Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-04 / 29. szám

PÉNTEK, 2000. FEBR. 4. A TORONY ALATT 7 A közgyűlésen: a költségvetés Sokunkat érint Amit tudni kell a hipersávról A szabályokat be kell tartani Járványveszéllyel is számolhatunk A gyors olvadás tovább súlyosbítja a helyzetet. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Ma, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a szegedi városi közgyűlés. Napirenden a 2000. év költ­ségvetéséről szóló rendelet, s végrehajtási szabályának megvitatása szerepel. A mai napon még csak a költségve­tés általános vitájára kerül sor, a szavazás a következő közgyűlésre marad. Az ön­kormányzat erre az évre alig Az év első hónapjában lapunk Csörög rovatában több olvasónk is panasz­kodott a Szegedi Kábel­televíziós Rt. szolgáltatás­fejlesztési törekvéseiben felhasznált hipersávra, mivel ennek vételére so­kak vevőkészüléke alkal­matlan. E probléma ­mely alapvetően nem he­lyi jellegű - immár joggal kiérdemli a műszaki ala­pokon nyugvó elemzést. A hajdanában 300 MHz-es kábeltévé-rendszer az S20 jelű csatornával bezárólag mintegy 26 tévéprogram to­vábbítására volt alkalmas. Az akkori elosztóhálózat je­lentősebb költség nélkül ugyan 450 MHz-ig bővíthető lett volna további 20 csatorna átvitelének lehetőségével, azonban ekkor még csak el­vétve lehetett találni a 300 és 470 MHz közötti hipersáv vé­telére alkalmas úgynevezett „kábeltuneres" vevőkészülé­ket. Az 1995-ben kezdődő át­építések eredményeként időközben 550 MHz-esre fej­lesztett rendszer - a műszaki­lag mindenki számára elér­hető UHF sávban - további 10 csatorna átvitelét tette le­hetővé, így alakult ki a mos­tani extra programcsomag. A programkínálat további növe­lésére ez után már csak a hi­persáv állt rendelkezésre, melynek következtében 1998 végétől három (S21: SAT1; S22: Euronews; S23: TVE), 1999 decemberétől pedig to­vábbi négy ilyen csatornára helyeztünk újabb adót, ezzel az extra programcsomag kí­nálata napjainkig 17 prog­ramra növekedett. Az előfi­zetőink használatában lévő vevőberendezések műszaki fejlettsége nem s/abad, hogy akadálya legyen szolgáltatá­sunk további bővítésének, és a hipersáv vételére alkalmas vevőkészülékek körülbelül három éve kezdődő elterjedé­se mára már lehetővé tette az említett sávbeli fejlesztése­ket. Műszaki szempontok alapján szükséges és célszerű megvizsgálni a hipersáv­probléma megoldásának le­hetőségeit. Érdemes megem­líteni, hogy néhány éve ugyanilyen problémát oko­zott a kiegészítő, un. SON­DER sávú csatornák haszná­lata is. A korszerűsíthető (átala­kítható) vevőberendezéseknél Munkatársunktól Boszniából érkezett ha­zánkba egy tizenhét tagú csoport azzal a céllal, hogy a magyar közoktatási rend­szert tanulmányozza. A szakemberek négy napot töl­töttek Budapesten és Szege­den. Megismerkedtek a helyi több mint 30 milliárd forint bevétellel, s 32 milliárdos kiadással számolhat - az előzetes tervek szerint. Amennyiben majd a képvi­selők megszavazzák, a ki­adási oldalon szereplő 2 mil­liárdos plusz működési- és fejlesztési hitelfelvétellel te­remthető elő. A közgyűlési vitanapról holnapi, február 5-i lapunkban számolunk be részletesen. megoldást jelenthet a tuner­csere, abban az esetben, ha a vevőberendezés átalakításá­nak föltételeit a szakember biztosítani tudja. Eddigi in­formációink szerint ez a kor­szerűsítés típustól függően 6­10 ezer forint költséget je­lent. A sok programhellyel rendelkező tévékészülékek esetében elsősorban ez ajánl­ható. A nem, vagy csak nehe­zen és magas költséggel át­alakítható vevőberendezések­nél ajánlható a sávtranszpo­náló, az úgynevezett hiper­konverter alkalmazása, mely az UHF sáv 600 MHz fölötti frekvencia-tartományába he­lyezi azt a 20 tévécsatornát, melyből jelenleg 13 szabad. A berendezés fejlesztése ugyan már megkezdődött, azonban jelenleg még nem kapható. A gyártó mintegy 6 ezer forint várható költséget jelölt meg. Az üzembe helye­zés - mint külső egység csat­lakoztatása - viszonylag egy­szerű, szakembert nem igé­nyel. Ez a megoldás a sok programhelyes, távvezérel­hető tévé készülékekhez ja­vasolható. Előnye, hogy több vevőeszköz működtethető ró­la egyidejűleg független, tet­szés szerinti programválasz­tással. Megoldást jelenthet még az előválasztó (presze­lektor) alkalmazása is, mely lényegében egy külső hango­lóegységben elhelyezett csa­tornaválasztó. Csatlakoztatá­sa és kezelése egyszerű, azonban csak egy vevőkészü­lék kiszolgálására alkalmas, mivel kimenetén az éppen aktuális, kiválasztott program jelenik meg. A távvezérel­hető, általában 50 program­helyes eszköz viszonylag drága (15-18 ezer forint), mely elsősorban a kevés programhellyel rendelkező és nem távvezérelhető régi tévé­készülékeknél jöhet számí­tásba. Ha a fenti megoldásokra nincs lehetőség, akkor hasz­nálhatunk kábeltuneres vide­omagnót is. Megfelelő anyagi feltételek esetén a meglévő és korszerűtlen, avagy költsége­sen javítható (pl. fejdob hi­bás) videomagnó cseréjével egyébként is érdemes számol­ni, hiszen egy korszerű kép­magnó esetében a tévékészü­lék kifejezetten szerény ké­pességű is lehet. Lakos András, Szegedi Kábeltelevízió Rt. műszaki igazgatóhelyettes és az országos viszonyokkal, jártak az oktatási minisztéri­umban, valamint a szegedi városházán is. Fő céljuk az volt, hogy az oktatási rend­szer anyagi oldaláról tájéko­zódjanak, és az itt szerzett tapasztalatokat hazájukban kamatoztassák majd. Munkatársunktól A megnövekedett bel­vízszint Csongrád megye több településén is ko­moly gondot okoz, s az előrejelzések szerint ez a helyzet az időjárás válto­zásával tovább romol­hat. A belvízzel elöntött terüle­teken jelentkező fokozott jár­ványveszély megelőzése ér­dekében a közegészségügyi problémák közül néhányra hívja fel a figyelmet az Álla­mi Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat - az alábbi tájékoztatást küldve a megye Három hónapja mű­ködik a Dél-alföldi Re­gionális Nonprofit Szol­gáltató Központ, ismer­tebb nevén a Civil Ház Szegeden. Az itt szerve­zett programok le­hetőséget adnak egy­részt a civil szervezetek közti kapcsolatterem­tésre, másrészt megfe­lelő hátteret biztosíta­nak a működésükhöz szükséges információk hozzáféréséhez. Az első negyedév munkáját Farkasné Wéber Zsu­zsa, a polgármesteri kabinet civil és nemze­tiségi kapcsolatokért felelős tanácsadója ér­tékelte. A Civil Ház megalapítá­sa a térségben régi igényt elégített ki - tudtuk meg Farkasné Wéber Zsuzsától, a polgármesteri kabinet ci­vil kapcsolatokért felelős tanácsadójától. A következő lépés a Civil Szervezetek Regiszterének létrehozása volt. Ez a folyamatosan bővülő adatbázis tartalmaz­za a régió területén működő szervezetek elérhetőségét, konkrét tevékenységüket, és hozzáférhető a szolgáltató központ honlapján, vala­mint beszerezhető nyomta­tott formában is. A központban szervezett programok lehetőséget ad­nak a kapcsolatteremtésre, és megfelelő hátteret bizto­sítanak a szervezetek mű­ködéséhez