Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

6 INFORMÁCIÓ HÉTFŐ, 2000. JAN. 10. Te jogarod alatt vétessen jegyzékbe Pannónia koronás temploma, a körülötte lévő székvárossal, hogy a pannon uralkodók királyi koronája a Te hatalmasságodnak legyen függvénye". Ez már az az időszak, amikor Európában először a német-római korona, de hamarosan a magyar korona esetében is elkezdődött a korona szentté válása. Mivel I. Istvánt 1083-ban, I. Lászlót pedig 1192-ben szentté avatták, a korona korán relikviává vált. - Mikor került a görög koronára a felső latin rész? - E vonatkozásban ahány kutató, annyi vélemény. A felsó, pántokból összeálló részen latin betűk, és a latin egyházban tisztelt szentek képei láthatók. Nincs egyetértés abban, hogy a felső rész eredetileg is korona volt-e vagy más céllal, könyvborítónak, esetleg ereklyetartónak készült. Nem tudjuk pontosan azt sem, hogy a két részt mikor illesztették össze. A korabeli képi ábrázolások sajnos nem segítenek. Ahogy a középkorban a személyeket nem ábrázolták egyéniesített módon, úgy sajnos a koronáról sem adtak hiteles rajzot. Hiába a Képes Krónika és a számos figurális ábrázolás, nem szabad azt keresnünk, hogy hol bukkan fel az általunk ismert korona képe. A legkorábbi vélemény szerint az összeillesztés Szent László korában történt, sokan Kálmán időszakára és még többen III. Béla uralkodásának idejére teszik a korona egyesítését. A legszélsőségesebb álláspont szerint a koronát csak a 13. század végén kapcsolták össze. - Visszavezethetők-e a középkorra annak az elgondolásnak a gyökerei, hogy a Szent Korona önmagában is jelképezi a magyar államiságot? - Magyarországon a korona szentségének első említése 1256-ból származik. E tekintetben szép forrásszövegek állnak rendelkezésünkre; 1309-ben a magyar főpapok azt írják a koronáról, hogy „a magyarok oly nagy tekintélyt tulajdonítanak neki, mintha benne összpontosulna a királyi hatalom". A király és az egyetlen korona immár elválaszthatatlan egymástól. A koronázással kapcsolatban lassan kialakult az a három feltétel, mely szerint egy király csak akkor uralkodhat jogérvényesen, ha a Szent Koronával koronázták meg, ha Székesfehérvárott történt a koronázás, valamint, ha az esztergomi érsek végezte. Károly Róbertet például háromszor koronázták meg, mert első két alkalommal nem felelt meg ezeknek az elveknek, főként mert nem a Szent Korona került a fejére. 1401ben, amikor a főurak egy csoportja fogságba vetette Zsigmond királyt, a Szent Koronának már akkora ereje volt, hogy a siklósi fogságban lévő Zsigmond helyett egy főrendi csoport a Szent Korona nevében gyakorolta a hatalmat. El is készítettek egy pecsétet, amelyen ez állt: „Magyarország szent koronájának pecsétje". Ekkor a Szent Koronára már mint önálló jogi személyre tekintettek. Ez volt az elsó lépés a koronatan kialakulása felé, amely szerint a Szent Korona Magyarország állami egységének szimbóluma lett. Panelc Sándor Bár az első magyar koronát II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár közös akaratából kapta I. Szent István, a ma ismert magyar Szent Korona bizánci eredetű. Az alábbi interjúban dr. Kristó Gyula történész, egyetemi tanár azt tekinti át, hogy a középkor folyamán miként vált szentté és az önálló magyar államiság jelképévé a magyar korona. - Voltak-e hatalmi szimbólumai a keresztény államalapítás előtti magyarságnak? - Okkal hihetjük, hogy a pogányság időszakában is léteztek hatalmi jelvények, bár ezeket nem ismeijük pontosan. A profán szimbólumok közül ilyen lehetett a kürt, amelynek az információhiányos korban valószínűleg hírtovábbító ereje volt jelentős. A totemisztikus jelképek sorában e szimbólumok szerepét tölthette be az az állat, amelytől egy-egy pogány nemzetség származtatta magát; például a farkas vagy az Arpád-nemzetség esetén a turul. E pogány jelképeket a kereszténység minden eszközzel igyekezett kiszorítani, ami olyan tökéletesen sikerült, hogy csak foszlányok maradtak ránk emlékezetükből. Kézai Simon jegyezte fel 1285 táján, hogy az Árpádok nemzetsége a Turulnemzetségből származott, de ekkor, majdnem 300 évvel Szent István után, az olvasók nagy része már nem is biztos, hogy tudta, mi az a turul, s ha tudta is, totemisztikus gondolati tartalom már nem járt vele. A kereszténység saját hatalmi szimbólumaival új eszmerendszert akart kifejezni. A korona és a többi magyar koronázási jelvény keresztény eredetű, és nincs előképük a magyar előtörténetben. - A keresztény eredetű magyar hatalmi jelképek közül melyik a legkorábbi? - Nagy valószínűséggel a lándzsa, noha ez ma nem szerepel a koronázási jelvények között. A lándzsa a német birodalmi jelvények közé tartozott; (rott forrás szól arról, hogy III. Ottó császár adta Géza nagyfejedelemnek, Szent István apjának. A modem kutatás ezt hajlamos úgy értelmezni, hogy a lándzsát István kapta, még Géza életében, Gizellával való házasságkötése alkalmával. A lándzsa előfordul István pénzein is. Ez viszonylag új kutatási eredmény: 1968-ban a baranyai Nagyharsányban találtak egy negyven darabos kincsleletet, amely addig ismeretlen István-pénzekből állt. A pénDr. Kristó Gyula történész a középkori hatalmi jelvényekről Hogyan vált szentté a korona? zek egyik oldalán a lancea regis (a király lándzsája) felirat található, ami arra utal, hogy a lándzsát a király is hatalmi jelvénynek tekintette. A pénzek valószínűleg István uralkodásának elején készültek, s talán éppen koronázására, 100l-re verték őket. A lándzsa látható a máig fennmaradt koronázási palást Istvánábrázolásán is. A palást 1031-ből származik, Gizella és udvarhölgyei hímezték. Eszerint Gizella környezetében a lándzsát 1031-ben még odaszámították István hatalmi jelvényei közé, noha a király a lancea regis pénz veretése után már nem használta azt. Az Intelmek még csak le sem (íja a lándzsa szót; mindvégig a koronáról beszél, mint az egyetlen uralmi jelvényről. Az ellentmondás azzal magyarázható, hogy a lándzsa a német hatalmi törekvések nyílt kifejezésére szolgált, s ezt István maga is tudhatta. Ugyanez a játszódott le Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemmel, akinek szintén III. Ottó adott lándzsát, s később ez volt az egyik hivatkozási alap arra, hogy Lengyelország a német-római császárság alávetettje. István tehát rendkívül diplomatikusan járt el: használta a lándzsát, amfg a Gizellával való házasság, illetve a korona elnyeréséhez német segítségre volt szüksége, de azután már nem tekintette uralmi jelvénynek. Valószínűleg a koronakérés is erre vezethető vissza: István nem akart megelégedni a német függőséget szimbolizáló lándzsával. - Hartvik püspök száz évvel a koronaküldés után azt írta, hogy II Szilveszter pápa már csináltatott is egy koronát a lengyelek számára, amikor álmában az angyal arra intette, hogy a másnap megérkező ismeretlen nép követeinek adja. Hogyan zajlott le a valóságban a koronakérés? - Az átadást nagy valószínűséggel kemény diplomáciai tárgyalások előzhették meg. A Hartvik-legenda inkább azt jelzi, hogy a középkorban az utódok képzelete hajlamos volt képiesen megőrizni a fontos eseményeket. Gondoljunk arra, amikor az 1059-es várkonyi jelenetben Bélának választania kellett a korona és a kard között. A népi képzelet ezt úgy adta elő, hogy I. András egy vörös posztón öccse elé tette a királyságot jelképező koronát és a hercegséget szimbolizáló kardot, s ha Béla a koronát választotta volna, ben hűbéresévé tette Pétert. A mai Szent Korona alsó része egyértelműen I. Géza korából való. 1074-1075-ben ugyanis egy újabb koronaküldési esemény következett be, s nem azért, mert I. Gézának nem lett volna koronája, amivel királlyá koronázzák. A középkorban, és főleg annak korai szakaszában több korona is volt az országban. A krónikakutatás fontos új eredménye, hogy a korona nem szakralizálódott mindjárt megjelenése után: a 12. századnál korábban egyetlen korona sem vált szentté Európában. Okkal feltételezhetjük, hogy a 11. században minden uralkodónknak volt külön koronája, sót, még azt sem lehet kizárni, hogy egy király több koronát is tartott. 1270-ben, amikor IV. Béla meghalt, és V. István került trónra, utóbbi nővére, Anna hercegnő elmenekftette a magyar kincstárat Prágába. A soha vissza nem került kincsek között két aranykorona is volt, pedig ekkor már lezajlott a magyar korona szentté válása. III. Béla sírjából pedig - ó az egyetlen Arpád-házi uralkodó, akinek azonosítható teteme ránk maradt - szintén előkerült egy úgynevezett halotti korona. Sőt, ismerjük az ünnepi koronázás szokását is: minden nagyobb ünnepen a király fejére tettek egy koronát; de nem „a" szent koronát. - Miért volt szüksége I. Gézának arra, hogy külföldről kapjon koronát? - Nagy a valószínűsége, hogy a Szent István-i koronához hasonlóan I. Gézáé is politikai egyezmény keretében jutott Magyarországra. I. Gézának, miután ellentétbe került a német uralkodóval és Salamon trónfosztását követően nem javult kapcsolata a pápasággal sem, szüksége volt egy európai főhatalomra, amely kiállt mellette. Ez volt Bizánc, amely a koronaküldéssel „szemérmes" kísérletet tett arra, hogy nyomatékosftsa uralmi igényeit Magyarországgal szemben. Más kérdés, hogy I. Géza erről mit gondolt. A kapott korona a Szent Korona alsó része, az úgynevezett corona graeca volt. A vele kapcsolatos legkorábbi írott információ egy görög forrásban szerepel. Anchialosi Michael konstantinápolyi pátriárchának az 1160as évek második feléből származó tudósítása így szól „a A magyar Szent Korona egy bizánci eredetű alsó és egy latin felső részből áll. (Fotó: Nemzeti Múzeum) akkor kivégezték volna. E történet mögött is politikai események húzódnak meg. A koronakérésre visszatérve, e vonatkozásban kénytelenek vagyunk találgatni. István feltehetőleg úgy okoskodott, hogy a fenyegető, de néhány évig szükséges német vonzásból csak akkor tud szabadulni, ha a másik európai hatalommal, a pápával létesít kapcsolatot, és a lándzsát a koronára cseréli. Az már az ő balszerencséje, hogy 1000 második felében nem sikerült a császárt kijátszani, mert a Rómába küldött magyar követség III. Ottót is ott találta. Tény, hogy az István által elnyert korona a pápa és a császár közös adománya volt. Az egyetlen ide vonatkozó hiteles - kortárs német - szövegünk szerint „a császár kegyéből és bíztatására kapott koronát Vajk, Henrik bajor herceg sógora, mivel országában püspöki székhelyeket állított fel". A püspökségek felállítása a pápa támogatását biztosította, a bajor kapcsolat pedig jó ajánlólevél volt a császárhoz, mivel IV. HenDr. Kristó Gyula történész: A koronaküldést diplomáciai tárgyalások előzték meg. (Fotó: Nagy László) rik, aki rövidesen II. Henrik néven német-római császár lett, közeli rokonságban állott III. Ottóval. A koronát a pápa küldte, de a császár egyetértése nélkül ez nem következett volna be. - Mi lett a sorsa ennek a koronának? Miként lehetséges, hogy az idők során egy másik korona vált szentté? - A Szent István-i korona - amely az 103l-es koronázási paláston látható - az idők folyamán eltűnt. Valószínűleg ül. Henrik császár küldte vissza Rómába, miután 1045A Pantocrator zománcképe a corona graeca-n, (Fotó: Nemzeti Múzeum) I. Géza magyar király képe a corona graeca-n, (Fotó: Nemzeti Múzeum) A Pantocrator zománcképe a corona latina-n. (Fotó: Nemzeti Múzeum)