Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-02 / 255. szám

KEDD, 1999. Nov. 2. HELYI TÜKÖR 7 A tudomány hete Szegeden Munkatársunktól A szegedi tudomá­nyos műhelyek kutatá­sait és eredményeit is­merhetik meg az érdek­lődók a magyar tudo­mány hete alkalmából megrendezett program­sorozaton keddtől pén­tekig. „Tudomány és társadalom az ezredfordulón" címmel nyolc előadást hallgathatnak meg november 2-án, kedden délután két órától a Magyar Tudományos Akadémia Sze­gedi Bizottságának székhá­zában. Itt - egyebek mellett - szó esik majd a tudomány és a regionalitás kapcsolatá­ról, a Polgári Törvénykönyv kodifikációjáról, a szerves kémiai kutatások jelentősé­géről, valamint a gazdaságp­szichológia kérdéseiről is. A Tudomány Hete alkalmából a laboratóriumok megnyíl­nak az érdeklődők előtt, akik november 3-án délelőtt a JATE Élelmiszeripari Főis­kolai Karának és matemati­kai tanszékcsoportjának mű­helyeit kereshetik fel, no­vember 4-én délelőtt pedig a fizikus, a földrajz-földtani, illetve a kémiai tanszékcso­portok laboratóriumaiba lá­togathatnak el. A Szegedi Akadémiai Bi­zottság november 4-én, szer­dán tart ünnepi tudományos ülést, amelyet tíz órakor dr. Telegdy Gyula, a SZAB el­nöke nyit meg a bizottság székházában. Az ülésen „A regionalitás szerepe a ma­gyar tudományos életben" címmel Kroó Norbert, az MTA főtitkára is előadást tart. Ezt követően a főtitkár négy fiatal kutatónak nyújt át díjat a régióban figyelemre méltó tudományos teljesít­ményükért. A kitüntetettek röviden ismertetik tudomá­nyos eredményeiket. Délután két órától a tavaly Bolyai­ösztöndíjat nyert, kiemelke­dő munkát végzett kutatók tartanak előadásokat. Ezzel egy időben, délelőtt tíz órától rendezik meg a Magyar Tör­téneti Munkabizottság felol­vasóülését. Ezen Kristó Gyu­la történészprofesszor bemu­tatja az általa szerkesztett, idén megjelent „Az államala­pítás korának írott forrásai" című kötetet. A Koch Sándor Csongrád Megyei Tudományos Isme­retterjesztő Társulat és a Szegedi Akadémiai Bizott­ság a tudomány népszerűsí­tése érdekében a genetikáról és az agykutatásról szervez két előadást középiskolások számára november 4-én 14 órától a SZAB székházában. Az egyetemes történeti mun­kabizottság konferenciáján november 5-én délelőtt tíz órától tizenegy magyar és spanyol történész, valamint irodalmár spanyol nyelvű előadása hangzik el. „Irány­zatok a megismerés kutatá­sában " címmel három elő­adást tartanak november 5­én tíz órától a Dugonics téri egyetemi épület tanácster­mében. Ezen szó lesz az új technológiák világának tudá­sáról, a kognitív funkciók idegrendszeri alapjairól és a pszichiátriai betegségekről, mint kognitív zavarokról. Dr. Pá!fai Imre Vásárhelyi-díjas Belvízjárás, földárja*. tároztunk meg, amelyekben a veszélyeztetettségtől függően tervezhetik a védekezést és az érintett területek hasznosítását. - A Dél-Alfőldre mely fe­nyegetettség! fokozat érvé­nyes? - Az Alsó-Tisza vidéke közepesen veszélyeztetettnek mondható. - Mekkora biztonsággal számítható ki a bel- vagy árvíz érkezése? - Az árvizek érkezését na­gyobb biztonsággal jelezhet­jük. Bár a Tisza még a szabá­lyozás után is nagyon sze­szélyes maradt, hiszen mel­lékfolyóinak áradása változa­tos helyzeteket teremthet. A Maros mellékfolyóinak hatása jóval kisebb. Úgy húsz eszten­deje, munkatársaim támogatá­sával dolgoztam ki az árvizek előrejelzésének módszerét. - Mely kutatási területek iránt érdeklődik még? - Az ár- és belvizek mellett az aszályos időszakok termé­szetét