szükséges infor­mációk hozzáféréséhez. Itt összes önkormányzatának. Az ásott és kismélységű fúrt kutak vize - úgy, mint bel­vízmentes időszakban - most is emberi fogyasztásra alkal­matlan - figyelmeztet az ÁNTSZ. A vízművek által szolgáltatott hálózati ivóvíz­ellátásnál átmeneti vízkima­radást, csőtörést, illetve az ivóvíz minőségének a meg­szokottól eltérő, bármilyen jellegű megváltozását (íz, szín, szag, stb.) azonnal je­lenteni kell a vízmű, és a te­rületileg illetékes városi ÁNTSZ felé. A további in­tézkedésig ajánlatos a vizet forralás után fogyasztani, de megteremtődtek a civil szervezetek közötti folya­matos kommunikáció, fej­lesztés, az érdemi együtt­működés feltételei is. A térségben három fő szférában működnek civil szervezetek: a Sziti és a Tá­masz Egyesület, illetve a Gyermeksors Alapítvány a szociális, a Dél-Magyaror­szági Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, a Magyarorszá­gi Szülők Oyszágos Egye­sülete, az Országos Széche­nyi Kör, valamint a Wal­dorf Társaskör az oktatás, a Dél-alföldi Népművészeti Egyesület, az Ötágú Síp és a Kékfa Egyesület pedig a közművelődés területén még biztonságosabb a palac­kos víz felhasználása. Ha a vezetékes víz szennyezett, a fertőzés teljes megszűnéséig a víz sem ivásra, sem főzés­re, sem mosogatásra nem használható fel. Lázas, has­menéses megbetegedés ese­tén azonnal orvoshoz kell fordulni. Amennyiben a belvíz minősítetten szennyezett te­rületet érint, vagyis szemétle­rakót, szennyvíztárolót, dög­kutat, űrgödrös árnyékszéket, trágyadombot önt el, fel kell hívni a lakosság figyelmét a fokozott higiénés rendszabá­lyok betartására. A belvízzel dolgozik. Persze a felsoro­lás korántsem teljes, hiszen nagyon sok, hatékonyan működő szervezet van a térségben. Ezek az alapít­ványok, egyesületek sok­szor napi kapcsolatban van­nak az önkormányzattal, közös programokat, terve­zeteket készítenek, és fo­lyamatosan beszámolnak munkájukról. A Civil Ház munkatársai a rendszeresen kiadott hír­levélen keresztül informál­ják a szervezeteket a pályá­zati lehetőségekről, a köz­pont által szervezett taná­csadásokról, programokról. Mindegyik regisztrált szer­vezet kap szakmai segítsé­elöntött pincékben, vermek­ben tárolt növényi élelmi­szert nem ajánlatos elfo­gyasztani, illetve tilos köz­forgalomba hozni. Az emberi tartózkodásra szolgáló helyi­ségeket (lakóház, üdülő) a belvíz levonulása után me­gelőző jelleggel fertőtleníteni kell. Erre a célra a tömény por alakú klórmész, vagy an­nak frissen készített, 14 szá­zalékos oldata ajánlott. Ha a veszélyeztetett területen vegyszereket, növényvédő szereket, veszélyes hulladé­kot tárolnak, azt biztonságos helyre el kell szállítani - tájé­koztatott az ÁNTSZ. get és tájékoztatást. Olyan infrastrukturális szolgáltatá­sok, mint például a fénymá­solás vagy az internet hasz­nálatára is lehetőség van, ami főleg a kisebb, szűkös anyagiakkal rendelkező he­lyi szervezetek számára fontos. Megkezdték a civil könyvtár kialakítását, érde­kes és hasznos könyvek be­szerzésével, de megtalálha­tók itt különböző rendezvé­nyek meghívói, szórólapjai, információs anyagok is. A következő hónapokban az adományszervezési stratégi­ákról, valamint a pályázati tudnivalókról tartanak majd előadást a szolgáltató köz­pontban. Az elmúlt két és fél hó­nap bebizonyította, hogy a Civil Ház a civil szerveze­tek közötti folyamatos és érdemi együttműködés köz­pontjává válhat - mondotta Farkasné Wéber Zsuzsa. Rendelkezésre