Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 6. • Horn Gyula tájékoztatója Találkozó Orbánnal • Budapest (OS) Szeptember 5-én, va­sárnap délelőtt találkoz­tam Orbán Viktor minisz­terelnökkel. Tájékoztat­tam az Európai Unió több tagállamának vezető kép­viselőivel folytatott meg­beszélésemről és most vé­get ért németországi láto­gatásom tapasztalatairól. Elmondtam: a megbeszélé­seken és előadásaimban is ki­emeltem, hogy Magyarország változatlanul elöl jár az uniós normák és követelmények tel­jesítésében. Különösen fontos­nak tartom, hogy a német po­litikusok, gazdasági és pénz­ügyi vezetők - tartozzanak bármely politikai erőhöz ­egyetértettek Magyarország 2002-es csatlakozását alátá­masztó érveimmel. Megbeszélésünkön kifejtet­tem Orbán Viktornak, hogy megítélésem szerint szaporod­nak azok az itthoni jelenségek, amelyek veszélyeztethetik eu­rópai uniós csatlakozásunkat. Működési zavarok jellemzik és folyamatosan gyengül a de­mokratikus jogállam intéz­ményrendszere. Eldurvult a közélet hangneme, rosszabbo­dik az ország gazdasági és pénzügyi helyzete. Különösen aggasztó az infrastruktúrát érintő beruházások és más nagy súlyú fejlesztések meg­torpanása. Rámutattam: eze­ket a negatív folyamatokat nem indokolják a természeti csapások okozta károk, ame­lyek - súlyukból eredően ­semmiképpen sem hátráltat­hatják a fejlesztési programok megvalósítását. A találkozón hangsúlyoz­tam, hogy véleményem szerint szükség van a politika fősze­replőinek folyamatos párbe­szédére a nemzeti egyetértés alapjainak megteremtésére az Európai Unióhoz való csatla­kozás érdekében. Magyaror­szág 2002-es felvétele ugyanis visszafordíthatatlanná teszi felzárkózásunkat a fejlett álla­mokhoz, felgyorsítja az új életminőség feltételeinek megteremtését és védelmet biztosít a külső gazdasági vál­ságokkal szemben. Orbán Viktor nem értett egyet helyzetértékelésemmel, kifejezetten jónak minősítette kormánya teljesítményét, va­lamint a parlamentben zajló egyeztetéseket. A miniszterelnökkel meg­állapodtunk abban, hogy fenn­tartjuk kettőnk párbeszédének gyakorlatát. Halálos éjszakai vágta • Fülöpháza (MTI) Egy csikós halálával vég­ződött szombaton éjszaka Fü­löpházán az a lovasvágtázás, amely felelőtlen szórakozás­ként indult. A szerencsétlen­ség idején szüreti bált tartottak Fülöpházán egy csárdában. A mulatságon jelen voltak a kö­zeli fogadó csikósai is, akik egy idő után nekiindultak ló­háton a pusztának. Egyikőjük lova a sötétben valószínűleg nem vette észre az előtte lévő akadályt, egy trágyadombot, így a csikós leeshetett. A többi ittas fiatalember pedig haza­ment, és hazament a gazda nélkül maradt ló is. Azt, hogy társuk nem tért vissza a fogadóba, csak.ké­sőbb vették észre a csikósok. A 26 éves fiatalember holttes­tére vasárnap délben találtak rá az említett helyen. • OTP-parti: 50 évesen, fiatalosan Bankzsúr a fösétányon Gazdálkodni szerencse nélkül nem lehet (Fotó: Shmidt Andrea) • Munkatársunktól Nem unatkoztak azok a szegediek, akik vasár­nap a Széchenyi térre lá­togattak: ott tartotta ugyanis - öregesnek legkevésbé sem mond­ható - születésnapi par­tiját az ötven esztendős OTP Bank. A hétvégén több prog­ramszervező kíváncsian kémlelte Szeged fölött az eget, arra keresve a választ, munkájukat elmossa-e az eső, vagy sem. Az OTP Bank által szervezett szüle­tésnapi parti rendezőinek és résztvevőinek szerencséje volt, vasárnap délután már kisütött a Nap Széchenyi tér fölött, az alkalomhoz illően világítva meg az ünnepelt bank portáját. A tegnapi ese­mény apropóját az adta, hogy ötven esztendővel ez­előtt a Magyar Nemzeti Bank takarékosztályából a Gazdasági Főtanács határo­zata alapján megalakult az OTP Bank jogelődje, az Or­szágos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. Az akkori gazdasági viszonyok köz­epette mindenképpen nagy jövőt jósoltak az új takarék­cégnek, hiszen az része volt a „nemzetgazdaság kötelező fejlődésének". Hogy nem­csak a kincstári optimizmus vezérelte az alapítókat, azt ma már tudjuk. A félévszázados bankév­forduló ünnepe az ország minden nagyvárosában a szegedihez hasonló módon zajlott. Március elsején kez­dődött és szeptember végéig tart a „parti éve", a program­ban tíz nagyváros vesz részt. Szeged a nyolcadik helyszín­ként szerepelt, két hét múlva Székesfehérvár, majd Pécs lesz a bankzsúr házigazdája. A szegedi OTP-parti prog­ramjai közül a legsikeresebb a Gazdálkodj okosan című vetélkedő volt, melynek so­rán hat csapat mérte össze fi­nanciális tudását és tette pró­bára szerencséjét. A nyertes csapatok tagjai nem távoztak üres kézzel: az első helyezet­tet 20, a másodikat 10, a har­madik helyezett csapat tagja­it pedig ötezer forintos nye­remény-betétkönnyvvel ju­talmazták. A színes, koncer­tekkel dúsított partit késő es­te az alkalomhoz illően tűzi­játék és pénzeső zárta. • Budapest (MTI) A magánnyugdíjpénztá­rak terveikben jóval alábe­csülték a belépők számát, a tb-törvény megalkotói vi­szont az előzetes adatok sze­rinti 1,7-1,8 milliónál több pénztártagra számítottak és 70 milliárd forint járulékkie­séssel kalkuláltak a belépési határidő után becsülhető 55 milliárddal szemben. Kelendő a magánnyugdíj A szakértők úgy tapasz­talták, hogy a magánnyug­díjpénztár- választás során a belépők többsége hű maradt azokhoz a pénzintézetekhez és biztosítótársaságokhoz, amelyeket régóta ügyfélként ismert. Erdős Mihály, az Ál­lami Pénztárfelügyelet fő­osztályvezetője az MTI-nek korábban úgy nyilatkozott: a pénztárfelügyelet kalkuláci­ója alapján a tb-törvényben előirányzott 70 milliárd fo­rintos járulék-kieséssel szemben az év végéig meg­közelítőleg csupán 55 milli­árd forinttal kell számolni, vagyis a központi költségvé­tésbőTa becsült összegnél 15 milliárddal kévesebbet kell a tb-kasszába fizetni a magán­nyugdíjpénztárakba átlépők után. A „villamosos" befeg Közhelynek számít az állítás; az egészségügy gondokkal küzd. Az évek múlásával egyre keve­sebb orvos, ápoló és mentős jut egy-egy beteg­re. A beteggondozók túl­terheltek, fáradtak, elfo­gyott a türelmük, képtele­nek már igazán odafi­gyelni a rengeteg ápolás­ra szorulóra; a beteg test mellett a lélekre már alig­alig jut idö. Az ambuláns beteggondozás munka­menete véleményem sze­rint egyre inkább hasonlít egy bürokratikus elven müködö munkahelyhez. Valószínűleg emiatt for­dulhat elö olyan eset, mint amelyről most be­számolunk. Imre Sándorné egy augusz­tusi délelőttön fulladásérzéssel járó, súlyos allergiás rohamot kapott otthonában. Az Orszá­gos Mentőszolgálat orvosa tíz nyugtató hatású, légzés­könnyítő injekciót adott be ne­ki, és megfigyelésre a szegedi kettes kórházba szállította. A mentőbe a beteg egy otthon­kában, papucsban, a pénztár­cáját szorongatva - ki érti, hogy minek az? - szállt be. A kórházban vérvétel és tüdő­röntgen után az ügyeletes or­vos közölte vele, hogy mivel egyéb allergiái miatt már ke­zelték a szegedi bőrklinikán, ezért a kórházi megfigyelését is ott kell folytatni. Imréné fel­hívta férjét, hogy vigyen be a klinikára néhány holmit, majd leült a kórház folyosóján, és türelmesen várta, hogy átszál­lítsák. Elmondása szerint még ekkor is elég rosszul érezte magát, és a nyugtató miatt el is álmosodott. Egy kis idő után az arra járó orvos meg­kérte a folyosón üldögélő be­teget, hogy fáradjon át a klini­kára. Még azt is hozzátette igen előzékenyen, hogy a kór­ház, büféjében menetjegy-vá­sárlási lehetőség van. Minden­ki tudja, hogy az orvos szava szentírás, annak azonnal enge­delmeskedni kell; tehát Imre Sándorné is, ahogy volt, lenge otthonkában és papucsban vil­lamosra szállt, és öltözékével kisebb feltűnést keltve átko­csikázott a városon. A bőrkli­nikán nagyon csodálkoztak, amikor megjelent az osztá­lyon. A nővérek és az orvosok ezután csak „villamosos" be­tegnek hívták a néhány napot még az intézményben töltő Imrénét. Ehhez a történethez nem kívánt semmit hozzáfűz­ni a beteget a bőrklinikán ke­zelő orvos, dr. Bata Zsuzsan­na. ők felvették a jó állapot­ban érkező Imrénét, mert nem haldoklott, nem vérzett, majd szakszerűen ellátták, a többi nem tartozik a klinikára. A kórház belgyógyászati ambulanciájának illetékese, dr. Regényi Jakab lapunknak elmondta, hogy nem rendsze­res dolog a beteg emberek vil­lamoson történő szállítása. Mivel az Országos Mentő­szolgálat betegszállító autójá­ra órákig kell várni, és a kór­ház ilyen célokra fenntartott járműve is igencsak elfoglalt, ezért a járóképes betegeknek azt szokták javasolni, hogy ha tehetik, utazzanak taxival vagy villamossal haza. Ha Im­réné türelmesebb lett volna, néhány óra múlva megérke­zett volna a mentő. Az ügyele­tes orvos valószínűleg csak megkérdezte a beteget, hogy nem tudna-e, esetleg, villa­mossal átutazni a klinikára. Regényi úr szerint kizárt, hogy valakit menetjegy-vásár­lásra szólítsanak fel. Imréné­nek egyszerűen szólnia kellett volna, hogy rosszul érzi ma­gát, ez esetben biztosan nem engedik villamosra szállni. Imréné azóta meggyógyult, de a villamos-túrára még em­lékezni fog egy darabig. Min­dez azért történt Vele, mert ember helyett csak egy beteg­nek nézték a kórházban, ő pe­dig nem mert panaszkodni. Talán ha egy kicsit jobban odafigyelnénk egymásra, ha meglátnák a rossz otthonkát és a papucsot, illetve ha mernénk valóban őszinték lenni az or­vosok előtt, akkor az ehhez hasonló írásoknak nem kelle­ne megszületniük, Sornyai Tibar Identitáskeresö - a zsinagógában a budapesti ii. Zsidó § A jeruzsálemi Kombina Dance Company Szegeden Nyári Fesztiválra érke- * zett Magyarországra a jeruzsálemi Kombina Dance Company, amely a MASZK szervezésében Szegedre is eljutott: pén­teken este a Régi Zsina­gógában mutatta be Amir Kőiben Kri'at Shma című három darabból ál­ló produkcióját. A Kombina Dance Com­pany-t a magyar származású izraeli koreográfus, Amir Kőiben alapította 1995-ben Jeruzsálemben. A táncosként is fellépő művésszel már a szegedi közönség is talál­kozhatott, 1996-ban az „An­na Frank világa" Tolerancia­fesztivál nyitóelőadásaként a Régi Zsinagógában az ő ko­reográfiáját mutatta be a Szegedi Kortárs Balett. A Kombina Dance Company most egy három részből álló produkciót hozott Szegedre. Leonard Bernstein zsoltárja­ira készült Amir Kőiben tri­lógiájának első darabja, a Tehilim. Hét leány angyali csipkefehérben égi tünemé­nyekként lebegve építette fel a csodaszép zenére a plaszti­kus kompozíciót. Profi tán­cosnők valamennyien, moz­dulataik pontosak és beszé­desek, nem összefüggő tör­ténetet, hanem viharos érzel­Pillanatkép a Tehilim című darabból - a Kombina Dance Company tagjainak előadásában (Fotó: Gyenes Kálmán) meket, vágyakozást, örömet, reményt és fájdalmat akartak megmutatni. Az est címadó darabja, a Kri'at Shma a kortárs izraeli komponista Erik Rudich Sma Israel című művére ké­szült, Kőiben szavaival: „egy ateista művész vallásos alko­tása". A cím szójátékot rejt, az egyik héber ima egyetlen betű felcserélésével már úgy fordítható: az ima eltépése. Csuklójukon egy rövid gu­miszalaggal egymáshoz fűz­ve ketten táncolják: Amir Kőiben és Uzi. Miközben önálló létre törekedve sajátos „szabadságuk" határait tágít­ják, a kántor, Ofer Callaf hé­ber imát énekel. A harmadik rész, a Sfadin a)dom - A vö­rös szőnyeg - Amir Or ver­seit, Erik Rudich és Luciano Berio zenéjét ötvözi a tánc és a mozgókép jelrendszerével. A háttérben feltűnő filmen jellegzetes amszterdami csa­tornák és utcaképek jelennek meg, majd - mint egy koz­mopolita város divatbemuta­tójának manökenjei - a fo­gyasztói társadalom jellegze­tes karaktereinek karikatúráit rajzolják meg a táncosok af­fektálva, vonagló magakelle­téssel; ellenpontként a kántor zengő vallásos éneke szólal meg. Á vörös szőnyeg tulaj­donképp az a határ, ami a kétféle erkölcsöt, világnéze­tet és"kuttúrát elválasztja. Mint Kelben a táttctrilógiá­járt^ inje^fofgalim2ta: zsidó­nak és izraelinek lenni nem ugyanaz, mert a kettő között komoly világnézeti különb­ség van. Míg a zsidó identi­tás minden izraelit a rpi|lt vallásos közösségéhez kot, addig az elmúlt fél évszázad izraelisége már egy újabb fajta kötődést alakított ki. A fiatalabb generáció már ezt érzi magáénak - emiatt vi­szont megszakadhat a vallá­sos-érzelmi kapcsolat az iz­raeli és a diaszpórában élő zsidóság között. H. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents