Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

SZOMBAT, 2000. FEBR. 12. PUSZTULÁS 7 Freud professzor szerint a hal ősi állapotunkat mu­tatja, amely szerint a halnak a nők álmában ősemberi je­lentése van. Milyen jelentés­tartalommal bír a hal a fér­fiember álomképében? És a férfiember életében? Teg­nap Tápén láttam, mit je­lent. Kínszenvedést. A megmérgezett busa, süllő, csuka, bucó, kecsege, amúr, jász-, bagoly- és dé­vérkeszeg meg szürke har­csatetemek mellett úgy áll­tak az emberek, mint akik sohasem akarnak elmenni. Kész a kép Szótlanul álldogáltak, na­gyokat nyeltek, szemüket dörzsölték, orrukat szívták. A halász-pap néha megtörte a csendet. Ébren vagyok. Előttem a kép: halott halak, némelyik akkora, mint egy nagycso­portos óvodás, kopoltyújuk­ból szivárog a vér, amelytől iszamlós a beton. Hogy meddig marad és milyen gyakran jön elő a kép, nem tudom. Álmodom. Első nap síró halat látok. Nem jó jel. Gva­dányi álmoskönyve szerint hallal álmodni betegséget és gondot jelez. De én tovább álmodom, mert ott benn és fenn már kész a kép. Al­momban találkozom egy hallal, amely nagyobb, mint én, beteg, de sebaj, kezembe kapom, úgy viszem, a hasa azonban ki- és leszakad és az ujjamat megszúrja a szál­ka. Tűbe nyúltam. Álomké­pem nyavalyát és nagyon rossz jövőt jegyez. Másnap halat szülök. Nem mondom meg, mit jelent. Nézzék meg a Krúdy álmoskönyvben. Szabó C. Szilárd Uszályzár a kompnál Virágok a halott Tiszának Tápén emelték ki a Tiszából az elpusztult halakat. Már madarat is ölt a cián. (Fotó: Karnok Csaba) A tápéi kompátkelö fö­lött, a Tiszán keresztbe­fordított uszályokról fog­ták ki a haltetemeket. Harminc mázsa halat emeltek ki, de találtak már méregtől elhullott madarakat is. Mára vár­hatóan levonul a ciánhul­lám, s véget ér az elpusz­tult halak áradata is. Csütörtök este emelték ki az első haltetemeket a tápéi kompnál. Hat összekapcsolt uszályt fordítottak kereszt­be a folyón, irányítva a sod­rás vonalát, és merltőhálók­kal szedték ki a tápéi part közelébe sodródó halakat. Az Alsó-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság Csongrád­nál, Mindszentnél és Tápén állított föl „műszaki zárat" a tiszai ciánszennyeződéstől elpusztult halak össze­gyűjtésére. Tegnap este már csak a tápéi uszályok zárták le a folyót, Mindszenten és Csongrádon délután meg­kezdték a zár szétbontá­sát. Tápén lökésszerűen jött a döglött halak áradata. A komplejárón hatalmas hal­tetemek feküdtek kiterítve: a méteres halak között a szóbeszéd szerint harmincöt kilós busa is akadt. Egy süllő hatalmasra tátott száj­jal, és „kitárt" kopoltyúkkal hevert. Mellettük szótlanul álltak a halászemberek, s azok a szemlélődök, akiket a katasztrófa híre csalt ki a folyóhoz. Akadt, aki a hullámtér­ben egészen a partig me­részkedett. Két idősebb, ke­rékpárjára támaszkodó férfi. Török István és Laczi Jó­zsef, elkeseredetten latol­gatta, hová is mehetnek majd horgászni. Mindketten közel ötven éve jártak a Ti­szára, föl, a vesszősi gát­őrházig. De a folyó most hosszú ideig nem ad nekik halat. A nézelődők közt olya­nok is akadtak, akik a nem­zetközi diplomácia fe­lelősségét emlegették, má­sok a „vadkapitalista, disz­nófejű nagyúr", profithaj­hász üzemtulajdonost szid­ták. A műanyag kötényt, védőkesztyűt és mentőmel­lényt viselő emberek pedig közben sorra hordták a part­ra a mérgezett halakkal teli ládákat. A halak zsákokba, majd konténerekbe kerültek - utóbbiakat a ATEV fehér­je-feldolgozó teherautói vit­ték el. A kompkikötő melletti lejáró vize szinte fehérlett az apró halaktól. Többsé­gük nem mozdult már, de néhányuk még furcsán, az oldalára fordulva, kígyózó mozgással úszni próbált. Bár nem mérték meg az élettelen zsákmányt, a becs­lések szerint úgy harminc mázsa elpusztult halat emeltek ki a halászok Tá­pén a Tiszából. Ny. P. Szegediek sokasága gyászolta tegnap a Ti­szát, amelyen százezer köbméter ciánszeny­nyezödés érkezett a vá­ros partjaihoz. A város­lakók a rakparton, majd délután a felsővárosi hí­don gyülekeztek, s virá­gokat dobtak az élette­len halakat hozó folyó­ba. A ciánhullám ma hagyja el az országot. Temetővé változott teg­nap a Tisza Szegeden. Haj­nalban érte el a várost a cián­szennyeződés, amely halak ezreit ölte meg, de elpusztí­totta a víz alacsonyabb rendű élővilágát is. A szegediek kora reg­geltől késő délutánig zarán­dokoltak a rakpartra, gyá­szolták a halott folyót. Hideg napsütést hozott a hajnal, de az első látogatók már gyüle­keztek a Stefánia alatti par­ton. Alig szólalt meg valaki. Idegenek álltak egymás mel­lett úgy, mintha távoli roko­nok lennének, akik valamely szomorú családi esemény kapcsán ismét összetalálkoz­tak. Nézték a lábuk előtt si­ető, méreggel teli folyót, amely fehér hasukat égnek fordttó, mozdulatlan halakat sodort. A víz fölött lebegő reggeli párából halászcsónak úszott elő. Két zöld munkaruhás ember ült benne; a rakpart­hoz kormányozták a ladikot, s merítőhálójukkal kiemelték a betonszegélyhez sodródott halakat. Csónakjuk tele volt már véres haltetemekkel. Közben sirályok sokasága vijjogott a folyó fölött, s az éhes madarak sűrűn lecsap­tak a víz színén lebegő ha­lakra. A parton állók közt akadt, aki kiabálással próbál­ta elriasztani a madarakat, amelyek önmagukat mérgez­ték meg a ciántól elpusztult halak elfogyasztásával. A tiszai gyász napja meg­mutatta, hogy a szegediek szivében milyen fontos he­lyet foglal el a folyó, amely­re Juhász Gyula szobra teg­nap talán még komorabban tekintett, mint más, derűsebb napokon. Folyamatosan vál­tották egymás a „halottvir­rasztók", hogy szeretett Ti­szájuk egyetlen percre sem maradjon magára a pusztulás óráiban. A kora délutáni, melen­gető napsütésben többen a rondellán üldögélve szem­lélődtek. A körbástya lábánál apró ibolyacsokrot forgatott az örvény, pedig még majd' egy óra múlva kezdődött csak a felsővárosi hídon tar­tott megemlékezés, amely­nek résztvevői virágokat szórtak a holt Tiszába. Ha a rakpart látogatóit ha­lottvirrasztóknak neveztük, a hfdon összegyűlt sokaság már a temetésre jött. Itt is csöndes volt a gyász. Né­hány fiatalember nemzeti­színű zászlót hozott, mások a demonstrációt szervező Cse­mete (Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület) jelvényét visel­ték, s virágokat osztottak azoknak, akik üres kézzel ér­keztek. Szónoklat nem hang­zott el - senki sem érezte volna odaillőnek. Négy óra tájában röpültek az első virá­gok a folyóba, amely lassan­ként szirmok szőnyegévé változott. A szegfűket, rózsákat egy koszorú is követte a meggy­alázott Tiszára még egyszer rátekintő, nyugodni készülő nap fényében. • Lapunk megjelenésének órájában még halált hozó víz hömpölyög a