Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-06 / 207. szám

6 HAZAI TÜKÖR HÉTFŐ, 1999. SZEPT. 6. • Horn Gyula tájékoztatója Találkozó Orbánnal • Budapest (OS) Szeptember 5-én, vasárnap délelőtt találkoztam Orbán Viktor miniszterelnökkel. Tájékoztattam az Európai Unió több tagállamának vezető képviselőivel folytatott megbeszélésemről és most véget ért németországi látogatásom tapasztalatairól. Elmondtam: a megbeszéléseken és előadásaimban is kiemeltem, hogy Magyarország változatlanul elöl jár az uniós normák és követelmények teljesítésében. Különösen fontosnak tartom, hogy a német politikusok, gazdasági és pénzügyi vezetők - tartozzanak bármely politikai erőhöz egyetértettek Magyarország 2002-es csatlakozását alátámasztó érveimmel. Megbeszélésünkön kifejtettem Orbán Viktornak, hogy megítélésem szerint szaporodnak azok az itthoni jelenségek, amelyek veszélyeztethetik európai uniós csatlakozásunkat. Működési zavarok jellemzik és folyamatosan gyengül a demokratikus jogállam intézményrendszere. Eldurvult a közélet hangneme, rosszabbodik az ország gazdasági és pénzügyi helyzete. Különösen aggasztó az infrastruktúrát érintő beruházások és más nagy súlyú fejlesztések megtorpanása. Rámutattam: ezeket a negatív folyamatokat nem indokolják a természeti csapások okozta károk, amelyek - súlyukból eredően semmiképpen sem hátráltathatják a fejlesztési programok megvalósítását. A találkozón hangsúlyoztam, hogy véleményem szerint szükség van a politika főszereplőinek folyamatos párbeszédére a nemzeti egyetértés alapjainak megteremtésére az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. Magyarország 2002-es felvétele ugyanis visszafordíthatatlanná teszi felzárkózásunkat a fejlett államokhoz, felgyorsítja az új életminőség feltételeinek megteremtését és védelmet biztosít a külső gazdasági válságokkal szemben. Orbán Viktor nem értett egyet helyzetértékelésemmel, kifejezetten jónak minősítette kormánya teljesítményét, valamint a parlamentben zajló egyeztetéseket. A miniszterelnökkel megállapodtunk abban, hogy fenntartjuk kettőnk párbeszédének gyakorlatát. Halálos éjszakai vágta • Fülöpháza (MTI) Egy csikós halálával végződött szombaton éjszaka Fülöpházán az a lovasvágtázás, amely felelőtlen szórakozásként indult. A szerencsétlenség idején szüreti bált tartottak Fülöpházán egy csárdában. A mulatságon jelen voltak a közeli fogadó csikósai is, akik egy idő után nekiindultak lóháton a pusztának. Egyikőjük lova a sötétben valószínűleg nem vette észre az előtte lévő akadályt, egy trágyadombot, így a csikós leeshetett. A többi ittas fiatalember pedig hazament, és hazament a gazda nélkül maradt ló is. Azt, hogy társuk nem tért vissza a fogadóba, csak.később vették észre a csikósok. A 26 éves fiatalember holttestére vasárnap délben találtak rá az említett helyen. • OTP-parti: 50 évesen, fiatalosan Bankzsúr a fösétányon Gazdálkodni szerencse nélkül nem lehet (Fotó: Shmidt Andrea) • Munkatársunktól Nem unatkoztak azok a szegediek, akik vasárnap a Széchenyi térre látogattak: ott tartotta ugyanis - öregesnek legkevésbé sem mondható - születésnapi partiját az ötven esztendős OTP Bank. A hétvégén több programszervező kíváncsian kémlelte Szeged fölött az eget, arra keresve a választ, munkájukat elmossa-e az eső, vagy sem. Az OTP Bank által szervezett születésnapi parti rendezőinek és résztvevőinek szerencséje volt, vasárnap délután már kisütött a Nap Széchenyi tér fölött, az alkalomhoz illően világítva meg az ünnepelt bank portáját. A tegnapi esemény apropóját az adta, hogy ötven esztendővel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank takarékosztályából a Gazdasági Főtanács határozata alapján megalakult az OTP Bank jogelődje, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. Az akkori gazdasági viszonyok közepette mindenképpen nagy jövőt jósoltak az új takarékcégnek, hiszen az része volt a „nemzetgazdaság kötelező fejlődésének". Hogy nemcsak a kincstári optimizmus vezérelte az alapítókat, azt ma már tudjuk. A félévszázados bankévforduló ünnepe az ország minden nagyvárosában a szegedihez hasonló módon zajlott. Március elsején kezdődött és szeptember végéig tart a „parti éve", a programban tíz nagyváros vesz részt. Szeged a nyolcadik helyszínként szerepelt, két hét múlva Székesfehérvár, majd Pécs lesz a bankzsúr házigazdája. A szegedi OTP-parti programjai közül a legsikeresebb a Gazdálkodj okosan című vetélkedő volt, melynek során hat csapat mérte össze financiális tudását és tette próbára szerencséjét. A nyertes csapatok tagjai nem távoztak üres kézzel: az első helyezettet 20, a másodikat 10, a harmadik helyezett csapat tagjait pedig ötezer forintos nyeremény-betétkönnyvvel jutalmazták. A színes, koncertekkel dúsított partit késő este az alkalomhoz illően tűzijáték és pénzeső zárta. • Budapest (MTI) A magánnyugdíjpénztárak terveikben jóval alábecsülték a belépők számát, a tb-törvény megalkotói viszont az előzetes adatok szerinti 1,7-1,8 milliónál több pénztártagra számítottak és 70 milliárd forint járulékkieséssel kalkuláltak a belépési határidő után becsülhető 55 milliárddal szemben. Kelendő a magánnyugdíj A szakértők úgy tapasztalták, hogy a magánnyugdíjpénztár- választás során a belépők többsége hű maradt azokhoz a pénzintézetekhez és biztosítótársaságokhoz, amelyeket régóta ügyfélként ismert. Erdős Mihály, az Állami Pénztárfelügyelet főosztályvezetője az MTI-nek korábban úgy nyilatkozott: a pénztárfelügyelet kalkulációja alapján a tb-törvényben előirányzott 70 milliárd forintos járulék-kieséssel szemben az év végéig megközelítőleg csupán 55 milliárd forinttal kell számolni, vagyis a központi költségvétésbőTa becsült összegnél 15 milliárddal kévesebbet kell a tb-kasszába fizetni a magánnyugdíjpénztárakba átlépők után. A „villamosos" befeg Közhelynek számít az állítás; az egészségügy gondokkal küzd. Az évek múlásával egyre kevesebb orvos, ápoló és mentős jut egy-egy betegre. A beteggondozók túlterheltek, fáradtak, elfogyott a türelmük, képtelenek már igazán odafigyelni a rengeteg ápolásra szorulóra; a beteg test mellett a lélekre már aligalig jut idö. Az ambuláns beteggondozás munkamenete véleményem szerint egyre inkább hasonlít egy bürokratikus elven müködö munkahelyhez. Valószínűleg emiatt fordulhat elö olyan eset, mint amelyről most beszámolunk. Imre Sándorné egy augusztusi délelőttön fulladásérzéssel járó, súlyos allergiás rohamot kapott otthonában. Az Országos Mentőszolgálat orvosa tíz nyugtató hatású, légzéskönnyítő injekciót adott be neki, és megfigyelésre a szegedi kettes kórházba szállította. A mentőbe a beteg egy otthonkában, papucsban, a pénztárcáját szorongatva - ki érti, hogy minek az? - szállt be. A kórházban vérvétel és tüdőröntgen után az ügyeletes orvos közölte vele, hogy mivel egyéb allergiái miatt már kezelték a szegedi bőrklinikán, ezért a kórházi megfigyelését is ott kell folytatni. Imréné felhívta férjét, hogy vigyen be a klinikára néhány holmit, majd leült a kórház folyosóján, és türelmesen várta, hogy átszállítsák. Elmondása szerint még ekkor is elég rosszul érezte magát, és a nyugtató miatt el is álmosodott. Egy kis idő után az arra járó orvos megkérte a folyosón üldögélő beteget, hogy fáradjon át a klinikára. Még azt is hozzátette igen előzékenyen, hogy a kórház, büféjében menetjegy-vásárlási lehetőség van. Mindenki tudja, hogy az orvos szava szentírás, annak azonnal engedelmeskedni kell; tehát Imre Sándorné is, ahogy volt, lenge otthonkában és papucsban villamosra szállt, és öltözékével kisebb feltűnést keltve átkocsikázott a városon. A bőrklinikán nagyon csodálkoztak, amikor megjelent az osztályon. A nővérek és az orvosok ezután csak „villamosos" betegnek hívták a néhány napot még az intézményben töltő Imrénét. Ehhez a történethez nem kívánt semmit hozzáfűzni a beteget a bőrklinikán kezelő orvos, dr. Bata Zsuzsanna. ők felvették a jó állapotban érkező Imrénét, mert nem haldoklott, nem vérzett, majd szakszerűen ellátták, a többi nem tartozik a klinikára. A kórház belgyógyászati ambulanciájának illetékese, dr. Regényi Jakab lapunknak elmondta, hogy nem rendszeres dolog a beteg emberek villamoson történő szállítása. Mivel az Országos Mentőszolgálat betegszállító autójára órákig kell várni, és a kórház ilyen célokra fenntartott járműve is igencsak elfoglalt, ezért a járóképes betegeknek azt szokták javasolni, hogy ha tehetik, utazzanak taxival vagy villamossal haza. Ha Imréné türelmesebb lett volna, néhány óra múlva megérkezett volna a mentő. Az ügyeletes orvos valószínűleg csak megkérdezte a beteget, hogy nem tudna-e, esetleg, villamossal átutazni a klinikára. Regényi úr szerint kizárt, hogy valakit menetjegy-vásárlásra szólítsanak fel. Imrénének egyszerűen szólnia kellett volna, hogy rosszul érzi magát, ez esetben biztosan nem engedik villamosra szállni. Imréné azóta meggyógyult, de a villamos-túrára még emlékezni fog egy darabig. Mindez azért történt Vele, mert ember helyett csak egy betegnek nézték a kórházban, ő pedig nem mert panaszkodni. Talán ha egy kicsit jobban odafigyelnénk egymásra, ha meglátnák a rossz otthonkát és a papucsot, illetve ha mernénk valóban őszinték lenni az orvosok előtt, akkor az ehhez hasonló írásoknak nem kellene megszületniük, Sornyai Tibar Identitáskeresö - a zsinagógában a budapesti ii. Zsidó § A jeruzsálemi Kombina Dance Company Szegeden Nyári Fesztiválra érke- * zett Magyarországra a jeruzsálemi Kombina Dance Company, amely a MASZK szervezésében Szegedre is eljutott: pénteken este a Régi Zsinagógában mutatta be Amir Kőiben Kri'at Shma című három darabból álló produkcióját. A Kombina Dance Company-t a magyar származású izraeli koreográfus, Amir Kőiben alapította 1995-ben Jeruzsálemben. A táncosként is fellépő művésszel már a szegedi közönség is találkozhatott, 1996-ban az „Anna Frank világa" Toleranciafesztivál nyitóelőadásaként a Régi Zsinagógában az ő koreográfiáját mutatta be a Szegedi Kortárs Balett. A Kombina Dance Company most egy három részből álló produkciót hozott Szegedre. Leonard Bernstein zsoltárjaira készült Amir Kőiben trilógiájának első darabja, a Tehilim. Hét leány angyali csipkefehérben égi tüneményekként lebegve építette fel a csodaszép zenére a plasztikus kompozíciót. Profi táncosnők valamennyien, mozdulataik pontosak és beszédesek, nem összefüggő történetet, hanem viharos érzelPillanatkép a Tehilim című darabból - a Kombina Dance Company tagjainak előadásában (Fotó: Gyenes Kálmán) meket, vágyakozást, örömet, reményt és fájdalmat akartak megmutatni. Az est címadó darabja, a Kri'at Shma a kortárs izraeli komponista Erik Rudich Sma Israel című művére készült, Kőiben szavaival: „egy ateista művész vallásos alkotása". A cím szójátékot rejt, az egyik héber ima egyetlen betű felcserélésével már úgy fordítható: az ima eltépése. Csuklójukon egy rövid gumiszalaggal egymáshoz fűzve ketten táncolják: Amir Kőiben és Uzi. Miközben önálló létre törekedve sajátos „szabadságuk" határait tágítják, a kántor, Ofer Callaf héber imát énekel. A harmadik rész, a Sfadin a)dom - A vörös szőnyeg - Amir Or verseit, Erik Rudich és Luciano Berio zenéjét ötvözi a tánc és a mozgókép jelrendszerével. A háttérben feltűnő filmen jellegzetes amszterdami csatornák és utcaképek jelennek meg, majd - mint egy kozmopolita város divatbemutatójának manökenjei - a fogyasztói társadalom jellegzetes karaktereinek karikatúráit rajzolják meg a táncosok affektálva, vonagló magakelletéssel; ellenpontként a kántor zengő vallásos éneke szólal meg. Á vörös szőnyeg tulajdonképp az a határ, ami a kétféle erkölcsöt, világnézetet és"kuttúrát elválasztja. Mint Kelben a táttctrilógiájárt^ inje^fofgalim2ta: zsidónak és izraelinek lenni nem ugyanaz, mert a kettő között komoly világnézeti különbség van. Míg a zsidó identitás minden izraelit a rpi|lt vallásos közösségéhez kot, addig az elmúlt fél évszázad izraelisége már egy újabb fajta kötődést alakított ki. A fiatalabb generáció már ezt érzi magáénak - emiatt viszont megszakadhat a vallásos-érzelmi kapcsolat az izraeli és a diaszpórában élő zsidóság között. H. Zs.