Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

Felértékelődő humán erőforrás „Bratyizó" stílus? Benűé711 Tetemet f^Wm^MÍM R ^ AutósvMg • •\y / /J^idPuTl J |\ áramszámlán vJJMU /jfüMí^HL] 11 Heti gazdaság A pénz hangja, avagy munkaidőben rádiózó rendőrök Zenés telefonközpontok - havidíjért Garantáltan ingyenes zenehallgatás a Tescóban. Jogdíj, elszámolva. (Fotó: Schmidt Andrea) Budapest MTI A magyarországi vállalatvezetők egyre inkább elfogadják azt a szemléletet, hogy a munkatársak képzésébe, az emberi erőforrásba fektetett töke térül meg legjobban - állapította meg a Czipin and Partner termelékenységi tanácsadó cég felmérésében, amelyet a múlt héten sajtótájékoztatón ismertetett Budapesten. Andrew R. Terner ügyvezető igazgató arról számolt be, hogy 1996-ban végzett hasonló felmérésük óta jelentős szemléletbeli változás figyelhető meg az iparvállalatok vezetői körében. Több mint kétszáz nagyobb cég vezetőjének megkérdezése alapján megállapították: a magyar menedzserek ma már majdnem akkora jelentőséget tulajdonítanak a vállalat fejlesztése szempontjából a képzési programoknak, mint az új termelőeszközök vásárlásának. Az 1996. évi felmérésben még csak a vezetők egytizede tartotta fontosnak munkatársai képzését. A kutatók szerint ennek az a magyarázata, hogy a kilencvenes évek elején gyorsan áramlott be a tőke a magyar gazdaságba, a menedzserek ekkor az új beruházásoktól remélték az üzleti sikeDM/DV-információ A Pannon GSM üzleti tevékenységének árbevételét 78 milliárd forintra növelte az elmúlt évben, s ez 25 százalékkal nagyobb az 1998-as árbevételnél. A társaság üzleti tevékenységének eredménye 1998-hoz képest több mint 12 milliárd forinttal emelkedett, így 1999-ben meghaladta a 19 milliárd forintot. Egy másik megközelítésben: a Pannon GSM az előző évihez hasonlítva 15 milliárddal növelte adózás előtti eredményét, azaz közel 14 milliárd forinttal zárta az elmúlt évet. reket. Mára viszont a meglévő tevékenységek fejlesztésével, javításával tehetik versenyképessé magukat és ehhez a humán erőforrásban találhatnak tartalékokat. Az ügyvezető igazgató hangoztatta: ma még ritka az a cég Magyarországon, amely hosszú távon, folyamatosan képzi alkalmazottait, noha az emberek, a módszerek hatékonyabb működtetése egy nagy cégnél tartósan több száz millió forint éves megtakarítást eredményez. A felmérés a jellemző vezetői magatartás feltérképezésére is vállalkozott. A megkérdezett felsővezetők hatvanegy százaléka nyilatkozott úgy, hogy rá az együttműködő vezetői magatartás jellemző, nyolcvanhét százalékuk pedig azt állította, hogy figyelembe veszi beosztottjai üzletmenetet érintő tanácsait. A tanácsadó cég megállapította, hogy a magyar felsővezetők ugyanakkor hajlamosak a „bratyizó" vezetői stílust követni, az ellenőrzést és a számonkérést elhanyagolják. amelynek az a magyarázata, hogy nem szeretnek konfrontálódni. A felmérés szerint a magyar menedzsereknek mindössze öt százaléka értékeli havonta beosztottai munkáját írásban, hat százaléka pedig ezt soha nem teszi. Szóban a vezetők 47 százaléka értékel rendszeresen. A nem auditált eredmények tükrében elmondható, hogy a Pannon GSM az egyik legdinamikusabban fejlődő vállalat volt Magyarországon 1999-ben. A kiváló gazdasági eredmények okai közé sorolható az értékesítési költségek csökkenése, valamint az üzleti Tevékenységből származó bevételek növekedése. A mobilszolgáltató 1994 óta mintegy 600 millió dollárt fordított beruházásokra, az idén pedig - az előző évekhez hasonlóan - szintén közel 100 millió dollárt fordít kapacitásbővítő és minőségfejlesztő beruházásokra. Január elsejétől rendelet lépett életbe a telefonközpontok által játszott dallamokról. Azon cégeknek, akik a kapcsolás ideje alatt zenével szórakoztatják ügyfeleiket, ezentúl jogdíjat kell fizetniük. A hír meglepetést okozott. Van, aki szó nélkül fizet, és van, aki reklamál. De az biztos, senki nem örül ennek az új, és sokak szerint értelmetlen intézkedésnek. Kíváncsiak voltunk arra, a szegedi cégeket hogyan érintette az új rendelkezés. Négy