állnak a mindennapi működéshez szükséges információk, biz­tosított a régióban működő szervezetek kommunikációs kapcsolatrendszere. A ház stratégiája, hogy találkozá­sok szervezésével próbálják az azonos területen szerzett tapasztalatokat, szakértel­met, ismereteket egymással megosztani, és így az együttműködés kialakítását elősegíteni. Ezzel a civil szervezetek kiegészíthetik egymást, hogy egyenrangú partnerként további hasz­nos munkát tudjanak vé­gezni. Sx. A. Költségvetésről - a vtv-n DM-információ A Szegedi Városi Televízió ma, pénteken 20 órakor kezdődő önkormányzati maga­zinjának, Városházi Hírmon­dónak egyetlen témája lesz: Szeged város költségvetése. A közgyűlés pénteken délelőtt 9­től tartja a költségvetés általá­nos vitáját (ezt élőben közvetí­ti a vtv), este pedig a stúdió­ban dr. Tímár László gazdasá­gi alpolgármester elemzi a fej­leményeket. Pályázat Munkatársunktól A Szeged Megyei Jogú Város Kultúrájáért Köz­alapítvány kulturális feladatok támogatásba pályázatot hirdet 4 millió forintra. A pályázat célja, hogy támogassa a város kulturális életében részt­vevőket, segítse a kultú­rával kapcsolatos felada­tok megvalósulását. Az alapítvány a pályázatával támogatni kívánja Szeged kul­turális és közművelődési életét, a városban működő alkotó, kul­túraközvetítő civil szervezete­ket és polgárokat, a nem önkor­mányzati fenntartású, a kultúra értékmegőrző, értékteremtő és értékközvetítő szerepét vállaló és működtető művészeti és közművelődési intézményeket, egyesületeket, társaságokat, alapítványokat, öntevékeny csoportokat és együtteseket, va­lamint magánszemélyeket. Az említetteken kívül segíti az önkormányzati fenntartású intézményeknek a nem alap­feladatkörébe tartozó, illetve az intézményi költségvetés le­hetőségeit meghaladó nagy ren­dezvényeit, művészeti és közművelődési találkozók, szimpóziumok, fesztiválok, ki­állítások, művészeti versenyek megrendezését. Támogatja még a városban megjelenő és Sze­ged szellemi életét reprezentáló folyóiratok, a város múltjával, jelenével foglalkozó, a szegedi­séget kifejező monográfiák, helytörténeti dolgozatok, kiad­ványok létrejöttét. Segíteni szeretné az alapít­vány a kulturális szempontból hátrányos helyzetű településré­szek és lakótelepek kulturális és közművelődési életének fejlődését, a helyi társadalom környezetét és polgárainak élet­módját formáló, új közmű­velődési tevékenységeket, illet­ve a kuratórium kiemelten ke­zeli a millenniumhoz kötődő pályázatokat. Pályázatot nyújthatnak be Szeged önkormányzati és civil kulturális intézményei, szerve­zetei, egyesületei, művelődési társaságai, öntevékeny együtte­sei, valamint magánszemélyek. A pályázaton nem vehetnek részt azok, akik az előző pályá­zati támogatással kapcsolatos kötelezettségeiknek nem tettek eleget. A jelentkezéshez szükséges űrlapot az alábbi címeken sze­rezhetik be az érdeklődők: Közalapítványok Titkársága, 6726 Szeged, Fürj u. 92/B; pol­gármesteri hivatal kulturális, if­júsági és sportirodája, 6720 Szeged, Széchenyi tér 11.; illet­ve Somogyi-könyvtár olvasó­szolgálata, 6720 Dóm tér 1-4. A pályázatot március 15-éig az alábbi címre lehet beküldeni: Közalapítványok Titkársága, 6726 Szeged, Fürj u. 92/B. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc Boszniai vendégek Civil lépések Segítség és tájékoztatás Farkasné Wéber Zsuzsa: A Civil Ház biztosítja a régióban működő szervezetek kommunikációját. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents