Délmagyarország, 2000. március (90. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. MÁRC. 2. SZEGED 5 Iskolás lesz a gyerek A tanító néni moso­lya, az ülő­kés pad­ban a tin­tatartó he­lye, a feke­te tábla... Izgalom és egy kis szoron­gás kavargott bennünk. De aztán minden kisimult, biztonságossá és ismertté vált. Ezeket a képeket me­lengetik magukban az egykori elsősök, akik mostanában készítik el­sőbe a saját gyermekei­ket. Erőt adnak ezek az emlékek akkor, mikor jó­val a szeptemberi csenge­tés előtt iskolaérettségről és felvételiről szól az isko­lakezdés. Ezen az idősza­kon hogyan segítse át gyermekét (és önmagát) a szülő? Úgy, hogy együtt örülnek az iskolának. Ez a rövid válasza a kérdésre dr. Vajda Zsuzsannának, a Szegedi Tudományegye­tem Pszichológia Tanszéke vezetőjének. Felfogás kérdése, hogy az életnek azon eseményeit, me­lyek mindenképpen bekövet­keznek, szenzációnak tekintsük vagy sem. Az életút természe­tes állomása az iskolakezdés. Ha jelentőségét nagyon eltú­lozzuk, a gyerek szorong - véli a pszichológus. Mert egy egészséges és normális gyerek 6-7 éves kora körül minden ne­hézség nélkül veszi az iskolát mint akadályt. Akkora bekö­vetkezik egy nagy fordulat az emberpalánta gondolkodásá­ban: a fantázia és a játék szere­pe látványosan csökken, a rea­litás felé fordul érdeklődése; testarányai megváltoznak; job­ban túri a gyűrődést. Ez utóbbi pont a legproblematikusabb a pszichológus szerint, ugyanis ha a gyereket túlságosan óvják a lehetséges kellemetlensé­gektől, akkor gyenge marad tűrőképessége. Nehéz megta­lálni az arányt, hogy a szülő ne legyen túlságosan laza, de ne is uralja azt a szférát, ami a gye­reké. Minden szülő tépelődik, gondolkodik a gyerekéről, be­szélget erről másokkal is, eset­leg szakkönyveket forgat, de egy ponton túl az úgynevezett szakértelem idegen a szülő és gyereke közötti kapcsolattól, ami saját belső dinamikával rendelkezik, s abba beleavat­kozni csak akkor szabad, ha nagyon nagy a baj. Az iskola­érettséget nem az életkorhoz, hanem ahhoz köti Vajda Zsu­zsanna, hogy az a bizonyos tes­ti és gondolkodásbeli fordulat bekövetkezett-e. Ezt pedig a szülő és az óvónő tapasztalatai alapján pontosan meg tudja Ítélni. Különössé teszi az iskolába lépést, hogy az iskolák közötti verseny gyakorivá tette a be­iratkozást megelőző úgyneve­zett „elbeszélgetést" vagy „al­kalmassági vizsgát". A pszi­chológusok többsége, Így Vaj­da Zsuzsanna sem helyesli az ilyen burkolt felvételit, mert szerinte többet árt, mint hasz­nál. A 6-7 esztendős gyerek ugyanis arra érett, hogy isko­lába menjen, de arra nem, hogy felvételi vizsgákat tegyen. Sok jelentkező esetén a gyere­kek szelektálására még a sorso­lást is megfelelőbb módszer­nek tartja. A pszichológus álláspontja szerint hatéves korban semmi­féle teszttel nem lehet megáll­apítani, egy gyerek mennyire „okos", ugyanis ezek az adatok egész mást mutatnak, mint a tí­zéves korban készült tesztek. Ha mégsem kerülhető el ez a próbatétel, akkor a szülő ne ki­csinyítse a „felvételi" je­lentőségét, mondja meg a gye­rekének, mire számíthat, mert úgy talán fölkészülhet lelkileg a megmérettetésre - tanácsolta a pszichológus. Az óvodai fog­lalkozásokon tanulhatja meg a gyerek az iskolában már szük­séges „önszabályozást". Ezért helyteleníti Vajda Zsuzsanna, ha a nagycsoportban az óvónő nem tart úgynevezett foglako­zást. Ugyanis a koncentrált fi­gyelmet, a társakkal való együttműködést a szülő nem tudja otthon gyakoroltatni is­kolába készülő gyerekével. Anya és apa abban segítsen, amiben a gyerek kéri. Persze ez nem azt jelenti - figyelmez­tet a pszichológus -, hogy a gyerek helyett kell elvégezni a feladatot. Ennél sokkal nehe­zebb és több időt igényel, de az a jó, ha rávezetjük a megoldás­ra. A szülő a gyereke helyett dönt arról, hogy melyik tanító néninél, melyik iskolában, me­lyik szakosodást ígérő osztály­ban kezdje meg tanulmányait. E szorongató érzést talán oldja Vajda Zsuzsanna véleménye: szinte teljesen mindegy, az alsó tagozatos osztályokat melyik iskolában végzi el a gyerek, szerinte sokkal lényegesebb, hogy például ne legyen messze az iskola. Azt is biztatásnak szánta a pszichológus, hogy megosztotta velünk tapasztala­tát: módszertani és egyéb szempontból is az egyik leg­képzettebb pedagógus réteg a tanítók kasztja. Egyébként pe­dig a pszichológia tanszék ve­zetője biztos abban, hogy alsó­ban nem dől el semmi, ami hosszútávra is sorsdöntő. Már csak azért sem, mert a gyerek nem olyan esendő, mint a szülő gondolja: sokféle helyzetre ké­pes kidolgozni a számára leg­kedvezőbb stratégiát. Higgyük el: még az iskolakezdésre is! Újsxászi Ilona Szegények vagyunk a „kártyacsatához"? Kényszerű készpénzek Tőzsdei jelentés A szerdai kereskedés szélsőséges árfolyamváltozásokat hozott a részvénytőzsdén. A BUX - szemben a külföldi tőzsdék optimizmusával- csökkenéssel fejezte be a napot. A záróértéke 9967 pont lett (-157 pont). A pesszimizmus egyik fö oka a TVK­Pannonplast tranzakció meghiúsulásának híre volt. így a TVK továbbra is vevőt keres a műanyag üzletágra. A vegyipari papír árfolyama meredeken zuhant a nap folyamán. Jól szerepelt viszont a Rába és az Antenna A Zalakerámia hitelének átütemezéséről szóló hír sokat segített a papír jegyzésén. A nyugati tőzsdék jól szerepeltek. A Nikkei index 20.000 pont felett zárt. Amerikában is a vevők a meghatározóak, ezért a Nasdaq újabb magaslatokra emelkedett Az OPEC és egyes olajkitermelő országok várhatóan növelik áprilistól a kitermelt olaj mennyiségét, ami visszavetheti az igen magas árakat. Ráuvéfty •«.• Nyltéár Záriét Záré* váhoiri Záréár 1 •rlhiri Pi)| BORSODCHEM 10 700 10 355 -250 -2,36 ÉGIS 12 760 12 405 -200 -1,59 GRABOPLAST 2 795 2 750 -35 -1,26 MATÁV 2 460 2 440 -39 -1,57 MEZŐGÉP 1 8X0 1 880 -15 -0,80 MOL 5 070 5 005 -55 -1,09 OTP 15 450 14 770 -470 -3,09 P1CK 11 100 11 150 100 -0,91 RICHTER 18 995 18 505 -195 -1,04 TVK 4 960 4 680 -215 -4,39 iiitiiiág imn EKTE KfAPIKKERISKE DELM1II Tel : (62)450 000 E-mail tiszawvest@!leltavliu www biztonság lm alapján valóban hasznosíta­ni kívánják ezt a területet. Ugyanakkor készül a köz­ség rendezési terve, amely­nek részét képezi a belterü­leti csapadékvíz- elvezető csatornák kitisztítása, kar­bantartása is. Sövény. Veres Károly­né, Pille utcai közös képvi­selő elismeréssel szólt ar­ról, hogy a Pille és Molnár utca kereszteződésénél a környezetgazdálkodási kht. emberei levágták a sö­vényt, így a kanyarban már nem kell emiatt balesetve­szélytől tartani. A kihelye­zett virágtartó kőládák pe­dig lehetővé teszik, hogy környezetüket szebbé, virá­gosabbá tehessék. PANNON GSM *«««* Ai *Iv«MI. A szegedi Tesco élen jár a kártyával való fizetési kultúra terjesztésében. (Fotó: Karnok Csaba) A ma­gyar és a szegedi családok továbbra is kész­pénz­függők annak ellenére, hogy a hazai bankkártyák szá­ma mára már elérte a három és fél milliót. A lakosság döntő többsé­ge mégsem tud élni a modern banki szolgálta­tásokkal. Szakértők sze­rint azért nem, mert vál­tozatlanul túlzottan sze­gények vagyunk ehhez: így a többség csak kényszerből használ plasztikkártyát. Amikor azután a munkáltató átutalja a fizetést, sokan még aznap kiveszik az egészet az automatából, hogy a napok óta égető adósságaikat rendez­zék. Egyes felmérések szerint a hazai családok négyötöde nem képes arra, hogy megta­karítson, vagyis máról hol­napra él. Ezért hiába terjesz­tenék a bankok és a nagyobb áruházláncok a készpénzkí­mélő fizetési módot, a lakos­ság még nem tud élni vele. - A 34 éjjel-nappal mű­ködő automata ellenére na­gyon nagy a készpénzfelvé­tel a bankfiókjainkban ­mondja az OTP Rt. szegedi osztályvezető-helyettese, Kércsi Lászlóné. - Az elmúlt három hétben napi ezer­ezerkétszáz ügyfél fordult meg csak a Tisza Szállóban lévő fiókunkban, s jelentős részük pénzforgalmat bo­nyolított. A szakemberek számára is érthetetlen, hogy sol^n miért idegenkednek tovább­ra is a bankautomatáktól, s választják inkább a hosszú sorbaállást. Fizetésnapokon azután mégis rengetegen rohamoz­zák meg az ATM-eket, hogy egy csapásra leürítsék a számlát. Az üzletekben, a benzinkutaknál pedig csak elenyészően kevesen fizet­nek plasztikkártyával. A többség továbbra is kész­pénz-párti, pedig ez érthetet­len. Ha ugyanis egy áruház­ban fizet valaki hitelkártyá­val, akkor a kezelési költsé­get az üzlet állja, ám az au­tomatából kivett forintok után a számlatulajdonos fi­zet. - Azért is szüntettük be a havi két alkalommal való in­gyenes pénzfelvét lehetősé­gét, mert arra szeretnék ösz­tönözni ügyfeleinket, hogy használják fizetésnél a kár­tyájukat - mondták a pénz­intézetben. Háziasszony ismerősöm viszont sajátos logikával ér­velt a készpénz fizetés mel­lett. Mint mondta, régebben jobban be tudta osztani a fi­zetését, mert egy-egy vásár­lás után látta, hogyan lapo­sodik az otthoni boríték. Ma már azonban olyan nagy a csábítás a hipermarketekben, hogy könnyedén túlvásárolja magát, s szeme se rebben, amikor „lehúzzák" a több ezer forintot a bankkártyájá­ról. A hónap végén azután csodálkozik, amikor be­mondja az „unalmast" a számlája. - Tíz vásárlónkból átlag egy fizet kártyával - mondja a Tesco vevőszolgáltai osz­tályvezetője, Bagdi Szilvia. ­Főleg a fiatalok, az értelmi­ségiek és a középréteg jár élen ebben a fizetési mód­ban. Mi mindenre rántjuk elő plasztikkártyáinkat? Nos, két kiflit és egy pohár tejet ép­pen úgy fizettek már így a hipermarketben, mint több százezret érő műszaki beren­dezést. - Bár a kezelési költséget ilyenkor mi álljuk, a kénye­lem és a fizetési kultúra nö­velése miatt mégis szorgal­mazzuk a kártyák használa­tát. Kicsit jobb a helyzet a benzinkutakon. Az egyik szegedi Shell töltőállomáson megtudtuk, tíz fizetőven­dégből kettő-három nyújt át plasztikalapot a pénztárnál, s újabb kettő a benzinkút-lánc saját hitelkártyáját használja. Csongrád megyében az el­múlt években hiába növelték a bankok automatáik számát, s hiába fogadják el a bank­kártyákat ma már közel öt­száz helyen a megyében, to­vábbra is a készpénzforga­lom maradt az úr. A megyé­ben ugyan közel százötvene­zer palasztikkártyás ügyfél akad, ám többségüket a kényszer vitte rá, hogy „kár­tyázzanak". A legfrissebb felmérések szerint mégis évi 100 milli­árd forinttal nő a hazai kész­pénzigény, ami döntően a la­kossághoz kötődik. Az el­múlt években ugyanis a kifi­zetések nem a vállalatok pénztárainál, hanem a bank­automatáknál történtek. A legtöbb munkahelyen ma már nem bajlódnak a pénz­tárban a fizetések kiosztásá­val, hanem átutalják azokat. A lakosság többsége pedig elzarándokol a legközelebbi automatához és egy összeg­ben felveszi havi járandósá­gát. Ennek pedig az az oka, hogy a hazai háztartások 82 százaléka nem képes megta­karításra, ezen belül 66 szá­zalék éppen csak kijön a jö­vedelméből, 9 százalék pe­dig korábbi megtakarításait éli fel. „Kártyázni" továbbra is csak a jómódúak kiváltsá­ga... Rafai Gábor Bolt. A Szivárvány és a Szentháromság utca sarkán lévő Spar-üzletben vásárolt olvasónk. Kifogásolta, hogy ott - más Spar-bol­tokban tapasztaltaktól el­térően - a reggeli csúcs­időben az eladók nem kife­jezetten a vásárlók kiszol­gálásával foglalkoztak, va­lamint hiába van két pénz­tár, csak az egyik műkö­dött. Szemét. K. J. a Kereszt­töltés utca 13-15. számú házak közötti park, egy hölgy pedig a Boldog­asszony sugárút tisztaságát kifogásolta. Szolnoki Lász­lótól, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Kht. műszaki igazgatóhelyettesétől meg­tudtuk: a kedvező időjárás­nak köszönhetően már megkezdték a tavaszi nagy­takarítást. A tervek szerint Irodalomelméleti konferencia Munkatársunktól Kanyó Zoltán emlékére rendeznek irodalomelméleti konferenciát március 2-án és 3-án a Szegedi Akadémiai Bi­zottság Dóm téri székházá­ban. Az előadássorozatot már­cius 2-án 10 órakor Berta Ár­pád, a SZTE Bölcsészettudo­mányi Karának dékánja nyitja meg, majd Tarnay László, Thomka Beáta, Bókay Antal, Bernáth Árpád, Bényei Ta­más, Odorics Ferenc, Orosz Magdolna, Kálmán C. György, Gyimesi Tímea és Hárs Endre tart előadást. A konferencia második napját 10 órától Kovács Árpád „Szó, műfaj és mondásesemény az irodalmi szövegműben" című elemzése nyitja; további előadók: Kiss Attila, Szili Jó­zsef, Kovács Sándor, Szabó Tibor és Hódosy Annamária. Munkatársunktól „Szegedért - Szögeden" címmel rendeznek felolvasóü­lést március 9-én 10 órától a Somogyi-könyvtáj: I. emeleti folyóirat-olvasójában. A ren­dezvényen .Adományok Sze­gedért 1879 tavaszán Stock­holmtól Bukarestig (A gyűjté­sek dokumentumai a Somo­gyi-könyvtárban)" címmel Csúri Károlyné tart előadást, majd Tömörkény István „Öre­gembör napállapotja" című elbeszélését elemzi dr. Péter László. Képregények Munkatársunktól Zivkov-Andricin István grafikusművész képregényei­ből és illusztrációiból nyílik kiállítás március 3-án 19 óra­kor az Impala Házban (Zárda u. 9.). A tárlatot megnyitja: Kertész István újságíró. Korlátozott buszforgalom Munkatársunktól Március 3-ától, péntektől a Tisza Volán Rt. korlátozza a Szegedről Nagyváradra közle­kedő buszok forgalmát. A megyeszékhelyről Makó és Méhkerék érintésével Nagy­váradra csak péntekenként és vasárnaponként lehet busszal eljutni Nagyváradra. A vonal menetrendje másban nem vál­tozik. Felvételik a Deákban Munkatársunktól Három időpontban rendezi meg az írásbeli felvételi vizs­gákat március 6-án a Deák Ferenc Gimnázium. 14 órától a speciális angol, illetve né­met nyelvi osztályokba jelent­kezőket, 15 órától a matema­tika, a humán (matematika és történelem), valamint az in­formatikai osztályokba jelent­kezőket, 16 órától pedig a ma­gyar nyelv és irodalomból fel­vételizőket váiják. Mórások jubileuma Munkatársunktól A Móra Ferenc szakközép­iskola felnőttoktatási tagozata megalakulásának 20. évfordu­lója alkalmából március 31-én 19 órától alapítványi bált szervez a Kék Csillag étte­remben, amelyre várják a ta­gozaton végzett egykori tanu­lók jelentkezését. Meghívók az iskola 120-as szobában március 20-áig vásárolhatók. Felolvasóülés március elsejéig a Nagy­körúton belül, május else­jéig pedig a város egész te­rületén elvégzik a szüksé­ges munkálatokat, addig is kérik a lakosság megértő türelmét. Vadkerti tér. A Tisza­szigetről telefonáló hölgy elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzat fel­töltötte a vízelvezető terü­letként nyilvántartott Vad­kerti teret. Bodó Imre pol­gármestertől megtudtuk: a képviselő-testület döntése Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat ezen a héten N. Rácz Judit­tal oszthatják meg. Újságíró munka­társunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra kö­zött fogadja hívásaikat a 06-209-432­663-as rádiótelefon-számon. Elveszett és talált tárgyakat kereső olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld (ingyenes) számon, illetve személyesen a Sajtóházban és a hirdetőirodáinkban.

Next

/
Thumbnails
Contents