Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-13 / 265. szám

10 AZ ÜGY SZOMBAT, 1999. Noy. 13. A türelmi zónára még várjunk türelemmel... Hol lesz a szegedi szexpiac? Néhány évtizeddel ezelőtt még nem kis op­timizmusról tanúskodó kijelentések és ígérgeté­sek születtek hazánk­ban arról: már pedig a prostitúció Magyaror­szágon meg fog szűnni. Ma viszont már ponto­san látszik: a világ legősibb mestersége a harmadik évezredhez érve is virágzik honunk­ban. Éppen ezért jobb, ha törvényi szabályo­zással tesz rendet a jog a szexpiacon. A jogsza­bály meg is született, ennek értelmében a prostituáltak türelmi zó­nákban dolgozhatnak tovább. No, de hol és mikor jelölik ki e bizo­nyos türelmi zóna hatá­rait Szegeden? - kérdez­tük meg dr. Mezei Ró­bertet, Szeged város jegyzőjét. A jogászok úgy szólítják: 1999. évi LXXV. törvény. A médián keresztül viszont csak maffiaellenes törvény­ként híresült el az a rendelke­zés, amely ez év szeptembere óta szabályozza, például, a honi kurtizánok pajzánkodá­sait is. A szigorú jogalkotók ebben a jogszabályban töb­bek között olyan védett öve­zeteket jelöltek ki, ahol a szex­ipar napszámosai csak súlyos büntetés terhe mellett invitál­hatják közös kapálgatásra a kéjre szomjazó urakat. Ám a jogszabály azért nemcsak szigorúságáról vált nevezetessé. Ugyanis a pa­ragrafusok között megtalál­ható egy szakasz a türelmi zónákról is. Ez pedig nem más, mint „a közterületnek az önkormányzat rendeleté­ben a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostitu­ált szexuális szolgálatra fel­ajánlkozhat, vagy a szexuá­lis szolgáltatásra irányuló kezdeményezést elfogadhat­ja". A kicsit hivatalosra sike­redett megfogalmazás mö­gött pedig mi mást is fedez­hetnénk fel, mint utcákat és tereket, ahol a lányok úgy ri­szálhatják majd bájaikat, hogy még véletlenül sem kell tartaniuk a rendőri zak­latástól. A törvény hatályba lépése óta lassan már három hónap is eltelt, de arról bizony még egyetlen hír sem érkezett szerkesztőségünkbe, hogy Magyarország bármelyik vá­rosában is kijelölték volna ezt a bizonyos türelmi zónát, így például Szegeden sem született döntés arról, hogy a város melyik körzetében rendezkedhetnek majd be a szexpiaci kéjárusok. Mint dr. Mezei Róberttől, Szeged vá­ros jegyzőjétől megtudtuk, a halogatásnak több oka is van. Az egyik: tulajdonkép­pen nincs miért sietni, hiszen az úgynevezett maffiaellenes törvényben az is kimondatik, hogy az önkormányzatoknak 2000. március 1-jéig kell ki­jelölni a türelmi zónákat. Ettől függetlenül persze szorgoskodnának a városok rendjére vigyázó szenátorok, csak éppen nagy a tanácsta­lanság valamennyi nagyváro­sunkban - mondta a jegyző úr. Ugyanis a jogszabály több rendelkezését úgy alkották meg a törvénycsinálók, hogy a jognak alkalmazói most nem tudják, miként is értel­mezzenek egy-egy passzust. Például mekkora is az a bizo­nyos „tömeges megjelenés", vagyis milyen nagy az a kurtizánlétszám, ami fölött ki kell jelölni ezt a bizonyos tü­relmi zónát. Azt is jó lenne tudni, hogy a rendelet alkotói szerint egy örömlány kéjkí­nálgatása mikor számít rend­szeresnek, s mikor mondhatja el magáról az éjszakának pil­langója, hogy ó bizony csak alkalomszerűen jár örömöket osztogatni. - Á megyei jogú városok jegyzőinek október végén rendezett tanácskozásán egyértelműen kiderült, hogy e jogszabályi bizonytalansá­gok miatt szinte minden ma­gyar nagyváros önkormány­zata várakozó álláspontra helyezkedett. Csak Nyíregy­háza és Győr képviselő tes­tülete tárgyalt a türelmi zó­nákról, de túl sok eredmény­re ők sem jutottak. Csupán a döntés elnapolásában tudtak megegyezni - számolt be honi türelmi zónáink kialakí­tásának eredménytelensége­iről dr. Mezei Róbert. Majd hozzátette: - A sok nyitott kérdés el­lenére Szeged város önkor­mányzata már többirányú tár­gyalásokat folytatott a türel­mi zónák ügyében. így pél­dául a Szegedi Rendőrkapi­tánysággal készfttetett a vá­rosvezetés egy tervezetet ar­ról, hol is tudná a rendőrség leginkább elképzelni egy olyan körzet kijelölését, ahol a prostituáltak a legkevésbé zavarnák a környék nyugal­mát. A törvényi tiltások átte­kintése után, s e rendőrségi ajánlást is figyelembe véve kiderült, hogy Szegeden csu­pán egyetlen olyan hely van, ahol a türelmi zóna határait meghúzhatnánk, ez pedig a E75-ÖS budapesti út váro­sunkból kivezető szakasza mellett található - mondta dr. Mezei Róbert. A jegyző úr szavaiból az is kiderült: olyan ötlet még véletlenül sem kapna támo­gatást, hogy Szeged belváro­sában vagy lakótelepein, ne­tán a kertvárosokban találja­nak új, immár legális mun­kahelyre a szexipar képvi­selői. Ugyanis a törvény is nagyon szigorúan fogalmaz (így például sem iskola, sem más közintézmény nem lehet a türelmi zóna közelében), de Szeged vezetése is min­den megtesz annak érdeké­ben, hogy óvja a város pol­gárainak nyugalmát, s a prostitúciót minél távolabb tartsa Szeged forgalmasabb körzeteitől. Ami pedig a végleges döntés időpontját illeti: Sze­ged önkormányzata való­színűleg az idén már nem tárgyalja meg a türelmi zóna ügyét, de 2000. március 1­jéig - ahogy azt a törvény is megszabja - pontos választ kapnak a szexpiacon testüket áruló hölgyek arra a nagy kérdésre, hol lesz szabad a vásár?.. Bátyi Zoltán Szeged, Csaba, Kecskemét A régiólobbi - közös érdek Jelentós, de minden­képpen reménykeltő fo­lyamat megindulását jelzi az a körülmény, hogy a dél-alföldi régió kukssze­replói - a megyei önkor­mányzatok, illetve terü­letfejlesztési tanácsok el­nökei mellett - a megye­székhelyek polgármeste­rei is tárgyalóasztalhoz ültek a térség erdekeinek minél eredményesebb képviselete érdekében. Amíg a dél-alföldi régió három megyéje - Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád - a korábbi években inkább a szűkebb, helyi érdekek képvi­seletéért szállt síkra, most, or­szágosan is elismerést ér­demlően, a fejlesztési célok maximális összehangolására törekszik. Ezt igazolják a né­hány hete Csengelén, vala­mint tegnap Szegeden, a Dél­alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) székházá­ban megtartott sajtótájékozta­tón elhangzottak is. Október­ben ugyanis Szécsi Gáborral, Kecskemét, most pedig Bé­késcsaba polgármesterével, Pap Jánossal tárgyalt dr. Bartha László, Szeged polgár­mestete. A megbeszélésről természetesen nem hiányzott Nógrádi Zoltán, a DARFT el­nöke sem. A média képviselői előtt Nógrádi Zoltán hangsúlyozta: a Dél-Alföld mintarégióvá vá­lása nem nélkülözheti a me­gyeszékhelyek, a megyei jogú városok, továbbá a kistérségi központok együttműködését. Miután a területfejlesztéshez szükség van külső pénzügyi forrásokra is, olyan célokat kell megfogalmazni, amelyek közös érdekeken alapulnak. A régió belső egységének meg­teremtése az EU-csatlakozás kapcsán igényelhető támoga­tások elnyerésében is szerepet játszhat. Az unió számára ugyanis bizonyítani kell, hogy ez a térség képes megfelelő hatékonysággal felhasználni a neki juttatott fottásokat. Pap János polgármester ennek kapcsán kiemelte: a DARFT jelenlegi szervezete, tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy felerősödött az együttműködésre törekvés. Véleménye szerint a helyi és a régiós érdekek összeegyez­tethetőek. Erre máris vannak jó példák, hiszen a három me­gye több régiós feladatot fe­losztott egymás között. A tér­rendező erővel bfró megye­székhelyek is szeretnék meg­határozni azokat a tennivaló­kat, amelyekben ők vállalhat­nak főszerepet. Ez utóbbi gondolatot már Bartha László polgármester fogalmazta meg, majd hozzátette: Szeged min­denképpen partner kíván lenni a dél-alföldi fejlesztési tervek megvalósftásában, hiszen a város és a régió fejlődése el­válaszhatatlan egymástól. Ezért mind a hazai, mind pe­dig külföldi tárgyalásai során nagy súlyt helyez arra, hogy a térség érdekeit is képviselje. Nógrádi Zoltán az egysé­ges régiólobbi fontossága kapcsán szólt arról, hogy el­készült a régió fejlesztési kon­cepciója. A stratégiai progra­mot hétfőn vitatják meg a ta­nács tagjai, elfogadása után pedig a dokumentum azonnal szakfordítókhoz kerül. így ez a régió lehet az országban az első, amelyik Brüsszelbe jut­tatja regionális, EU-támoga­tásra méltó elképzeléseit. N. Rácz Judit Megújult a makói Renault-kereskedés Francia márkák - háromszáz négyzetméteren Kívülről is elegáns lett az új makói Renault-szalon Aligha kell a megyé­ben élő, francia autó­márkát kedvelőknek bemutatni a makói Re­nault-kereskedést. Bu­gyi Pál az első között kezdett autókat értéke­síteni 1991 júniusában. Magyarország egyik legöregebb márkake­reskedése nemrégiben teljesen megfiatalodott. A több mint háromszáz négyzetméteres, galériás szalon igazi különlegessége, hogy a legújabb Renault-modellek mel­lett valóságos botanikus kertben is gyönyörködhetnek a vásár­lók. A rengeteg zöld növény és a csobogó szökőkút társaságá­ban a szokottnál is kellemesebb környezetben lehet gyönyör­ködni a legújabb modellekben. Akik az őszi hagymafeszti­vál idején elsétáltak az Aradi utca végére, már tapasztalhatták az alakuló félben lévő autósza­lon szépségeit. Az elmúlt hetek­ben azonban a rcnaultos-csapat teljesen belakta az új, korszerű épületet: a bemutatótermet és a hozzá tartozó tárgyaló részt is. - Öt, különféle kocsitípust tudunk egyszerre kulturált kö­rülmények között bemutatni ezentúl a szalonban - mondja Bugyi Pál, a márkakereskedés vezetője. - Természetesen a kí­nált választék ennél sokkal na­gyobb, hiszen a szabadterületen folyamatosan tíz-tizenöt jármő vár gazdára. A leendő autótulajdonosok­nak azonban nem kell sokat várniuk arra, hogy beleülhesse­nek megkedvelt négyke-" rekűjükbe. Ha valaki hétfőn ki­választ itt egy Renaultot, szer­dára már autós programot is ter­vezhet vele. Ha nem sikerül ne­ki a szalonban található kész­letből választani, a várakozási idő akkor sem több egy hétnél. Márpedig akad mi közül vá­lasztani. Természetesen a kö­zépkategóriás Megane-ok a leg­népszerűbbek, de az új Clióból és a Twingókból is sok gazdára talált az elmúlt hónapokban. Nemrégiben pedig megérkezett a Renault legújabb modellje, a Scénic is, amely már meg is te­kinthető a makói szalonban. A gyorsaság többek között annak is köszönhető, hogy a helyszínen hatósági műszaki vizsgaállomás is működik. így az új forgalomba helyezést is a helyben intézik. Akárcsak a megvásárolt és üzembe helyezett Rcnaultok későbbi szervizelését. Az Aradi utca 128. alatt ta­lálható Renault márkakereske­dést hétfőtől péntekig, reggel 8­tól 17 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig lehet felkeresni. Az ér­deklődő kérdésekre pedig szí­vesen adnak választ a (62) 211-43l-es telefonszámon is. (x) Virágok, autók, vásárlók az Aradi utcán Kis méret, nagy fűtőérték KONIX barnaszén kotoanyag mint szén KONIX BRIKETT PLUSZ beépített KONIX-szal igyenletes szemnagyságú, ' " • mint a szén tarthat minőségromlás nélkül • könnyen adagolható, fokozatos felmelegítést • a hazai tüzelőberendezésekhez kiválóan alkalmas az ágés sebessége beállítható • állandó • folyamatosan, hosszantartóan. Környezetkímélő tulajdonságai miatt alkalmazását a Környezetvédelmi Minisztérium is javasolja. a hammar • a beépített égésjavftó a kéményt tisztántartja, a fémszerkezetet védőréteggel látja el . formájának és méretének köszönhetően maradéktalanul, tökéletesen elég növeli a fűtőértéket, megakadályozza égés közben a brikett szétesését biztosítja az egyenletes égést ^^^^ • égésjavftó adalékanyag, • megakadályozzaa korom, kátrány, kén lerakódását • növeli a felújítási ciklusidőt • 5% fűtőanyag megtakarítás is elérhető jó brikettalapanyag, könnyen meggyújtható összetartja a szénszemc növeli a fűtőértéket biztosítja a vízátlóságot

Next

/
Thumbnails
Contents