Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-24 / 46. szám

w II. ZÖLD ZÓNA CSÜTÖRTÖK, 2000. FEBR. 24. Várják a pályázatokat! Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottságnak feltett szándéka, hogy decemberre teljes mértékben odaígéri azt a több mint egymilliárd eurót, amelyet az Európai Unió az idei évre különített el kelet-európai tagjelöltjei csatlakozásának előkészítésére a közlekedés és a környezetvédelem terén. A fele-fele arányban környezetvédelmi és közlekedési célokra szolgáló ISPA program idén januártól kezdődött és 2006-ig tart, rendeltetése, hogy segítse a csatlakozás előkészítését. Az EU-ba időközben belépő ország kiesik a programból, keretét a többi tagjelölt kapja arányosan. Az ISPA évente 1,04 milliárd eurót oszt szét a tíz keleteurópai EU-tagjelölt ország között korábban meghatározott arányban - Magyarország 7-10 százalékra, tehát maximum 100 millió euróra jogosult belőle. A bizottsági illetékes azonban jelezte, hogy mivel az első év a legnehezebb, elképzelhető, hogy az idei keretből egy-egy ország többet, mások kevesebbet kapnak a kijelölt összegnél, és a különbözetet jövőre kiegyenlítik. A fő cél, hogy az idei keretet teljes egészében el tudják költeni. Brüsszelben jelenleg úgy terveznek, hogy a tíz országnak az idén összesen mintegy 80 tervezetet hagynak majd jóvá annak finanszírozási kihatásaival együtt. Az EU az ISPA esetében akár 75-85 százalékát is állhatja a költségeknek, a tagjelölt államoknak csak a szükségletek kisebb hányadát kell biztosítaniuk. Mind pénzügyi, mint műszaki szempontból kivitelezés közben is egyenként ellenőrzik a tervezeteket. A környezetvédelmi projektek esetében az ivóvíz minőséget, hulladékkezelést, légtisztítást, szennyvízkezelést érintő pályázatok élveznek elsőbbséget, míg a közlekedésnél kiemelt figyelmet kap a vasút - utóbbi nem jelenti azt, hogy a rendelkezésre álló összegből is nagyobb arányban jut a vasútra, mint a közútra. A célkitűzések meghatározása, általában a szóba jövő tervezetek körének meghatározása a tagjelölt államokkal közösen történt. A folyóknak nem lehet tejet adni Az aranyláz melléktermékei Az Atiköfe laboratóriumában mindvégig figyelemmel kísérték a folyóból vett minták ciánszennyeződés tartalmát. (Fotó: Kamok Csaba) A Tiszát ért károk közül a legsúlyosabb lehet, hogy a Romániából érkező szennyeződés nehézfémeket is tartalmazott. Az ólom, réz, cink, króm stb. sói a nemesfém feldolgozás melléktermékei. A tiszaihoz hasonló természeti katasztrófákban nemcsak a gyilkos, de gyorsan lebomló mérgek jelentik a veszélyt: sokkal alattomosabb szennyeződés lehet a cianidos iszapban lévő nehézfémeké, amelyek idővel leülepedhetnek, és vissza nem fordítható természeti károkat okozhatnak. A nehézfém-szenynyeződés bekerülhet a halak és a növények anyagcsere folyamataiba, s az innen nyert táplálék igen veszélyes lehet az emberi szervezetre is, ezért tartják a szakemberek fontosnak, hogy minél hamarabb pontos képet alkothassunk róla, érkeztek-e nehézfémek is a cianidos szennyeződéssel. Az erre vonatkozó vizsgálatok még folynak. A nehézfémek, mint az ólom, réz, króm, mangán, cink, stb. a leggyakoribban a különböző nemesfémek feldolgozása során jelenthetnek veszélyt a folyóvizekre. Ez történt Nagybányán is, ahol a színesfémek mellett évszáztadok óta bányásszák és dolgozzák fel az aranyés ezüsttartalmú ércet. A legősibb aranybányászati módszer az aranymosás, amely arra alapszik, hogy az aranyszemcsék sűrűsége közel tízszer nagyobb a homokszemcsék sűrűségének, ez a módszer azonban nyilván nem alkalmazható a telérek kitermelésénél. Itt régen az amalgámozási eljárást alkalmazták, vagyis a megőrölt érchez higanyt adtak, amely az arannyal ötvöződve elvált a meddő kőzettől. Ezt az amalgámot később felmelegítették, s a higany elpárolgása után nyerték a nemesfémet. 