Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

PÉNTEK, 2000. FEBR. 11. A TORONY ALATT 7 A polgármester felhívása 2000. január 30-án Romániában a Szamos vízgyűjtőjé­hez tartozó Nagybánya környékén rendkívüli vízszennye­zés történt, amely várhatóan február 10-12-e között éri el Szeged térségét. A cianidon szennyezés miatt III. fokú víz minőségvéde­lem került bevezetésre. Ezért felhívom a lakosság figyelmét, hogy - a vezetékes ivóvíz fogyasztása biztonságos, - a szennyezett vízzel semmilyen módon ne érintkezze­nek, - az ásott, iil. kismélységű fúrt kutak vizének fogyasztá­sát kerüljék el, - az elhullott állatok tetemeit semmilyen célra ne hasz­nálják fel, ne gyűjtsék. Ha ilyet látnak, azt jelezzék a víz­ügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi őröknek, hivata­los személyeknek. - az illetékes szervek február 8-ától halászati, horgászati és vadászati tilalmat vezettek be a Tisza menti területeken, - a Tisza töltésein belül (az ártérben) csak a hivatásuk­nál fogva erre rendelt személyek tartózkodhatnak, a rendőrség, a polgárőrség a védvonalakon tartózkodókat fo­kozottan ellenőrzi. - házalóktól halat, vadat ne vegyenek! Dr. Bartha László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere Alapítvány Szeged közbiztonságáért Ahol tudnak, segítenek Bartha László interpellált Lesz-e Szegeden vasúti híd? Dr. Bartha László, Sze­ged polgármestere az or­szággyűlésben az alábbi interpellációt intézte Kato­na Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi mi­niszterhez: „A Dél-alföldi régió és Sze­ged város számára határozott cél, hogy az eddig csak hát­rányként megélt határ menti státuszt az egész térség gyara­podására, mint lehetőséget, a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében kihasznál­juk. Célunk, hogy helyreállít­suk a hagyományos - jelenleg határainkon túl mutató - gazda­sági és társadalmi kapcsolat­rendszerünket. Sok évtized után most adatik meg előszór az a történelmi lehetőség, hogy ezt megtegyük. Az elmúlt időszak romániai és szerbiai eseményei egyér­telműen felértékelték a térségbe irányuló közlekedési áramlatok, illetve az azt kiszolgáló közle­kedési infrastruktúra fejleszté­sének jelentőségét. Ez az Euró­pai Unió számára európai or­szágok közti kiegyensúlyozott közlekedési infrastruktúra-háló­zat kialakításaként fogalmazó­dik meg, mely így magában rej­ti az EU támogatás lehetőségét is. A régió szervezésének, épí­tésének és a térségi kapcsolatok élénkítésének leghatékonyabb eszköze a közlekedési hálóza­tok fejlesztése, különösen ak­kor, ha egy több évtizedes hi­ány pótlásáról van szó. Szeged és a régió rendkívül kedvező geopolitikai helyzete ellenére csak korlátozottan tudja kihasz­nálni adottságait, mert 1944. október 10-én a német csapatok felrobbantották a város egyet­len vasúti hídját. A vasúti híd és az általa biz­tosított kapcsolatok századvé­gén betöltött jelentőségét jól jellemzi, hogy az ötlet felmerü­lése után (1852) hat évvel, 1858. decemberében adták át a francia Michel Cézanne által tervezett és az Ernest Gouion­cég által épített hidat, mely Ma­gyarország első keszon alapo­zással épült szerkezete volt. A II. világháború végén így megszűnt a közvetlen és zavar­talan vasúti kapcsokat Szeged gazdasági vonzáskörzetével. Azóta városunk a vasúti közle­kedés számára szinte „zsákut­cakánt működik". Kérem te­kintse meg a mellékelten meg­küldött korabeli képek másola­tát, mely jól mutatja, hogy mi­lyen jelentősége volt a hídnak és milyen pezsgő élet folyt en­nek köszönhetően a városban. Tisztelt Miniszter Úr! Dél­Alföld és Szeged városa számá­ra a gazdasági és logisztikai kapcsolatok kiteljesítéséhez fel­tétlen szükséges a Szeged-Te­mesvár és a Szeged-Belgrád vasúti kapcsolat helyreállítása, melynek legfontosabb progra­meleme a város mellett épí­tendő vasúti Tisza-híd és közel 18 km vasúti pálya megvalósí" tása. Gazdaságilag