Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-22 / 68. szám

I 6 UNIVERSITAS SZERDA, 2000. MÁRC. 22. Az agykutatás hete Munkatársunktól Az agykutatás hetének szegedi előadássorozatát múlt pénteken rendezte meg a Szegedi Akadémiai Bizottság Neurobiolágiai Szakbizottsága és a Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi Kara. Az előadások célja az volt, hogy megismertessék az emberekkel az agykutatással kapcsolatos legújabb eredményeket, érdekességeket. Az agykutatás hete nemzetközi rendezvénysorozat, melyet 1995 óta rendez meg a Dana Szövetség. A szövetséget 1992-ben hozta létre egy csapat kiváló tudós az amerikai Cold Spring Harborban, abból a célból, hogy megismertessék a közvéleménnyel az emberi aggyal kapcsolatos betegségeket, rendellenességeket és a legújabb kutatási eredményeket. 1992 óta a társaság létszáma több mint 185 fóré emelkedett, közülük heten Nobel-dijasok. Ebben az évben március 13-19. között rendezték meg az agykutatás hetét, amelyen több mint ezer szervezet és 41 ország vett részt világszerte. Szegeden az elmúlt héten pénteken az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székházában a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének szervezésében tartottak tudományos ismeretteijesztő előadásokat. Az érdeklődők az előadások során választ kaphattak olyan érdekes kérdésekre, hogy miért van szükségünk az alvásra, vagy, hogy az, amit látunk, valóban az-e, ami a világban van. A „Hogyan látjuk a világot" ctmű előadást dr. Benedek György, az Élettani Intézet professzora; a „Hormonok: az agy- és testműködés harmonizációja az alvás alatt" című előadást ifi. dr. Obál Ferenc egyetemi tanár tartotta. A hallgatóság megismerhette továbbá az emberi agy vizsgálatának modern módszereit dr. Kovács Gyula egyetemi adjunktus előadásában; illetve az agy vérellátását, melyről dr. Bari Ferenc egyetemi docens beszélt. Végül dr. Jancsó Gábor egyetemi tanár elemezte a fájdalom neurobiológiájának és a szegedi paprikának a kapcsolatát. Szókratész a JATE-klubban Munkatársunktól Szókratész védőbeszédét hallgathatják meg az érdeklődők a JATE-klubban március 22-én, szerdán 19 órai kezdettel Jordán Tamás és Horváth Ákos színművészek előadásában. Ugyancsak a JATE-klub ad otthont szerdán 21 órától annak a bulinak, amelyre a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatóit várják. Workshop az egészségért Munkatársunktál „Egészségmegőrzés egészségfejlesztés - egészséggondozás" címmel rendeznek workshopot ápolók, védőnők, gyógytornászok, szociális munkások, valamint háziorvosok, a járó- és a fekvőbetegellátás orvosai, illetve az egészségügyben dolgozó más szakemberek részére március 25-én, szombaton délelőtt tíz órától a Deák Ferenc Gimnázium előadótermében. Mennyit sportolnak az egyetemisták? Kevés a fedett tornaterem Múlt és j< i az Ady téren. A jövő útja egy korszerűbb sportcentrum kialakítása felé vezet. (Fotó: Schmidt Andrea) kedik fedett sportlétesítményekben: a több mint tizenötezer nappali tagozatos hallgatóra egyetlen nagyobb méretű tornacsarnok jut. Az intézmény csak úgy tudja a diákok igényeit kielégíteni, ha az iskoláktól tornatermeket, a várostól uszodát és jégpályát vesz bérbe. Szabadtéri egyetemi sportlétesítményekből már nagyobb a választék, ezek azonban teljes felújításra szorulnának, az egyetem viszont erre nem tud pénzt költeni. A hallgatóknak négy féléven keresztül kötelező testnevelés kurzust felvenni, de sokan sportolnak a tanórákon kivül is. - Úgy tűnik, Szegeden nem szenved csorbát az egyetemi sportélet a felsőoktatási intézmények integrációja során - mondja Szabó József, a Szegedi Tudományegyetem Sport és Rekreációs Bizottságának vezetője, aki szerint hibás szemléletet követnek azok az egyetemek, amelyek a sportlétesítményeken próbálnak pénzt megtakarítani, miközben a népesség egészségügyi állapota inkább ezek bővítését és fejlesztését indokolná. A szakember tapasztalatai alapján azt állítja, hogy Szeged lényegesen rosszabb infrastrukturális adottságokkal rendelkezik az egyetemi sport területén, mint jó néhány másik felsőoktatási centrum. A várostól bérelnek Az egyetem nem bővelkedik fedett létesítményekben: a több mint tizenötezer nappali tagozatos hallgatóra egyetlen nagyobb méretű, 48x24 méteres tornacsarnok jut, amely szükség esetén négy kisebb teremre osztható. Ezen kfvül egy harminc évvel ezelőtt épült barakképületben kialakított konditerem, egy 150 négyzetméteres zenés foglalkozásokra alkalmas terem, valamint egy 10x20 méteres tornaterem nyújt lehetőséget a mozgásra. Mivel ezek nem elégítik ki az igényeket, az intézmény kénytelen általános és középiskolák tornatermeit, a városi uszodát és jégpályát rendszeresen bérbe venni évente