1888-ban vezették be azt az eljárást, amelyet modernebb technológiával, de lényegében ma is használnak Nagybányán. A cianidos kilúgozás lényege, hogy a dúsított érchez nátrium vagy kálium cianidot adnak, amely oxigén jelenlétében komplex vegyületet képez. Ebből a komplex sóból úgy nyerik ki redukcióval a nemesfémet, hogy cinkforgácsot adnak hozzá. Ami marad, a cianidos iszapot gáttal elzárt teknőben ülepítik (e gát szakadása okozta folyóink katasztrófáját). Mivel az aranyat és ezüstöt a természetben szinte mindig réz, króm, vagy más nehézfémek kísérik, a cianid viszont ezeket nem oldja ki, az ülepített iszapban általában nagy mennyiségű nehézfém is található. Mivel gazdaságilag nem éri meg a kinyerésük, komoly költséget jelent az iszap tisztítása. A nehézfémek sóinak mérgező volta már régóta ismeretes. Tudunk róla, hogy már a múlt század bányászati kitermeléseinél tejet itattak a bányászokkal, hogy elkerüljék a mérgezést, de ugyanezt tették a régi ólomszedéssel működő nyomdákban is (a nyomdászoknál tapasztalt ólommérgezés neve szaturnizmus). A nehézfémek irreverzibilisen kerülnek be a szervezetbe, ahol blokkolják a biológiailag aktív fehérjéket. Ez a magyarázata annak, hogy mérgezés esetén miért kell tejet inni: a cél az, hogy a nehézfém már a gyomorban csapja ki a lej fehérjéit, és ne jusson el az emberi szervezet fehérjekészletéhez. A két legmérgezőbb sókat produkáló nehézfém az ólom és a réz. Előbbi nemcsak a folyadékban, hanem por és füst formájában a levegőben is nagyon veszélyes, ennek ellenére az ólom sói számos gyakran használt vegyi anyag, festék (például mínium) stb. alapelemei. A réz sói közül a legismertebb minden bizonnyal a réz-szulfát, vagy rézgálic, amelyet permetezésre használnak, illetve a réz-acetát. P. J. Elena karrierje és a fekete városok Vegetáló román vegyipar Földrajzi fekvése folytán a Szegeden keresztülfolyik minden, ami a kárpáti vízválasztó erdélyi oldalán eredő folyók öszszegyűjtenek, ezért érdemes egy pillantást vetni a Tiszába ömlö folyókra, illetve arra, hogy a román oldalon milyen iparágakat telepítettek a folyóparti városokba. A román kommunizmus volt a történelem egyik legőrültebben iparosító diktatúrája. Ha Bukarestben megmaradtak volna a „vas és acél országa" szintjén, talán folyóink is tisztábbak lennének, a kondukátor felesége, Elena Ceausescu azonban a kárpátmedencei természetvédelem szerencsétlenségére a vegyészetet választotta Parnasszusául. Ennek következtében a vegyipar lett az egyik kivételezett ágazat, és a román vegyipar nagy részét a Maros partjára telepítették, nem nehéz elAmi Szegedre érkezik... Zazar és Lápos: Nagybánya (Baia Mare) ércfeldolgozás, Felsőbánya (Baia Sprie) ércfeldolgozás. Szamosok: Kolozsvár (Cluj-Napoca) karbidgyártás, kerámiaipar, porcelánipar, bőrfeldolgozás, gyógyszergyártás, textilipar, Szamosújvár (Gherla) klórszóda és sósavgyártás, Dés (Dej) szénfeldolgozás, kokszüzem, Désakna (Ocna Dejului) klórszóda és sósavgyártás, Szatmárnémeti (Satu Mare) élelmiszeripar, textilipar. Sebes Körös: Élesd (Alesd) cementgyártás, Nagyvárad (Oradea) festékgyártás, timföldgyártás. Fekete Körös: Vaskoh (Vascau) réz- és uránfeldolgozás, Nagyszalonta (Salonta) élelmiszeripar. Fehér Körös: Brád (Brad) színesfémkohászat Aranyos: Abrudbánya (Abrud) nemesfém feldolgozás, Torda (Turda) üveg-, fajansz- és klórszódaipar, cementgyártás, Aranyosgyéres (Cimpia Turzii) sodronyipar. Kis Küküllő: Erdőszentgyörgy (Singeorgiu de Padure) kőolajfeldolgozás, Dicsőszentmárton (Tirnaveni) hegesztési acetilén és karbidgyártás. Nagy Küküllő: Segesvár (Sighisoara) kerámiaipar, Aranyosmedgyes (Medias) földgáz- és metánfeldolgozás, textilipar, Kiskapus (Copsa Mica) gázkoromgyártás, réz, cink és ólomkohászat Maros és kisebb mellékfolyói: Szászrégen (Reghin) bőrfeldolgozás, Marosvásárhely (Tirgu Mures) műtrágyagyártás, fotó- és műanyag gyártás, Marosludas (Ludus) szén- és lignitfeldolgozás, Marosújvár (Ocna Mures) klórszóda- és sósavgyártás, Zalatna (Zlatna) arany-, ezüst- és rézkohászat, Gyulafehérvár (Álba Iuiia) porcelánipar, Szászváros (Orastie) bőrfeldolgozás, Kudzsir (Cugir) acélgyártás, Kalánbánya (Calan) vasfeldolgozás, Vajdahunyad (Hunedoara) érckohászat, Arad műtrágya- és ammóniagyár, textilipar. képzelni, miért. Ugyanígy járt a Szamos az ércfeldolgozó iparral, és még a folyó felső folyásánál is köztudott volt, hogy a Szamosban fogott halnak vegyianyag íze van. A pártvezér nejének nagyravágyását persze nemcsak a folyók sínylették meg: aki járt Torda vagy Kiskapus környékén, megtekinthette a cementgyártástól, vagy metánégetéstől fekete házakat és fákat. Hogy szomszédunk grandiózusnak eltervezett vegyipara ma nem okoz méreteinek megfelelő szennyezést, annak az az oka, hogy a román vállalatok a kilencvenes években sorra mentek csődbe, vagy kényszerültek az alapjáraton mű-ködésre. Amit privatizáltak (mint a nagybányai ércfeldolgozó üzem), annak sem fejlesztették a technológiáját, lévén a román környezetvédelmi szabályok kikerülése egy korrupcióval átszőtt országban könnyebben megoldhatónak tűnt, mint a drága befektetés. A román vegyipar számára nem maradt más kiút, mint a bérmunka: a nyugati vállalatok ide helyezik ki a nagyobb szennyezéssel járó technológiákat, melyeknek ugyanúgy hatalmas a vízigénye, mint Elena iparának volt. Panek József Környezetvédelmi program 2000-re Budapest (MTI) A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2000. évi intézkedési terve 244 milliárd forintra becsüli az összfinanszírozási igényt, ebből 29,7 milliárd forintot kell a Környezetvédelmi Minisztériumnak biztosítania, a többit más tárcáknak, az önkormányzatoknak és gazdálkodóknak kell teljesíteniük, s bevonják a nemzetközi támogatásokat is. A Környezetvédelmi Értesítőben közzé tett intézkedési tervben a tárcák közül a legnagyobb kiadási tétellel, 38,3 milliárd forinttal a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál (KHVM) szerepel. Számottevő összeggel, 25.5 milliárd forinttal, illetve 26,4 milliárd forinttal kell részt vennie a finanszírozásban a Belügyminisztériumnak és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A gazdálkodókra 65 milliárd forintnyi, az önkormányzatokra 29,9 milliárd forintnyi finanszírozási összeget irányoz elő a terv, a nemzetközi támogatások mértékét pedig 20,3 milliárd forintra becsüli. A megvalósítandó 9 fő cél közül a legnagyobb összeget, 71.6 milliárd forintot a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Ennek döntő részét a vasúti fejlesztésre költik. A 71,6 milliárd forintból a gépjárművek környezeti jellemzőinek javítására, a korszerűtlen közlekedési eszközök cseréjére, az ellenőrzés hatásfokának javítására alig több mint egymilliárd forint jut. Ebből egymilliárd forintot vállal magára a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) és 10 millió forintot a KHVM. Közvetlenül a közúti légszennyezés csökkentését szolgálja 8,7 milliárd forinttal a Volán-társaságok autóbuszkorszerűsítése. Ehhez a tervek szerint 200 millió forintot ad a KAC, 4,2 milliárd forintot a KHVM, 800 millió forintot az önkormányzatok, 3,5 milliárd forinttal pedig maguk a gazdálkodók járulnak hozzá a korszerűsítéshez. A tehergépjármű-állomány cseréjére a program 12 milliárd 556 millió forintot irányoz elő. Ebből viszont 12 milliárd 500 millió forintot a gazdálkodóknak kellene teljesíteniük. A KAC 56 millióval segíti ezt a feladatot. A kiemelt célok között 68,6 milliárd forintos korszerűsítési összeg szerepel vízvédelemre, csatornázásra. A finanszírozás nagy részét 22,3 milliárd forinttal a tervek szerint a Belügyminisztérium vállalná. A Környezetvédelmi Minisztérium 7,6 milliárd forintot, a KHVM pedig 8,3 milliárd forintot tervezhet erre a célra. A nemzetközi segítség feltételezhetően 5,5 milliárd forintot tesz ki, az önkormányzatokra 24 milliárd forintnyi finanszírozási igény hárul. A hulladékgazdálkodás korszerűsítéséhez 28,3 milliárd forintot javasol az intézkedési terv. A versenyképesség javítását, a környezetkímélő módszerek és eljárások alkalmazását 27,7 milliárd forinttal segítik idén a tervek szerint. A természeti értékek védelmét, a fenntartható agrártermelési módszerek alkalmazását 24,7 milliárd forint szolgálja. Ennél kisebb keretösszegek állnak majd rendelkezésre a térségi környezetfejlesztési programok kidolgozásához, az anyag- és energiatakarékosság javításához, a kömyezetegészségügyi és környezetbiztonsági fejlesztésekhez. Civil javaslatok a kormányhoz Tizenkilenc magyar civil környezet- és természetvédő egyesület fordult közös beadvánnyal a kormányhoz a tiszai katasztrófa nyomán előállt tennivalókat felsorolva. A Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának szegvári kihelyezett ülésén a magyarországi környezet- és természetvédő szervezetek kö- • zös javaslatot teijesztettek elő a tiszai ciánszennyezés következményeinek enyhítésére, valamint a lehetséges hasonló esetek elkerülésére. A 19 egyesület és szervezet által aláírt javaslatot az ülésen dr. Hamar József, a Tisza Klub elnöke ismertette. A petíció felkéri a kormányt, hogy az ökológiai katasztrófa intézményrendszerének bevezetésével egészítse ki a katasztrófatörvényt. A természetvédők javasolják, hogy a kormány rendeljen el a Szamos és a Tisza, valamint a halállomány visszapótlásában jelentős mellékfolyók külön rendeletben meghatározott szakaszaira és halfajaira, a rendelet visszavonásáig érvényes halfogási tilalmat. A nyílt levél indítványozza a kártétel következtében munka nélkül maradtak megélhetésének biztosítását, és kéri a kormánytól, hogy gondoskodjék a katasztrófa következményeinek felméréséről, a kárigény megállapításáról és az érintett folyószakaszok rehabilitációjáról, de kizárólag integrált módon, a kormánybiztos hatáskörébe utalva, az érintettek és az érdekelt felek bevonásával és együttműködésével. A javaslat ötödik pontja felhívja a figyelmet, hogy az intézkedések során, annak érdekében, hogy a természeti értékek védelme és a víz környezetbarát hasznosítása hosszú távon biztosított legyen, a folyó ökológiai rendszerének rehabilitációja élvezzen elsőbbséget. A kormány ugyanakkor törekedjen arra - húzzák alá a természetvédelmi egyesületek - hogy a Tisza vízgyűjtőjének országai hozzanak létre olyan intézményt, amely a folyókra és azok árterületére vonatkozó adatokat tárolja és értékeli, a nyilvánosság és a kölcsönösség elvei alapján. Az aláíró szervezetek között az alábbiak szerepelnek: Tisza Klub, WWF, Duna Kör, Csemete, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, E-misszió Egyesület, Vásárosnaményi Környezetvédők Egyesülete, Nimfa egyesület, Ökotárs Alapítvány, Életfa Környezetvédő Szövetség, Duna Charta, Reflex Környezetvédő Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Göncöl Szövetség, Levegő Munkacsoport, Holocén Természetvédelmi Egyesület, Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, Energia Klub, Vidék Parlamentje. S. P. s. 1