Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-24 / 46. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. FEBR. 24. ZÖLD ZÓNA III. Téli madárvilág a Fehér-tavon A Felső-Tisza, a mellékvizek, és az áradás hatására Újratermelődik az élet a folyón r Nemsokára itt a tavasz, kezdődik a madárvonulás. Azonban ne higgyük, hogy a Fehér-tó teljesen néptelenül várja a tél elmúltát! Még énekes hattyút is láttak a madármegfigyelők a tavon. A magas Északról egyéb vendégek is érkeztek telelni hozzánk, ugyanakkor azon madarak közül, amelyeknek el kellett volna vonulniuk délre, a legalkalmazkodóképesebbek sikerrel vészelték át telet, a lékek biztosította táplálkozási lehetőségek kihasználásával. Többféle parti madár máris megérkezett téli nyaralásából a Fehér-tóra. - Ezen a télen a legnagyobb ritkaság két énekes hattyú megjelenése volt - mondja dr. Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Csoportjának titkárhelyettese. - A sarkkör mentén fészkel, fő telelőhelye a Brit-szigetek, a nyugat-európai tengerpart, illetve a Duna-delta; Magyarországon ritka téli vendég. Egy negyvenfős kis kárókatonacsoportot is észleltünk. Magyarországon ritka fészkelő madárról van szó, ilyenkor, télen viszonylag gyakrabban lehet kisebb, kóborló csoportjait, de ez az első eset, hogy ekkora csapatot láttak a tavon. Dolmányos sirályt szintén beazonosítottak a Fehér-tó kutatói a télen. A sárgalábú sirálynál másfélszer nagyobb, szinte sasméretű madár tengerparti fészkelő, s téli kóborlása során juthatott el ide. Két - alkatilag a ludak és a récék közt föllelhető - bütykös ásóludat ugyancsak észleltek a madármegfigyelők, s örvös bukóból is feltűnt néhány példány. Még a jég beállta előtt tizenháromezer tőkésréce volt jelen a tavon, csörgőrécéből pedig mintegy négyezer. A parti madarak közül néhány erdei cankót az év elején még meg lehetett figyelni. - A januári, kemény fagyok idején nagyrészt elnéptelenedett a Fehér-tó - folytatja a titkárhelyettes. - A kevés szabad vízterületen, a csatornák, befolyók, zsilipek környékén, azért Budapest (MTI) Környezetvédelmi laboratóriumok fejlesztésére 3 millió euró PHARE támogatást hagyott jóvá az Európai Közösség Európai Delegációja, amelyre már az idén pályázni lehet nyilatkozta Pozsgai András, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) Környezetvédelmi Intézetének igazgató-helyettese. Hozzátette: az idei PHAREpénzből a ország 12 környezetvédelmi felügyelősége és a KGI fejlesztheti analitikai laboratóriumi műszereit. A Környezetvédelmi Intézet 1998-ban készített fel-feltűnt néhány szürkegém, bölömbika, guvat. Jégmadarat úgyszintén megfigyelhettünk, amint lebukik a mélybe szitakötőlárváért, beteg, sérült halivadékért, vagy surranó röpttel, zafírkéken végighúz a nádfal előtt. Az énekesmadarak közül a télen jellegzetesen itt tartózkodók most is jelen vannak. Megfigyelhető a téli nádasok tipikus madárfaja, a nádi sármány, a barkós és a függőcinege, az erdei fajok közül pedig a kékcinege, a vörösbegy, az ökörszem - mondja dr. Kókai Károly. A ragadozó madarakkal kapcsolatban, sajnos, elmondható: a tavalyihoz képest csökkent a létszám (e megállapítást még a tiszai ciánkatasztrófa előtt tették a kutatók). Hollót is meg lehetett figyelni a télen a tavon. Február elején öt - egyébként Észak-Szibériában fészkelő - vörösnyakú ludat láttak a madármegfigyelők a Fehértón. Barázdabillegetőket szintén észleltek, havasi és réti pityerek társaságában. Nemsokára kezdetét veszi a tömeges récevonulás; a hónap vége táján gyakran tizenöt-húszféle, délről érkező réce, lúd is megfigyelhető; a különféle, téli bukórécéken túlmenően megjelennek az úszórécék közé tartozó kanalas- és nyílfarkú récék is. A parti madarak közül már feltűnt a goda, a nagy póling, a havasi partfutó, a bíbic, a pajzsos cankó. S a vonulás még csak el sem kezdődött igazán. - Milyen év lesz várhatóan a Fehér-tó életében ez az esztendő? Nagyon váijuk a batla fészkelését; először tavaly észleltük frissen kirepült fiókáit, ami föltételezhetővé teszi, hogy fészkel itt ez a madár mondja dr. Kókai Károly. Egyébként föltehetőleg ez az év is belvizes lesz; elképzelhető, hogy a különféle, vízhez, vízparthoz kötődő madarak a Fehér-tavon kívül is találnak ideális táplálkozó- és fészkelőhelyet. Tehát lehet, hogy kevesebbet lehet észlelni belőlük, mint amennyi ténylegesen van. A zavartalan, védett területen kívüli fészkelés azonban a madarak számára egyszersmind veszélyeket is jelenthet. F. Cs. előteijesztést a környezetvédelmi felügyelőségek és a KGI laboratóriumainak műszeres fejlesztésére. Az előterjesztés része a EU 1990 óta tartó PHARE programjának, amely a magyar eszközállományt és mérési módszereket kívánja a nyugateurópai laborok fejlettségi szintjéhez felzárkóztatni. A tíz év során levegőtisztaság-védelmi berendezésekre 3,75 millió eurót, talaj, szennyvíz és egyéb vizek vizsgálatára alkalmas műszerekre 2,9 millió euró vissza nem térítendő támogatást juttatott a PHARE. ^^ A ciánBk mérgezés P^l levonulá' sa után, úgy tűnt ' ^•ÉJ teljesen _ .ir^y^JJ élettelenné vált a Tisza, nem sokkal később azonban kiderült: csak legnagyobb részben. Növényi és állati planktonok egyaránt maradtak a folyóban, s állományuk nagysága mára elérte az ilyenkor, télen szokásos mértéket. Kérész-, azaz tiszavirágálcák szintén előkerültek a mérgezést követően a szegedi Tiszából, éppúgy, mint titokzatos körülmények folytán megmaradt halak. Ám eredeti állapotával össze sem hasonlíthatóan szegény lett élö szervezetekben a folyó. Ennek kétségtelen jele: a velük táplálkozó vízimadarak jórészt elvándoroltak. Minderre kutatók megalapozott vizsgálati eredményei utalnak. Hosszútávú következtetéseket azonban - épp a nagymérvű károsodást szenvedett rendszer sérülékenysége miatt - most még nem lehet levonni a Tisza regenerációjának időpontjával kapcsolatban. Ezt a rendelkezésre álló adatok szűkössége sem teszi lehetővé; a helyzeten nagyban segíthetnek a Környezetvédelmi Minisztérium irányításával működő, nemrég létrejött munkacsoportok további kutatásai. Újjáéledt planktonvilág Az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség megvizsgálta, hogy a cianid és a kísérő nehézfémek milyen hatást gyakoroltak a folyó planktonállományára. A faj- s az egyedszámot egyaránt kutattuk, mind a növényi, mind az állati planktonok körében, illetve ökotoxikológiai méréseket is végeztünk - mondja Nagy-László Zsolt hidrobiológus, az Atiköfe munkatársa. - A négy mintavételi helyről származó vízminták alapján végzett kémiai és biológiai vizsgálatok rávilágítottak: a méreganyagok maximális koncentrációjának környezetében a fitoplankton-állomány pusztulása mintegy 80-90 százalékos lehetett, a zooplankton-állomány csökkenése viszont elérte a száz százalékot is. - Amint a mérgezés levonult, azonnal megfigyelhető volt a fito- s zooplanktonállomány újbóli megjelenése - tudtuk meg a kutatótól. A Tisza időközben áradni kezdett, több helyütt kiment a hullámtérre, s a planktonmennyiség, -minőség ennek következtében újra elérte a normális, téli ökológiai viszonyoknak megfelelő állapotot. A mérgezés időpontjában és közvetlenül utána végzett haltesztek száz százalékos pusztulást mutattak ki. - Ennek ellenére úgy gondolom, van esély bizonyos mennyiségű hal megmaradására mondja Nagy-László Zsolt. (Valóban lehet találni - nagyon szórványosan - halakat a Tiszában; ezek túlélése, e sorok írója véleménye szerint, a „szerencsés véletlen" kategóriájába sorolandó. Mondjuk, az adott hal egy mozdulatlan vizű, kis parti öbölben vészelte át a ciándugót.) Planktonvizsgálatokat dr. Csizmazia György, a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara docense is végzett, a mérgezés levonulta utáni napokban. A biológia szakos főiskolás hallgatókkal együtt folytatott vizsgálatok az oktatás, kutatás számára egyaránt értékes adatokat jelentenek. A Tisza szegedi szakaszán, liter vízből kiszűrt planktonállományban, a baktériumállományon túlmenően, többek között papucsállatkákat, vese-, harang-, kürt- s ormányos állatkákat egyaránt be lehetett azonosítani. Mohaállatok téli szaporftósejtjeit, szivacsgemmulákat szintén tartalmazták a vízminták; ez arra is utalhat, hogy a Tisza a mintavételkor már kapcsolatba került a hullámtérrel. - A Boszorkányszigetnél, baggerral, élő, aktív kérész-, azaz tiszavirágálcákat is találtunk - mondja dr. Csizmazia György. Dr. Bába Károly, a biológiai tudományok kandidátusa, több cián-munkabizottság tagja szakterületéhez többek között a csigák és kagylók tartoznak. - Egyelőre nem tudni, a Tisza puhatestű-állománya milyen mértékben károsodott - mondja a kutató, aki egy, a kagylók nehézfémszennyeződésével kapcsolatban írott, sok éves munka alapján készült, a SZAB folyóiratában megjelent publikációjában leszögezi: a kagylók jelentős nehézfémtartalmat is el tudnak viselni. - Olyan töménységűt - teszi hozzá -, mint ami például a Marosra jellemző, azonban már nem; abban a folyóban már a hetvenes évek óta nincs kagyló. És a ciánszennyezéssel automatikusan nehézfémszennyezés is együtt jár. Kagylók és kérdőjelek S hogy a vízimadárvilág mennyire sínylette meg a mérgezést? Elpusztult madarakról, meglepő, ám annál örvendetesebb módon, kevés hír érkezett. Ugyanakkor - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Csoportja megfigyelései szerint - a vfz élőlény-, s így táplálékmentessé válása elvándorlásra késztette a madarak zömét. Dr. Kasza Ferenc, az MME megyei csoportjának alelnöke az új Tisza-hídtól a határig teijedő folyószakaszig, az újszegedi oldalon csupán hetven-nyolcvan récét látott a minap - míg a szennyezés előtt több, mint ezer récét számláltak össze az MMEtagok ezen a területen. A napokban észleltek közt egyébként már - és ez a közelgő madárvonulás jele - megjelentek csörgőrécék, akadt két fütyülőréce, s az első, idei cigányréce - fokozottan védett, ritka récefaj képviselője - is feltűnt a csapatban. A kárókatonák, azaz kormoránok, amelyekből a mérgezés előtt háromszázat észleltek az említett szakaszon, teljesen eltűntek; igaz, dr. Kasza Ferenc látott tizenöt kis kárókatonát - ám nem a folyón. A jó négyszáz sirályból hetven maradt a környéken; mindenekelőtt dankasirályokról van szó, de fölbukkant két-három viharsirály is. Szürkegémből hármat látott minapi megfigyelőútja során az MME megyei csoportjának alelnöke, szárcsát pedig egyetlenegyet. Nincsenek elhullott sasok - Ugyanilyen vízmagasságnál, ugyanilyen időjárási körülmények között az említetteknél sokkal több madár szokott tartózkodni a szege'di Tisza-szakaszon - folytatja a kutató. S vajon fogyasztjáke ragadozók az elpusztult, és talán ciánmaradványt is tartalmazó halakat? Dr. Kasza Ferenc látott egy egerészölyvet, amint épp egy harminc centis, elpusztult halat vitt föl a fára. Ugyancsak látott emlősállat-rágta halmaradványt is, mindez bizonyítja: mérgezésveszélyben forognak, forogtak a folyómenti, ragadozó madarak, emlősök. - Ennek elhárítására több fzben is nagy mennyiségű, a Szegedi Vadasparktól, a Jászberényi Állatkerttől, s a Pick Szeged Rt.-tői térítésmentesen kapott húst, a Szegedfish Kft.-tői kedvezményes áron beszerzett halat helyeztünk ki erre alkalmas területekre - így a kutató. A Pick Szeged Rt. egyébként ismételten segítségünkre sietett segítségünkre további hűsadományokkal, természeti ritkaságok életbenmaradását előmozdítva. Rétisasokat, egerészölyveket, varjakat, szarkákat egyaránt láttunk táplálkozni a kirakott hússzállttmányoknál. Annak, hogy a ragadozók nem szorultak rá a partra vetődött, mérgezett halak fogyasztására, nagy szerepe volt abban, hogy Csongrád megyében nem történt ciánmérgezéses ragadozómadár-pusztulás. Az MME megyei csoportjának alelnöke madármegfigyelő-útjain természetjárókat is rendszeresen megkérdez tapasztalataikról. Mint megtudtuk tőle: Rózsa József, tiszaszigeti halász a minap olyan harcsamozgást látott a folyón, amely minden bizonnyal egészséges haltól eredt; a tiszaszigeti vadásztársaság tagjai pedig nem észleltek elpusztult vadakat a környéken. Vajon a növényekre miként hatott a minden élő szervezetre egyaránt halálos méreg, a cián? Elképzelhetőe, hogy például a Tisza-vízzel közvetlenül érintkező gyökérzetű fűzfák tavasszal egyszerűen nem hoznak levelet? - Szerintem ettől nem kell tartani - mondja dr. Csizmazia György. - A növények télen nyugalmi állapotban vannak, vtzfölvételük nagyon lecsökken. Egyébként is: tudott dolog, ha az ember leszúr a folyóparton egy fűzfagallyat, az gyökeret ereszt, s kihajt. Farkas Csaba Pepó-Glatz találkozó Budapest (MTI) A Környezetvédelmi Minisztérium a természetvédelem magyarországi megvizsgálására Tudományos Tanácsadó Testületet hoz létre - egyebek mellett ebben állapodott meg pénteki megbeszélésükön Glatz Ferenc, a Magyar Tudonányos Akadémia elnöke és Pepó Pál környezetvédelmi miniszter. Az akadémia MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a testület gyakorló, illetve elméleti környezet- és természetvédelmi szakemberekből, valamint kutatókból áll majd. A miniszter mellett működő tanácsadó testület feladata, hogy térmészettudományos, biológiai, jogi, informatikai és műszaki területeken javaslatokat, valamint akcióprogramot dolgozzon ki Magyarország természeti értékeinek védelme ügyében. A programot a Pepó Pál és Biacs Péter akadémiai doktor elnökletével vezetett Országos Környezetvédelmi Tanács keretében alakítják ki. Ez az elhatározás egyébként az akadémikusok Áder Jánosnak, az Országgyűlés elnökének is jelzett igényén alapul. A találkozón megállapodtak abban, hogy a Tisza-kutatást a Nemzeti Stratégiai Kutatási Programon belül a tárca és az Akadémia kiemelten kezeli. Az erről szóló tervet amelynek kidolgozására a minisztérium külön keretet biztosít - március 15-ig elkészítik. A közlemény szerint aláírják az 1999-ben közösen kidolgozott környezet- és természetvédelmi kutatási programot a 2000-2002 közötti évekre. - A megállapodás szerint a tárca támogatja az akadémia javaslatát egy középeurópai ökológiai monitorozási hálózat kiépítésére, amely az akadémiai kutatóintézetek fejlesztésére, valamint a magyarországi kutatóhelyekre támaszkodik - tudatta az MTA. Környezetvédelem a honvédségnél Cegléd (MTI) A honvédség az idén az országos környezeti kármentesítési program keretében a tavalyinál háromszor magasabb összeget, 750 millió forintot fordít a kezelésében lévő területeken keletkezett környezeti károk felszámolására - közölte hétfőn Cegléden Rácz Erzsébet, a Honvédelmi Minisztérium infrastrukturális főosztályának főtisztje, a témáról rendezett tanácskozás alkalmából. Elmondta: egy 1996-os kormányhatározat alapján összesen 140 katonai telephelyen kezdtek hozzá a talaj és a felszín alatti vizek, olaj- és más típusú szennyeződésének a feltérképezéséhez és a tisztításhoz. A magasabb összegnek köszönhetően a munka felgyorsulhat. A fő feladat a katonai repülőtereken, a nagyobb üzemanyag bázisoknál keletkezett károk gyors felszámolása. A szakemberek hozzáláttak az alföldi, a dunántúli nagy ki-, képző helyek környezeti megterheléseinek mérsékléséhez, a talajok megtisztításához az olajtól. A kárelhárítás sorrendjének meghatározásában elsőbbséget kapnak a kiemelt felszíni vízbázisok, a lakott területek, a műemlékek közelsége, illetve a veszélybe került természetvédelmi területek. A felmérések szerint a vártnál jobb a környezet állapota. A Fehér-tó madárvilága télen-nyáron változatos. (Fotó: Miskolczi Róbert) Eurós laborok