Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-12 / 264. szám

PÉNTEK, 1999. NOV. 12. BELFÖLD 3 röviden Bővítik a hidat Szolnok (MTI) Négy jelentkező közül a Hídépítő Rt. és a Ganz kon­zorcium nyerte meg azt a pá­lyázatot, amelyet a tiszaugi Tisza-híd bővítésére írtak ki. A beruházás terv szerinti költ­sége eléri a 4,4 milliárd forin­tot. A bővítendő híd alapkö­vét december első hetében he­lyezik el. A 2001 végére elké­szülő új közúti Tisza-hidat a régi közúti-vasúti híd teher­mentesítésére építik. A régi, lényegesen kisebb forgalomra tervezett vasszerkezetű hídon naponta több ezer személy- és teheijármű halad át. Hörcsöginváziá Cegléd (MTI) Jelentősen elszaporodott a hörcsög és a pocok Pest me­gye alföldi részein, s a rág­csálók nagy károkat okoz­nak az őszi gabonavetések­ben. A rágcsálóinvázió rész­ből az elmúlt két év enyhe teleinek a rovására írható, de része van benne a privatizá­ciónak is: hiányzik az össze­hangolt védekező munka, a kártevőirtást elmulasztó gaz­dák földjeiről rövid időn be­lül újra beköltöznek a meg­tisztított területekre a rág­csálók. Korábban szakoso­dott brigádok járták a földe­ket hörcsögbundára vadász­va, ma már azonban - a prémre nincs kereslet - csak pénzért állnak munkába, s hektáranként tíz-tizenkétezer forintot is elkérnek. Pályaudvar­bezárási vita Záhony (MTI) A Vasutasok Szakszerve­zetének záhonyi területi kép­viselete továbbra is vitatja a Fényeslitkei Északi Ren­dezőpályaudvar bezárási ter­vét, ezért november 18-ára összehívta sztrájkbizottságát, hogy a testület határozzon az intézkedés elleni nyomásgya­korlás eszközeiről. Nem érte­nek egyet a pályaudvar 2000. január l-jén tervezett bezárá­sával, mert szerintük azt nem indokolja semmi. Vitatják azt a MÁV-álláspontot, hogy a záhonyi körzetben egy ren­dezőhely is el tudná látni a feladatokat. Községházái avattak Nyíracsád (MTI) Ha egy önkormányzat községházát épít, az az összefogást, a közösség ere­jét bizonyltja, ami a demok­rácia alapját jelentő önkor­mányzatiságnak is szimbólu­ma - mondta Pintér Sándor Nyíracsádon, felavatva a te­lepülésen az új községházát. A belügyminiszter elismerés­sel szólt arról, hogy a gazda­ságilag elmaradottabb keleti országrészben is szép példája van a polgárok erejének. Nyíracsádon például van csa­torna, telefon, folyóvíz, veze­tékes gáz, s most elkészült az új községháza is. A NATO-főtitkár Budapesten Nem jönnek atomfegyverek Budapest (MTI) A koszovói konfliktus is megmutatta, hogy az európai NATO-orszá­goknak nagyobb szere­pet kell vállalniuk a szö­vetségen belül. Magyar­ország jelentős mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy a NATO a kiszá­míthatóság és a stabili­tás szigetévé alakul ­mondta csütörtökön Bu­dapesten George Ro­bertson, a NATO főtitká­ra. Az észak-atlanti szövet­ség vezetője és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalásukat követően sajtóértekezletet tartott. - Még nem döntött a kor­mány a boszniai békefenn­tartó misszióban vállalt ma­gyar részvétel jövőjéről, de a külügyminiszter és a honvé­delmi miniszter szerint a műszaki alakulatoknak vál­tozatlan létszámmal és felté­telek mellett Boszniában kellene maradniuk - vála­szolta egy újságírói kérdésre Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte: a kormány által jóváhagyott, s a haderőreformot megfo­galmazó koncepció titkossá­gát a kabinet lényegében ­egy két passzus kivételével ­feloldotta. - A kormánynak részben NATO-tagságból fakadó kötelessége, részben elen­gedhetetlen szüksége a ha­derőreform végrehajtása, az irányítás és a belső szerke­zet átalakítása, valamint a pénzügyi háttér megterem­tése - fogalmazott Orbán Viktor. A biztonságra és véde­lemre az egypólusú világ­rendszerben is szükség van, ezért az azok megteremtésé­re fordított költségvetési ki­adásokat nem szabad feles­legesnek érezni - hangoz­tatta csütörtökön az Ország­házban Göncz Árpád köz­társasági elnök, amikor Ge­orge Robertson NATO­főtitkárral folytatott megbe­szélést. Az államfő összes­ségében kedvezőnek mi­nősítette a féléves magyar NATO-tagság tapasztalatait, s mint mondta, a történtek igazolták a választás helyes­ségét. Álláspontja szerint a Göncz Árpád köztársasági elnök az Országház Munkácsy-termében fogadta George Robertson NATO-fótitkárt. (MTI Telefotó: Soós Lajos) biztonságra és a védelemre azért is költeni kell, mert új kihívások, fenyegetések je­lennek meg. - A NATO-tagság növel­te biztonságunkat, valamint regionális szerepünket - fo­galmazott Göncz Árpád. Ki­tért arra is, hogy a tagság magyarországi támogatottsá­ga nem csökkent azt eltelt időszakban. Arra kérte a NATO főtit­kárát, hogy a szövetség ve­gye figyelembe a magyar társadalom teherbíró képes­ségét, nem könnyű ugyanis kialakítani a teendők fontos­sági sorrendjét. Göncz Árpád szerint a NATO-csatlakozás a Ma­gyarország és szomszédai közötti kapcsolatok erősödé­séhez is hozzájárult. Egyben reményét fejezte ki, hogy a NATO-integrációs tapaszta­latok jól használhatóak lesz­nek az EU-tagságra történő felkészülés során is. A köztársasági elnök ki­emelte: Magyarországnak érdeke, hogy szomszédai kö­zül minél többen és gyorsab­ban feleljenek meg a NA­TO-tagság követelményei­nek. - Ehhez minden tőlünk telhetőt megteszünk, tapasz­talatainkat átadjuk - hangsú­lyozta Göncz Árpád. A skót nemzetiségű Geor­ge Robertson a találkozón örömmel idézte fel, hogy az Egyesült Királyságban tett látogatása során Göncz Ár­pád Skóciában is járt. A NATO főtitkára közöl­te, hogy még egy ideig egyértelműen szükség van az SFOR boszniai szerep­vállalására, illetve az abban való magyar részvételre ­mondta újságíróknak Szent­Iványi István, a külügyi bi­zottság szabaddemokrata el­nöke, miután az Ország­gyűlés külügyi és a honvé­delmi bizottságának tagjai találkoztak George Robert­sonnal. Szent-Iványi István közölte: a megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a NATO nukleáris kapacitásá­ra szükség van, de Magyar­ország politikájában nincs változás ezzel és a szövetség nukleáris doktrínájával kap­csolatban. (Azaz Magyaror­szágon nem fognak nukleáris fegyvereket telepíteni. - A szerk.) - Oroszország vonatkozá­sában Magyarország egyet­ért azokkal a dokumentu­mokkal, amelyeket a NATO elfogadott, különös tekintet­tel a szövetség új stratégiai koncepciójára - mondta az elnök. Hozzátette: Magyarország azzal is egyetért, hogy Euró­pának nagyobb szerepet kell vállalnia az európai válság­menedzselésben, és fontos­nak tartja, hogy a kollektív védelem feladatkörét a NA­TO lássa el. Budapest (MTI) Az idén februárban lét­rehozott Magyar Állandó Értekezlet csütörtök dél­után Budapesten, a Béla király úti kormányven­dégházban megkezdte kétnapos ülését. A nemzeti érdek és a hatá­ron túli magyarok nemzeti ér­dekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzé­se - jelentette ki köszöntőjé­ben Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, a csütör­töki konferencia egyik leve­zető elnöke. Tőkés László ki­jelentette: politikai és nemzeti Magyar Állandó Értekezlet Kettős kötödás ökumenében kell gondolkod­niuk a résztvevőknek, ebben a szellemben érhetőek el a nem­zetpolitikai célkitűzések. A határon túli magyarokra utalva hangsúlyozta: a kettős kötődés kettős erőforrás is kell hogy legyen. A Magyar Állandó Érte­kezlet résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök. Az üd­vözlő sorokat Szent-Iványi István, az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának elnöke ol­vasta fel. A levélben Göncz Árpád leszögezi, hogy „min­den határainkon kívül élő ma­gyar kisebbség természetes érdeke a többségi nép demok­ráciájának fejlődése és termé­szetes szövetségese minden demokratikus erő, amely ezt elősegíti." A legmagasabb szintű ma­gyar-magyar munkatanácsko­záson megtartott vitaindító előadásában Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: a Magyar Állandó Értekezlet megalakulását pozitívan fo­gadta a nemzetközi közvéle­mény. Kedvező visszajelzése­ket kapott erről a magyar kor­mány mind a nyugati partne­rek, mind pedig a szomszéda­ink részéről. - Mára helyreállt a Ma­gyarország három fő külpoli­tikai célkitűzései közötti egyensúly és váratlanul ked­vező külpolitikai konstelláció alakult ki. Magyarország a NATO teljes jogú tagja lett, zajlanak az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások és új minőségű szomszédkap­csolatok alakultak ki - közöl­te az államtitkár. A stabilitás bére jrx iszámíthatóság és stabilitás - tegnap e két kulcs­_f\ szó szerepelt a legnagyobb hangsúllyal az új NA­TO-főtitkár első magyarországi látogatásán. Hogy ez mennyit jelent az észak-atlanti szervezetnek, a magyar politika irányítóinak mára a zsigereiben kell legyen: a balkáni válságok sorozatát ugyanis nemcsak Magyar­ország, hanem a NATO költségvetése is megszenvedte. A skót főtitkár tehát úgy jött Budapestre, hogy a ma­gyar stabilitást fel is használja, egyrészt a hazai ha­derőreform felgyorsítására, másrészt példaként a kör­nyező (balkáni) országok számára. Ebben pedig Ro­bertson főtitkári ars poeticája találkozott a magyar po­litikai legalapvetőbb érdekével, talán az egyetlennel, amelyben a rendszerváltozás óta mindig konszenzus volt a Parlamentben. A stabil és kiszámítható közélet a legfőbb, politikai előnyre váltható érve Magyarországnak. Ebben a kér­désben nem lehet pártpolitizálást folytatni, legalábbis a kirakatban nem, hiszen a jelenlegi integrálódási időszakban a stabilitást el nem érő szomszédok érdeke, hogy saját ingatagságukat a magyar stabilitás esetle­ges gyengülésével gyógyítsák. A kötelező házi feladatnak megfelelően a magyar politikai élet mindegyik illusztris személyisége az össz­nemzeti érdeknek megfelelően nyilatkozott. A honvé­delmi költségvetési arány, a haderőreform gyorsasá­ga, vagy a magyar törvények jogharmonizációjának üteme ehhez képest csak munkafeladatok, melyek egy­egy döccenése nem éri el a NATO legfelsőbb vezetésé­nek ingerküszöbét. A magyar tagság egyelőre csak jelképes mértékben tud szerepet vállalni a szövetség tényleges tevé­kenységéből. Ami fontos, a honi egyetértés a biztonsá­gi politikánk módjáról, hiszen ez adja a stabilitás érze­tét. Ebből a szempontból Magyarország fél év alatt nem változott: a NATO-tagság támogatottsága alig csökkent, a tagság bizonyos fejlesztési fölényt adott a régióban, és végül is azt sikerült elérni és egyenesben tartani, aminek elérése végett Európa több mint har­madában a legkülönbözőbb politikai taktikákat vetik be hiába. Martonyi elnökjelölt? Hipotézisek és képességek Budapest (MTI) Nem kaptam semmilyen jelzést arra vonatkozóan, hogy a Független Kisgazda­párt esetleg engem jelölne köztársasági elnöknek ­mondta Martonyi János kül­ügyminiszter csütörtökön. Az egyik budapesti napi­lap csütörtöki számában megjelent információ szerint a Fidesz két vezető szemé­lyisége a lapnak kijelentette: ha az FKGP Martonyi Jánost jelölné köztársasági elnök­nek. akkor a Fidesz támogat­ná megválasztását. - Semmit nem tudok mondani a kérdésről, hipoté­zisekre sohasem szoktam vá­laszolni - fogalmazott a kül­ügyminiszter. Hozzátette: legjobb képességei szerint végzi miniszteri munkáját, s ezt folytatni szeretné a jövőben is. „A Kisgazdapárt tervei között ez a variáció nem sze­repel" - jelentette ki Tor­gyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke azokról a budapesti lapértesülé­sekről, hogy a Fidesz támo­gatná Martonyi János meg­választását, amennyiben az FKGP őt jelölné államfőnek. A brazíliai látogatásáról hazautazó Torgyán József ezt az MTI berlini tudósító­jának mondta, akinek sike­rült őt telefonon elérnie Frankfurtban. Ruhacsere Budapest (MTI) A BM rendvédelmi szer­vezetei egységesen fekete­kék alapszínű egyenruhát kapnak a jövő évtől. A rendőrök, a határőrök, a tűzoltók és a polgári védel­misek eltérő tevékenységére a megkülönböztető jelzések, a különböző színű parolik utalnak majd. A teljes ruha­csere az elgondolás szerint hat-hét év alatt valósul meg. Ennek során először a szol­gálati ruhákat váltják fel újakkal, az úgynevezett ün­neplő ruhák továbbra is megmaradnának. Nem tudja még, hogy hogyan, de szeretne kedvező kamatot elérni lekötés nélkül ? ING M) BANK wM

Next

/
Thumbnails
Contents