öt-hat millió forintért. Szabadtéri sportlétesítményekből már nagyobb a választék: a volt JATE karai két bitumenes, két salakos és nyolc teniszpályával rendelkeznek, a tanárképző főiskolai karnak kézilabda-, labdarúgó- és atlétikai pályája van, az orvostanhallgatók pedig három teniszés két bitumenes pályát birtokolnak. Szabó József szerint ezek a létesítmények is teljes felújításra szorulnának, az egyetem azonban erre nem tud pénzt költeni, így maradnak a pályázatokon nyert támogatások, illetve az oktatási minisztériumtól hallgatónként kapott évi 820 forintos juttatás sportcélokra felhasználható mintegy 80 százaléka. A bevételnek elenyésző részét teszik ki a diákoknak meghirdetett önköltséges programok díjai, valamint a konditerem tanórán kívüli használatáért fizetett összeg. A Szegedi Tudományegyetem valamennyi karára járó diákoknak négy féléven keresztül kötelezd hetente kétórás testnevelés kurzuson részt venni. Egy-egy szemeszterben mintegy 5000 volt jatés, 1200 orvostanhallgató és 1400 tanárképző főiskolás jár ezekre az órákra. Az egykori JATE karain tanulók számára 20-25-féle foglalkozást hirdetnek meg a hagyományos testnevelés óráktól az olyan speciális kurzusokig, mint például az aerobik, a kajak-kenu, a korcsolyázás, a tenisz, a karate vagy a jóga. A tanárképző főiskolai kar diákjai körében - akik között többségben vannak a lányok - az aerobik számít a legnépszerűbb foglalkozásnak, de sokan választják a kosár-, a kézi- és a röplabdát, a testépítést és a futballt. Teniszezni, úszni és tekézni is lehet, de csak bérbe vett helyeken, mivel főiskolai karnak ezekhez a sportágakhoz nincsenek saját pályái, illetve medencéje. Ingyen az uszodába - Nem minden hallgató vesz részt a tanórákon, mivel azoknak, akik sportegyesületekben játszanak, nem kötelező testnevelési kurzust felvenniük - mondja Gyetvai György, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Testnevelés és Sporttudományi Intézetének igazgatója. A különböző karok diákjainak egy része a tanórákon kívül is sportol. A hallgató önkormányzat támogatásának köszönhetően esténként ingyen járhatnak a városi sportuszodába, naponta rendeznek mérkőzéseket a 140 csapatból álló kispályás labdarúgó-bajnokság keretében, a kosárlabda-bajnokságban pedig 18-20 csapat játszik. Átköltöznek a sportpályák A tanárképző főiskolai karon testnevelő tanárokat és rekreációs, vagyis a szabadidős tevékenységek szervezésében jártas szakembereket is képeznek. Az évfolyamonként mintegy 80-110 testnevelés és 30-50 rekreációs szakos diák hetente 10-12 órában tanul szakmai tárgyakat. Ezen kívül nyolc féléven keresztül szakmai gyakorlatokon vesznek részt főiskolai vagy civil sportegyesületben, ahol rendszeresen edzésekre járnak és versenyeken szerepelnek. Számos főiskolai hallgató ért már el Európa- és világbajnoki, illetve olimpiai dobogós helyezést. A felsőoktatási integráció bizonyos mértékig a város több pontján található egyetemi sportlétesítmények koncentrációját is eredményezi: a hetente mintegy 5000 diákot kiszolgáló Ady téri sportcentrumot „átköltöztetik" a Kossuth laktanya területére, a tanárképző főiskolai kar sporttelepe mellé. Az új helyen egy kisebb méretű torna- és konditermen kívül a szabadban négy-öt kispályát, három kosárlabda- és négy teniszpályát alakítanak ki, amelyeket bitumen helyett műanyaggal és műfűvel fednek be. A sportbizottság vezetője, Szabó József azonban attól tart, hogy a tervezett sportkapacitás nem készül el addigra, mire ki kell költözniük a hallgatói információs centrum helyeként kiszemelt Ady térről, s így a megfelelő feltételek hiányában nem tudják majd folytatni a meghirdetett programokat. Hegedűs Szabolcs A SZAB hírei Munkatársunktól A Magyar Tudományos Akadémia Koordinációs Munkabizottsága tart kihelyezett ülést a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában március 23-án, csütörtökön délelőtt ttz órától. Az ülés témája a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán folyó koordinációs kémia jellegű PhDképzés bemutatása. Az Ericson távközlési vállalat vezérigazgatója, a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja, Fodor István lesz a SZAB tudósklubjának vendége március 23-án délután 5 órakor. A vezérigazgató a világban végbemenő folyamatokról és kitörési pontokról beszél az érdeklődőknek. Ökológiai konferencia Munkatársunktól „Ökológiai kutatások a folyóvölgyekben" címmel EUrégiós konferenciát rendeznek az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székházában március 23-án és 24-én. A csütörtökön tíz órakor kezdődő szakmai találkozón szó lesz egyebek mellett a szigetközi táj változásairól, a Maros és a Dráva menti területek élővilágáról, a Duna és a Bodrog