Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-15 / 292. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1999. DEC. 15. Találjuk ki Kisteleket! Talán maguk a szervezők sem gondolták volna, hogy az ezüstvasárnap előtti pénteken szinte zsúfolásig megtelik a kisteleki polgármesteri hivatal díszterme. Pedig így történt: közel hatvan vállalkozó volt kíváncsi arra, milyen esélyei lehetnek a térségben az ezredfordulón. Vállalkozásfejlesztési fórum - tervek, lehetőségek, esélyek a térségben címmel hirdetett konzultációt Nagy Sándor, Kistelek polgármestere december 10-én, pénteken délutánra (az OMFB és a Csongrád Megyei Kézműves Kamara támogatásával). Mint ahogy a város első embere bevezető előadásában elmondta, másfél évvel ezelőtt azt határozta el, vállalkozói szemléletet visz be az önkormányzat épületébe. Ez remélhetően sikerült: azóta külön iroda jött létre a terület- és vidékfejlesztésre, vagyis a pénzszerzésre. A legfrissebb kezdeményezés a nemrégiben átadott EU információs hivatal, januárban pedig megalakul a kis- és középvállalkozásokat fejlesztő iroda. Nagy Sándor kifejtette, ha pontosan nem is tudjuk az idejét, mikorra ér el Kistelekig az autópálya, egy biztos: az esemény bekövetkezik. Vagyis, az Európa vérkeringésébe való beilleszkedésre készülni illik, Kisteleket pedig ki kell találni. „Ha eddig még nem éreztük, milyen jó helyen fekszik a város, most majd világossá válik" mondta a polgármester. „Rá vagyunk kényszerítve, hogy beilleszkedjünk az új világba, hogy összefogjunk és közösen gondolkodva kiutat keressünk." A polgármester szerint a legkorábban megvalósítható fejlesztések között a „vasvázból" kialakítandó árutőzsde, nagybani piac és az agráripari park jöhet számításba. Majd fontolóra kellene venni, hogyan lehet Kisteleken megállítani azt az évi 300 ezer turistát, akik Ópusztaszerre látogatnak. Sándor Attila, az EU információs iroda vezetője azt fejtegette, milyen pályázati forrásokat „hívhatnak le" jövőre, amikor az uniós SAPARDprogram elindul. De figyelmeztetett arra, hogy az EU ugyan az egyéni vállalkozókat támogatja, ám a térségben össze kell fogni ahhoz, hogy egységes koncepció mentén foglalják írásba az ötleteket, küldjék el a minisztériumokhoz, onnan pedig Brüsszelbe. „Hiába van meg a legjobb elgondolás, ha az nem talál társakra." Dr. Juhász Gábor, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara jogtanácsosa az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) által évente meghirdetett pályázati forrásokra hívta fel a figyelmet. A kézműveskamara különben idén már harmadik alkalommal nyert el jelentős összegeket az OMFB-től, hogy támogathassa kisvállalkozóit. F. K. ^^z^mmm. mm CAVIB BankVVustria Creditanstalt Csongrád megye: nyolcszázalékos elmaradás Szűkmarkú befektetők - az ipar sem szépített Kiemelkedik a gumigyártás: kétmilliárdos beruházás a Taurusban. (Fotó: Karnok Csaba) Az elmúlt napokban közzétett konjunktúramutatók azt bizonyítják, hogy országosan az elégedett cégek aránya már meghaladja az elégedetlenekét. A Gazdaságkutató Rt. legfrissebb adatainak - legalábbis megyénkben - némileg ellentmondanak a harmadik negyedév tényei. A KSH megyei hivatalának adatai szerint a Dél-Alföldön nem sok okunk van a derűre. A felmérést végzők - dr. Fekete Istvánné és Pálfalvi Zsoltné által összeállított adatokból kiolvasható, hogy az ipari fejlődés a tavalyi fellendülés után mérséklődött és beruházásokra is kevesebbet költöttünk a térségben, mint egy évvel korábban. Csongrád megyében a termelés nagyságrendje még egy százalékkal sem haladta meg az egy évvel korábbit, szemben az országos 9 százalékkal. Igaz, a régióban még ennél rosszabb mutatókat is találhatunk: Békésben például egyetlen év alatt 20 százalékkal csökkent az ipar eredménye. Nálunk a termelés közel háromnegyedét adó feldolgozóipar tevékenysége „csak" 2 százalékkal csökkent. Ennél nagyobb vérveszteséget könyvelhetnek el a gépiparban, a textilágazatban, valamint a bőr- és cipőgyártásban - ezeken a területeken kilenc hónap alatt tízszázalékos visszaesést regisztráltak a megyében. A termelés csökkenése alól nem volt kivétel az élelmiszeripar sem, ahol pedig a szezonális jelleg miatt az ősz meghozhatta volna a felfutást. A képet tovább árnyalja, hogy közel egy évi visszaesés után most jelentősen bővült az energetikai ágazatok termelése. Nem tudott dinamikusan emelkedni a hazai eladás sem: az ipari termékek belföldi értékesítése csak 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ám az átlagosnál több élelmiszert és kerámiát vásároltunk. Az export adatai is „mozdulatlanok": továbbra is az ipari termékek háromtizede kerül ki külföldre. Egyedül a vegyipar tudta növelni számottevően kivitelét, ám ruhaneműből, cipőből, élelmiszerből és gépekből jelentősen csökkent a kiszállítás mennyisége. A stagnáló termelés azt eredményezte, hogy kilenc hónap alatt 7 százalékkal csökkent az iparban foglalkoztatottak száma. A legnagyobb létszámkibocsátó az élelmiszer- és a textilipar volt. Innen minden tizedik dolgozónak mennie kellett. Pozitívum viszont, hogy a termelékenység, azaz az egy alkalmazottra jutó termelés minden jelentősebb ágazatban dinamikusan bővült, az ipar egészében a nyolc százalékot is meghaladta. Ugrásszerű fejlődés az év hátralévő időszakában sem várható: a feldolgozóipari vállalkozások szerződéseinek értéke például szeptember végén az egy évvel korábbinak a 60 százalékát sem érte el. így szépítésre az idén már nincs esély. A beruházásokban sem jeleskedett Csongrád megye az idén. Az országos 6 százalékos élénküléssel szemben, nálunk kevesebbet fektettek be, mint egy évvel korábban. Szeptember végéig mindössze 27 milliárd forintot költöttek beruházásra a nagyobb vállalkozások. A legnagyobb befektető Csongrád megyében is az ipar, az összes beruházás fele erre a területre irányult. A legjelentősebb felfutás a gumigyártásban rajzolódott ki, erre a területre a vegyiparnál is nagyobb befektetések áramlottak az idén. Az ide beruházott, valamivel több mint 3 milliárd forint toronymagasan kiemelkedik a többi iparág közül. A befektetési toplistán második az élelmiszeripar (2,1 milliárd), s ezt követi a gépipar (1,2 milliárd). A szolgáltatók kilenc hónap alatt több mint 4 milliárd forintot fektettek a víz-, gázés villamosenergia-ipar korszerűsítésére. Elsősorban a három nagy szolgáltató - a Démász, a Dégáz és a Zsigmondy Béla Víziközműveket Üzemeltető Rt. - korszerűsítette jelentős befektetés árán szolgáltatásait. A távközlésbe az előző évek nagy boom-ja után viszonylag visszafogottabbá vált a fejlesztés. A közlekedés helyzetének javítására elsősorban a Tisza Volán költött sokat: több új busz üzembeállításával javította év közben a tömegközlekedést. Örvendetes, hogy jelentősen nőtt a beruházások géphányada: míg épületekre az első háromnegyed évben befektetett összegek 42 százaléka ment el, addig korszerű technológiákra már 56 százalékot fordítottak a fejlesztésben érdekelt cégek. R. G. Japán-amerikai autá *Forrás: Central European. A nemzetközi gazdasági magazin ezzel a megtisztelő címmel a Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt.-t és a CA IB Értékpapír Rt.-t közösen tüntette ki. Budapest (MTI) Az amerikai General Motors autógyár 1,4 milliárd dollárért 20 százalékot vásárol a japán Fuji Heavy Industries Ltd.-ből, a Subaru gyártójából. Az erről szóló megállapodást a múlt héten írták alá Tokióban. A General Motors lesz ezzel a Fuji Heavy legnagyobb egyedi részvényese, de a japán cég megőrzi irányítási önállóságát, függetlenségét. A General Motors öt menedzsert küld a Fuji Heavy vezetésébe, de a Fuji Heavy is áthelyezi öt menedzserét később a General Motorshoz. A Fuji Heavy elnöke, Tanaka Takesi a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy ez jobb megoldás, mint a Mazda és az amerikai Ford együttműködése, amelyben a Ford 33 százalékot vásárolt a Mazdából, és ezzel több beleszóláshoz jutott. A megállapodás széleskörű technológia-megosztást tartalmaz, mintegy harminc közös tervben. A négykerékmeghajtású autókból, furgonokból és kis sportautókból álló Subaru-skálán belül a kis és közepes méretű járművekre, a négykerék-meghajtáshoz szükséges rendszerekre és az áttételekre fog összpontosítani a technológiai együttműködés. Az autóiparban általános nézet, hogy a következő években a válságból kilábaló ázsiai-csendes-óceáni térség autópiaca gyorsabban bővül majd, mint Észak-Amerikában, vagy Európában. A General Motors japán bevásárlását elemzők újabb lehetőségnek tartják arra, hogy az amerikai gyártó időben megdolgozza ezt a piacot. A General Motors 443 ezer járművet adott el tavaly Ázsiában és Ausztráliában, és ezzel a piac 4 százaléka volt az övé. A vállalat vezetői tíz százalékot akarnak szerezni - írta az AP hírügynökség. A General Motors eddig már megszerezte a japán Isuzu Motors 49 százalékát és a Suzuki Motor Corp. 9,9 százalékát.