Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

HÉTFŐ, 2000. JAN. 10. SZEGED 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Hollósi Zsolt újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, akit hétköznap 8 és 10 óra között, vasárnap pedig 14 és 15 óra között hívhatnak a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Szérűskerti szagok. Mihálytelekről Ecseki Arpádné végső elkeseredésében fordult hozzánk. Tíz éve ugyanis hiába jár hivatalról hivatalra, sehol sem orvosolják problémáját. Mihálytelken, a Szérűskerti sor 5. alatti házuk mögött csatlakozik a nyílt árok a kanálisba. Iszonyatos bűzt áraszt a lefedetlen csatorna a környéken. Mindössze egy kisebb, tíztizenöt méteres szakaszt kellene lefedni, ám senki sem segít a környékbelieken. Ők meg csak szagolják az iszonyatos bűzt. Gyorsan tenni kellene már valamit. Víz, víz, víz. Továbbra sem történik semmi Újszegeden, a Holt-Maros tájékán. Áll a belvíz a házakban, mert a közeli szabadidő központban elfalazták a vízelvezető csatornát. Az önkormányzat illetékesei hét eleji reflexiójukban már megígérték: határozattal kényszerítik a szabadidő központot, hogy bontsa le a falat az árokból. Az újszegediek viszont úgy gondolják, ez esetben nem kellene okvetlenül betartani a harminc napos ügyintézési határidőt. Azonnal cselekedni kellene, nehogy összedőljenek a környékbeli házak... Baleset a járdán. B. Jenőék a Mars téren bérelnek bódét, közel havi húszezer forintért, pedig az épület a sajátjuk. Idős felesége saját üzletük előtt botlott meg és esett el a járdán, mert teli van a bódésor lyukakkal. Úgy tűnik, nem úszta meg kisebb sérülésekkel a balesetet. Telefonálónk úgy érzi, havi húszezer forintos bérleti díj mellett a járdát is rendbe kellene tartania a bérbeadónak. Hideg a víz. Újszegeden, a Forrás Szállóban gyógyulók nevében telefonáltak a 313-840-es számról. Néhány napja olyan hideg vizet eresztenek a gyógymedencébe, hogy az úszóknak fenntartott hidegvízbe járnak melegedni a betegek. Hasonló a helyzet a tusolóban is, ahol pillanatok alatt kifogy a langyos víz. Olvasónk úgy érzi, a drága gyógyszolgáltatások mellett a melegvízre is jobban oda kellene figyelKzmaqt «»«' Az álvoaal. ™ d Millenniumi Kávéház Munkatársunktól Ezer év történetét tekinti át a szegedi katolikus szervezetek januárban induló „Millenniumi Kávéház" című rendezvénysorozata. A program rendezvényén ma 18 órakor a Katolikus Házban a JATE Finnugor Tanszékének nyílik kiállítása az uráli népeknél tett expedícióikról, majd 19 órától a Vaskor című finn filmet mutatják be (rendező: Holmberg). A vetítés előtt dr. Kozmács István, a film alapjául szolgáló regény fordítója mond bevezetőt. Képzési bemutató Munkatársunktól A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola január 10-én 15 órától tájékoztatót tart az iskola képzéseiről az intézmény iránt érdeklődő tanulók és szüleik számára. A rendezvényen a részvevők tájékozódhatnak az iskola következő tanévre tervezett szakirányairól: a testnevelés és az általános tagozatos gimnáziumi osztályokról, valamint a környezetvédő-vízügyi és a pedagógiai (humán) szakközépiskolai osztályokról. A piac még nem érzi a liberalizációt „Autófagyasztök" a Cserepes soron Fagyos légkör a használtautó-piacon: a kereskedők vevőre várnak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Miközben a szegedi kereskedésekben szinte kinő a fú a használt autók körül, mert többen azt fontolgatják, hogy a januárban megváltozott szabályok miatt nyugatról hozzanak be kocsit, addig a Cserepes sori piacon mindez cseppet sem látszik. A városban nyomott árakon böngészhet a vevő a kereskedésekben a beszámított kocsik között, ám a használtautó piacon tartják az árukat az öreg szekerek. Mintha mi sem történt volna. A legtöbb kereskedő úgy vélekedik, a nagy várakozások után tavasszal jön majd a nagy kiábrándulás korszaka. Kint sem minden fenékig tejfel, ráadásul ma idehaza olcsóbban lehet hozzájutni egy korosabb kocsihoz, mint odakint. Vasárnap reggel nyolc óra körül még csak néhány tucat autó, és persze a gazdája, ásít a Cserepes sori piacon. A parkolójegy kétszáz forint, a piaci helypénz sem több ötszáznál, így aki vevő után tapogatózik, szívesen beáll a Cserepes sori sorba. Száz-százötven kocsinál többet nem fagyasztott a gazdája tegnap a piacon. Legtöbb kocsiban a tulajdonos is benne ült, járó motor mellett várva a vevőt, amiből csak nagyon kevés akadt. A többség nézelődni jár ki a piacra, hogy egy séta után elfogyasztva a sült kolbászt és a forró teát, hazamenjen ebédelni. - Azért is magasak az árak, mert sok itt a viszonteladó mondja egy árus. - Megveszik az öreg kocsit, kitakarítják, kipofozzák, azután ötvenszázezer forinttal többért kiállnak vele egy héttel később a piacra. Olyanok is akadnak, akik így próbálják kiegészíteni nyugdíjukat. Csak kevés valamire való kocsit látni itt. A korosabb, tíz éven fölüli Ladákal is félmillió körül kínálják. Egy éppen tíz esztendős, „elgázosltott" 1500-ösön 565 ezer forintos árcédula fityeg. Extraként a törzskönyvet tüntette fel gazdája a szélvédőre tett cetlin. Tizenkét éves, tűzpiros Audi 80-asért 999 ezer 999 forintot kért a gazdája, szigorúan alku előtt. Sok a valóban öreg, tíz és húsz év közötti négykerekű a piacon. Egy gázra átállított 17 éves Opel Kadetért 390 ezret kértek, egy korosabb Renault 5-östől 460 ezerért szeretett volna megszabadulni a gazdája. Az egykori keleti kocsik is szeretnének még labdába rúgni a piaci versenyben. A kispénzű vevő vehet Trabantot, kétüteműt száz- és kétszázezer között, négyüteműt, tíz éveset 380 ezerért. Kis Polskit 130-tól 260 ezerig látni a piacon, a Marutik is jól tartják az árukat: '93-as évjáratút 685 ezerért, tizenegy éveset pedig 570-ért kínáltak. A fiatalabb, jó állapotban lévő autókból csak kevés fordul meg a piacon, ám azoknak itt is komoly ára van. A hároméves Fiat Bravóért 1 millió 690 ezret kért a gazdája, eddig 79 ezer kilomért kocsikázott vele. Persze az óramutató állását a piacon cseppet sem kötelező komolyan venni, itt a kor és az állapot számít. Kora délig úgy tűnt, szinte senki sem kötött üzletet, csak fagyoskodott a Cserepes soron. Az eladók többsége inkább a tél és a folyton emelkedő benzinárak miatt, mint sem az újból felmelegített autóbehozatal okán szabadulna kocsijától. A piacon egyébként sem téma, hogy honnan, mit érdemes behozni. Az itt megforduló kategóriáktól mindenki inkább szabadulni szeretne. Egészen más a helyzet a szegedi autószalonokban, ahol a beszámított, használt kocsik ára igen csak nyomott lett az elmúlt hónapokban. Behozatali hisztéria ugyan nincs, de hazai vevő sem nagyon akad. A legtöbb kereskedő úgy látja, a többség csak fontolgatja, de komolyan nem szánja el magát a behozatalra. Egyelőre mindenki a tavaszt váija. - Nagy pangás volt az év végén — állítja Nagy Attila, az IKESZ Kft. ügyvezetője. A használt forgalom bedugulása egy kicsit az új autók eladására is árnyékot vetett. Az emberek nem tudják pontosan, mit és hogyan is lehet majd behozni, így most várnak. Úgy tűnik, a kilencvenes évek elejét jellemző kocsi-behozatali láz elmarad, hiába enyhítették a szabályokat, s lépheti át a határt a négy évesnél is idősebb autó ezután. Az Eurotax-árakat figyelve kiderül, ma idehaza olcsóbb a használt autó, mint odakint. Ráadásul előfordulhat az is, hogy a vámon átengedik, a „réven" pedig nem a behozott kocsit. A forgalomba-helyezésnél ugyanis könnyen megbukhatnak majd az autók. Miután a jövőben minden egyes kocsit csak „központilag" lehet behozni, azaz Budapesten dől majd el az autó sorsa, vélhetően egy kis kenőpénzzel és ügyeskedéssel sem mennek a vásárlók semmire. Márpedig ha egy behozott kocsi megbukik a vizsgán, nem lesz egyszerű megszabadulni az elvámolt, ám használhatatlan járműtől. Ilyen esetben marad a bontó és a több száz ezer forintos anyagi veszteség. - Egy szegedi szalon nem szalad el! - állítják az IKESZnél. - Rajtunk számon lehet kérni, mit adtunk el, míg a kintről behozott autó igazi zsákbamacska. Pang tehát a piac, de nem biztos, hogy a jogszabály-módosítás, sokkal inkább az év eleji pénzhiány miatt. Szakemberek úgy látják, a tavasz hozhat némi változást: néhányan bizonyára próbálkoznak majd a magánimporttal. Április-májusra teszik most a kijózanodás idejét a kereskedők. Csak hát addig mindenkinek ki kellene bírni... Rtrfai Gábor Elfogták a tanyák fosztogatóit A mórahalmi rendőrök elfogtak négy fiatalembert, akik meglehetősen sok bosszúságot okoztak a környékbeli tanyák tulajdonosainak, ugyanis a ráérő ifjak rendszeresen lopni jártak, sót, egyiküknél kábítószert is találtak. A 19 éves S. I. és a vele egykorú K. P. december 30-án látogatott meg egy domaszéki tanyát, ahonnan három szivattyút és egy gázpalackot loptak, körülbelül 150 ezer forint kárt okozva. A rendőrök gyors és hatékony nyomozásának köszönhetően a két fiatalembert még aznap elfogták. A kihallgatás során S. I. elismerte, hogy K. P.-vel Mihálytelek, Ásotthalom és Mórahalom térségében több hétvégi házat és tanyát kirámolt. S. I.-nél a házkutatás során 80 gramm szárított vadkendert is találtak, s fiatalember pedig elmondta, hogy rendszeresen fogyasztotta a kábítószert. A két fiatalembert őrizetbe vették. Az ügy kapcsán megindított nyomozás során két további személy vált gyanússá a rendőrök számára: H. L. és M. D., mindketten 17 évesek, és Mórahalmon laknak. Tavaly áprilisban H. L. a mórahalmi templomkertből egy női mtbkerékpárt lopott el, májusban pedig a sportcsarnok elől egy hasonló járgányt tolt el. Az elsó biciklit H. L. szétszerelte, a másikat pedig M. D. elrejtette, majd augusztusban a kerékpárt S. I.-nek és K. P.-nek adták el. Bár a gyanúsítottak rendőrkézre kerültek, nem mindegyik sértett személye ismert, így például várják annak a jelentkezését, akitől a sportcsarnok elől ellopták a kék színű, fekete kosárral ellátott kerékpárját. Ugyancsak váiják azon mihályteleki lakosok bejelentését, akiknek hétvégi házából különböző tárgyakat vittek el, s eddig még nem tettek bejelentést a rendőrségen. Jelentkezni lehet a Mórahalmi Rendőrőrs parancsnokánál a 62/281-180-as számon munkaidőben 8 és 15 óra között. A. L. Látlelet Munkatársunktól Funtek Frigyes színművészt látja vendégül ma 18 órától a Royal Szállóban a Közéleti Kávéház. A „Látlelet" című est keretében a Szegedi Nemzeti Színház januári bemutatójának, Örkény István Tóték című darabjának rendezőjével Porpáczy Marianna beszélget. Sztrájkkal kezdődött és azzal is végződött a múlt esztendő. Az idei év szintén vasutassztrájkkal startol. A bértárgyalással együtt járhat a munkavállalói akció, de nálunk többet, a szakszervezetekhez való viszonyt is jelzi, mit gondolunk a sztrájkról. A szakszervezetek hazai helyzetéről Löffler Tiborral, a Szegedi Tudományegyetem politológia tanszékének adjunktusával beszélgettünk. - Miért nem szakszervezetbarát egyik magyar kormány se? - A közalkalmazotti szférában a költségvetéstől függnek a bérek, s mivel az állami büdzsé szűkös, azaz egyik kormány sem tud olyan béreket adni, mint ami megfelelne saját Szakszervezetek és sztrájkok - egyforma távolságot tartanak Gyenge a munkavállalói öntudat? ideológiájának, és amilyeneket a szakszervezetek is elvárnak. Ezért a kormány nem érdekelt abban, hogy a szakszervezetek erősek legyenek. Ugyanez a helyzet a magánszférában most, a „tőkefelhalmozás korában". - Az Orbán-kormány meghirdette a „ baloldali érdekhálók felszámolását". Honnan ered e reakció, mely a szakszervezeteket azonosltja a baloldallal? - Az egyik ok, hogy a szakszervezetek nem egyformán viszonyultak az eddigi kormányokhoz. Nagy „megértést" tanúsítottak a szocialisták vezette kormány intézkedései, még a Bokros-csomag iránt is. Most viszont sokkal kritikusabbak, nem fedik el a konfliktusokat. A másik ok: a legnagyobb szakszervezeti tömörülésnek, az MSZOSZ-nek hagyományosan jó és intézményesített a kapcsolata az MSZP-vel. Ha például a szakszervezeti vezetők szocialista parlamenti képviselők, akkor nem tudunk nem gondolni arra, hogy a szakszervezeti politika mögött pártpolitika is meghúzódik. Ennek háttere, hogy régi pártelit a régi szakszervezeti elit még együttműködhet, azaz nem cserélődött ki a szakszervezeti vezetői réteg. - A politikatörténet nem csupán baloldali szakszervezeteket ismer. - Az európai politikai kultúrában jobbára baloldaliak a szakszervezetek. A hazai szakszervezetek közül például a hagyományos munkástanácsok az MDF-fel, az autonómok az SZDSZ-szel ápoltak jó kapcsolatokat. Ám egyre inkább az a jellemző, hogy a szűkebb gazdasági, szakszervezeti érdekeket képviselik, s egyforma távolságot tartanak a pártoktól. Ezt bizonyítja az is, hogy a mostani vasutas sztrájk idején különböző szakszervezeti konföderációk működnek együtt. - A foglalkoztatottak negyven százaléka tagja valamely szakszervezetnek. Ez sok vagy kevés? - A munkavállalók öntudata, vagyis hogy egyéni és kollektív érdekeiket kifejezzék, nem erős. A politikai kultúránk - a megélt kommunizmus miatt - nem kedvez a szakszervezeti szervezkedésnek: passzívak, az összefogás helyett egyéni stratégiát követnek az emberek. - Ezért lehet, hogy 1989-94 között másfél millió munkahely szűnt meg politikai konfliktus nélkül? - Igen. Sőt: egyfajta irigység is létezik a politikailag aktívabbakkal szemben, mely szerint „Ha én nem merek, ő se lépjen!". Ezen túl a szolidaritás hiánya jellemző a munkavállalói szférában. - Európában Ausztria után Magyarországon sztrájkolnak a legkevesebbszer. Ez hogyan lehetséges? - Ausztriában nagyon jó az érdekérvényesítő rendszer, azért kevés a sztrájk. Nálunk az ok: a politikai kultúra, mert a mi társadalmunk depolitizált, nem hajlandó konfliktusokra. - Ez az oka annak is, hogy bár az országban 1989-től 1999januárjáig 254 direkt akció zajlott, de csak 10-15 százaléka volt eredményes? - Nincs gyakorlata sem a szakszervezeteknek, sem az embereknek az érdekérvényesítésben. - Milyen hatással lehet a közlekedési sztrájk a szakszervezetek társadalmi megítélésére? - A szakszervezeti akciókkal, így például a jelenlegi vasutas sztrájkkal azok rokonszenveznek, akiknél az akció találkozik egyfajta általános elégedetlenséggel, politika- és hatalomellenességgel. A megnyilvánuló ellenszenv oka a politikai kultúra öröksége, illetve a megmaradt, régi szakszervezeti elit iránti bizalmatlanság. Alapvető problémának látom, hogy a szakszervezetek nem az állampolgárok aktivitására épülnek, ezért nem a munkavállalók önérdek-érvényesítő szervezetei, azaz ilyen értelemben nem „civil szervezetek". Újszászi Ilona