folyómeder­ben. A Tiszában tegnap dél­ben Tápénál 2,2 mg/l ciánt találtak, Tiszaszigetnél ugyanakkor 1,49 mg/l mér­get mutattak ki. A szeny­nyezőhullám nagyságát jól mutatja, hogy ugyancsak tegnap déli 12 órakor még Csongrádnál is erősen szeny­nyezett volt a folyó: 0,16 mg/l ciánt mértek. A szakemberek reményei szerint ma elhagyja az orszá­got a gyilkos hullám, amely­nek pusztítása még fölmér­hetetlen. Nyilas Péter A Fidesz-frakció szegedi találkozójának résztvevői szembesülnek a katasztrófával. Dr. Bartha László (balra) és dr. Áder János a megmérgezett halakat szemléli. (Fotó: Karnok Csaba) PITMAN NEMZETKÖZI NYELVVIZSGÁK ÉS FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOK - vizsgák minden hónapban - 5 szinten - nemzetközileg elismert, Magyarországon honosítható nyelvvizsga-rendszer - ingyenes próbavizsga - folyamatosan induló általános és intenzív felkészítő tanfolyamok. ILS SZEGED NYELVISKOLÁBAN ÉS HIVATALOS NYELVVIZSGAKÖZPONTBAN H-6720 Szeged, Victor Hugó u. 6. Tel./fax: 62-420-595 HIRDETMENY Az Üllés és Vidéke ÁFÉSZ értesíti tagjait és üzletrész-tulajdonosait, hogy az 1992. évi I. törvényben és az alapszabályban foglaltaknak megfelelően összehívja ÉVI KÖZGYŰLÉSÉT, részközgyülési formában. NAPIREND: 1. Beszámoló a szövetkezet 1999. évi gazdálkodásáról. 2. Tájékoztató a 2000. évi üzletpolitikai célkitűzésekről. 3. Egyéb. Község Hely Időpont Üllés művelődési ház 2000. febr. 28., 18 óra Üllés Siposmalom - büfé 2000. febr. 28., 18 óra Rúzsa művelődési ház 2000. febr. 29., 18 óra Rúzsa Ruki II. Vegyesbolt 2000. mórc. 1., 18 óra Ottömös művelődési ház 2000. mórc. 1., 18 óra Forráskút művelődési ház 2000. márc. 2., 18 óra Pusztamérges vendéglő 2000. márc. 3., 18 óra Igazgatóság / RATULALUNK Botdog születésnapot Örülj az életnek, mosolyogj sokat, találd meg a boldogsághoz vezető utat! Olyanná válj, amilyen szeretnél lenni, ne feledd, mindig nagyon fogunk szeretni: öcséd, Tomi; anya, apa, mama, tata. f^Soldoq születésnapo?*^­Kiskundorozsmára Rózsa Bakacsi Krisztinának 19. születésnapjára sok sikert és boldogságot kívánnak: Rózsa tata, mama, keresztanya. f/Boldoq születésnapoF^­Szegedre, az Olajos utca 4.-be Mityók Tamásnak 18. születésnapja alkalmából jó egészséget, sok boldogságot kívánunk Kiskundorozsmáról: mamáék. Boldog születésnapot A világ mamiját köszöntjük születésnapján; Viki, Kriszti, Zazi, Zoli. .K Varga Lajosné Matild nénit a Kossuth L. sgt. 113.-ból köszöntjük^ születésnapja alkalmából. •Erőt, egészséget hosszú életet kjván családja Ha üzenetet szeretne küldeni, keresse fel személyesen ügyfélszolgálati irodáinkat vagy hirdetöirodáinkat! "ff* -í¥NV -(V* *<r*,<=~*<r**r **r **rj? ^ Q$€áj&tssázp énforJidOra Benkő Péternek és Csengeti Juliannának . j? 59. házassági évfordulóján gratulálnak gyermekei, unokái és dédunokái. Qfáázassfcfi évfordulóra Tápéra Papp Józsefnek és nejének, Németh Jolánnak 50. házassági évfordulójuk alkalmából sok boldogságot kívánnak: lánya, fia, menye, veje és unokái. 5? BeHáf fzi/Uéteafxit Bordányban Szécsi Zoltánná Illés Erikát születésnapján szívből köszönti és örömteli, hosszú, boldog életet kíván Szegedről: mama, Pityu ésa 'Gombárovics család. Ba/dey rzileUtKOfet Drmp-eiéip tujfa meft éemfurt Jkfté 60 itt. fett* éltem tolip, ÉftdKJ&* telit! Szeretettel: SieUftiziil.^ u

Next

/
Thumbnails
Contents