Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

6 A TORONY ALATT SZERDA, 2000. FEBR. 16. Drágul a távfűtés Csökkenő árelőny Játszóterek: újjászületés és megszüntetés A kutyák máshol futkározzanak! A Bartók téri játékok kihasználtsága 57 százalékos, műszaki állapotuk pedig 50. (Fotó: Nagy László) A szegedi önkormányzat pénteki ülésén a város játszótereinek és közterületi sportpályáinak tizéves rekonstrukciós programjával. Időszerű a kérdés, hiszen ezek közül a legtöbbre már régóta ráférne a felújítás, hiszen a játékok töröttek, elavultak, a labdafogó hálókon hatalmas lyukak ásítoznak, balesetveszélyesek. A játszóterek és a közterületi sportpályák kezelője, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. az egyetem és a tanárképző főiskola bevonásával átfogó felmérést készíttetett annak megállapítására, hogy a város egyes részein milyen típusú játszóterekre van szükség. A jelenleg meglévő 222 jórészt elavult, nem szólva arról, hogy egyes lakóterületek „elöregedtek", kevés ott a gyermek, így nincs is szükség a csúszdákra, libikókákra. Több variáció is felmerült a megoldásra. Az egyik: a korszerűtlen játszóterek lebontása, újak építése. Ez igen költséges. A másik: a meglévő eszközök kipofozgatása, a harmadik, úgy hagyni, ahogy van. Ez utóbbi csupán az újabbakra vonatkozhatna. Hogyan kell elképzelni egy korszerű játszóteret? Kerítéssel, kapuval ellátott, zárható terület. Olyan burkolattal, amely nem okoz súlyos sérüléseket, ha a gyerekek elesnek rajta. Nem árt, ha a közelben egy elkerített kutyafuttató is található, (gy az ebek nem a játszótéren rohangálnak, piszkítanak. A játékok biztonságosak, minőségileg megfelelőek. Figyelembe kell azt is venni, hogy a játszóteret 2-3 évesek, avagy kamaszok használják-e majd. Az sem utolsó szempont egy modem játszótér esetében, hogy ne csupán fizikailag mozgassa meg az oda betérőket, hanem szellemi erőfeszítésre is késztesse. Ami pedig a sportpályákat illeti: egyre népszerűbb Magyarországon is a kosárlabda, nem elég csupán a focizni vágyókra gondolni, sokan örülnének a kosárpalánkok felállításának is. A pénzügyi lehetőségeket messze meghaladják az elvárások. Az új játszóterek, sportpályák kialakítása, üzemeltetése sokba kerül. A jelenlegi állapot azonban nem tartható tovább. Az önkormányzati testület elé kerülő anyag azt javasolja, hogy a képviselők szavazzák meg: a következő 10 évben esztendőnként legalább 30 millió forinttal támogassák a rekonstrukciót. A munkálatokkal a Környezetgazdálkodási Kht.-t bíznák meg. Természetesen pályázatokat is benyújtanak annak érdekében, hogy minél színvonalasabb játszóterek álljanak a gyerekek rendelkezésére. V. F. S. A pénteki közgyűlés tárgyalja a Szegedi Hőszolgáltató Kft. áremelésére vonatkozó előterjesztést. Mint ismeretes, a kft. tavaly októberben vette át a Szetávtól a városi távhőszolgáltatás üzemeltetését, s novemberben 5-7 százalékkal csökkentették a díjakat. Ha a közgyűlés áldását adja az előterjesztésére, a fogyasztók Szetáv díjaival szembeni árelőnye a felére csökken. Bár a földgáz hatósági ára 2000. január elsejétől nem változik, mégis árat emel a Szegedi Hőszolgáltató Kft. A közgyűlés pénteken dönt arról, elfogadja-e a távfűtés díjának 3, a meleg víz árának pedig 2,7 százalékos tervezett emelkedését. Ahogyan azt Pomázi Csabától, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: a cég tavaly november 1 -jén vezette be új díjszabását. Ennek eredményeképpen a Szetáv által korábban alkalmazott díjtételekhez képest 5-7 százalékkal csökkentették az árakat. így egy gigajoul hőenergiáért 1654 forint helyett 1588 forintot kellett áfa nélkül fizetnie a fogyasztóknak, míg a meleg víz köbmétere 327 helyett 304 forintba került. Az átalány fűtési díj légköbméterenkénti ára azonban változatlan maradt. Pomázi Csaba szerint az áremelkedés nem köthető a földgáz árához, hiszen március 1jétől a távhőszolgáltatási díjak hődíjrésze is változatlan marad, csak az állandó költségeket magában foglaló alapdíj változik. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: még a díjemeléssel együtt is alatta maradnának a hatóságilag maximált áraknak, sőt a díjtételek még mindig alacsonyabbak lennének, mint a Szetáv 1999-es árai. „A tavaly november l-jén életbe léptetett díjszabásunk egy átlag lakás távhőszolgáltatási költségei a korábbi díjtételekhez képest évi 33003500 forinttal csökkentek. A tervezett áremeléssel ez az árelőny nem szűnik meg, csak körülbelül a felére csökken" szögezte le Pomázi Csaba. Az ügyvezető azt is elmondta, az idei esztendőben legalább kétezer lakásban szeretnék fejleszteni a lakossági fogyasztói rendszert, így lehetővé téve, hogy minél több távfűtött otthonban csak a tényleges fűtési költségeket kelljen megfizetni. Erre egyelőre a távfűtött lakások 85 százalékában nincs mód. Ugyanakkor a hőtermeló rendszer korszerűsítését is tervezik, például füstgázhasznosító berendezésekkel csökkentve a hőtermelési veszteségeket. A szolgáltató 2000-ben 200-230 millió forintot szeretne fejlesztésekre költeni. Kéri Barnabás Bartha László polgármester kezdeményez Mégis lesz tiszavirágzás? Szeged polgármestere összefogásra kérte a Tisza menti településeket a folyón levonult, ciánnal szennyezett víztömeg okozta pusztítás következményeinek felszámolásához. Bartha László elmondta: elengedhetetlen a munkálatok irányításához kormánybiztos kinevezése. Megkezdődött a Tisza élővilágának kutatása, mely során élő kárászokat találtak a folyóban. Csak a legnagyobb környezeti katasztrófák során találkoznak a szakemberek olyan mértékű pusztulással, mint amilyet a Tiszán levonuló ciánszennyeződés okozott. Az úgynevezett „defaunáció" legfeljebb vulkánkitörések, szökőárak következménye lehet. Most azonban a Tisza is szinte teljesen „steril" folyóvá vált. Tegnap a városházán dr. Bartha László polgármester bejelentette: felhívta a Tisza menti településeket, csatlakozzanak ahhoz a szövetséghez, mely legfontosabb feladatának a folyó mihamarabbi rehabilitációját tekinti. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem kívánnak párhuzamosan dolgozni a megyei önkormányzattal, mely néhány nappal korábban hasonló tartalmú felhívást tett közzé. „Egy célunk van, a tennivalókat pedig akár a megye is koordinálhatja, nem ez a fontos" - szögezte le a polgármester, azt azonban elárulta: szerinte csak egy, a minisztériumoktól függetlenített kormánybiztos tudna hatékonyan irányítani. Makrai László, a városfejlesztési bizottság elnöke civilben biológus, így a katasztrófát szakmai szempontok alapján is elemezhette. Most örömmel jelentette be: a vizsgálatok során élő kárászt, azaz tiszavirágot találtak a Tisza üledékében. Ez a tény azt jelzi, hogy az iszapban esetleg megmenekülhettek néhány faj egyedei, a vízben lebegő élőlényeknek azonban nem volt esélyük. Európa legnagyobb létszámú vidraállománya valószínűleg elpusztult, és találtak már elhullott rétisast is. Makrai László szerint rendkívül veszélyes, ha csúcsragadozó nélkül marad egy ökoszisztéma, hiszen Így rendkívül sérülékennyé, instabillá válik. A szakember szerint rendkívül nagy veszélyben vannak az hullámtéri erdők is, hiszen a fák gyökerei akár közvetlenül is érintkezhettek a Tisza vizével. Makrai László úgy vélte, a ciánnal együtt érkező nehézfémek hosszabb távon is káros hatást fejthetnek ki, s az élőlények szervezetében összegyűlve éppen a csúcsragadozókat - közöttük az embert - veszélyeztetik leginkább. Bartha László és Makrai László egyetértettek abban: a szennyeződés által okozott kár - beleértve összes hozadékát, például az idegenforgalmi pozíciók romlását is - milliárdos nagyságrendű. Természetesen dollárban. Kéri Barnabás Frakciócsata, párton belül A parlamenti Fidesz-frakció az elmúlt hét végén Szegeden tartotta kihelyezett ülését. A politizálás mellett a sportolásra is szakítottak időt a résztvevők. A parlamenti és a szegedi Fidesz-frakció tagjai mérték össze tudásukat a pályán. A meccset egyébként az önkormányzatiak nyerték, akik nem szeppentek meg az ellenféltől. Sőt, amint képünkön is látható, a fideszes városatyák keményen padlóra küldték pártjuk vadonatúj elnökét. Kövér Lászlót, aki éppen civil segítséggel igyekszik kikecmeregni a méltatlan helyzetből. A durva belemenés párton belül