szolgáltatót, valamint a rendőrséget és az önkormányzatot kerestük meg ez ügyben. Ami alól egyikük sem volt kivétel, az az, hogy problémát jelentett álláspontjuk megfogalmazása. Volt olyan cég, melynél két napig tartott, hogy kiderítsék, a telefonközpontjuk egyáltalán játszik-e zenét, és ha igen, akkor ez a továbbiakban is így marad-e. Külön pikantériája a dolognak, hogy három cég tőlünk értesült arról, hogy egyáltalán van ilyen rendelet, és ezzel foglalkozniuk kell. A Déltáv Rt. a megkeresett cégek közül az egyetlen, akit nem érintett semmilyen formában a rendelet, így nem is foglalkoztak vele. Náluk soha nem is volt zene a telefonközpontban, és nem is tervezik, hogy legyen. De - mint az illetékes elmondta - ennek semmi köze a mostani rendelethez. Egyszerűen náluk ez a koncepció. A Dégáz Rt.-nél már kicsit más a helyzet. A központban ugyan náluk sem szól a kapcsolás alatt semmi, az ügyfélszolgálati irodákban, területi igazgatóságon és a kirendeltségekben viszont olyan rendszer működik, melynek chipjébe gyárilag van beleégetve a zene. Ennek következtében kénytelenek fizetni, mert a zeneszolgáltatást nem tudják megszüntetni. Az egész telefonközpontot kellene ehhez kicserélni, az viszont lényegesen drágább lenne, mint a havidíj. A Démász Rt. ügyfelei a kapcsolás alatt kifejezetten a cég számára írt zenét hallgathatnak. A rendelet azonban erre az esetre is vonatkozik, így hiába fizettek már egyszer a zeneszerzőnek, havonta tőlük is beszedik a jogdíjat. Ennek ellenére nem szándékoznak megszüntetni ezt a szolgáltatást, mert úgy érzik, tartoznak ennyivel ügyfeleiknek a várakoztatásért, a költség pedig annyira minimális, hogy nem csinálnak belőle gondot. Ugyanígy vélekedik a Szetáv Szegedi Távhőszolgáltató Kft. vezetősége is. Ők 1200 forintot fizetnek havonta. Szerintük ez megéri azért, hogy ügyfelük tisztában legyen azzal, hogy kapcsolják, és ne a süket telefont hallgassa és esetleg azt gondolja, megszakadt a vonal. A cég igazgatója az ügyhöz még annyit tett hozzá, hogy most, fűtési szezonban kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint a telefon zenéje. Az önkormányzat is kénytelen jogdíjat fizetni, amit az illetékesek tudomásul vettek, és nem is foglalkoznak tovább a témával. Véleményük szerint ez nem akkora összeg, ami miatt a zeneszolgáltatást meg kellene szüntetniük. Persze, ha a mostani árakat emelik, akkor már lehet, hogy elgondolkoznak ezen. A rendőrségen a rendelet előtt kapcsoláskor szólt a zene. Előbb CD-ről, később az egyik rádióállomás műsorát adták be a várakozás idejéig. Most süket a vonal. Ennek egyik oka, hogy több lakossági panasz is érkezett, a telefonban hallották, a rendőrök rádióznak, ahelyett, hogy dolgoznának. Mivel több ügyfél is félreértelmezte a kapcsolási idő alatt hallottakat, a szervezet vissza akarta állítani a CD-s rendszert, ám ekkor jött a rendelet. Mivel nem akarnak a törvény ellen véteni, ha úgy adódik, fizetnek, de előbb többoldalas levelet küldtek az illetékeseknek, mivel jó néhány pontban nem értenek egyet a rendelettel. Az ugyanis saját műsor sugárzása, s egy CD lejátszása szerintük más. Ugyanígy vitatják, hogy ez a közönséget célzó sugárzás lenne, mely után jogdíjat kell fizetni. Szerintük ugyanis az emberek nem azért hívják fel a különböző cégeket, hogy zenét hallgassanak. Most várják a választ. A várakozási idő alatt szóló zene ügyében január folyamán országosan húszezer cégnek küldött felszólító levelet az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. Egyelőre a megkeresések a nagy cégeket érintik, idővel azonban sorra kerülnek a kisvállalkozások is. Mindez a magánfelhasználókat nem érinti, otthoni telefonnál ez szabad felhasználásnak számft. Mentesül a jogdíj fizetése alól az a zeneszám, melynek szerzője több mint hetven éve meghalt, ugyanakkor a készülék tulajdonosának bizonyítani kell, hogy eredeti, nem pedig feldolgozott felvételről van szó. A hivatal akkor is számláz, ha az alközpont nem játszik jogdíjköteles számot, de csatlakoztatható más zeneforráshoz, például rádióhoz és annak adásait továbbítja. E fizettetési módnak már tavaly is adott volt a jogszabályi alapja, az 1999. évi 76-os törvény, az úgynevezett „szerzői" jogi törvény 26. paragrafusának hetedik bekezdése alapján. A jogdíj összege 1-20 vonalig havi ezer, 21-100 vonalig havi ezerötszáz, majd száz fölött ötven vonalanként ötszáz forint. Az Artisjus ügyvédje, dr. Frank Edit elmondta, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján Csongrád és Békés megyében csaknem kétezer felszólító levelet postáztak az elmúlt hónapban, hogy az érintettek nyilatkozzanak a telefonközpontjukban hallható zene nyilvános felhasználásról. Az ügyvédnő tájékoztatása szerint mindeddig negyvenötven százalékos - országossal megegyező arányú - a visszajelzés, melynek egyharmada pozitív. Vagyis, az érintettek a zeneszámok felhasználását elismerték, a fizetési kötelezettséget vállalták. Az eddig visszajelzést nem küldő cégek egy következő felszólító levélre számíthatnak, és ha erre sem reagálnak a türelmi idő leteltével, az ügy peres útra kerül. A bliccelők a Btk. 329/A szakaszában leírt büntetési tételekkel számolhatnak, a továbbiakban az ellenőrzést egy közel húszfős csapat fogja végezni. A jogdíjakból befolyt összeget a Magyarországon bejegyzett zeneszerzők javadalmazására fordítják. Tímár KrisztaLévay Gizella Emelkedik a foglalkoztatási támogatás Budapest (MTI) Támogatták a szociális partnerek az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkaerő-piaci bizottságának múlt heti ülésén, hogy az új munkahelyek létesítéséhez, az elbocsátás helyetti továbbfoglalkoztatáshoz a Gazdasági Minisztérium (GM) által nyújtott munkahelyenkénti támogatás maximumát az eddigi 100500 ezer forintról egymillió forintra emeljék. A szénbányászat szerkezetátalakítási térségeiben a korábbi 750 ezer forintos határt a tervek szerint 1,5 millió forintra emelnék. A testület által megvitatott rendeletmódosítási tervezet szerint pályázatonként a támogatási összeg maximuma is változna 50 millió forintról 100 millió forintra. Múlt évben összesen 1,5 milliárd forintos keretet kapott a GM a Munka-erőpiaci Alapból e célok támogatására. Az idén több keretösszeg összevonásának eredményeként már 2,58 milliárd forint áll a GM rendelkezésére, hogy elősegítse új munkahelyek létrehozását, a dolgozók továbbfoglalkoztatását. A szakbizottság által megvitatott javaslat szerint a korszerű termékek gyártására alkalmas és tartós foglalkoztatást biztosító beruházásokon kívül az ilyen jellegű szolgáltatások is támogatásban részesülhetnek majd. A testület támogatta azt a módosítási v elképzelést, hogy a beruházási kiadásokon, képzési költségeken kívül a többletlétszám bérköltségeire is igényelhető legyen a támogatás. A módosítási javaslat utal arra, hogy a bérköltségek átvállalása esetén a korábbi és a többletlétszámot a támogatás alatt és azt követően a támogatás időtartamának megfelelő ideig foglalkoztatnia kell a munkáltatónak. A bér jellegű támogatás legfeljebb másfél éves, a szénbányászati szerkezetátalakítás térségeiben legféljebb kétéves időtartamra adható majd a tervek szerint. Mértéke a minimálbér összegétől a ténylegesen kifizetett havi munkabér összegéig terjedhet, de nem haladhatja meg a minimálbér háromszorosát a javaslat szerint. A testület ezt követően tájékozódott, hogy a Gazdasági Minisztériumban miként készítik eló az új munkahelyek létrehozását szolgáló állami források hatékonyabb felhasználását. TOSHIBA klímatechnika FÖSZER-ELEKTROPRDFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779 DEXION, SALGO ÉS MÁS IRATTÁRI ÉS RAKTÁRI ÁLLVÁNYOK ÉRTÉKESÍTÉSI, FESTETT ÉS HORGANYZOTT KIVITELBEN, IGÉNY ESETÉN TERVEZÉSSEL, MÉRETEZÉSSEL ÉS HELYSZÍNI ÖSSZESZERELÉSSEL Ék IRODABÚTOR M. « STUDIO áSs SZEGED, BRÜSSZELI KRT. 21. T./FAX: 62/491 -011 Pannon GSM, 1999 A legsikeresebb év 300 Ft alatt a Föld körül! Egy igazi Világszám®, amit március l-jétől Ön is könnyedén produkálhat! (Hamarosan a részletekkel is megismerkedhet.) Világszám ^1700 A távoli hangokat is közel hozzuk Önhöz! •Áraink az áfát nem tartalmazzák.