vízminőségéről, valamint a közép-tiszai holtmedrek ökológiai állapotának felméréséről. A konferenciát a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete, a SZAB Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottsága, valamint a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszéke szervezi. Logisztikai képzés a SZÉF< Kiegészítő logisztikai képzés indult a múlt héten a SZTE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karán. A tanfolyamon a SZÉF és a természettudományi kar nappali és levelező tagozatos hallgatói vesznek részt. Egy Phare-projekt keretében a Metzi Esidec főiskolai csoporttal közösen egyéves logisztikai posztgraduális képzési programot dolgoztak ki néhány évvel ezelőtt a szegedi élelmiszeripari főiskolán. A sikeresnek bizonyult programot a múlt héten a graduális képzésben résztvevő hallgatók számára is elindították. A három féléves képzésben a SZÉF, valamint a természettudományi kar nappali és levelező tagozatos hallgatói vesznek részt. A képzés célja - amellett, hogy növeli a főiskolai kar saját bevételeit - az, hogy a logisztikai ismeretek oktatásával tovább növeljék a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit. A tanfolyam végén a hallgatók tanúsítványt, illetve diploma-kiegészítő betétlapot kapnak. Mint Szabó Gábor főigazgató elmondta, a szegedi felsőoktatási intézményekben egyedül a SZÉF-en oktatják átfogóan a logisztikát. Az első félévben négy tárgyat hallgatnak a résztvevők: általános és globális logisztikát, operációkutatást, a Magyarország közlekedése és hírközlése, valamint a logisztika és információs rendszerek című stúdiumokat. Az általános és globális logisztika című tárgy keretében a hallgatók egyebek mellett megismerik a logisztikai szakemberek helyét a vállalati szervezetben, a logisztikai problémák és teljesítmény elemzésének módszereit és a logisztikai önköltség optimalizálásának lehetőségeit. Az operációkutatás keretében a készletgazdálkodási modellekkel, az erőforrás allokációval foglalkoznak. A logisztikai és információs rendszerek című stúdium az elosztást és az optimalizálást támogató matematikai és gyakorlati módszerekkel foglalkozik. A hallgatók előadásokat hallgatnak a magyarországi infrastruktúra fejlettségéről, területi különbségeiről, az ország közlekedéséről és hírközléséről is. A programban részben a főiskola oktatói, részben külső szakemberek adnak elő. A vendégoktatók között van dr. Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója, Győri István, a München-Milánó-Budapest székhelyű LCS csoport tulajdonos-ügyvezetője, Engedi Attila, a Matáv területi igazgatója is. K. o. Kiállítássorozat Velünk élő nemzetiségek A magyarországi németeket bemutató kiállítás a Millenniumi Kávéházban látható. (Fotó: Karnok Csaba) Velünk élő nemzetiségek címmel indított kiállítás sorozatot a Millenniumi Kávéházban a Pax Christi Egyesület. A sorozta első részeként a magyarországi németségről rendeztek be tárlatot. A Pax Christi nemzetközi katolikus békemozgalom, amelynek nemzeti szekciói vannak öt földrész több mint negyven országában. Az 1944-ben alapított szervezet három területen munkálkodik: az emberi jogok védelmén, a békére nevelésen és a béke szellemiségének ápolásán. Foglalkozik emellett a biztonságpolitika, a leszerelés, a kisebbség- és környezetvédelem és a fejlődő országok problémáival is. A Pax Christi magyarországi szekciója 1992-ben alakult szegedi székhellyel. Munkájának középpontjába a békére nevelés pedagógiáját állította. Tevékenységének alapja, hogy térségünkben a békéhez egymás kultúrájának megismerésén, a különböző népek, nemzetiségek egymást tisztelő együttélésén át vezet az út. A szegedi Pax Christi Egyesület ennek érdekében oktatási programokat, óraterveket, szövegés játékgyűjteményeket állít és gyűjt össze a pedagógusok számára, hogy segítséget nyújtsanak idegen kultúrák megismertetéséhez. A szervezet a szeged-csanádi egyházmegye millenniumi és jubileumi programsorozata keretében nyolc kiállítást szervez a Millenniumi Kávéházban a Dugonics tér 12 szám alatt Velünk élő nemzetiségek címmel. Ennek első tárlataként néhány napja nyílt meg a magyarországi németséget bemutató kiállítás. Májusban a horvátokról, szeptemberben a szlovákokról, októberben a jászokról és a kunokról, decemberben a szerbekről rendeznek tárlatot. 2001 februárjában a lengyeleket, áprilisban a románokat, májusban pedig a romákat mutatja be a kávéházi kiállítás. Farkas Beáta, a szegedi egyesület vezetője a kiállítás-sorozattal kapcsolatban elmondta: meggyőződésük, hogy a millennium csak akkor igazi ünnep, ha a szó legteljesebb értelmében mindannyiunké. Ehhez szeretnének hozzájárulni a magyarországi nemzetiségek jobb megismertetésével. K. G.