maradt. (Szöveg: V. Fekete Sándor, fotó: Nagy László) Gönczy János a tiszai kormánybiztos Javaslat a folyó rehabilitádójára Ötvenöt halfaj végveszélyben Budapest (MTI) Magyarország várhatóan három pert indít a tiszai ciánszennyeződéssel összefüggésben - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a kormány keddi ülése utáni sajtótájékoztatón. Beszámolója szerint a károkozó romániai vállalat, illetve annak ausztrál anyacége elleni eljárás mellett a kabinet komolyan mérlegeli a román állani beperelését is. Orbán Viktor arra kérte az ellenzéket, hogy ebben a helyzetben „bánjon csínján a szavakkal", mivel megfogalmazása szerint nem helyes dolog az éppen Romániában tárgyaló miniszter lemondását követelni, akinek fellépésétól is függhet a kárigény rendezése. A kormányfő bemutatta Gönczy Jánosi, aki elvállalta a természeti katasztrófával összefüggő kormánybiztosi feladatokat. A halászati szakember a több mint kétszáz tiszai halászcsalád megélhetésének biztosítását nevezte első feladatának. Százhalombatta (MTI) Cselekvési tervet dolgozott ki a tiszai halállomány rehabilitációjára a Százhalombattán működő Temperáitvizű Halszaporító és Kereskedelmi Kft. (Tehag), az ötéves programról szóló javaslatot a cég megküldte a földművelésügyi tárcának - jelentette be Garádi Péter igazgató. - A cselekvési program szerint a tudósok és a gazdasági szakemberek összefogásával - több százmillió forintos költséggel - megvan a remény a folyó élővilágának helyreállítására, azonban fennáll a veszély, hogy a Tisza már sohasem lesz olyan mint eddig, megváltozhatnak benne az egyes halfajok megszokott arányai - mondta az igazgató. Példaként említette az 1965-ös nagy balatoni halpusztulást. - Ennek következtében a süllő 35 év elteltével sem tudta a korábbi létszámát elérni a tóban - hangsúlyozta Garádi Péter. A Tehag leltára szerint a ciánszennyezés következtében a Kárpát-medence vízgyűjtőjében élő halak kétharmada, 50-55 halfaj került a Tiszában végveszélybe emelte ki a szakember. Közülük 18-at védettként tartanak számon. Ilyen például a csak itt éló Tiszai ingola. A halfajok egy része azonban a Körösben, a Rábában, a Dunában és megtalálható, így nem kell végleges eltűnésüktől tartani. Több fajta, a compo, a csuka, a harcsa, a kecsege, a ponty, a süllő a Tehag szaporító telepéről is pótolható. Másokat, például a galócát, a pénzes pért, az egyetlen édesvízi tőkehalként ismert mennyhalat külföldről célszerű ivadékként újra betelepíteni a Tiszába - húzta alá az igazgató. - Szerencse a bajban, hogy a Tisza felső vidékét, a Köröst, a Marost, a Bodrogot nem érte most károsodás, így az élővilág regenerálódásának e a körülmény is természetes bázisaként szolgálhat - mondta Garádi Péter. A szakember becslése szerit a halak táplálékául szolgáló alsóbbrendű tiszai élőlényeg - algák, állati eredetű planktonok - már kéthárom hónap múlva életre kelhetnek a folyóban. Az iszaplakók, csigák, kagylók újbóli természetesen elterjedése viszont egy-két évet vehet igénybe. A halrehabilitációs program március közepén a csuka ívási idejével veheti kezdetét. Az ikrából a Tehag medencéjében kikelő utódok néhány centiméterre megnóve áprilisban helyezhetők a Tiszába. - Őket a bálin, a kecsege, a süllő, a ponty követi - tájékoztatott az igazgató. Öt év alatt milliós nagyságrendben lesz szükség az ivadékok Tiszába telepítésére. - Jelenleg táplálék hiányában a túlélő halak többsége azért nem éhezik, mert a hideg vízben egyébként sem táplálkozna. A Tehag tanulmánya egy 10-20 halbiológusból, műszaki szakemberből, halászból álló vízi katasztrófaelhárító brigád felállítására is javaslatot tesz a mostanihoz hasonló esetek kezelésére. Egy ilyen szakgárda gyors bevetése - állítja Garádi Péter - mérsékelhette volna a tiszai élővilág pusztulását. Külföldön már bevált gyakorlat szerint, a ciános vízhullám közeledtével elektromos hálók alkalmazásával a halak egy részét a Marosba és a Bodrogba terhelhették volna a kritikus időszakra. Ehhez már jégmentes vízben Magyarországon is adottak a technikai eszközök - tette hozzá. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc