Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-11 / 35. szám

6 OKTATÁS PÉNTEK, 2000. FEBR. 11. A jó tanítónőket keresik Hogyan válasszunk iskolát? Az iskolát kereső szülök az intézmény által nyújtott speciális képzések mellett egyre inkább az elsós tanítónők személye alapján választanak általános iskolát. A szegedi iskolarendszer gazdag, a pedagógusok azt javasolják: érdemes több iskolát is megismerni. Az iskola iránti szakmai igények tekintetében továbbra is az idegen nyelvi oktatás áll a szülői elvárások első helyén. A szegedi általános iskolai beiskolázásban folytatódik az az irányzat, miszerint mindegyik iskola saját arculattal igyekszik magát a többiektől megkülönböztetni, és az intézmények már-már a piaci menedzsment szabályai szerint alakítják bemutatkozó tevékenységüket. Az idei beiskolázás során nem változott a szülők igénylistája sem: az átlagos szegedi szülő iskolakeresés közben azt váija el a jövendő iskolától, hogy a klasszikus ismeretanyag, az Írás-olvasásszámolás mellett már az általános iskola alsós osztályaiban valami különlegeset is nyújtson. A „különlegességek" sorában továbbra is az első helyen áll az idegen nyelvek oktatása, emiatt a szegedi általános iskoláknak van az ország egyik legjobban kiépített idegen nyelvi tagozatos kínálata. A nyelvoktatás kiterjedését az sem gátolta meg, hogy két évvel ezelőtt csökkent a tanulók óraszáma. Nem szokatlan, hogy már első osztálytól bevezető nyelvoktatás folyik, harmadiktól pedig emelt szinten oktatnak. A vezető nyelv továbbra is az angol és a német, de van olasz és francia nyelvi emelt szintű képzést folytató iskola is. A nyelveket általában a számítógépekhez kötődő foglalkozások és a különböző sportfoglalkozások, illetve egészségnevelő programok igénye követi. Tlz évvel ezelőtt még újdonságnak számított, ha egy általános iskolának jól felszerelt számítógépes kabinetje volt: ma ez az internet-kapcsolattal együtt teljesen megszokott, sőt vannak iskolák, melyek úgy hirdetik magukat, hogy már első osztálytól lehelfj. Vancsik és a kébszer Budapest (MTI) Az ORFK csütörtökön hivatalos értesítést kapott az osztrák hatóságoktól arról, hogy Ausztriában kábítószer birtoklása miatt letartóztattak egy magyar fiatalembert. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója elmondta. hogy a fiatalembert Ausztria területén vették őrizetbe, miután egy parkolóban tartott igazoltatás során összesen l(XX) gramm kábítószert találtak nála. Az ORFK kommunikációs igazgatója megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a letartóztatott fiatalember ifjabb Vancsik Zoltán, a szocialista parlamenti képviselő fia. A kommunikációs igazgató adatok hiányában nem tudott arra válaszolni, hogy Ausztria mely részén vették őrizetbe a magyar állampolgárt. A joghatóság az osztrák rendőrség, így a büntetőeljárás lefolytatására Ausztriában kerül sor. Szilvásgombóc-ebéd a Dózsa György Általános Iskolában. (Fotó: Miskolczi Róbert) Beiratkozás áprilisban A közgyűlés döntésétől függően Szegeden előreláthatólag április 12-én és 13-án zajlik majd az általános iskola első osztályába történő beiratkozás, április 5-én és 6-án pedig az óvodai felvétel. Az óvodáknak a beiratkozás napjáig kell kiállítaniuk az elsőbe induló gyerekek iskolaérettségéről szóló szakvéleményt Szegeden a beiratkozás a szabad iskolaválasztás elve alapján zajlik, de az önkormányzat rendelete szerint az általános iskolák kötelesek felvenni a körzethatárukon belülről jelentkező gyerekeket. Ugyanakkor az iskola nem köteles a körzetből felvett gyerekeket esetleges speciális osztályaiban elhelyezni. tőséget adnak a gyerekeknek a számítógéppel való ismerkedéshez. A sportban változatlanul az úszás lehetőségét keresik a szülők, de szívesen tájékozódnak a szegedi sikersportágak felől is. Ide tartozik még a tánc-, illetve mozgásművészeti oktatás, amely szintén a testnevelési órák programjában bonyolódik. Az általános iskolák keresett képzései közé tartoznak a művészeti oktatással kapcsolatos programok is: ezekből akár az iskola pedagógiai programjába beépítve, akár művészeti magániskola keretén belül sok helyütt találni példát. A szülők számára nem mindegy az sem, hogy mindez mennyibe kerül. Ebből a szempontból kínálatot az alakítja, hogy a korábbi gyakorlat szerint a szülők nem szívesen fizették a tanórán kívüli oktatást, fgy az iskolák többsége már térítésmentesen kínálja a hangszeres zenei vagy képzőművészeti foglalkozásokat. Mfg az iskola kiválasztásakor a korábbi években a szülők elsősorban az írás-olvasás tanítási módszerek iránt érdeklődtek leginkább, az elmúlt két évben ez megváltozott, és újabban a legtöbb szülő a tanítónő személyére kíváncsi. E tekintetben a megkérdezettek egyetértenek: az iskolában általában a tapasztaltabb, jobb érzékkel rendelkező tanítónők kapják az elsős osztályokat, így rossz kézbe semmiképp sem kerül a gyerek. A szülők általában attól félnek, hogy az iskolában „katonás" rend várja a gyermeket, ezért gyakran keresik a személyes kapcsolatot a tanítónőkkel. A pedagógusok úgy vélik, az általánosan elfogadott elsős pedagógia legalapvetőbb része, hogy a gyerekeket fokozatosan vezessék be az iskolai munkába. Hogy ezt a szülő is lássa, tanácsos elfogadni a meghívást az iskolák bemutatkozó foglalkozásaira. Ugyancsak érdemes tájékozódni az iskolák pedagógiai programjáról. Általános tanács, hogy a gyerekhez kell az iskolát kiválasztani, s bár a sietős élet miatt sokszor a lakóhely és a munkahely közelsége dönt, érdemes több iskolát is megismerni. Á óvodák általában vállalkoznak arra, hogy meghívják egyes iskolák tanítónőit, illetve speciális tagozatainak pedagógusait és bemutassák az érdeklődő szülőknek. Ez azonban esetleges, és gyakran előfordul, hogy az óvoda figyelme csak a szomszédos vagy „ismerős" iskolára tetjed ki. Az óvodavezetők sokszor érzékelik, hogy a .hozzájuk tartozó" iskola megsértődne azon, ha más iskoláknak is lehetőséget adnának a bemutatkozásra. Másfelől pedig a versenyhelyzet a szülő dolgát könnyíti meg: az intézmények az „iskolaelőkészltő" kurzustól a játszódélutánokig mindent bevetnek a maguk megismertetése érdekében. Ez a kampány az évek során egyre korábban kezdődik, hiszen az iskolák szeretnék megelőzni vetélytársaikat a figyelemfelhívásban. Sok pedagógus véleménye, hogy e verseny „szabályait" ideje volna egységesíteni. A szegedi önkormányzat eddigi gyakorlata szerint a körtöltésen belüli iskolák 25 gyerekkel indíthattak első osztályt. A körtöltésen kívül azokban az iskolákban, ahol az egyetlen elsős osztály elindulása múlik a gyereklétszámon, már 15 tanulóval is lehet osztályt kezdeni. A jelenlegi eljárás szerint az iskolák saját mérlegelésük alapján hirdetik meg osztályaikat, de biztosan csak azok az osztályok indulnak el, amelyek elérték a létszámot. A félig megtelt osztályokba jelentkező tanulókat a fenntartó és az iskolák alkuja eredményeként helyezik el, fgy az sem kizárt, hogy a gyerek annak ellenére is más iskolába keiül, hogy a kívánt helyen már megelőlegezték felvételét Ez azonban csak a szabadon iskolát választó gyerekek esetében fordulhat elő, a körzethatárokon belül az iskola köteles elhelyezni a jelentkezőket P. J-S. P. S. Whirlpool Dél-magyarországi Márkabolt és Bemutatóterem 6720 Szeged, Dózsa U. 12. Tel./fax: 62/423-787. Nyitva: h.-p.: 9-18, szo.: 10-13. Whirlpool háztartási gépek teljes választéké kapható bemutatótermünkben 100 különbőz*, beépíthet* készülékből 40-fajta hátából, 20-féle mikrobél és még sok, kiemelked* minőségű készülékből választhatja ki a 2000. év igényeinak megfelelően tervezett, legkorszerűbb WHIRLPOOL háztartási gépeket! előleg vagy KAMATMENTES ÁRUVÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG teljes kör* helyszíni ügyintézéssel! CSAK NÁLUNK! Egyedi akciókkal, árengedményes vásárral várjuk kedves vásáriáinkat. Rendkívüli csomagárak, ajándékakcíák! Díjtalan szállítás. Az órák 20 százalékáról az iskola dönt Küszöbön a kerettanterv Az iskolai kerettanterv bevezetésével kapcsolatos minisztériumi elképzelésekről tájékoztatta a Csongrád megyéből összegyűlt pedagógusokat a Rendezvényházban Kojanitz László, az Oktatási Minisztérium tanterv és taneszköz főosztályának vezetője. Az új oktatási politika elfogadja a nemzeti alaptantervet mint országos közmegegyezéssel kialakított műveltségi ideált, amelyre a magyar közoktatás épülhet, de szükségesnek tartja, hogy az oktatás egységesítése és minőségi ellenőrzése végett kerettantervet vezessenek be - foglalta össze az Oktatási Minisztérium álláspontját Kojanitz László főosztályvezető. A régi felfogás szerint a nemzeti alaptanterv által körülírt műveltségi területen minden intézmény egyénileg, helyi tanterve révén maga választhatta ki azt a szűkebb területet, amelyet megtanított. Mivel az iskolák helyi célkitűzései igen változatosak voltak, és nem volt rendelkezés arra, hogy a nemzeti alaptantervből mit kötelező beépfteni, a helyi tantervek csak igen kis mértékben fedték egymást. A mai kormányzat szerint a közoktatás emiatt átláthatatlan és ellenőrizhetetlen rendszerré vált volna. Ami az iskolaszerkezet illeti, a Fidesz oktatáspolitikája a hagyományos 8+4-es iskolát támogatja, és hamarosan kormányülésre kerül az a javaslat, amely eltörli a nemzeti alaptanterv 4., 6., 8. és 10. évfolyamra szóló tartalmi rendelkezéseit. Ez az alaptanterv tematikáján és kiterjedésén nem változtat. A kerettanterv feladata az lesz, hogy meghatározza a minden intézmény számára egyformán kötelező ismeretanyag-minimumot, annak tantárgyi felosztását és minimális óraszámait. A minisztérium a kezdeti elképzelésektől eltérően nem több választható, hanem egy kötelező kerettantervet ad majd ki, amely azonban bizonyos mértékig meghagyja az iskolák szabadságát a helyi sajátosságokat illetően. A kerettanterv az óraszám 80 százalékára szab meg minden iskola számára közös ismeretanyagot, a fennmaradó 20 százalék felhasználásáról pedig az iskolákban döntenek. Ezt a részt az iskolák felhasználhatják a kerettanterv által nem meghatározott új témakörök bevezetésére, illetve a meglévő tárgyak óraszámának növelésére, de ebből az órakeretből az egy osztályon belüli differenciált oktatás is megvalósítható. A korábbiakhoz képest új elem, hogy egyes műveltségi területek - például a médiaismeretek, a tánc- és drámaoktatás - bekerülnek majd a kötelező anyagba, anélkül azonban, hogy meghatároznák a tantárgyat, amelynek keretében tanftandóak lesznek. A kötelező órák mellett az új elképzelés olyan órakeretet is megállapít, amelyben az iskolák a fakultatív oktató-nevelő tevékenységet is beoszthatják. Ennek a keretnek csak egy kisebb része juthat többlet tanórák szervezésére, a többi felzárkóztatásra, tehetségfejlesztésre, szakköri munkára vagy csoportbontások megoldására lesz felhasználható. A minisztérium (gy elejét kívánja venni a tanulók iskolai túlterhelésének, amely egy ponton túl már a tanulás hatékonyságát veszélyezteti. Kojanitz László úgy véli, ez a rendszer enged annyi szabadságot az iskoláknak, hogy az oktatási program- és tankönyvpiac fennmaradjon, ugyanakkor a közoktatás ellenőrizhetővé válik és a nemzeti alaptanterv szakmai értékei is biztosabban megvalósulhatnak. Panak Sándor Nyolc plusz négy Az Oktatási Minisztérium által tervezett kerettantervek kifejezetten a 8 plusz 4-es, vagyis a hagyományos oktatási rendszeren alapulnak, igy külön készülnek kerettantervek az iskola mindhárom szakaszára az 1-4, az 5-8, és a 9-12 évfolyamokra. Ez azt jelenti, hogy a kerettantervek az ismereteket és követelményeket úgy osztják fel, hogy azok évfolyamokra megfelelően legyenek meghatározva. A tervek fontos része, hogy az első nyolc évfolyamon az ismeretanyag szerves egységet alkot, kilencedik osztálytól kezdve azonban az egymástól eltérő iskolatípusokhoz eltérő kerettantervek készülnek. A kerettanterv kÍTfő szerkezeti egységből áll: tartalmazza az iskolatípus nevelési céljait, illetve a képességfejlesztési követelményeket, valamint a tantárgyak tanterveit. Utóbbiak írják le a tantervet használó iskola kötelező pedagógiai és tantárgyi követelményeit. A közoktatási törvény szerint az alternatív pedagógiai módszerek szerint oktató iskolák például a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok - eltérhetnek a kerettantervben rögzített tantárgyi rendszertől, óraszámoktól és követelményektől, az eltérés feltételei pedig a kerettantervben lesznek meghatározva. (Ami nem azt jelenti, hogy a többi iskola számára ne lenne mód az eltérésre, ennek feltételeit is később dolgozzák ki). Az új tantervek a szülői igényeknek és az iskola saját pedagógiai programjának megfelelően hagy meg órakeretet a különböző olyan tantárgyakra, melyeket nem önálló tantárgyként oktatnak, illetve a kerettantervek engednek majd egy bizonyos óraszám emelést az olyan területeken is, amelyek a szülők kifejezett igényeit tükrözik (például az idegen nyelvek vagy az informatika oktatása terén). A kis óraszámban oktatott, de fontos műveltségi területek oktatásának biztosítására szolgálnak majd a tantervi modulok, melyek összekapcsolhatóak lesznek az egységes tanterv kialakítása érdekében. így az iskolának szabad mozgástere lesz annak eldöntésében, hogy az illető tantervi modul hová kapcsolódjon, attól függően, hogy a modullal kifejezett tudásterület az iskola pedagógiai programjában hol helyezkedik el.