez kisebb mértékű, mint az előző félévi visszaesés. Ágazati szempontból az építőipar és a gazdasági szolgáltatások ágazat helyzete tekinthető jónak, ami az üzleti és jövedelmezőségi helyzetükben, valamint forgalmuk növekedésében is megmutatkozott. Az iparban is kedvező fordulatra került sor: az elégedett vállalkozások aránya növekedett, az üzleti helyzetüket rossznak minősítők aránya pedig jelentősen csökkent. Az üzleti tevékenységét akadályozó tényezők közül továbbra is kiemelkedik a keresBevásárlóközpont. Nehéz ellenük. (Fotó: Schmidt Andrea) lethiány, ami a felmérés eredményei szerint Csongrád megye vállalkozásait jobban sújtja, mint ahogy ez országos szinten megfigyelhető. Második leggyakrabban előforduló válasz a tőkehiány volt, valamint egyre több vállalkozás említi a szabályozórendszer folyamatos változását negatív tényezőként. A kérdőívet visszaküldők 26 százaléka tekint bizakodással a jövőbe és vár javulást, 58 százaléka úgy ítéli meg, hogy helyzete nem fog változni az elkövetkezendő hat hónap során, míg 16 százaléka úgy gondolja, hogy rosszabb lesz. Összességében tehát többen várnak javulást, mint romlást, amely mérsékelt optimizmust jelez. Az elkövetkezendő hat hónapra a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó, valamint az építőipari ágazat bizonyult a legoptimistábbnak. A legkevésbé bizakodó ágazatok a szállítási, idegenforgalmi, valamint a humán szolgáltatásokat nyújtók, de ebben a körben is csökkent a jövedelmezőség romlását prognosztizálók aránya. A következő fél évben a foglalkoztatotti létszám bővítését a válaszadók 19 százaléka tervezi, ez megegyezik az előző félévi adattal és az országos átlaggal is. Ezzel szemben az elbocsátásra készülő cégek aránya a megyében 24 százalék ami 9 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. Mindenütt a 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok terveznek a legnagyobb mértékű létszámleépítést. Megyei sajátosság azonban, hogy a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások is jelentős létszámcsökkentést terveznek. A belföldi piacon érintett válaszadók háromnegyede kívánja a következő félévben emelni értékesítési árait, és ez az arány jelentősen meghaladja az előző félévi szűk kétharmados arányt. Az áremelési szándékok elemzéséből látható, hogy az előző félévhez képest az inflációs várakozásokban kedvezőtlen elmozdulás történt: 21 százalékponttal csökkent azok aránya, akik nem terveztek értékesítési áraikon változtatni, míg az inflációnál nagyobb mértékű emelést tervezők aránya ezzel ellentétesen, 8 százalékponttal növekedett. A tervezett beruházások fő motivációja a korszerűsítés (81%), ezt követi a kapacitásbővítés (36%), majd a pótlás (34%). Legkevesebben a környezetvédelmet (13%) és a munkahelyteremtést (9%) jelölték meg. Útjára indult az Euró Info Futár DM/DV-információ Lapunk hasábjain már korábban hírt adtunk arról, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretein belül egy sikeres pályázat eredményeként tavaly novemberben megnyílt Szegeden az Euró Info Központ. Az iroda nem elszigetelten működik Magyarországon, hanem egy héttagú nemzeti hálózat tagjaként. Ez a hálózat pedig Európa 23 országának közel 300 hasonló intézményével együtt az Európai Bizottság Vállalkozások Főigazgatóságának közvetlen irányítása alatt áll. Az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően a központ feladata „Első Információs Pontként" az EU-val kapcsolatos információk nyújtása, az EU népszerűsítése, tájékoztató anyagok készítése. Kiemelt feladatának tekinti a megye és a régió kis- és középvállalkozásainak felkészítését az Európai Unióhoz való csatlakozásra, tájékoztatók, szakmai napok szervezésével. Pályázati lehetőségek figyelésével, üzleti partnerkereső szolgálat működtetésével, kereskedelemtechnikai információkkal a vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítését is segíti. A vállalkozások minél szélesebb körű kiszolgálása érdekében az Euró Info Központ partnerkapcsolatok építésére és együttműködésre törekszik országos és regionális gazdaságfejlesztési, valamint a központéhoz hasonló információs tevékenységet folytató szervezetekkel. Az iroda munkamódszerének fontos eleme, hogy a munkatársak nagymértékben figyelembe kívánják venni a régió vállalkozásainak problémáit, igényeit, s a kínált szolgáltatásokat ehhez igyekeznek igazítani. Az ehhez szükséges információgyűjtés részeként már minden, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához tartozó társas vállalkozás megkapta az idei külgazdasági kérdőívet, melynek egyik eleme az Euró Info Központ által kínált szolgáltatásokra vonatkozó felmérés is. Igen fontos, hogy a kitöltött kérdőívek minél nagyobb számban visszajussanak a központhoz, ez ugyanis nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szolgáltatásokat a vállalkozások igényeinek megfelelően alakítsák ki. Márciusban indult útjára az Euró Info Futár, a Központ elektronikus hetilapja. A kiadvány e-mailen vagy faxon továbbított hasábjain keresztül a vállalkozókhoz folyamatosan juttatja el a beérkezett üzleti ajánlatokat, európai közbeszerzési tenderek szemlézését, pályázati lehetőségekről, az EIC rendezvényeiről szóló információkat, valamint sok egyéb, a vállalkozások számára jól hasznosítható híranyagot. Azok a vállalkozások, amelyek szeretnének csatlakozni az Euró Info Futár egyre népesebb olvasótáborához, jelezzék ezt az e-mail címük vagy fax számuk megadásával együtt a kamarénál. (CSMKIK, Euró Info Központ, Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., Pitó Enikő, EIC vezető, Tel/fax: 62/486-987/146, Email: eicszeged@csmkik.tiszanet.hu, Internet: http://www. tiszanet.hu/kamara/eic) Üzlet az interneten? DM/DV-információ Az elmúlt évben az európai vállalatok körében jelentősen megnőtt az elektronikus kereskedelem használata, és még többen tervezik annak jövőbeni bevezetését. Míg tavaly a vállalatok többsége csak ritkán, szinte kizárólag az értékesítési és marketingtevékenységéhez használta ezt a lehetőséget, mára már több mint egyharmaduk veszi igénybe a beszerzés, a logisztika, a pénzügy és még a termékfejlesztés területén is. Az Interneten megvalósuló elektronikus kereskedelem átalakítja a gazdasági erővonalakat, lehetővé teszi új piaci szereplők megjelenését. Az elektronikus kereskedelemről szervez a kereskedelmi és iparkamara informatikai és kereskedelmi osztálya közösen április 12-én szakmai napot. A délelőtti tájékoztató előadások azon vállalkozókhoz szólnak, akik még nem ismerik ezt a lehetőséget. Elektronikus kereskedelem Elektronikus Európa címmel Egyed László (IQ-SOFT Rt.), a bankok szerepéről az elektronikus kereskedelemben Agárdi Gyula (Inter-Európa Bank), megvalósítási lehetőségek Kárpáti Péter (QUAESTOR), a témáról marketinges szemmel Dr. Tonk Emil (Marketing Szövetség) és egy kereskedő szemével Ámonné Jávorszky Márta (Areco Kft.) tart előadást. A rendezvény fő támogatója HEWLETT PACKARD Magyarország Kft. A délutáni program az Informatikai és Logisztikai Klub keretén belül az informatikai szakember konzultációs fóruma lesz. Bővebb információ és jelentkezés Szabó Béla informatikustól kérhető a kamarában (Tel.:62/486987/132, szabó.bela@csm kik.tiszanet.hu). A rendezvényen való részvétel kamarai tagoknak ingyenes. Magyar-német találkozó Munkatársunktól Ma, szerdán 15 órától a Pick Klubban a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a német Ibistra GmbH. ismét németmagyar üzletember-találkozót szervez. A német üzletemberek magyar partnereket keresnek: gyapjú-, poliészter- és poliészter/viszkózszál beszállító; textil-nagykereskedő; mezőgazdasági kereskedő, malom; vegyipari üzem, szolgáltató (pl. épülettisztítás, autókereskedők, benzinkút); fafeldolgozó üzem, fa- és alumínium keretes ablakok, laminát gyártók; oktató intézmény: építészet, fűtésszerelés; fémhomlokzatok, álhomlokzatok szerelése, stb. beszállítására. Az érdeklődő cégek további információt a CSMKIK Kereskedelmi Igazgatóságán kaphatnak a 62/486-987/143 telefonszámon.