is vizsgáltam. A nyolc­vanas években dolgoztam ki az ún.,aszály-indexet", amely egyetlen számértékkel fejezi ki e bonyolult jelenséget. Ezek az „előrejelzések" per­sze nem azonosak a meteoro­lógiai prognózisokkal, de többféle mérlegelésre adnak lehetőséget. Módszeremet a környékbeli országokban: Ro­mániában, Jugoszláviában, Horvátországban is használ­ják. De itt is hangsúlyozom: a vizes szakma csapatmunka, amelyben az igazgatótól a gá­tőrig mindenkinek igen fontos szerep jut. Nyilas Péter Október 23-a alkalmá­ból Vásárhelyi Pál Díjjal tüntették ki dr. Pálfai Im­rét, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szakmai tanácsadóját. A szakember főbb kutatási terüteteiröl: ár- és belvíz­ről, aszályról, s mindezek lehetséges előrejelzéséről beszélt. - Kisdiák korától a mérnö­kipályára készült? - Matematikából és ábrázo­ló geometriából mindig jó vol­tam, így jelentkeztem a mű­szaki egyetem vízépítő mérnö­ki szakára. De a vizekkel való kapcsolatomat meghatározta egy gyerekkori élményem is. Orosházán születtem, s hét­éves voltam, amikor az 1942­es, nagy belvízjárás idején apám kivitt a pusztaföldvári útra. Sík tenger borította a vi­déket: csak néhány szénabog­lya és az útmenti fasor emel­kedett ki a vízből. Ez volt a legnagyobb belvíz ezen a vi­déken; az idei helyzet megkö­zelítette az akkori állapotokat. - Hogyan került Szeged­re? - Egyetem után a szarvasi öntözési kutatóintézetben dol­goztam, majd 1964-ben köl­töztünk Szegedre. Itt az Alsó­Tisza vidéki Vízügyi Igazga­tóság műszaki tervezési osztá­lyán kaptam munkát. Hét év múlva vízgazdálkodási osz­tályvezetővé neveztek ki, 1999-ben lettem az igazgató­ság szaktanácsadója. - Irodájában, ahol beszél­getünk, egy régi, megbar­nult térkép lóg a falon: rA vízgazdálkodás szerteágazó tudomány" - vallja dr. Pálfai Imre. (Fotó: Nagy László) még a szabályozás előtti Tisza rajzát mutatja. - Ez egy 1938-ból való alaptérkép, az ország vízháló­zatának múlt századi állapotát ábrázolja. „Pocsolyatérkép"­nek is mondják a szakmában. Persze nem csak érdekesség­ként tartom becsben: nagyon érdekel az ár- és belvizek problémája. Magyarország egészen sajátos helyet foglal el Európában: kontinensünkön nincs még egy ország, amely­nek ekkora hányadát vesz­élyeztesse, vagy öntse el a víz. A belvíz különösen magyar sa­játosság - más nyelven nincs is rá szó... A magyar nyelv vi­szont még a régies „földárja" nevet is őrzi: e kifejezés a ta­lajban szaporodó, s helyenként felszínre törő vizeket jelzi. - Mely tényezők együttese okoz belvízveszélyt? - Csapadékos időszakban, több év alatt fölszaporodnak jl felszín alatti vizek, amelyek aztán akkor is elöntik a földe­ket, amikor nem is esik eső. Súlyosbítja a helyzetet, ha a nedves, csapadékdús éveket intenzív felhőszakadás, majd hóolvadás követi. így történt ez idén februárban, amikor az Alföld északi részén 60-80 centiméter hó olvadt el hirte­len: a sok nedvességet nem tudta magába fogadni a telített talaj. - Hogyan védekezhetünk a belvízzel szemben? - Hosszú ideje foglakoztat­nak a belvizek hidrológiai kér­dései, s munkatársaim segítsé­gével sikerült néhány új meg­állapítást tennem e témakör­ben, amelyet már mintegy száz éve vizsgálnak a szakem­berek. A hatvanas évektől rendszeresen gyűjtött adatok­kal rendelkezünk az elöntött területekről, a belvizek lefo­lyásáról. Munkám során töb­bek között a belvizek évszakos előfordulási gyakoriságát ku­tattam. Azt vizsgáltam, az or­szág egyes területeit mikor és milyen mértékben fenyegethe­ti belvíz. Négy kategóriát ha­Lévai István Széna tér, 1956 (8.) Csata a Logodi-lépcsőnél Rendeztük sorainkat és to­vább indultunk. Az AVH-sok ál­tal kézben tartott garázs felé. Majd meghasadt a szívem, ami­kor elhaladtunk a házunk előtt. De jó lett volna beszólni szüle­imnek, hogy ne aggódjanak, élek. Csak rájuk nézni egy pilla­natra és magamhoz szorítani őket a légópincében. Kalifa azonban nem engedte. Azt mondta: - Most biztos örülnének neked, ám holnap lehet, hogy emiatt a találkozás miatt bűn­hődnének. A Brikett-bár felé vezetett utunk. Azért neveztük így, mert a Déli Pályaudvaron dolgozó va­gonkirakók oda jártak sörözni munka közben, csak úgy szén­porosan, piszkosan. Meglepett bennünket, hogy semmilyen mozgást nem tapasztaltunk. Ta­nulva az előbbiekből, már óvato­sabbak voltunk, körbekerítettük az épületet. Kalifa erélyes kopo­gásként belerúgott a vaskapuba, amit rövid időn belül ki is nyi­tottak. A bentiek barátságosan fogadtak bennünket, elmondták, hogy valóban ott voltak az ávó­sok, de már napokkal előtte elta­karodtak onnan, azóta nem lát­ták őket. Sőt, a fegyvereket is hátrahagyták. Rengeteg lőszer, kézifegyver és gránát volt egy szobában fel­halmozva. Azt senki nem tudta megmondani, hogy vajon ki vi­hette azokat oda, és milyen cél­ból. Mellesleg az ember néhány nap elteltével már nem csodál­kozott azon, ha olyan dolgokkal találkozott, amelyekre nem volt magyarázat. A parancsnak meg­felelően a fegyvereket felraktuk a teherautóra és elindultunk vissza a bázisra. Kalifa utasította a gépkocsi . vezetőjét, hogy az alagút felé ve­gyük az irányt, az Attila utcán haladjunk végig. így kikerültük a Déli Pályaudvart. Az alagút előtt ráfordultunk az Attila utcá­ra, elértük a Logodi-lépcső feljá­róját. Lámpával köröztek ne­künk, hogy álljunk meg. Ekkor még nem sejtettem, hogy a Lo­godi-lépcső életem egyik emlé­kezetes helyszíne maradt. A teherautó megállt. Három nemzetőr lépett hozzánk, a pa­rancsnok személye felől tudako­zódtak. Kalifával közölték, hogy nagy bajban vannak, mert kis hí­ján elkapták őket az ávósok, csak oldalfegyverük maradt töl­tény nélkül. Megkérdezték, hogy tudunk-e nekik segíteni muníci­óval. Parancsnokunk bólintott. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a hősök nem hősnek születnek, a helyzet szüli őket.) Még annyit tudott mondani a nemzetőr, vi­gyázzunk, be vagyunk kerítve, de a sarok felé szabad az út, arra el lehet menekülni. Ekkor ismét megszólaltak a fegyverek. Szinte reflexszerűen dobáltuk a kézigránátokat és rohantunk a sarki ház felé. Mellettem az egyik nemzetőrrel fejlövés vég­zett. Amikor elértük a sarki há­zat, csak akkor láttuk, vala­mennyi nemzetőr az utca köve­zetén fekszik. Nem voltunk ben­ne biztosak, hogy megsebesül­tek, vagy meg is haltak. Negye­dórás várakozás után felmértük a helyzetünket és az egyetlen megoldási lehetőséget választva áz alagút felé indultunk. Kalifa biztosított bennünket. - Mi az, rükverc is van ben­netek? Tán a vécére siettek, szarháziak!? - hallottuk az ÁVH-sok cinikus kiabálását. Jó­kat röhögtek rajtunk. Közben parancsnokunkra is gondolni kellett, nem hagyhattuk cserben őt. Hárman visszafor­dultunk, hogy segítsünk neki. Teherautók érkeztek, szerencsé­re, barátokkal. Csepeliek tartot­tak a Széna térre fegyverért. A csapat harcra készen állt. Kis csoportokban oszlottunk széjjel és megkezdtük az ávósok beke­rítését. Talán fél óra kellett hoz­zá, hogy teljesen körülfogjuk őket. Én a Logodi-lépcsőt zár­tam le társaimmal, hogy az el­lenség ne tudjon felmenekülni a Várba. A harc kimenetele innen­től már nem volt kétséges. Az ávósok megadták magukat. (Fontosnak tartom megjegyezni: a forradalmárok nem lőnek fel­tartott kezű emberekre. Az 1956-os dicső szabadságharcról rengeteg dokumentum, fénykép készült, de ezek között egyetlen olyan sem akadt, amelyen fegy­veres forradalmárok fegyverte­len, vagy feltartott kezű embe­rekre lőnének. Ugyanakkor be­járták a világot azok felvételek, amelyek a megtorlás időszakáról számoltak be. A megvadult fe­nevadak nem kímélték a gyere­keket, az öregeket és a nőket sem.) Lefegyvereztük az ÁVH-so­kat, majd visszaindultunk meg­keresni saját csapatunkat. Bor­zasztóan szomorú látvány foga­dott bennünket. A gépkocsiveze­tőnk, Kalifa és még négy társam meghalt, a csepeliek közül hár­man estek el, 6-8-an megsebe­sültek. Mi 16 foglyot ejtettünk. Gyűlölettel és szomorúsággal vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Lehajtott fejjel álltam 16 évesen, elesett bajtársaim mellett, a sfrás kerülgetett. Szü­leimtől, testvéreimtől, mintegy 200 méterre lehettem. Talán ek­kor fogalmazódott meg bennem az elhatározás: még a szívem do­bog és elmém tiszta, addig min­den erőmmel harcolok azok el­len, akik gátolják, hogy 1956 hőseiről méltóképp emlékezzünk meg. A hősökről csak azok be­szélhetnek, akiknek lelkiismere­te tiszta. (Folytatjuk.) A vtv műsora DM-információ A város helyi adózási rendszerét elemzi a városi televízió ma este nyolc óra­kor kezdődő gazdasági ma­gazinja. A Capitalyban dr. Tímár László gazdasági al­polgármester nyilatkozik ar­ról, mekkora kiesést jelent Szegednek, hogy a személyi jövedelemadónak 15 száza­léka helyett csak 5 százaléka marad a települési önkor­mányzatnál. A város lakói­nak bevallási és adófizetési kötelezettségeiről Zombory Pál osztályvezető beszél. A Capitaly után, 20.35­kor a Lélektől-lélekig című vallási tizenöt percben egy olyan koncertből ad részlete­ket a vtv, amelyen Sebestyén Márta, Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel tizenöt zsol­tárt adott elő - modern fel­dolgozásban. I e e e 6 t eeee &0000 D00000 <2 0000 • Panasonic GD90/SL' imái 56 900 R** A Westel 900 Dual GSM készülékekből egyedülálló választékot kínál. Kedvére válogathat. Egy márkás DUAL mobilhoz hozzájuthat már akár bruttó 11 900 Ft-ért**. Leteszi és viheti Biztos lehet benne, hogy nemcsak készüléke, hanem a Westel 900 folyamatosan fejlesztett hálózata is időben készen áll majd az 1800 MHz-en való kommunikációra. A Kapcsolat bármely hullámhosszon elérhető lesz a megszokott módon. Közel háromnegyed millió előfizetőnknek így ezután is minden készülék és hívás egyértelmű bizonyíték: a jövő már kézzelfogható. Nokia 3210/SL* ím,® 39 000 Ft** WESTEL 900 mintabolt: Szagod. Feketesas u. 25 tsL: 04-42/421-575. 04-30/900-9000 Hivatalos QztetkőtOinh: 04-30/930-5330,04-30/930-5341:04-30/930-5342 j Ofotért Hódmezővásárhely. Andrássy u. 5-7. • Westcom GSM KA Szagsd Fekelesas u h Szagod Roosevelt I0r 5. • Szeged Kossuth L sgt. 10-12. • Ftsh Telecom Hódmezt vásárhely. Andrássy úti patkoló • Elektrolit Kit- Szentes József A u. 4/b. • Csongrád Fő u. 4 Puszta Sándor Makó. Szegedi út 2. • Eco-Phone Kft Hódmezővásárhely. Szád Kovács J u. 20. • Kiru-Fon KA.: Szegőd Jósika u. 1 • Mórahalom. István kiráty útja i Sári-Phone Bt Szagod Szeged Nagyáruház • West-Szeg 98 Bt.: Szeged Mikszáth K. u. 1 Szeged Rókusi krt 42-44 (Tesco) • Mobilvilág Bt.: Csongrád Fő út 40. BBK Hungary Nj Kistelek. Kossuth u 30.

Next

/
Thumbnails
Contents