Délmagyarország, 1999. szeptember (89. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-15 / 215. szám

SZERDA, 1999. SZEPT. 15. EGY SZÁZALÉK 15 Hinta és szabadság £ ' ppen szabadságon vagyok, álmatagon sétálok a város­ban, nálam csak az a repülőgép álmatagabb - lassú, kicsiny sportrepülő -, mely odafönn zúg elgondolkozva, lassú. Őszi módon, fáradí-vidáman süt a nap. Idelenn, a parkban: hintaszó. Kéthangú zene, pííí-pi, plíi-pi, löki az anyuka a hintát, amelyben ül a gyermek. Csupán ül, és nem lökődzik, még nem sajátította el az ezzel járó, összetett mozgássorozatot. Egykedvű az anyuka, fél keze gépiesen löki a hintát, másik fél keze a vállán lógó, apró retikült tartja. Nem is a gyereket nézi, valahova a hinta fölé tekint, ahonnét a repülő hangja szól. Megyek tovább a parkban; fónn, az égen ballag, s zúg a gép. Délután van, már negyed hét. A gondolkodást beszün­tettem - elvégre szabadságon vagyok -, nyilván ezért jut eszembe: még két évtized, és a negyed hetet senki nem fog­ja negyed hétnek szólítani, hanem így hívja: hat-tizenöt. A „negyed hét" kifejezés éppoly megfoghatatlanul absztrakt lesz a következő nemzedék számára, mint nekünk - teszem - az egykor közhasználatú „ötödfél év". A dolgok neve eltűnik, elsorvad, s valamiféle analitikus kifejezésmód lép helyükbe. Az „unokaöcs" kifejezést még értjük, de fiata­labb ismerősöm már így mondja: „a faterom kisebbik test­vére". Pár év múltán az unokaöcs az ipam s a napam sor­sára jut. „A bevásárlóközpontot igénybe vevő közönség", olvasom, s fölrémlik helyette a mellőzött, egyszerű szó: „vevők". Szinte udvariatlanul célratörő, kurta ez a kifejezés, és ráadásul idejétmúlt. Régen az üzlet csak kis rész volt az emberek életében, megvették az árut, kifizették az érte já­rót, szevasz-tavasz- Ma a bevásárlóközpontok a következőt szeretnék: töltse náluk idejét az egyén, éljen az általa bizto­sította számtalan lehetőséggel, shoppingoljon, multiplexez­zen, a gyereket adja be közben a játszókába, s hogy mind­ezért fizetni kell, jelentéktelen mellékkörülmény, szóra sem érdemes. Egész napos elfoglaltságot nyújt az üzlet. Oda ki kell öltözni, ott hidrogénezett-tiiskehajúnak, szoláriumbar­nának kell lenni, és ha mobilod nem olyan áramvonalas, hogy amennyiben elhajítod, nagyokat ugorva siklik a ví­zen, akkor senki vagy,jee. Be vagyunk ültetve a hintába ­gondolom magamban, nem feledve: mindez még mindig jobb, mintha nem létezne, lényegileg fejlődésről van szó. (Vagyis nem gondolom, beszüntettem a gondolkodást: sza­badságon vagyok. Csupán érzem.) A mikor visszafelé jövök a parkban, az anyuka még min­dig hintáztatja gyermekét. Messzire néz, mozdulatlan. Fél kézzel löki a hintát, pitt-pi, pííí-pi, a gyerek mereven ül, két kezével kapaszkodik a láncba, még nem dől előre-hát­ra. Fönn, az égben a gép nem zúg már, szürkül, esteledik. Farkas Csaba Internettel a jövő évezredbe „Szünetmentes" a nemzetközi vásár A 2001 Multimédia számítástechnikai és Rek­lámmix marketingkom­munikációs szakkiállítás jellege és közelgő időpontja kapcsán, ismét hírt adunk az Szegedi Nemzetközi Vásár berke­in belül történő on-line marketing munkáról, mely nemcsak a cég, ha­nem Szeged városának ismertségéhez is nagy mértékben hozzájárul ­itthon és határainkon túl. E-mail címtárunk további adatbázisokkal bővült. Min­den megye legjelentősebb vá­rosainak, és azok önkormány­zati vezetőségének (polgár­mester, alpolgármester, jegyző) elektronikus elér­hetősége adott. Fontosnak tartjuk, hiszen szolgáltatásain­kat, üzleti ajánlatainkat (gy közvetlenül a döntéshozókhoz juttathatjuk el, ami meggyor­sítja az üzletkötések menetét - mondja Bonifert Gábor marketingvezető. Elkészült a nemzetközi ki­állításszervező szakma promi­nens cégeinek, érdekképvise­leteinek címlistás besorolása, a kontaktszemélyek elektroni­kus elérhetőségének kiépítése. (Centrex, a nemzetközi kiállí­tás statisztikai szövetsége, AUMA, a legjelentősebb né­met kiállftásszervezők egye­sülése, UFI, a kiállításszer­vezők világszövetsége) íme néhány elektronikus vélemény: „Kedves Uram! Elektroni­kus levelét kézhez véve, ezú­ton tájékoztatom, hogy hon­lapjuk áttekintése során sem­milyen problémánk nem volt. Nagykövetségünk kereskedel­mi osztályának véleménye szerint a honlapjuk felhaszná­lóbarát. A jó kapcsolat jegyé­ben nagykövetségünk öröm­mel ajánlja fel segítségét az Önök cége számára." Üdvözlettel: Jorge Chen ambassador ofMexico „Tisztelt Uram! E-mailjü­ket megkaptam, és ezúton küldöm válaszomat. A hon­lapjuk nagyon tetszett, kap­csolatrendszerünkbe azt aján­lani fogjuk." Kertész Pál külgazdasági attasé Washington Bonifert Gábor hangsú­lyozza, hogy a nyári vásár vir­tuális változata továbbra elér­hető, valamint a következő ki­állítással - Multimédia és Re­iámmix - kapcsolatos infor­mációhalmaz is látható az ol­dalon. A céget bemutató, a legkorszerűbb technikai le­hetőségeket alkalmazó multi­médiás CD is rövidesen meg­jelenik. Ebben a város bemu­tatására is hangsúlyt fektet­nek. A 2000-es évet a társaság egy rendhagyó on-line akció­val köszönti. A Szegedi Nem­zetközi Vásár széles körben ismert napocskás lógója kap­csán, három korszakba sűrítve foglalják össze, a nap szerepét az emberiség történetében. A három korszak hangulata-és jellegzetességei, vizuális mó­don is megjelennek a web-ol­dalon. Egy-egy korszak négy hónapig lesz látogatható, utá­na egy archívumba kerül, ami mindenki számára elérhető lesz. Minden korszakváltást publikálnak hagyományos és virtuális módon is. K. A. Jugoszláv befektetők a határ mentén Vállalkozók a Az 1 991 -es délszláv (első) háború óta határo­zott migrációs mozgás in­dult hazánk déli határai mentén. A jugoszláviai, elsősorban délvidéki, pol­gárok egyre nagyobb számban települtek át Magyarországra és itt vál­lalkozásba kezdtek. Dr. Szónokyné dr. Ancsin Gabriella, a JATE Gazda­sági Földrajzi Tanszéké­nek adjunktusa korábban is foglalkozott már az em­lített térségben újonnan létrehozott befektetések­kel, idén pedig újabb fel­mérést készített Csongrád, Bács-Kiskun és Békés me­gye határ menti jugoszláv érdekeltségű vállalkozá­sairól. - Előző vizsgálódásaihoz képest történt-e változás a határ menti vállalkozások­ban? - Nagyon sok. Idén ta­vasszal a tanszék hallgatói szá­mára terepgyakorlatot szervez­tem. Bejártuk a határ menti te­lepüléseket, meglátogattuk a polgármestereket, tőlük tájéko­zódtunk az úgynevezett élő vállalkozásokról. E beszélgeté­sek során azt is sikerült meg­állapítanunk, hogy a polgár­mester mennyire vállalkozás­barát, illetve ezek a vállalkozá­sok mit jelentenek a település­nek. - Milyen megállapításokra jutottak? - Nagyon vegyes kép ala­kult ki bennünk. Tudniillik itt jöttünk rá, mekkora különbség van mondjuk két település pol­gármestere között! Találkoz­tunk olyan vezetővel, aki szin­Dr. Szónokyné dr. Ancsin Gabriella: Az áttelepült vállalkozók bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek. (Fotó: Sehmidt Andrea) te diktatórikus módszerekkel vezeti a közösségét, de tud minden vállalkozásról és ez a helység javát szolgálja. Ugyan­akkor olyan egykori tanárem­ber-polgármesterrel is összefu­tottunk, aki azt sem tudja, 600 lelkes falujában milyen vállal­kozások vannak! Egyébként ott, ahol lelkes, a falu életének minden mozzanatával együtt élő polgármester irányít, a vál­lalkozások is virágoznak, na­gyobb a pezsgés e téren. - Csongrád megyére is ér­vényes ez a megállapítás? - Igen. Volt például olyan kisváros, amelynek a polgár­mestere két hónap alatt nem szakított időt arra, hogy fogad­jon bennünket, holott kutatása­ink eredményeit ő, s települése is használni fogja! Kedvező példaként említhetném például Szeged vezet A Magyarországon bekövetkezett rendszerváltás és az or­szág környezetében történt változások - az 1989-es román események, a jugoszláv polgárháború, a Szovjetunió szét­hullása -jelentős migrációt indított el Közép-Európa orszá­gai között. A külföldi vállalkozók megjelenése a megye gaz­dasági életében új, a 90-es évekig ismeretlen jelenség volt. E térségben elsősorban a jugoszláv befektetők száma magas, a Vajdaságból érkezett vállalkozók többsége magyar nemzeti­ségű jugoszláv állampolgár volt. Az elmúlt 6 évben Magyar­országon közel 3200 céget alapítottak jugoszláv befektetők. E vállalkozások közül 1100-at Szegeden létesttettek. (Részlet dr. Szónokyné dr. Ancsin Gabriella tanulmá­nyából.) Pusztamérgest, ahol a polgár­mester kiváló együttműködő partnernek bizonyult. Ilyen esetekben jóval könnyebb volt a mi munkánk is. - Mennyire „élnek" azok a vállalkozások, amelyekről felméréseik alapján tudo­mást szereztek? - Első tapasztalatom szerint e vállalkozások 70-80 százalé­ka fiktív! Megtudtam azt is, Véget ért a nyár, s ez meglátszik a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egyre bővülő programajánlatán is, hi­szen egymást érik a szak­mai rendezvények. Taxiengedélyek A személytaxisoknak és a személygépkocsis személy­szállító szolgáltatást vég­zőknek 1998. október 1-je óta a szolgáltatási engedélyt a te­rületileg illetékes kereskedel­mi és iparkamarák adják ki. A korábbi, azaz a közleke­dés-felügyelet által kiadott taxiengedéllyel az érintett vállalkozások személygépko­csijai legkésőbb 1999. októ­ber 1. napjáig vehetnek részt a közúti forgalomban. A sze­mélygépkocsis személyszállí­tási szolgáltatás október 1. után szintén csak külön en­gedély és sárga szolgáltatói rendszám birtokában végez­hető. Azok tehát, akik a sze­mélyszállítási tevékenységet a jövőben is folytatni kíván­ják, és még nem cserélték ki a korábbi engedélyüket, kér­jük, kezdeményezzék ezt a Kamarai hírek CSMKIK Közigazgatási Iro­dáján (Szeged, Tisza L. krt. 2-4.). Szlovák-magyar üzletemberek A CSMKIK és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében 1999. szeptember 20-án szlovák­magyar üzletember-találkozót rendeznek Szegeden. Előzetes információk alap­ján a szlovák üzletemberek a következő területeken érde­keltek: építőipar és gépészet, gátak, víztározók, vízi erőművek, folyami kikö­tők, folyamszabályozás, ön­tözőrendszerek, szennyvíz­tisztító telepek és berendezé­sek, elvezető rendszerek, csa­tornák, autóutak, hidak, föld­munkák, általános polgári építkezések, napenergia fej­lesztéséhez berendezések, fűrészelt faáru, hidraulikus ka­lapácsok, italok és egyéb fo­lyadékok töltéséhez komplett gépsorok, gépipari és fémipari munkákhoz alapanyagok biz­tosítása, kerekes rönkvonta­tók, PP csövek, fém szerelvé­nyek, fa fűrészelő és feldolgo­zó berendezések, faipari szer­számok, különféle kábelek, stb. Az érdeklődő vállalkozók­nak a kamara Kereskedelmi Igazgatósága (tel.: 62/486­987/143) bővebb tájékoztatást nyújt. Számviteli tagozat A kereskedelmi és iparka­mara Gazdasági tevékenysé­get segítő szolgáltatások, in­gatlanhasznosítás és kezelés (10.) osztálya alakuló rész­közgyűlés keretében hívja életre újabb tagozatát a szám­viteli tagozatot szeptember 21-én, 15 órakor a Megyeháza földszinti nagytermében. A ta­gozat a számviteli, könyvvizs­gálói, adószakértői, üzletviteli tanácsadás területén működő tagszervezetek szakmai együttműködését kívánja elősegíteni a megyében. A rendezvényre minden e terüle­ten dolgozó tagszervezetet meghívnak és elvárnak. Budapest (MTI) A Gazdasági Minisz­térium kamattámogatá­si pályázatán július 1-ig 185 vállalkozás része­sült összesen 1,1 milli­árd forint értékű támo­gatásban, amely 12,5 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósítá­sát teszi lehetővé. A minisztérium féléves összegzése szerint az elbí­rált pályázatok között az előző évihez képest 5 száza­lékkal nőtt a legfeljebb tíz Több a kis pályázó Állami forrásból főt foglalkoztató mikrovál­lalkozások aránya, csökkent viszont a kisvállalkozások aránya. A pályázatok 34 százaléka az iparból, 32 szá­zaléka pedig a kereskede­lemből érkezett. A fejleszté­si költségeket vizsgálva vi­szont a szálláshely-szolgál­tatások aránya a legmaga­sabb: a 18 támogatott vállal­kozás 3,85 milliárd forint értékű fejlesztést kíván megvalósítani. A legtöbb eredményes pá­lyázatot Zala és Pest megyei cégek tudhatják magukénak, igen alacsony viszont a so­mogyi és nógrádi kamattá­mogatások aránya. A források szerinti meg­oszlást vizsgálva a miniszté­rium összegzése megállapít­ja, hogy a támogatásokhoz hogy miként jöttek létre. így például voltak olyanok, ame­lyeket a bejelentett címen nem is találtak. A jugoszláviai ma­gyar vagy szerb nemzetiségű vállalkozó végigment a falun, kiírt egy címet és arra jelentet­te be cégét... Akadt olyan is, amelyről ugyan tudott a barát­ja, ismerőse, de azt már nem, hogy múködik-e? - Tapasztalatai szerint mi­lyen formában jöttek létre a külföldi cégek? - Voltak 500-2000 forintos törzstőkével alapított Bt-k is, s a vállalkozások zöme - 80-90 százaléka - betéti társaságként jött létre. A maradék 10-20 százalék viszont nagyon ko­moly és jövőbe mutató vállal­kozás. Találkoztam például egy Délvidékről áttelepült vál­lalkozóval, aki kőfaragó céget alapftott és valóságos gyárrá fejlesztette vállalkozását. Tö­kéletesen megoldotta az alap­anyag-ellátást, az értékesítési hálózatot, méghozzá egész Magyarország területén. A kapcsolata továbbra is élő a volt Jugoszláviával, különös­képpen pedig a határ túlsó ol­dalán lévó vállalkozókkal. Po­zitív körülménynek vélem, hogy ezek az emberek hatal­mas tapasztalatokkal rendel­keznek, a 60-as évek kezdete óta vállalkoznak, s ezeket a ta­pasztalatokat átadják az itteni­eknek is. Egyébiránt az 1992­93-ban áttelepült vállalkozók zöme már magyar állampol­gárként él ezen a területen, s leginkább a kereskedelemben találták meg számításukat, de igen sokan végeznek kisipari szolgáltatást a településen la­kók számára. Kisinr* Ferenc ISO 9000 változásai A ISO 9000-es minőségbiz­tosítási szabványsorozat 2000. évi változásai címmel a kama­ra rendezvényt szervez szep­tember 22-én (kedden) 10 óra­kor a CSMKIK II. emeleti ren­dezvénytermében. Az előadó Somogyi Attila ügyvezető (Mérnök 2000 Kft.) lesz. . Munka törvénykönyve Június hónapban jelent meg a Munka törvénykönyve válto­zásáról szóló törvénymódosítás, amely számos, a gyakorlatban felmerült problémára ad eligazí­tást. Erről, valamint a fogyasz­tóvédelmi törvény változásáról és a békéltető testületek műkö­déséről tájékozódhat a kereske­delmi és iparkamara. (Előadó: Aranyné dr. Dobler Katalin). Szeptember 22-én 9 órakor Hódmezővásárhelyen, a Cukor utca 1. szám alatt, 14 órakor Makón, a Széchenyi téri Casi­nóban, szeptember 29-én 9 óra­kor Szentesen az Ifjúsági Ház­ban, 13 órakor Csongrádon a Városi Galéria kistermében lesz a rendezvény. minimálisan megkövetelt huszonöt százalékos saját forrással szemben a tervezett fejlesztések 32 százalékban saját erőből valósulnak meg. A beruházásokhoz igé­nyelt bankhitel átlagos összege meghaladta a negy­venmillió forintot, szemben az előző évi közel ötvenmil­lióval. A támogatott fejlesz­tések közel ázaléka in­gatlanvásárlás, építkezés, mlg gépek, berendezések be­szerzésére fordítják az oda­itélt támogatások közel negyven százalékát. FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 6720 SZEGED, Kiss MENYHÉRT U. I . TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 15. TELEFON: (62) 246-911 1)111 H KflltóTOK YÁLUILEPZÁSOtl reszebe • • rt *i EwUaM MftÓMia* t—• 1 hét >.000 0.11) 2-3 hél 10.500 (10.65) 1-2 hó 12500 11247) 3hó 12.500 (1247) 6 hó 12.000 (1217) 12hó 11.500 (11.66) Folyószámla 3.00 (3.08) ut* .mi ,44*1 ' MUUMM, 1-266 13400 (13,18) 13125 (13311 13250 (13.01 3 hó 13.000 jl3 > 8) 13125 (13.31) 13.250 113 431 6 hó 13500 (12.61 12.626 112001 12,750 (12.931 12hó 12000 (1217) 12.125 (1329) 1225002,4^ CS Ctemc ItagónszamH CIB XL Átutaló,* Magaoszamía YI ITéllil nSTm, ~5ÖÖ~ 341/3" 100 E FI-500 E R 6.000 626/622 SOOEFtMen 10.500 11.18711.08 CIB TMartbzéo* (ML 50 E 0) 0-50 E Ft-ig 50 E Ft-500 E R 500 E Fl Méh AKMCSEHMétk* (mm 50 E FI) 3500 8.500 12.500 361 8,97 13.44 13400 1369 I3000 13.16 12.500 1247 « KMCSEII2000 kónéRY lóRL 100 E FI) HUFmRMMÓ CIB^\u402l22l2 Minőségügyi Tanácsadó és Siolgoltato Bt. 10 éves tapasztalatát ajánlja Önnek. ISO 9001(2), ISO 14001 és HACCP - rendszerépítés - felkészítés tanúsításra - pályázatok készítése. Tel./fax: 02-498-868. Mobil: 30-206-9428.

Next

/
Thumbnails
Contents