és politikailag stabil országunkban egyetlen vasúti híd és néhány kilométer vasúti pálya megépítésével a közúti és a vasúü ágazat részére teljes értékűvé tud válni ebben a térségben az európai IV. kor­ridor. A „régi-új" hálózati kapcso­lat kiépítésével az Európai Unió új balkáni irányú vasúti tenge­lye alakulna ki, melynek révén Magyarország jelentős városai, Kiskunfélegyháza, Kecskemét és Szeged kerülne a nemzetközi vasúti áramlatok tengelyébe. Kérem a fentiek alapján vizsgálja meg a Szeged-Te­mesvár vasúti kapcsolat rövid távú megvalósításának le­hetőségét és tájékoztasson a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium szándékai­ról." Dr. Katona Kálmán, a KHVM miniszterének válasza: „Egyetértek képviselő úrral abban, hogy az egyes régiók fej­lesztésének, a térségi kapcsolatok élénkítésének leghatéko­nyabb eszköze a megfelelő szintű közlekedési infrastruktúra megléte. A kormány az e téren tapasztalható több évtizedes el­maradás csökkentése érdekében a közúti és a vasúti hidak épí­tésének és felújításának kérdéskörét kiemelten kezeli. Ennek megfelelően a közelmúltban adtuk át a közel 4 milli­árd forint költséggel felújított bajai hidat. A következő évek tervei között pedig szerepel az esztergomi Mária Valéria és a szekszárdi hidak megépítése, a dunaföldvári híd átépítése, vala­mint a két budapesti, a Dunán átívelő összekötő vasúti híd to­vább nem halasztható felújítása. Ezen feladatok költségigénye több tíz milliárd forint. A Szeged várost érintő, a múlt század közepétől megépült vasútvonalak mind a térség, mind pedig az ország vasúthálóza­tában fontos szerepet játszottak, és játszanak ma is. Az elmúlt évben Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 12 közalapít­ványt hozott létre, melyek feladata, hogy részben te­hermentesítsék a város költségvetését. Ez azt je­lenti, hogy bizonyos tevé­kenységek, melyeket ez idáig a város finanszíro­zott, ezentúl saját közala­pítvánnyal rendelkeznek, melynek elsődleges és leg­fontosabb feladata az adott terület támogatása. Ezen kiemelt tevékenysé­gek egyike a közbizton­ság. A Szeged Megyei Jogú Vá­ros Közbiztonságáért Közala­pítvány kuratóriumának elnöke Farkas László. Vele beszélget­tünk a szervezet céljairól, fel­adatairól. - Mit csinál ez az alapít­vány? - Minthogy közhasznú minősítésű alapítvány va­gyunk, feladatunk nem a pro­fittermelés, hanem a civil szer­vezetek támogatása. A rendel­kezésünkre álló pénzösszegek­re pályázatokat írunk ki, és ezek alapján osztjuk szét olyan szervezetek között, melyek bármilyen kapcsolatban állnak a közrend, közbiztonság védel­mével. Ez alól kivételt képez­nek a magáncégek, ők csak abban az esetben kaphatnak tá­mogatást. ha ingyen látnak el közcélú feladatot. - Az anyagi támogatás mellett milyen segítséget tudnak adni? - Feladatunknak tekintjük a vagyon elleni bűncselekmé­nyek megelőzése érdekében a tájékoztató tevékenységek ki­fejtését, a kiemelkedő rendőr és polgárőr munkák elismeré­sét, közlekedésbiztonsági Zsaru és robotzsaru - Az új számítógépes program nagyban megkönnyíti a rendőrök munkáját. (Fotó: Miskolczi Róbert) programok szervezését és tá­mogatását, valamint szakmai továbbképzésekhez a tanulmá­nyutak segítését. - Milyen támogatást kap­hatnak az alapítványnál pályázók? - Célunk elsősorban, hogy a rendőr és polgárőr szervezetek technikai felszereltségét javít­suk. Ez azonban nem csak, és nem elsősorban pénzbeli ado­mányozást jelent. A rendőrség például rendszeresen olyan eszközöket kér tőlünk, melyek munkájukhoz fontosak lenné­nek, de saját költségvetésükbe nem fér bele. Kaptak már gép­kocsikat, fényképezőgépet, leg­utóbb pedig egy komoly számí­tógépes programot. A „robot­zsaru" egy országos hálózat, melyről olyan információk tölthetők le pillanatok alatt, melyekhez eddig csak órákig tartó telefonálgatások után jut­hattak volna. Más jellegű, de ugyanolyan nagy segítség szá­mukra, hogy az alapítvány 10 közmunkás bérét és járulékos költségeit is finanszírozza, akik a rendőrségi okmányirodákban dolgoznak. - Magának az alapítvány­nak honnan van vagyona? - Az alapítvány alaptőkéjét a város szolgáltatja. Ez tavaly 5 millió forint volt, idén megp­róbálunk többet kérni. A többi pénzt gyűjtögetjük. Most pél­dául nagyon számítunk a la­kosság adóinak 1%-ára, hiszen úgy gondoljuk, mindenkinek közös érdeke, hogy a közbiz­tonságra felügyelő szervek a lehető legjobb körülmények között tudják végezni munká­jukat, hiszen ők ránk vigyáz­nak. Ezen kívül cégeket, nagy­vállalatokat keresünk meg, és ki-ki a maga keretein belül próbál segíteni. Minden pénz­nek örülünk, hiszen tudjuk, hogy adott esetben egy kis cég­nek pár tízezer forint adomá­nyozás nagyobb érvágást je­lent, mint egy nagynak több millió forint. Vannak olyan cé­gek is, akik termékekkel segí­tenek bennünket, így tudtunk például a kommandósoknak ta­valy új ruhákat adni. - Ön szerint milyen Szeged közbiztonsága? - A „megfelelő" szó talán elbizakodott lenne, de úgy ér­zem, a rendőrség próbál hely­tállni. Szeged nyitott város, nagy a jövés-menés, így termé­szetesen nem lehet mindenkit ellenőrizni. A célunk az, hogy a lakosság általános közérzete olyan legyen, hogy nyugodtan ki merjenek menni éjszaka is az utcákra. - A közbiztonságon érez­hető már az alapítvány működésének hatása? - Még nagyon fiatal szerve­zet vagyunk, tevékenységünk hatása ezért még nem lemér­hető. De talán egy év múlva már többet tudok mondani. Tímár Kriszta Toledói vendégek Szegeden Hasznot hoz a közös Szeged testvérvárosá­ban, Toledóban, hosszú ideig szolgált Hernády atya, katolikus lelkész. Közelmúltban bekövetke­zett halála megrendített mindenkit, aki ismerte a halk szavú, kedves atyát. Temetésére Budapestre, majd testvérvárosi láto­gatásra érkezett Marcy Kaptur asszony, Ohio washingtoni kongresszusi képviselője és dr. Bálint Erzsébet, a testvérvárosi Szeged Bizottság tagja. A képviselőasszony rövid szegedi tartózkodás után visszatért az Egyesült Ál­lamokba. Bálint Erzsébet, a minapi elutazása előtt nyilatkozatot adott la­punknak. Először az itt töltött néhány nap eseményeiről kérdeztük a testvérvárosból érkezett ven­déget. - Alkalmunk nyilt találkoz­ni néhány kisvállalkozóval. Az Aphrodité Menyasszonyi Ruhaszalonban a tulajdono­sokkal, a Héjjá házaspárral, arról beszélgettünk, hogy azok a nők, akik más pályán nem érvényesülnek, egy ilyen területen - bizonyos segítség­gel - munkához juthatnak. A másik ilyen kisvállalkozás a Sípos házaspár virágkertésze­te. Mivel Marcy Kaptur asszony mezőgazdasági szak­értő a kongresszusban, így kü­lön érdeklődéssel kísérte en­nek a vállalkozásnak a törté­Bálint Erzsébet: Szeged továbbra is a „szívem csücske" maradt. (Fotó: Miskolczi Róbert) netét. Ismét megállapítást nyert az a régi igazság, hogy csak többéves kitartó munkával lehet egy ilyen sikeres vállalkozást kifejleszteni. A képviselő­asszonyra nagy hatást tettek a látottak - mindkét helyen. - Ön továbbra is a toledói Szeged Bizottság önkéntes tagja. Ebben a minőségé­ben több megbeszélést is folytatott városunkban. - Megítélésem szerint 10 év alatt az együttműködés olyan szintre jutott, hogy a személyes kapcsolatok is egy­re erősebbek. Ebből adódóan már a következő lépésen kell gondolkodnunk, magyarán, hogy miként tudjuk a baráti szálak révén például a kultu­rális és az oktatási kapcsolato­kat erősíteni. Én jelenleg a Great Lakes Nemzetközi Kon­zorciumnál azon dolgozom, hogy a tavaly Szegeden indí­tott kommunikációs oktatási programot, amelybe csaknem 20 szegedi és környékbeli, va­lamint ukrajnai pedagógus kapcsolódott be, minél jobban kiszélesítsük. A képviselő­asszony jelenlétében találkoz­tam a pedagógusokkal, két al­kalommal. - Szegedi látogatása folya­mán járt az önkormány­zatnál is? - Igen, találkoztam dr. Me­zey Róbert jegyző úrral. Vele megállapodtunk abban, hogy kísérleti jelleggel megindítunk egy szakmai gyakorlati prog­ramot, amelyben az egyete­mista fiataloknak - egyelőre kísérleti jelleggel - szakmai utat szervezünk az Egyesült Államokban. Ezen kívül meg­beszélést folytattam a Prog­ress Alapítvány képviselőivel, melynek során egy komoly, üzleti alapú programot indítot­tunk el, ez a mezőgazdaság, a környezetvédelem, valamint a munka nők képzésének témakörét öleli fel. Sok pályázaton ­magyarországin és amerikain egyaránt - együtt lépünk majd fel. A Dél-alföldi Népművé­szeti Egyesületben olyan okta­tási programokról tárgyaltunk, amelyek nemzetközi viszony­latban is egyedülállók. - Tavaly márciusban, ami­kor „állást" változtatott, elhagyta a Toledói Test­vérvárosi Irodát, azt nyi­latkozta a Délmagyaror­szágnak, hogy Szeged to­vábbra is szíve csücske. Ma is így van ez? - Igen. Ezt elsősorban an­nak köszönhetem, hogy olyan barátokra tettem szert, akikre mindig számíthatok. Külön ki kell emelnem a Szeged-Tole­do Baráti Egyesületet és an­nak elnökét, Koczka Ferencet, aki minden közös kérdés meg­oldásában rendelkezésünkre áll. De emellett, a már itt szer­zett jó tapasztalatokat szeret­ném kamatoztatni másutt is: magyarországi látogatásom során Veszprém megyében jártam, ahol egy amerikai me­gyével való testvérkapcsola­tok felvételéről tárgyaltam. Továbbra is nagy elkötelezett­séggel törekszem, hogy min­den olyan program, amely Csongrád megyének és Sze­gednek hasznos, s az én tudá­som alkalmas annak megvaló­sításában, tevékenyen részt vegyek benne - mondotta dr. Bálint Erzsébet, Szeged egyik nagy tisztelője és barátja. Kisimro Ferenc Ma közgyűlés Költségvetésről és türelmi zónáról döntenek Munkatársunktól A szegedi képviselő­testület tagjai az elmúlt héten még csak vitat­koztak, a mai köz­gyűlésen azonban már szavaznak is a város 2000. évi költségvetési rendelettervezetről, il­letve annak végrehaj­tási szabályairól. A péntek délelőtt 9 óra­kor kezdődő élenjáró­sági ülésen azonban nemcsak az idei költ­ségvetésről döntenek majd a városatyák. Huszonnégy napirendi pontot tárgyalnak meg a képviselők a mai köz­gyűlésen. Az idei költség­vetés elfogadása mellett megalkotják például a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi té­rítési díjakról szóló rende­letet, illetve felülvizsgál­ják a szabálysértési rendel­kezéseket tartalmazó helyi önkormányzati rendelete­ket. Az úgynevezett maffia­ellenes törvény szerint az önkormányzatoknak már­cius 1-jéig kell helyi ren­delettel szabályozni a nyil­vános testi szolgáltatást. A prostitúcióval kapcsolatos türelmi zóna kijelölésének kérdését a szegedi köz­gyűlés is megtárgyalja a mai napon. Mindemellett a képvi­selők foglalkoznak majd az Öreg-Rókus városrész­ben bontásra kijelölt ingat­lanok kiürítésének és bon­tásának kérdésével, és meghatározzák a 100 szá­zalékos önkormányzati tu­lajdonú gazdasági társasá­gok ügyvezető igazgatói­nak idei prémiumfeladata­it. Az oktatási és kulturális témában az óvodák lesz­nek majd középpontban. A képviselők egyebek mellett tárgyalnak az óvo­dai férőhelyekről és fog­lalkozásokról, valamint a gyermekkertek nyitvatar­tási rendjéről. Játszóteret avatnak Munkatársunktól Ma, pénteken 14 órakor a szegedi Hajlat utcában új játszóteret adnak át a gye­reknek. A város elhanyagolt, csupa beton játszóterei mellé ma egy korszerű, modern, az európai szabvá­nyoknak is megfelelő teret kapnak Szeged legfiata­labbjai. Az igényesen meg­tervezett parkban a játékok alatti területet biztonságos gumiszőnyeg fedi. A tervezők gondoltak a kutyásokra is, számukra zárt kutyafuttatót építettek. A játszóteret Deutsch Ta­más miniszter adja át, a résztvevőket Dobó László, az ifjúsági és sportbizottság elnöke köszönti. Ez az oldal Sze­ged Megyei Jogú Város Önkormány­zatának támogatá­sával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents