Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

6 AZ ÜGY KEDD, 1999. Nov. 2. A növényi génátvitel azt jelenti, hogy egy bizonyos tulajdonságért felelős gént elkülönítve, megfelelő technikával be lehet juttatni olyan élő szervezetekbe, amelyekben azelőtt nem volt meg. A tudományág legfontosabb kutatási célja az, hogy mezőgazdaságilag is alkalmazható géneket találjon, és kísérletbe vonja azokat. A gén hatásainak teljes megismerése, akárcsak egy gyógyszeré, hosszú éveket vesz igénybe. A kutatás költséges és hosszadalmas volta miatt a világon jelenleg nem nagy számú szabadalmazott „hasznos" gént tartanak számon, közülük néhányat (növényi stressznek ellenálló géneket) az MTA Szegedi Biológiai Központban kísérleteztek ki Dudils Dénes akadémikus irányításával. A kezdeti génátviteli kísérletek általában úgynevezett riportergénekkel történa birtokos profitszerzésre kívánja használni. A vásárló ily módon csak egyszeri felhasználású vetőmaghoz jut, a következő alkalommal ismét meg kell vennie a vetnivalót. Nyitott kérdés, hogy a természetes értékeknek ez az üzleti érdekű eltorzítása az etikai kétségeken kívül nem rejt-e szélesebb veszélyeket. Francia elemzők szerint fennáll annak a kockázata, hogy a csírátlanított vetőmagok vásárlása egyes fejlődő országokat a forgalmazó cégektől teszik függővé, ami megakadályozza, hogy a helyi gazdaságok saját útjukon fejlődjenek. Egyelőre ez ellen szól, hogy a génkezelt növénymag kedvezőbb tulajdonságai miatt ma még drágább, s így nem az élelmezési gondokkal küszködő országokban vásárolják. Sajátos módon éppen ez a „terminátornak" is nevezett gén lehet záloga annak, hogy a genetikailag manipulált növények ne terjedjenek el a természetben. Pauk János szerint a mai génátviteli kutatások a részletek finomítása irányába tartanak. Az új molekuláris megoldások elsősorban arra összpontosítanak, hogy a bevitt gén hatása csak a növény egy bizonyos fejlődési szakaszában és csak a szükséges részén nyilvánuljon meg. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő génnel megelőzhető egy szártőbetegség, de mihelyt a növény túljutott ezen a növekedési szakaszon, a bevitt gén a magban már nem jelentkezik, s ez minimumra csökkentheti a genetikai szennyeződés veszélyét. A szakember úgy véli, a növényi géntechnika útja a biztonságos, korrekt megoldások felé tart. Panek Sándor A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.-ban nemrég a NATO támogatásával rendeztek nemzetközi munkaértekezletet „Agronómiailag fontos gének használata a mezőgazdasági biotechnológiában" címmel. Az eseményt az egyesült államokbeli Cornell egyetem szervezte, hogy Magyarország segítségével közép-kelet-európai országokat vonjon be a biotechnológiai munkába, és harmonizálja a kutatásokat. A megbeszélések fö témája a növényi géntechnika volt. A növényi géntechnika kockázata és biztonsága Gén, kutatás, üxlet nek. Ezek olyan gének, amelyek mezőgazdasági szempontból hasznavehetetlen tulajdonságokat visznek a növénybe, de arra alkalmasak, hogy az átvitel folyamatát módszertani tekintetben megismerjék. Ilyen kísérletek a szegedi gabonakutató intézetben is folynak. A génátvitel előnyeként egyes környezetszennyező hatások kiiktatását szokták említeni. Dr. Pauk János, a Gabonatermesztési Kutató Kht. laborvezetője szerint a génmanipuláció útján ellenállóbb növények alakíthatók ki, amelyek fölöslegessé teszik vagy jelentősen csökkentik a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok, például a permetezőszerek alkalmazását. Sőt, létezik olyan gén is, amelynek-bevitelévei a növény képes lesz a földben felgyűlt mezőgazdasági vegyszerek lebontására, vagyis a talaj megtisztítására. A génmanipulációval kapcsolatban ugyanakkor megszületett a genetikai szennyezés fogalma is, amely azt a kockázatot fedi, hogy a genetikailag transzformáció kereszteződés útján elterjedhet a természetben. Ilyen rizikóvizsgálati kutatásokat öt hazai kutatóintézet bevonásával, a szegedi gabonakutató intézet részvételével is végeztek, még jóval a magyar géntörvény előkészítése előtt. Ami az élelmezést illeti, a magyar és számos európai ország géntörvénye előírja, hogy az élelmiszeripari termékeken kötelező feltüntetni. A laboratórium kutatói - előtérben Szarka Béla - génbeviteli kísérletet végeznek. Az eredmény ellenállóbb növény lehet. (Fotó: Miskolczi Róbert) amennyiben génmanipulált növényből készültek. Nyugat-Európa számos országában egyáltalán nem termesztenek transzgenikus növényeket, Franciaországban például a helyi termelők globalizációellenes tiltakozásainak egyik célpontja az amerikai génmanipulált szója. (A szegedi gabonakutató által forgalmazott növényfajtákban nem történt transzgenikus beavatkozás.) A magyarországi forgalomban a törvény friss elfogadása miatt aligha található még ilyen termék, az azonban nem ellenőrizhető teljes biztonsággal, hogy a termékek egyes kisebb alkotóelemei ilyeneke. A génkezelt növények esetleges egészségkárosító hatásáról egyelőre nagy nemzetközi vita folyik, annak ellenére, hogy objektív kutatási adatok eddig nem bizonyították a káros hatást. A növényi génátvitel eredményeihez mára jelentős üzleti érdekek fűződnek. Ennek következtében egy mezőgazdaságilag fontos gén szabadalma aranyat ér. Igaz, ez az állapot hozta létre a növényi biotechnika legtöbbet vitatott szabadalmát, azt a gént, amely megakadályozza, hogy a génkezelt magból kinövő növény csíraképes magokat termeljen. Ezt a génmanipulációt általában olyan különleges tulajdonságokkal bíró növények esetében alkalmazhatják, amelyek szabadalmát Az itt látható képet 12 darabra vágjuk szét. A képrészleteket - a mai nappal kezdődően -, három hónap alatt, véletlenszerűen jelentetjük meg. Az Önök feladata az, hogy a képrészleteket összegyűjtsék, felragasszák egy lapra és beküldjék címünkre, legkésőbb 2000. február 4-ig: Délmagyarország Kft., marketingcsoport, 6720 Szeged, Stefánia 10. Segítségül az első képrészletet megadtuk. A nyereményeket 2000. február 11 -én sorsoljuk ki! A játékban a Délmagyarország Kft. dolgozói és családtagjaik nem vehetnek részt! 100 db, egyenként értékű vásárlási utalvány ÖSSZEÁLL A KÉP! Játék a Délmagyarország és a Délvilág olvasáinak! 500 OOO Ft értéké LUXUSUTAZÁS, + 100 OOO Ft költőpénz, amelyet a Délmagyarorsxag Kft. L!.iec(ll 10 db nagy értékű műszaki €ikk összesen SOO OOO Ft értékben!